Hírek
Polgári eljárásjog II.
|
||
Polgári eljárásjog II. online kiegészítés
Ellenőrző kérdések és válaszok
Ellenőrző kérdések és válaszok
47. tétel
A Pp. 263. § (1) bekezdése főszabályként a szabad bizonyítás elvét fogalmazza meg, azonban vannak törvényben meghatározott kötöttségek a bizonyítás során (pl. a megdönthetetlen törvényi vélelmek és fikciók, a nevesített bizonyítási módok lefolytatásának garanciális szabályai, egyes pertípusokban meghatározott bizonyítási módok kizárása: a Pp. 434. § (5) bekezdése például kizárja a magánszakértői bizonyítást a személyi állapotot érintő perekben. A szabad bizonyítás kiterjed egyrészt a bizonyítás lefolytatásának a szabadságára, valamint arra is, hogy a bíróság bármely alkalmas eszközt bizonyítékként felhasználjon (Pp. 278.§). A fél bizonyítási érdeke, hogy a perbeli előadásait, tényállításait bizonyítsa, azonban a fél saját előadása nem bizonyíték, azt az egyéb bizonyítékok támasztják alá. A bizonyítási szabadság nem korlátlan, a Pp. egyes rendelkezései meghatározza ennek kereteit, pl. egyes perben az utólagos bizonyítás kizárása, a bizonyítékértékelési tilalmak (a Pp. 289. § (5) bekezdése, Pp. 290. § (6) bekezdése). A Pp. kizárja annak a jogsértő bizonyítási eszköznek, illetve annak elkülöníthető részének a felhasználását, amelyet az élethez és testi épséghez fűződő jog megsértésével vagy erre irányuló fenyegetéssel szereztek meg, illetve állítottak elő. Ha ez a kizáró feltétel nem áll fenn, a jogsértő bizonyítási eszközt a bíróság kivételesen a jogsérelem sajátosságát és mértékét, a jogsérelemmel érintett jogi érdeket, a jogsértő bizonyíték tényállás felderítésére gyakorolt hatását, a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok súlyát, és az eset összes körülményeit mérlegelve figyelembe veheti. A jogsértő bizonyítási eszköz perben való felhasználása a fél büntetőjogi, szabálysértési, illetve polgári jogi felelősségét nem érinti. Erre a bizonyító felet figyelmeztetni kell.
Közreműködő a tanú, a kirendelt szakértő, az okirat, illetve a szemletárgy birtokosa, és mindazok, akiknek a bizonyításban történő részvételét a bíróság szükségesnek tartja. A bíróság azt a közreműködőt, aki kötelezettségét megszegi anélkül, hogy azt - az ok valószínűsítése mellett - alapos okkal előzetesen kimentette volna, az okozott költségek megtérítésére kötelezi, pénzbírsággal sújthatja, elrendelheti az elővezetését, csökkentheti a díját, értesítheti a mulasztásról elöljáróját, vezetőjét, munkáltatóját. Ezeket a kényszerítő eszközöket a bíróság együttesen is alkalmazhatja. A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorúval szemben kényszerítő eszközök nem alkalmazhatók, helyette a törvényes képviselője az okozott költség megtérítésére kötelezhető, pénzbírsággal sújtható, vele szemben más kényszerítő eszköz nem alkalmazható.
A bíróság a fél által előterjesztett bizonyítási indítványhoz, a bizonyítás felvétele tárgyában hozott határozatához nincs kötve. A bíróság a következő esetekben mellőzi a bizonyítás elrendelését vagy a már elrendelt bizonyítás lefolytatását:
A bíróság az ítélete indokolásában ad számot a bizonyítás eredményének mérlegeléséről. Az ítélet jogi indokolása kötelezően tartalmazza a megállapított tényekre vonatkozó bizonyítékokat azokkal a körülményekkel együtt, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, a tények megállapításának egyéb körülményeit, továbbá azokat az okokat, amelyek miatt a bíróság valamely tényállítást nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. A bíróság a perben jelentős tényeket a felek tényállításainak és perben tanúsított magatartásának, valamint a per tárgyalása során megismert bizonyítékoknak és egyéb peradatoknak az egybevetése, egyenként és összességében történő értékelése alapján a meggyőződése szerint állapítja meg. Ha a per során a félnek és képviselőjének tényállításai eltérőek, ezt a bíróság akként értékeli, mintha magának a félnek a tényállításai lennének eltérők. A bíróság a kártérítés vagy egyéb tartozás összegét, ha az a szakértői vélemény vagy más bizonyíték alapján nem állapítható meg, a per összes körülményeinek mérlegelésével belátása szerint határozza meg.
A bíróság azt a járásbíróságot keresi meg, amelynek területén a meghallgatandó személyek laknak, illetve, amelynek területén a bizonyítás a legcélszerűbben foganatosítható. Az eljáró bíróság székhelyén működő járásbíróságot a bizonyítás lefolytatása végett nem lehet megkeresni. 49. tétel
A tanúvallomást megtagadhatja: a felek bármelyikének hozzátartozója, az, aki a tanúvallomás folytán magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben, aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg, kivéve, ha az érdekelt e kötelesség alól felmentette, az üzleti titok megtartására köteles személy az olyan kérdésben, amely tekintetében a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg, kivéve, ha a tanúvallomással érintett adatok a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségére vonatkozó törvény rendelkezései alapján nem minősülnek üzleti titoknak, vagy ha a per tárgyát annak eldöntése képezi, hogy az érintett adatok közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatnak minősülnek-e, a jogvitával érintett ügyben lefolytatott közvetítői eljárásban eljárt közvetítő, szakértő, a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, ha a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, az azzal kapcsolatos kérdésben.
A teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta vagy magára kötelezőnek ismerte el. Az egyszerű magánokirathoz nem fűződik törvényi vélelem, a hamisítatlanság vélelme és annak bizonyító erejét a bíróság a bizonyítás általános szabályai szerint a tárgyalás és a bizonyítás összes adatának figyelembevételével állapítja meg, kivéve, ha jogszabály az adott magánokirat bizonyító erejét másként szabályozza, vagy az okirati bizonyításhoz meghatározott alakban kiállított okiratot ír elő.
A szemletárgy birtokosa a szemle foganatosítása során a szemletárgyban szükségszerűen bekövetkezett állagsérelem helyreállításával kapcsolatban felmerült költségei megtérítését is igényelheti a költségigény összegszerűségének egyidejű igazolásával. A szemletárgy birtokosának személyéhez kapcsolódó költségigényéről a bíróság a tanú költségtérítésére vonatkozó szabályok szerint határoz.
50. tétel
A fél a megbízása alapján eljáró magánszakértő által készített magánszakértői vélemény benyújtását indítványozhatja, kivéve ha ezt jogszabály kizárja (például a Pp. 434. § (5) bekezdése értelmében a személyi állapotot érintő perben magánszakértői bizonyításnak nincs helye). Ha a bíróság az indítványnak helyt ad, a fél köteles a magánszakértői véleményt a bíróság felhívásában meghatározott határidőn belül benyújtani A bizonyító fél ellenfele akkor jogosult magánszakértői vélemény benyújtását indítványozni, ha a bizonyító fél magánszakértői vélemény benyújtását indítványozza. Több bizonyító fél, illetve a bizonyító fél több ellenfele ugyanazon szakkérdés vonatkozásában csak egy magánszakértőt alkalmazhat. Kirendelt szakértő vagy más eljárásban kirendelt szakértő alkalmazásának az indítványozása esetén ugyanazon szakkérdés vonatkozásában már nincs helye magánszakértő alkalmazásának. A magánszakértői vélemény benyújtását követően a fél új magánszakértőt akkor alkalmazhat, ha a bíróság a magánszakértőt a perből kizárta, vagy a megbízott személy törvény értelmében igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet vagy a szakkérdés megválaszolására törvény értelmében nem jogosult.
A bíróság hivatalból más szakértőt a szakértő személyében rejlő ok miatt rendel ki: ha a szakértőt a perből kizárta vagy a kirendelés alól felmentette. Ezzel szemben új szakértő kirendelése a szakértő szakvéleménye miatt történik: ha a kirendelt szakértő szakvéleménye aggályos és az aggályosság a szakértő által adott felvilágosítás ellenére sem volt kiküszöbölhető, a bíróság indítványra új szakértőt rendel ki. Ez a megkülönböztetés nem érvényesül a magánszakértői bizonyításban, ahol a Pp. kizárólag az új magánszakértő alkalmazására ad lehetőséget.
A bíróságnak a pervezetési kötelezettsége körében fel kell hívnia a fél figyelmét, ha szakértő alkalmazása szükséges, ha jogszabály értelmében szakértő csak kirendelés útján alkalmazható, ha a szakvélemény elkészítéséhez a perben nem szolgáltatott adatok szükségesek, vagy ha a magánszakértői vélemény vagy a kirendelt szakértő szakvéleménye aggályos. Ha a bíróság a szakértőt hivatalból rendelte ki, szükség szerint hivatalból jogosult elvégezni minden olyan perbeli cselekményt, amit a fél e fejezet szerint indítványozhat.
51. tétel
Előzetes bizonyításnak van helye az érdekelt fél kérelmére a per megindítása előtt vagy annak folyamatban léte alatt - a keresetlevél perfelvételre alkalmasságától kezdődően -, ha a bizonyítás a per folyamán, illetve annak későbbi szakaszában nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy az jelentős nehézséggel járna, ha a bizonyítás előzetes lefolytatása a per elkerülését, illetve észszerű időn belül történő befejezését elősegíti, vagy a bizonyítás előzetes lefolytatását jogszabály megengedi.
A per megindítása előtt a kérelem a járásbíróságon terjeszthető elő, és az illetékesség alapítható a kérelmező lakóhelyére, vagy arra a körülményre, hogy a bizonyítás a járásbíróság területén folytatható le a legcélszerűbben. E főszabály alól azonban van kivétel: például a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 94/A. § (9) bekezdése szerint a szerzői jog megsértése esetén a perindítás előtt az előzetes bizonyítást a szerző lakóhelye szerint illetékes törvényszéknél vagy annál a törvényszéknél lehet kérni, amelynek területén a bizonyítás a legcélszerűbben folytatható. A perindítást követően kért előzetes bizonyítás lefolytatására viszont már a perbíróság kizárólagos illetékesség áll fenn.
Igen, előzetes bizonyítást elutasító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. 52. tétel
Az ítélet az a határozat, amellyel a bíróság a per érdemében dönt, vagyis amellyel a felek által keresettel, viszontkeresettel, vagy beszámítással érvényesített igényt bírálja el. Az ítélet akkor felel meg a Pp. 341. § (1) bekezdése értelmében az ítélet teljessége elvének, ha a felek által érvényesített jog alapján, az előadott jog- és tényállítások keretei között dönt a kereseti (viszontkereseti) kérelmekről, „kimeríti” azokat. A részítélet, a közbenső ítélet és a kiegészítő ítélet. Ezek meghozatala esetén ugyanis a bíróság döntése nem terjed ki teljes egészében valamennyi kereseti és viszontkereseti kérelemre, illetve beszámítási kifogásra. A kifejezett marasztalás (kötelezés) mellett ki kell terjednie a teljesítési határidőre, szükség szerint a kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontjára és a kamat mértékére, az előzetes végrehajthatóság megállapítására, valamint a perköltségről való döntésre. A tényállás (ténybeli indokolás), a felek kérelmeinek, nyilatkozatainak összefoglalása, utalás az érdemi rendelkezés tartalmára és a jogi okfejtés (jogi indokolás).
53. tétel
A Pp. a 342. §-ban négy olyan korlátot határoz meg, amelyre a bíróságnak figyelemmel kell lennie az ítélet meghozatalánál: 1. a túlterjeszkedés tilalma; 2. az érvényesített joghoz való kötöttség; 3. a korlátozott vagyoni felelősség megjelölésének kötelezettsége; 4. az eshetőleges kereseti kérelmek sorrendjéhez való kötöttség. Kihirdetni, vagyis szóban közölni a tárgyaláson és a tárgyalás berekesztése folytán hozott határozatot kell. A Pp. ehhez, illetve a közlést követő naphoz köti a teljesítési és a fellebbezési határidő kezdetét. 54. tétel
Azt, hogy a bíróság a saját mulasztását pótolja, a határozatát teljessé tegye, rendelkezzen arról, amiről rendelkeznie kellett volna. Így a kereseti kérelemről vagy annak valamely része felől, a perköltség viseléséről, az ítélet előzetes végrehajthatóságáról, vagy további olyan kérdésről, amelyről a rendelkezés jogszabály értelmében hivatalból kötelező lett volna.
Az egyszerű kötőerő, az alaki és az anyagi jogerő, valamint a végrehajthatóság.
Az egyszerű kötőerő azt jelenti, hogy a bíróság a saját maga által hozott határozatot nem változtathatja meg, nem mellőzheti, nem helyezheti hatályon kívül attól a pillanattól kezdve, hogy kihirdette, ennek hiányában kézbesítette. Az alaki értelemben vett jogerő a megtámadhatatlanságot jelenti, vagyis azt, hogy a határozat rendes jogorvoslattal – fellebbezéssel, illetve ellentmondással – nem támadható meg többé. Ezzel szemben az anyagi jogerő a határozatnak az anyagi jogi szempontból való véglegességét, a tárgyát képező anyagi jogi kérdésnek a végleges eldöntését foglalja magában. Pozitív értelemben azt, hogy a határozattal elbírált jogot a felek és jogutódaik egymás között többé nem tehetik vitássá, és a bíróságok, más hatóságok is kötve vannak hozzá. Negatív értelemben az anyagi jogerő abban nyilvánul meg, hogy a perben érvényesített és elbírált jog iránt újabb per nem indítható.
Tartós jogviszonyok esetén, ha az ítélet a felet olyan szolgáltatás teljesítésére kötelezi, amely csak az ítélet meghozatala után jár le, a döntés alapjául szolgáló körülmények megváltozhatnak. Az utóper az a per, amelyet a felek a szolgáltatás mennyiségének vagy időtartamának megváltoztatása, vagy a szolgáltatásnak megszüntetése iránt indítanak a körülmények megváltozása miatt. 55. tétel
Az elsőfokú bíróságon. A másofokú bíróságra, vagyis nem megfelelő helyre benyújtott fellebbezést a régi Pp. alatt kialakult gyakorlat szerint a másodfokú bíróság megküldi az elsőfokú bíróságnak. Az ítélet (ide értve a közbenső ítéletet, a részítéletet és a kiegészítő ítéletet is), valamint az elsőfokú végzések közül azok, amelyek tekintetében ezt a Pp. külön megengedi. A törvény tehát minden egyes végzés esetében kifejezetten kimondja a fellebbezés lehetőségét, amennyiben egy végzésnél nincs ilyen rendelkezés, akkor az nem is támadható fellebbezéssel. A benyújtott fellebbezést meg kell vizsgálni egyrészt annak megállapítása véget, hogy szükséges-e 1. saját hatáskörébe tartozó határozat meghozatala; 2. a fellebbezés hiánypótlás nélküli visszautasítása; 3. hiánypótlási felhívás kiadása. Saját hatáskörében dönthet azon végzések megváltoztatásáról, amelyekhez nincs kötve, döntenie kell ugyanakkor például a fellebbezésben előterjesztett kijavításra, kiegészítésre irányuló, vagy költségkedvezmény iránti kérelemről. A fellebbezést vissza kell utasítania, ha elkésett, vagy olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbező nem élhet fellebbezéssel. Amennyiben szükséges, akkor rövid határidő tűzésével fel kell hívnia a fellebbezőt hiánypótlásra. Amennyiben a hiányok pótlása teljeskörűen nem valósul meg, akkor a fellebbezést vissza kell utasítania. Az anyagi jogi felülbírálat érintheti az elsőfokú ítélet tényállását, a jogi indokolása szerinti minősítést, az elsőfokú bíróság mérlegelését és magában foglalja a döntés jogát olyan kérdésben, amiről az elsőfokú bíróság nem határozott.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatja és a keresetlevél visszautasítását mellőzi. 56. tétel
A kérelem irányulhat csak az elsőfokú határozat megváltoztatására, vagy csak a hatályon kívül helyezésére, vagy mind a kettőre egyaránt.
Csak akkor terjeszthető elő, ha fellebbezést nyújtottak be, és igazodik annak tartalmához. Ha a fellebbezés visszautasításra vagy visszavonásra kerül, akkor hatálytalanná válik. A csatlakozó fellebbezés korlátja, hogy ha a fellebbezés csak az ítélet hatályon kívül helyezésére irányul, akkor a csatlakozó fellebbezés is csak erre irányulhat. A másik korlát, hogy csatlakozó fellebbezéssel az ítéletnek csak az a része támadható, amelyet a fellebbezés érint, vagyis amely vonatkozásában a részjogerő nem állt be.
Akkor, ha a változtatás a fellebbezésben és a másodfokú eljárásban előadható új tényekkel van közvetlen okozati összefüggésben; ha az elsőfokú hibás anyagi pervezetéssel függ össze; ha a másodfokú anyagi pervezetéssel függ össze (amikor a másodfokú bíróság közöl a felekkel általa hivatalból észlelt tényt vagy a felektől és az elsőfokú bíróságtól is eltérő jogértelmezést, illetve a kérelemtől jogszabály alapján való eltérés szükségességét).
A kereset, ellenkérelem alapjául eredetileg előadott tényekre akkor, ha az új bizonyítási indítvány, vagy a további bizonyítási eszköz utóbb (az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően) keletkezett vagy arról a fél önhibáján kívül utóbb szerzett tudomást. A fellebbezésben előadható, vagyis azon új tények bizonyítására, amelyek utóbb keletkeztek vagy amelyekről a fél önhibáján kívül utóbb szerzett tudomást. Az elsőfokú hibás anyagi pervezetés miatt, ha az elsőfokú bíróság a felekkel előzetesen nem közölte az ítéletben hivatalból figyelembe vett tényt vagy a felektől eltérő jogszabály értelmezését, illetve a kérelemtől jogszabály alapján való eltérési szándékát. A másodfokú anyagi pervezetés miatt, ha a másodfokú bíróság közöl a felekkel általa hivatalból észlelt tényt vagy a felektől és az elsőfokú bíróságtól is eltérő jogértelmezést, illetve a kérelemtől jogszabály alapján való eltérés szükségességét. 57. tétel
A felek kérelme, vagy a saját döntése alapján, továbbá akkor, ha bizonyítás lefolytatása szükséges.
Az elsőfokú ítéletben foglaltakat, a fellebbezést, csatlakozó fellebbezést és a fellebbezési ellenkérelmet.
Akkor, ha a másodfokú bíróság észleli, hogy a megszüntetés oka már az elsőfokú eljárásban is fennállt, ideértve azt az esetet is, amikor az elsőfokú bíróságnak kérelemre kellett volna erről rendelkeznie, de a határozathozatalt elmulasztotta; a megszüntetés oka a másodfokú eljárás során keletkezett (pl. a fél jogutód nélküli megszűnése), vagy a felek eljárási cselekménye teszi ezt szükségessé (pl. elállás, közös kérelem). Fellebbezésnek akkor van helye, ha az eljárást olyan okból kell megszüntetni, amelyet az elsőfokú bíróság még nem vizsgálhatott, mert az az elsőfokú eljárásban nem merült fel. Ilyen esetben a másodfokú bíróság a megszüntető végzést az elsőfokú eljárás szabályai szerint hozza meg, emiatt a végzés, mint „elsőfok módjára hozott” határozat, fellebbezéssel támadható.
Az elsőfokú bíróság az elsőfokú eljárás lényeges szabályát sértette meg, ami kihatott az ügy érdemére. Az eljárási szabálysértés orvoslása a másodfokú eljárásban nem lehetséges, vagy nem észszerű. A fellebbezésben (csatlakozó fellebbezésben) a fél az elsőfokú eljárás szabályszerűségének felülbírálatát kéri a másodfokú bíróságtól.
A rendelkezésre álló adatok alapján érdemben kell felülbírálnia az elsőfokú határozatot. 58. tétel
A jogerős ítélet – a részítélet, közbenső ítélet és a kiegészítő ítélet is –, valamint az ítélet hatályával rendelkező határozatok, így a jogerős végzéssel jóváhagyott egyezség, a jogerős fizetési meghagyás és a jogerős bírósági meghagyás. Az alapperben el nem bírált tény, bizonyíték, jogerős bírói vagy más hatósági határozat; bűncselekmény; az EJEB ítélete; az ítélt dolog; a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértése. A perújítással támadott ítélet megjelölését, az annak megváltoztatására irányuló kérelmet, a perújítás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait, valamint, ha a kérelmet hat hónapon túl terjesztették elő, ennek okait. A perújító félnek ki kell térnie arra, hogy a perújítási okként hivatkozott körülményre az alapperben miért nem hivatkozott, igazolnia kell, hogy önhibáján kívül nem volt erre lehetősége. Ha a kérelmet olyan határozattal szemben terjesztették elő, amely ellen nincs helye perújításnak. Ha az ötéves objektív (jogvesztő) határidőt elmulasztották. (Kivéve az EJEB ítéletére alapított és a sikeres alkotmányjogi panasz esetében előterjeszthető perújítás esetét.) Ha a perújító a kérelem hiányait a bíróság felhívása ellenére határidőn belül nem pótolta. A perújítás megengedhetőségét kell megvizsgálnia tárgyaláson kívül vagy a perújítási perfelvételi tárgyaláson és erről külön végzéssel döntenie kell. 59. tétel
A felülvizsgálati eljárásban a Kúria az olyan végzést, amellyel szemben az elsőfokú eljárás szabályai szerint külön fellebbezésnek lenne helye (például a pénzbírságban marasztaló végzés, a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés), továbbá a felülvizsgálati kérelmet visszautasító végzést is tanácsban hozza meg és köteles azt indokolni.
A Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezheti, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása, a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége vagy a másodfokú bíróság erről való döntése hiányában - az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségesség miatt indokolt. A Kúria – nem mérlegelési jogkörében – engedélyezi a felülvizsgálatot, ha a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér. A Kúria mindig végzéssel határoz, ha kasszációs jogot gyakorol: ilyenkor a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az első/vagy a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra és új határozat hozatalára. A Kúria ezen kívül a végzés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem és minden más kérdésben (Pp. a felülvizsgálati eljárás felfüggesztése és előzetes döntéshozatali indítvány kezdeményezése) is végzéssel határoz. 60. tétel
Az alkotmányjogi panaszt az elsőfokú bíróságnál kell előterjeszteni. A panasz megérkezéséről az elsőfokú bíróságnak haladéktalanul értesítenie kell a Kúriát. Ezzel egyidejűleg az alkotmányjogi panasz egy másolati példányát is meg kell küldenie a Kúriához. A Kúria a Pp. 418. §-a szerint eljárva – az elsőfokon eljárt bíróságnak az alkotmányjogi panasz előterjesztéséről szóló értesítését követően – haladéktalanul értesíti a felülvizsgálati eljárásról az Alkotmánybíróságot.
Anyagi jogi rendelkezés megsemmisítése esetén a Kúria értesíti a panasz indítványozóját a perújítási kérelem előterjesztésének lehetőségéről. Az erről szóló végzésben tájékoztatást nyújt arról, hogy a perújítási kérelmet harminc napon belül kell előterjeszteni a perben eljárt elsőfokú bíróságnál. A határidőt a Kúria végzésének kézbesítésétől kell számítani, amely határidő elmulasztása igazolási kérelemmel kimenthető.
A mérlegelés eredményeként meghozott felfüggesztést elrendelő határozat ellen fellebbezésnek van helye, míg a kérelmet elutasító végzés nem fellebbezhető. Az Alkotmánybíróság felhívására elrendelt végrehajtást felfüggesztő határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A felfüggesztési kérelmet elutasító, továbbá az Alkotmánybíróság felhívása alapján felfüggesztést rendelő határozatot indokolni sem kell. 61. tétel
Személyi állapotot érintő peren a gondnoksági pereket, a házassági pereket, a származási pereket, a szülői felügyelettel kapcsolatos és kapcsolattartási pereket, valamint az örökbefogadás felbontásával kapcsolatos pert kell érteni.
Mindkét fél kérelmére a nyilvánosságot a 231. § (2) bekezdésében foglalt feltételek nélkül is ki lehet zárni. Erre a bíróság a feleket köteles figyelmeztetni. A perben nincs helye válaszirat és viszontválasz benyújtásának, a keresethez való csatlakozásnak, főszabály szerint beavatkozásnak, bírósági meghagyás kibocsátásnak, a perfelvételi tárgyalás mellőzésének, magánszakértői bizonyításnak. A korlátozottan cselekvőképes fél- ha a személyi állapotát a per érinti ¬ a perben teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik. Ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége, és közte, valamint a törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn, a bíróság - a származási perek körében meghatározott kivétellel - a fél képviseletére ügygondnokot rendel. A perben a természetes személy által a nem ügyvéd vagy ügyvédi iroda részére adott meghatalmazáson a fél aláírását, illetve kézjegyét közjegyző által hitelesíttetni kell. Ha a bíróság a kiskorú gyermeket érintő kérdésben is határoz, a bíróság általános intézkedési kötelezettségének határideje legfeljebb tizenöt nap. A jogi képviselő nélkül eljáró fél az ellenkérelmét - az írásbeli ellenkérelemre vonatkozó szabályoknak megfelelő tartalommal - szóban is előterjesztheti a perfelvételi tárgyaláson. Az alperes az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követően is előterjeszthet viszontkeresetet a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig. A perfelvételi tárgyaláson a fél személyes megjelenése kötelező. A bíróság a perben a feleket köteles személyesen meghallgatni, kivéve, ha a fél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ha a meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik. Ha a felperes a perfelvételi tárgyaláson személyesen nem jelenik meg, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti. Ha az alperes személyesen nem jelenik meg, a perfelvételi tárgyalást a megjelent felperes kérelmére meg kell megtartani, ellenkező esetben a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti. A felperes a keresetétől az eljárás bármely szakaszában az alperes hozzájárulása nélkül is elállhat. Ha a személyes megjelenésre idézett alperes a tárgyaláson nem jelent meg, a bíróság elrendelheti az elővezetését, egyéb kényszerítő eszköz alkalmazásának azonban nincs helye. 62. tétel
Házassági peren a házasság érvénytelenítése, továbbá érvényességének, létezésének vagy nemlétezésének megállapítása iránt indított pereket, valamint a házassági bontópert kell érteni.
A keresetlevélnek - a 170. §-ban meghatározottakon túl - tartalmaznia kell a házasság megkötésére és a házasságból származó, életben levő gyermekek születésére vonatkozó adatokat; azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható, és az életközösség fennállásának időtartamát annak kezdő és befejező időpontjának megjelölésével, kivéve, ha azt a házassági vagyonjogi per bírósága az eljárást befejező érdemi határozatában vagy közbenső ítéletében már megállapította. Ha a felperes a házasság felbontását egyező akaratnyilvánítással kéri és nem áll rendelkezésére a felek közös álláspontját tartalmazó megállapodás a keresetlevél előterjesztésekor, a felperes köteles a Ptk. 4:21. § (3) bekezdésében meghatározott valamennyi kérdésben nyilatkozatot tenni.
Ha a felek között egyidejűleg házassági per és házassági vagyonjogi per is folyamatban van, az életközösség fennállásának időtartamát a házassági per bírósága állapítja meg. Ha a házassági vagyonjogi perben a felek között az életközösség fennállásának időtartama vitás, a bíróság a házassági vagyonjogi per tárgyalását a folyamatban lévő házassági per jogerős elbírálásáig felfüggesztheti. 63. tétel
A származási per a járásbíróság hatáskörébe tartozik, a Pp. 465. § (1) bekezdése pedig vagylagos illetékességi okot tartalmaz. Az általános illetékességi ok (az a bíróság, amelynek területén az alperes lakik) mellett a pert a kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes járásbíróság bíróság előtt is meg lehet indítani.
Igen. Az apaság megállapítására irányuló kereset - annak bírósága előtt - összekapcsolható a gyermek tartására irányuló keresettel is. Az apaság megállapítása iránt az elsőfokú bíróság előtt folyamatban lévő perben a gyermek tartására irányuló kereseti kérelem utóbb is előterjeszthető.
Ha az apaságot jogerős ítélet állapította meg. 64. tétel
A szülői felügyelettel kapcsolatos peren a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, valamint a szülői felügyelet megszüntetése és a visszaállítása iránt indított pert kell érteni. A kapcsolattartási peren a kapcsolattartás szabályozása, a kapcsolattartás megváltoztatása, valamint a kapcsolattartási jog korlátozása vagy megvonása iránt indított pert kell érteni. A kapcsolattartás szabályozása, a kapcsolattartási jog korlátozása vagy megvonása iránti kereset önállóan nem, kizárólag házassági perben vagy szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt indított perben terjeszthető elő. A kapcsolattartás megváltoztatása iránti peren a Ptk. 4:181. § (4) bekezdése szerinti pert kell érteni.
A bíróság a perben - különösen a kiskorú gyermek érdekében - erre irányuló kérelem hiányában is határozhat ideiglenes intézkedéssel különösen a kiskorú gyermek tartása és tartózkodási helyének valamelyik szülőnél vagy harmadik személynél történő kijelölése, a szülői felügyelet gyakorlása, illetve a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás kérdésében.
Igen, a perben félként részt nem vevő szülő bármelyik félhez beavatkozóként csatlakozhat. Erről a keresetlevél megküldésével értesíteni kell, és egyben figyelmeztetni kell beavatkozási jogára. Ha a szülői felügyelet visszaállítása iránt nem az a szülő indít keresetet, akinek felügyeleti jogát megszüntették, ezt a szülőt a perben külön bejelentés nélkül is a felperes melletti beavatkozó jogállása illeti meg. 65. tétel
Az örökbefogadás felbontása iránti kereset az örökbefogadással felvett családi név további viselése iránti keresettel kapcsolható össze. Kiskorú gyermek tartása iránt indított peren a kiskorú gyermekkel szemben fennálló tartási kötelezettség megállapítása, megváltoztatása, valamint megszüntetése iránt indított pert kell érteni.
A perfelvételi iratok közül a perben válaszirat és viszontválasz benyújtásának helye nincs. Az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére vonatkozó határidő harminc nap, amelyet az alperes indokolt kérelmére a bíróság legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthat. Az írásbeli ellenkérelemben a fél köteles feltüntetni havi nettó jövedelmét, a munkáltatójának vagy más, a fél számára jövedelmet folyósító szervnek a nevét, székhelyét és a kézbesítési címét, ha az a székhelytől eltér. 66. tétel
A sajtó-helyreigazítási perben a keresetlevelet a közlési kötelezettség utolsó napjától számított tizenöt napon belül kell benyújtani a bírósághoz. Ez a határidő eljárási jogi jellegű, vagyis a tizenöt napos határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a fél igazolni tudja, hogy a keresetlevelet a tizenötödik napon megküldte a bíróságnak. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye.
2. Milyen feltételekkel halasztható el a perfelvételi és az érdemi tárgyalás? A sajtóperben a perfelvételi tárgyalás halasztásának – amelyet az eljárási törvény a perfelvételi tárgyalás folytatásának nevez – csak akkor van helye, ha a perfelvétel lezárásának elháríthatatlan eljárásjogi vagy a bíróság, illetve a fél körülményeiben, működésében rejlő objektív akadálya van. A folytatólagos perfelvételi tárgyalást ilyenkor a bíróságnak tizenöt napon belüli határnapra kell kitűznie.
Ha az előterjesztett írásbeli ellenkérelem a benyújtás időpontjára figyelemmel nem tekinthető joghatályosnak, a perfelvételi tárgyaláson az alperes azt szóbeli védekezéseként joghatályos nyilatkozatként előadhatja. Mivel a perben a jogi képviselet kötelező, a szóbeli nyilatkozatot minden esetben a jogi képviselőnek kell megtennie, a tárgyaláson személyesen megjelent alperes jogi képviselőjének távollétében joghatályos nyilatkozatot nem tehet. 67. tétel
Az előzetes eljárásban közölt kérelemben meg kell jelölni a sérelmezett képmást, illetve hangfelvételt, felhasználás esetén a felhasználás idejét és módját, továbbá a tudomásszerzés időpontját, valamint a jogsértőtől követelt szankciót.
A speciális perben történő keresetindításra csak a megelőző eljárás lefolytatása után kerülhet sor. Mind az előzetes eljárás, mind a keresetindítás szoros határidőhöz kötött. A különleges pernek minősülő képmásper kétségtelen előnye, hogy az soronkívülinek minősül, azonban az igényelhető szankciók korlátozottabbak. A keresetben a felperes csak a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglaltak alkalmazását kérheti. Ennek megfelelően igényelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot; valamint a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását.
A Pp. 506. §-ban foglalt egyesítési szabályok kivételesek az egyesítési szabályokhoz képest annyiban, hogy a bíróságnak mérlegelés nélkül el kell rendelnie az ugyanabból a ténybeli alapból származó közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jogok érvényesítése iránti kereseteket. Ha a perek különböző bíróságok előtt vannak folyamatban, valamennyi később érkezett kereset alapján folyó pert annak a bíróságnak kell egyesítenie saját ügyéhez, amely előtt a legkorábban beérkezett kereset alapján folyik a per. Amennyiben az egyesített perek valamelyikében az egyesítésig a perfelvételt a bíróság már lezárta, az érintett ügy tekintetében azt újra meg kell nyitnia. 68. tétel
A per elintézéséből - a Pp. 12. és 13. §-ban meghatározottakon túl - ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt az, aki a keresettel megtámadott intézkedést tette vagy a határozatot meghozta, az előző személy hozzátartozója, és az, aki a fegyelmi vagy egyeztetési eljárásban részt vett, ideértve a tanúként vagy szakértőként történő részvételét is.
A megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló perben, valamint a felszámolás alatt álló munkáltatóval szembeni igény elbírálása esetén a bíróság soron kívül jár el. Soron kívüli eljárás esetén, a perfelvétel során az ellenkérelem, illetve a viszontkereset előterjesztésére meghatározott határidő tizenöt nap, a tárgyalási időközre meghatározott határidő nyolc nap, a perfelvételi és a folytatólagos perfelvételi tárgyalás kitűzésére meghatározott határidő egy hónap. Az érdemi tárgyalás és a folytatólagos érdemi tárgyalás kitűzésére meghatározott határidő egy hónap.
Ha a munkaügyi per által érintett munkaviszonyból származó távolléti díj nem haladja meg a jogszabályban meghatározott mértéket, a perben félként részt vevő munkavállaló munkavállalói költségkedvezményre jogosult. 69. tétel
Ingatlanigényperre az ingatlan fekvése szerinti járásbíróság kizárólagosan illetékes. A bíróság az igénylő közös vagyonból rá eső hányadának megfelelő értékű meghatározott vagyontárgyakat feloldja a foglalás alól. Ha az igénylőt így nem lehet teljesen kielégíteni, a bíróság meghatározott vagyontárgyat azzal a feltétellel old fel a foglalás alól, hogy az igénylő a közös vagyonból rá eső hányad értékét meghaladó értékkülönbözetet tizenöt napon belül megfizeti a végrehajtói letéti számlára. Ennek elmulasztása esetére, vagy ha ezt az igénylő a perben nem vállalja, a bíróság a meghatározott vagyontárgy értékesítését és a közös vagyonból rá eső hányad értékének megfelelő vételárrész igénylő részére történő kiutalását rendeli el. A foglalás alól feloldott vagyontárgyak az igénypert indító házastársnak, a fel nem oldott vagyontárgyak az adósnak a különvagyonába kerülnek. 70. tétel
Az elektronikus levélcímről benyújtott beadvány nem minősül elektronikus úton benyújtottnak, mert annak benyújtása nem az E-ügyintézési törvényben írtak szerint történt. Ezért a fellebbezést a bíróság a Pp. 618. § (1) bekezdés b) pontja alapján visszautasítja. A Pp. 605. § (3) bekezdése szerint a tárgyaláson jelen levő jogi képviselő papír alapon is csatolhat iratot, illetve részére a határozat kézbesítése is történhet papír alapon. Ezért az így csatolt irat nem minősül hatálytalannak.
- Egyéb bizonyítás indítványozása iránti pótlap nyomtatvány
- Írásbeli ellenkérelem nyomtatvány
- Szakértői bizonyítás indítványozása iránti pótlap nyomtatvány - Tanúbizonyítás indítványozása iránti pótlap nyomtatvány
47. tétel Könyves Gréta: A cél szentesíti az eszközt? A jogsértő bizonyítási eszközök felhasználásának dilemmái a polgári perben, Magyar Jog 2021.9. szám, 504-511. PAPP Zsuzsanna: „Gondolatok a jogsértő módon előállt bizonyítási eszközök és az egyes alapjogok megsértésének polgári perjogi kezeléséről, különös tekintettel a Pp.-kodifikációra” in: VARGA István (szerk.): Codificatio processualis civilis - Studia in honorem Németh János II., Budapest, 2013, ELTE Eötvös Kiadó Görög Márta: A képmásról készített felvétel bizonyítási eszközként való felhasználása, In: Gellén, Klára; Görög, Márta (szerk.) Lege et Fide : Ünnepi tanulmányok Szabó Imre 65. születésnapjára Szeged, Magyarország : Pólay Elemér Alapítvány, Iurisperitus Kiadó (2016) 167-172. Miczán Péter : Az állítási, illetve bizonyítási szükséghelyzetek kezelése egyes külföldi választottbírósági jogokban, szabályzatokban, EURÓPAI JOG, 2018. 10-20. Nagy Adrienn: A jogsértő bizonyítási eszközök felhasználhatóságának problémája a polgári perekben, Miskolci Jogi Szemle 2. különszám, 2. kötet 198-208. (2019) Szendrői Anna: A jogsértő bizonyítási eszközök felhasználhatósága a családjogi perben, Miskolci Jogi Szemle 154-174. (2019) Hargita Árpád - Zavodnyik József: A büntetőeljárásban végzett titkos információgyűjtés révén feltárt bizonyítékok felhasználhatósága a versenyfelügyeleti eljárásban, Közbeszerzési jog 2021/2. – Jogesetelemzés
48. tétel Muzsalyi Róbert: A határon átnyúló bizonyításfelvétel új szabályai, Gazdaság és Jog 14-17. , (2021) 49. tétel
Metzinger Péter: A külföldön kiállított okiratok cégeljárásban való felhasználhatósága de lege ferende, Gazdaság és Jog 24. évfolyam 3.szám 19-21.,(2016) Gácsi Anett Erzsébet: A Pécsi Ítélőtábla döntése a szakvélemény bizonyítási eszközként történő felhasználásáról: Értékelhető-e okirati bizonyítási eszközként az eljárási szabálysértéssel kirendelt eseti szakértő véleménye a Be. 78. § (4) bekezdése alapján? JEMA 5 évfolyam 1. szám 21-27., (2014) Pákozdi Zita: Okirati Bizonyítás tekintettel a technikai újszerűségekre
Kovács Gábor: A szakértői bizonyítás aktuális kérdései: (Recenzió) MED ET JUR 2061-6619 12 (1) p. 29 (2021) Nogel Mónika: A szakértői bizonyítással szemben támasztott követelmények szigorodása az Amerikai Egyesült Államokban, JOG ÁLLAM POLITIKA: JOG- ÉS POLITIKATUDOMÁNYI FOLYÓIRAT 2019 : 3 p. 11 (2019) Bérces Viktor: A szakértői bizonyítás elvi és gyakorlati kérdéseiről 51. tétel
Kecskeméti Ágnes: Igazságügyi szakértő kirendelése közjegyzői eljárásban, valamint annak összefüggései a közjegyző előtti egyezségi eljárással és a perhatékonyság elősegítése 52. tétel
53. tétel
Völcsey Balázs: A jogerőhatás megjelenési formái Themis. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola elektronikus folyóirata. - 2. sz. (2014.) 367-385. o. 55. tétel Gombos Katalin: A polgári perorvoslati rendszer és átalakulása Jogtudományi közlöny. - 73. évf. 2. sz. (2018.) 57-71. o. Kapa Mátyás: Az új polgári perrendtartás perorvoslati rendszere = 350 éves az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, 1. köt. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2018. 158-163. o. Pribula László: Fellebbezési jog a jogi személy határozatai végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet elutasító végzés ellen Gazdaság és Jog. - 29. évf. 7-8. sz. (2021.)19-23. o.
Pribula László: A csatlakozó fellebbezés korlátjai Bírósági Döntések Tára. - 23. évf. 4. sz. (2022.) 65-68. o.
Gombos Katalin: A polgári perorvoslati rendszer és átalakulása Jogtudományi közlöny. - 73. évf. 2. sz. (2018.) 57-71. o. Kapa Mátyás: Az új polgári perrendtartás perorvoslati rendszere = 350 éves az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, 1. köt. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2018. 158-163. o. 58. tétel Gombos Katalin: A polgári perorvoslati rendszer és átalakulása Jogtudományi közlöny. - 73. évf. 2. sz. (2018.) 57-71. o. Wopera Zsuzsa: A jogorvoslathoz való jog hatékonysága az új Pp. másodfokú eljárásában Miskolci Jogi Szemle. - 12. évf. Különszám. sz. (2017.) 143-154. o. Kapa Mátyás: Az új polgári perrendtartás perorvoslati rendszere 350 éves az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, 1. köt. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2018. 158-163. o. 59. tétel
Osztovits András: Törvénymódosítás a bírósági joggyakorlat egységesítése érdekében-jó irányba tett rossz lépés?, Magyar Jog, 2020.2., 72-80. Wellmann György: Kritikai észrevételek a jogegység biztosításának új rendszerével kapcsolatban, Magyar Jog, 2020.11. 648-655. Balássy Ádám Miklós: A legfelsőbb bírói fórum jogegységesítési kötelezettsége- út a jogállamba, Magyar Jog, 2020.11. 656-662. Virág Csaba-Völcsey Balázs: A korlátozott precedensrendszer és a polgári perjog kapcsolata, Magyar Jog, 2020/3., 125-135. Patyi András: A jogegységipanasz-eljárások gyakorlatának néhány alapkérdése Kis Roxána: A jogegységi panasz eljárás mint ultima ratio, Polgári Jog 2022/7-8. - Fórum Veress Emőd: Megjegyzések a korlátozott precedensrendszerről”: adalékok egy aktuális vita hátteréhez Nagy András: Jogegységi panasz a felülvizsgálatot megtagadó végzés ellen, Polgári Jog 2022/7-8. - Fórum 60. tétel Rimaszécsi János: A felülvizsgálat és a valódi alkotmányjogi panasz egymáshoz való viszonya a rendkívüli jogorvoslatok rendszerében, a Kúria határozatai ellen benyújtott alkotmányjogi panaszok befogadhatósága. In: Alkotmányjogi panasz: a hatáskörrel kapcsolatos kérdések. Budapest : HVG-ORAC, 2019. p.568-577
Hegedűs Ákos: A szakértő szerepe a személyi állapotot érintő perekben, Belügyi Szemle, 1763-1792. , (2022) Nagy Adrienn: A személyi állapotot érintő perek eljárási szabályainak változása az új perjogi kódexben, In: Görög, Márta; Hegedűs, Andrea (szerk.) Lege duce, comite familia : Ünnepi tanulmányok Tóthné Fábián Eszter tiszteletére, jogászi pályafutásának 60. évfordulójára, Szeged, Magyarország : Iurisperitus Kiadó (2017) 344-355. Gulya Fruzsina ; Katona Vanda ; Kiss Valéria ; Légmán Anna ; Sándor Anikó ; Tóth Fruzsina: Gondnokság és támogatott döntéshozatal a gyakorlatban: Egy kutatás módszertani alapvetései, Szociálpolitikai Szemle: 51-71. , (2021) Hoffman, István ; Kiss, Valéria ; Maléth, Anett ; Tőkey, Balázs: A gondnoksági perek empirikus vizsgálata, In: Perlusz, Andrea; Cserti-Szauer, Csilla; Sándor, Anikó (szerk.) Fogyatékos emberek a 21. századi magyar társadalomban : Tanulmánykötet Bánfalvy Csaba tiszteletére, Budapest, ELTE BGGYK (2021). 144-166. Boros Ilona ; Szegi Péter György: Gondnoksági perekben tapasztalt visszásságok, a jogalkalmazás egységességének hiánya, ACTA HUMANA: Hungarian Centre For Human Rights Publications 7 : 7-24. , (2019)
Navratyil Zoltán: Az apai jogállás egyes kérdései a Ptk.-ban, Polgári Jog 2016/6. - Fórum
A váltott gondoskodás előnyei és akadályai, továvvá a gyermek vallásszabadsága és származás megismeréséhez fűződő joga nemzetközi összehasonlításban / Szeibert Orsolya. – In: Családi Jog ISSN 1589-7516. – 20. évf. (2022) 2. sz. (június) 32-36.
Szeibert Orsolya: A kiskorú gyermek tartása megállapítására vonatkozó rendelkezések Németországban és Skóciában pp. 1-7., 7 p. (2017) Tanulmány a rokontartás szabályaival kapcsolatos ítélkezési gyakorlat vizsgálatára a Kúrián felállított joggyakorlat-elemző csoport részére., 2017 június kézirat, Joggyakorlat-elemző csoport, 2017.El.II.JGY.P.1.,
Pribula László: A sajtó-helyreigazítás új perrendi koncepciójának jogalkalmazási kihívásai [Jogtudományi Közlöny 73. évf. 10. szám (2018)]
68. tétel
Munkajogi sajátosságok az egészségügyi szolgálati viszonyban / Nádas György. - In: Med. et Jur. ISSN 2061-6619. – 13. évf. (2022) különszám (május) p. 4-8. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás egyes kérdései az egészségügyi szolgálati jogviszony szabályozási ellentmondásainak fényében / Ferencz Jácint, Szabó Imre Szilárd. - In: Med. et Jur. ISSN 2061-6619. – 13. évf. (2022) különszám (május) p. 19-24. A közszolgálati jogviszony létesítésének egyes aktuális kérdései : Some Current Issues in the Establishment of the Civil Service Relationship / Ludányi Dávid. – In: Új magyar Közigazgatás ISSN 2060-4599. – 15. évf. (2022) 2. sz. (június) p. 47- 59. Munkaviszony megszűnése a cég jogutód nélküli megszűnése esetén / Gergelyné Verebes Regina. – In: Adóvilág ISSN 1417-2003. – 26. évf. (2022) 6. sz. (június) p. 32-35. Az atipikus foglalkoztatási formák bírói gyakorlata – Kúriai joggyakorlatelemző csoport jelentése a hagyományostól eltérő munkajogviszonyok vizsgálatáról / Bankó Zoltán. – In: Munkajog ISSN 2560-1687. – 6. év. (2022) 2. sz. (június) p. 69-72.
|