PhD sorozat

A sorozat a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának megbízásából készül 2022 óta. A kötetek kiadása az Igazságügyi Minisztérium jogászképzés színvonalának emelését célzó programja keretében valósul meg, a könyvek kereskedelmi forgalomban nem kaphatók.

Stankovics Petra
A talajfedés és a földkivonás szabályozási kérdései

Az értekezésben bemutatásra került a termőföld védelmével kapcsolatos hatályos uniós és magyar szakpolitikák rendszere. A disszertáció egyik fő értéke aktualitása és újszerűsége, melynek alapja, hogy Magyarországon a talajvédelmi szakpolitika, így a talajfedés szabályozásának hatáselemzése és értékelése hiányzik a bevett eszközrendszerből, mely hiátus nem csak az EU fejlettebb tagországaitól jelent lemaradást, de nem felelősségteljes magatartás ebben a mindannyiunk jövőjét meghatározó kérdésben. A kutatás eredményei alapján megállapítottuk, hogy az utóbbi évek szakpolitikai intézkedései nem javítottak jelentően a káros földhasználati tendencián. Magyarországon a művelés alól kivett területek nagysága növekszik, amit jelentős mértékben befolyásol az igénybevétel célja, a termőterület művelési ága, minősége, az ingatlan besorolása.
Bár ma még hiányoznak a takarékos területhasználatot ökológiai szempontokból is hatékonyan ösztönző szabályozók, ha a földet és a tájat pótolhatatlan környezeti és kulturális elemnek tekintjük, regionális és helyi szinteken is elindulhat a változás, ami a gazdasági-társadalmi-kulturális fejlődésre és az emberi jóllétre is pozitív hatással lesz.
Dr. Stankovics Petra tanársegéd a Pécsi Tudomány Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának, Közigazgatási Jogi Tanszékén. Környezetvédelmi szakjogászi diplomáját az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerezte. Kutatási területe az agrár-környezetvédelmi jogi és igazgatás, ezen belül a talaj- és földvédelem komplex hatásvizsgálata. A PhD tanulmányai alatt a Newcastle-i Egyetemen kutatóként dolgozott és gyakornokoskodott az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjában (Joint Research Centre – JRC ISPRA). Az Új Nemzeti Kiválósági Program többszörös ösztöndíjasa. Kutatóként dolgozik a Felsőfokú Tanulmányok Intézetében, amely a Kormány szaktanácsadó kutatóintézete.

2023.

Biró Zsófia
A bírói hatalomgyakorlás megoszlása a tradicionális magyar jogban

A 11. században a király, mint a hatalom kizárólagos letéteményese ítélt előkelői felett. A rákövetkező több, mint négyszáz évben a bírói hatalom delegálása, személyi, hatásköri majd szervezeti megoszlása követhető nyomon a királyi udvar rendes bírái, majd egy esetben az országgyűlés között. Bár 1526 után a nemesség beleszólása a bíráskodásba – főleg az országgyűlésben – háttérbe szorult, a nádor és az országbíró közjogi tisztségei tovább erősödtek; a helyzetet az 1723. évi felsőbírósági reform volt hivatott rendezni.

A szerző arra vállalkozott, hogy bemutatja a bírói hatalom alakulását, a bírói hatalom gyakorlásának megoszlását és végül függetlenedésének folyamatát, kiemelve a 13-16. századi tradicionális jogi időszakot, illetve az országgyűlést, mint a hűtlenségi deliktumok tárgyalására jogosult rendkívüli fórumot. A mű kitekintéssel él az 1723-1869 közötti időszakra, hogy röviden bemutassa, hogyan jutott el a bírói hatalom a teljes függetlenedésig, az 1869. évi 4. törvénycikkig.

„Biró Zsófia értekezése érdekes és értékes, nagyívű összefoglalása számos alkotmánytörténeti alapkérdésnek: miként formálódott a középkori magyar történelemben a legfelsőbb bírói hatalom gyakorlása? Milyen elvi keretek között osztozott e főhatalmon a király és a nemesség? Van-e relevanciája napjainkban a történelmi alkotmánynak? - kiérlelt válaszokat olvashatunk ebben az igényes munkában.”

Prof. Dr. Balogh Elemér
tanszékvezető egyetemi tanár

„A mű mással nem pótolható olvasnivalója lehet mindazoknak, akik érdeklődést tanúsítanak a magyar bírói hatalom gyakorlása és megoszlása, végül függetlenedési folyamatának alakulása iránt.”

Prof. Dr. Kiss László DSc.
professor emeritus

2023.

Szabó Imre Szilárd
A szakszervezet jogállása a magyar munkajogban

Magyarországon a munkaügyi kapcsolatokat – szinte általános és egyöntetű szakirodalmi megállapítások alapján – a gyengülő szervezkedési szabadság és szakszervezeti jogok, egyre inkább kiüresedő (országos és ágazati) érdemi érdekegyeztetés, továbbá az ellentmondásos szabályozási környezet jellemzi.
A munka világát (és a társadalmi össztermék újraelosztását) érintő környezet így állandóan változik, miközben az érintetteket képviselni hivatott érdekképviseleti szervezetek véleménye marginalizálódik, sok esetben negligálódik. A jelenséget azok a társadalmi folyamatok is erősítik, amik eleve gátját képezik a kollektív megoldások keresésének, így az egyéni stratégiák megelőzik, de legalábbis nagyban gyengítik a kollektív fellépés igényét és erejét. A munkavállalók – különösen napjaink munkaerő-piaci helyzetében, elsősorban az elmúlt éveket jellemző fokozódó munkaerőhiányra figyelemmel – hajlamosak még inkább az egyéni érdekérvényesítés útját keresni (sok esetben a „lábukkal szavazni”), azaz más munkáltatónál keresni a boldogulást, mintsem közös fellépéssel próbálni javítani a munkafeltételeken. Ez láthatóan megjelenik a szakszervezetek szervezettségi mutatóin is. A szervezett munkavállalók száma (a nemzetközi trendekhez hasonlóan) a rendszerváltozás óta egyre csak csökken, így – emiatt is – kiemelt problémává vált a reprezentativitás és demokratikus legitimitás kérdésköre.
Könyvemben elsősorban a fenti hipotézisek tartalmát igyekszem feltárni a hazai történeti fejlődés, a külső és a belső jogi környezet bemutatásával, a hatályos szabályozást – legalábbis szándékom szerint – javító (de lege ferenda) javaslatok és kritikai, elemző megállapítások megtételével.

2022.

Hohmann Balázs
Az átláthatóság értelmezése és követelményrendszere a közigazgatási hatósági eljárások tükrében

A közigazgatási hatósági eljárásoknak, az ezeket az eljárásokat végző hatósági szerveknek folyamatosan változó társadalmi, gazdasági és politikai környezetben kell betölteniük a hatósági jogalkalmazási tevékenységhez kapcsolódó funkcióikat, amely így ismétlődően új kihívások és elvárások elé állítja azokat. Ebbe a gondolatmenetbe illeszkedik az átláthatóság és a hatósági eljárások kapcsolata is, amely a közigazgatás irányába mutatkozó – történelmi gyökereken építkező, de mégis – újszerű elvárások egyik típusaként jellemezhető.
A kötet szerzője arra vállalkozik, hogy értelmezze és definiálja az átláthatóság fogalmát a közigazgatási hatósági eljárások vizsgálati témakörében. Egyúttal körbejárja az átláthatóság fogalmából eredő általános kötelezettségeket a hatósági eljárás tekintetében és megvizsgálja, hogy ezek miként érvényesülhetnek a hatósági eljárás sarokköveinek számító jogintézmények tekintetében, fejlesztési lehetőségeket is meghatározva.

2022.

Rékásiné dr. Adamkó Adrienn
Az örökbefogadás a modern magyar családjogban 1861-től napjainkig

A szerző az örökbefogadás intézményének bemutatására vállalkozott a magyar jogfejlődésben 1861-től napjainkig terjedő időszakban. Hiánypótló művében a történeti, az összehasonlító és a leíró módszert alkalmazva az örökbefogadás kialakulásának és céljának változásait vizsgálja az európai jogi kultúrában. Átfogó elemzést ad a hatályos magyar örökbefogadási jog elméleti és gyakorlati kérdéseiről, összehasonlítja az európai jogi szabályozásokat, valamint ismerteti az örökbefogadással foglalkozó nemzetközi egyezményekben deklarált rendelkezéseket.
Rékasiné Adamkó Adrienn jogi diplomája megszerzését követően PhD hallgatóként folytatta tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Kutatói tevékenysége családjogi intézményekre, elsősorban az örökbefogadásra, a házasságkötési eljárásra, valamint a házassági vagyonjog vizsgálatára irányult. A Márkus Dezső Összehasonlító Jogtörténeti Kutatócsoport tagjaként több nemzetközi és hazai kutatási és oktatási projekt részvevőjeként hasznosíthatta eredményeit.
E könyv a szerző summa cum laude eredményű PhD értekezése.

2022.

Sasvári Norbert
Az országos népszavazás szabályozása és gyarkolata jogalkalmazói szempontból

A közvetlen hatalomgyakorlás eszköze a népszavazás, amely folyamatosan a politikai és közjogi érdeklődés középpontjában áll. Egyes vélemények szerint a népszavazásra vonatkozó magyar szabályozás meglehetősen szélesre tárta a közvetlen hatalomgyakorlás alkalmazhatóságát. Mások úgy vélekednek, hogy az Alaptörvény és az Nsztv. szigorú korlátokat emel a népszavazási kezdeményezésekre vonatkozóan. Felmerül a kérdés: a magyar népszavazási szabályozás nemzetközi viszonylatban a megengedőbbek közé tartozik, vagy éppen ellenkezőleg, szigorú korlátokat ró a kezdeményezőkre? Az értekezés erre a kérdésre keresi a választ, de az olvasók megismerkedhetnek a népszavazások egyetemes és magyarországi történetével is. A nemzetközi kitekintésben a kötet a szomszédos országok népszavazási szabályozására és gyakorlatára koncentrál, illetőleg ismerteti az Európai Unió népszavazásokkal kapcsolatos elvárásait. A könyvből megismerhető az országos népszavazási eljárásra vonatkozó hatályos magyar szabályozás, konkrét ügyként pedig a vasárnapi boltzárral kapcsolatos kérdés hitelesítésének anomáliái, valamint az ún. „kvóta-népszavazás” kérdésének hitelesítésével kapcsolatos eljárás kerül terítékre. Olvasás közben elmélkedhetünk azon, mi jellemzi jobban az országos népszavazások magyarországi szabályozását és gyakorlatát, a szélesre tárt alkalmazhatóság, vagy a szigorú korlátok?

2022.