|
|
Szerzőink |
|
|
Dr. Csink Lóránt
Csink Lóránt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense és az Alkotmánybíróság főtanácsadója. Kutatásának fő területe az államszervezet és az összehasonlító jog, PhD értekezése (2008) a köztársasági elnök jogállásáról, habilitációs előadása (2018) az alkotmánybíráskodás hatalommegosztásban elfoglalt helyéről szólt. Közel 150 publikáció szerzője vagy társszerzője, két hazai tudományos folyóirat szerkesztője. Egyetemi állása mellett számos, az alkotmányjog gyakorlatával foglalkozó intézményben dolgozott (Országgyűlés, Köztársasági Elnöki Hivatal, Igazságügyi Minisztérium, ombudsman).
|
|
|
Dr. Erdős Csaba
Erdős Csaba jogi diplomáját 2010-ben szerezte meg a Széchenyi István Egyetemen, PhD-értekezését 2014-ben védte meg. 2010 óta oktat alkotmányjogot és politikatudományt, jelenleg egyetemi docensként a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karán. Oktatói-kutatói tevékenysége mellett az Alkotmánybíróságon tanácsadóként dolgozik.
|
|
|
Földi András az ELTE-n szerzett jogászdoktori diplomát 1981-ben. Végzése óta az ELTE római jogi tanszékén oktat. 1990-ben szerezte meg a kandidátusi fokozatot, 2001-ben habilitált, 2002-ben lett az MTA doktora. 2003 óta egyetemi tanár. 2008-tól 2012-ig dékánhelyettes, 2011 és 2021 között tanszékvezető volt. Kutatási területe elsősorban a római magánjog és annak hatása az európai magánjog fejlődésére. E tárgykörben több monográfiája is megjelent, de rendszeresen publikál rangos nemzetközi szakfolyóiratokban és tanulmánykötetekben németül, olaszul, angolul és franciául. Számos alkalommal tartott előadásokat nemzetközi konferenciákon, ill. külföldi egyetemeken német, olasz és angol nyelven. Műveinek külföldi idézettsége kiemelkedő. Hamza Gábor akadémikussal társszerzőségben 1996-ban publikálta első kiadásban „A római jog története és institúciói” c., ma már klasszikusnak nevezhető egyetemi tankönyvet. 2012-ben Földi András szerkesztésében jelent meg a stúdium hazai oktatásának módszertani megújítását hozó „Összehasonlító jogtörténet” c. egyetemi tankönyv. Közel két évtizeden át az ELTE ÁJK Actájának felelős szerkesztője volt. 2017 óta az MTA Doktori Tanácsának tagja. Miniszteri és egyetemi szintű kitüntetések mellett a jogász hivatásrendek által adományozott Deák Ferenc Díj, valamint az MTA TK JTI által adományozott Peschka Vilmos Emlékérem kitüntetettje. Hazai és nemzetközi tudományos társaságok mellett tagja a Fundamina c. nemzetközi jogtörténeti folyóirat szerkesztőbizottságának.
|
|
|
Dr. Gulyás Attila
Jogász, biztosítási szakjogász.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél dolgozott több területen és beosztásban. Ezt követően ügyvéd pénzügyi területen, valamint magánjogi témakörökben. Majd az alapvető jogok biztosának munkatársaként dolgozik, jelenleg főosztályvezetőként. Az általa vezetett szervezeti egység segíti és koordinálja az ombudsman bejelentővédelmi tevékenységét, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzések felülvizsgálati eljárásához kapcsolódó feladatait.
Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság tagja. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem integritás tanácsadó szakirányú továbbképzési szak, valamint egyéb képzések oktatója. Az MNB által felügyelt pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzés és vizsgáztatás résztvevője.
|
|
|
Hamza Gábor 1949. február 22-én született Budapesten. A kitüntetéses érettségit követően 1967-ben nyert felvételt az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára. 1972-ben végzett, egyidejűleg Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem kitüntetésben részesült. Kitüntetéses („sub auspiciis”) doktorrá avatására 1973-ban került sor. 1976 és 1977 között a müncheni Ludwig Maximilian Egyetemen, 1980 és 1981 között a Kölni Egyetemen, 1979 és 1980 között a római „La Sapienza” Egyetemen folytatott tanulmányokat. 1972-ben tanársegédi kinevezést nyert az ELTE Római jogi tanszékére, ahol 1977-ben adjunktus, majd 1980-ban docens lett. 1984-ben lett egyetemi tanár. 1985-től 2013-ig volt a Római jogi tanszék vezetője. 1997-ben 4 éves Széchenyi Professzori Ösztöndíjat nyert el. Számos külföldi egyetemen működött vendégprofesszorként: Római Egyetem (1986–1989), Parmai Egyetem (1988), Salernói Egyetem (1989), Benjamin N. Cardozo School of Law (1989–1990), Európai Egyetem, Firenze (1990), Syracuse-i Egyetem (1991), Loyola Egyetem, New Orleans (1993–1995, 2000), Párizsi XII. Egyetem (1993–2005), Pisai Egyetem (1994), Tennessee-i Egyetem (1995), Milánói Egyetem (1998), Párizsi II. Egyetem (2006), Párizsi V. Egyetem (2006–2008), UNISA Pretoria (2006), Seinan Gakuin Egyetem, Fukuoka (2006), Aix-Marseille III. Egyetem (2007), Toulouse-i Egyetem (2008), Université de Savoie, Chambéry (2009), Le Havre-i Egyetem (2010-2011), Kazakh Abylai Khan University of International Relations and World Languages, Almaty (2013), Salvador Egyetem, Buenos Aires (2014), John F. Kennedy Egyetem, Buenos Aires (2014), Roma Tre Egyetem (2015, 2018), Valenciai Egyetem (2017).
1979-ben védte meg kandidátusi disszertációját az ügyleti képviselet témaköréből. 1983-ban akadémiai doktori fokozatot (DSc) szerzett a jogösszehasonlítás és az antik jogok kapcsolatának elemzéséről írott értekezésével. 2004-ben az MTA levelező, 2010-ben pedig rendes tagjává választották. 2018 óta a MAB társadalomtudományi alelnöke, a MAB Egyetemi Tanári és Doktori Kollégiumának, valamint MAB Jogi Bizottságának is elnöke. Tagja a Mediterranea International Centre for Human Rights Research - Centro di ricerca internazionale sui diritti umani - MICHR tudományos tanácsadó testületének. Szerkeszti az MTA IX. Osztálya honlapján közzétételre kerülő Jubileumi megemlékezések rovatot. A következő folyóiratok szerkesztőbizottságának/tanácsadó testületének elnöke/tagja: Acta Fac. Pol.-iur. Univ. Sc. Budapest., Revista de Derecho Romano, Revista General de Derecho Romano, Revista virtual Cartapacio (Escuela Superior de Derecho (UNICEN – Universidad Nacional del Centro de la Provincia de Buenos Aires), Revista Eletronica da Faculdade de Direito da Universidade de Passo Fundo, Revista Europea de Derecho de Navegacón Marítima y Aeronáutica, Contribuciones a las Ciencias Sociales, Revista de Investigación e Innovación Educativa, Fundamina. A Journal of Legal History, Revue européenne d’histoire des idées politiques et les institutions publiques, Revue de l’histoire des relations du travail et de la politique sociale, Rassegna di diritto civile, ANNAEUS (Anales de la Tradición Romanística), Iustel - Revista General de Derecho Romano, Journal of International Commercial Law and Technology, Kazakh Abylai Khan University of International Relations and World Languages, Roma e America. Diritto romano comune. Rivista di diritto dell'integrazione e unificazione del diritto in Eurasia e in America Latina, IUS - Rivista di scienze giuridiche, Revista Internacional de Derecho Canónico y Derecho Eclesiastíco, Revista Crítica de Historia de las Relaciones Laborales y de la Política Social, Antalya Bilim University Law Review, The Western Australian Jurist, IVRA. Rivista Internazionale di Diritto Romano e Antico, Revista Europea de Historia de las Ideas Políticas y de las Instituciones Públicas, European Legal Roots, Ius Romanum, Revista de Derecho y Ciencias Jurídicas DIXI - Journal of Legal Studies, Collana Aracne Biblioteca di Diritto Civile, Editorial de Ediciones Olejnik (Santiago de Chile), Studi Giuridici Europei, Archivio Storico Giuridico Sardo di Sassari, Beijing Law Review, Revista Internacional de Derecho Romano (RIDROM), Colección Mínima Panoramas de Derecho, Magyar Jogtudósok, Magyar Tudomány, Jogtudományi Közlöny, Acta Juridica Hungarica.
Kutatási területe a római jog továbbélése, a magánjog története és a jogösszehasonlítás. Kezdetben egyes jogintézmények (pl. elbirtoklás, ügyleti képviselet, házastársak közötti ajándékozási tilalom, az együtt elhaltakra vonatkozó vélelmek) római jogi alapjait és működését kutatta, kutatásainak eredményeit magyarul és idegen nyelveken egyaránt publikálta. Ógörög nyelvtudása révén a jogi papirológia körében is publikált. Az 1980-as évek második és az 1990-es évek első felében a jogösszehasonlítás ókori előzményeivel foglalkozott. Tudományos kutatásai döntően a magánjog összehasonlító jogi vizsgálatához kapcsolódnak. Tankönyvírói munkásságát illetően utalni kell a Földi Andrással közösen írt A római jog története és institúciói c. tankönyvre, mely 1996-tól 2020-ig huszonnégy bővített és átdolgozott kiadásban és egy változatlan utányomásban (2017-ben) jelent meg. Munkái jelentek meg a római jog recepciója, továbbélése területén, amelyekben elsősorban Európa számos országának jogrendszerét vizsgálta és jelenleg is kutatja. Munkái magyar, német, angol, francia, olasz, spanyol, orosz, latin, török, macedón, újgörög, bolgár, román, szlovák, japán és kínai (putonghua) nyelven jelentek meg. Előadóképes angol, francia, német, olasz, orosz, portugál és spanyol nyelven. Ezeken a nyelveken részben vendégprofesszorként, részben meghívott előadóként külföldön és belföldön egyaránt számos előadást és kurzust tartott és tart jelenleg is. Szótár nélkül olvas afrikaans és holland nyelven, valamint latinul és ógörögül.
Fent nem említett elismerései: Pázmány Péter-emlékérem (1994, ELTE); Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett (1999); Deák Ferenc társadalomtudományi díj (2000, Pro Renovanda Cultura Hungariae); Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2000); Szent-Györgyi Albert-díj (2005); Magyar Érdemrend középkeresztje (2014); Doctor Honoris Causa (Danubius University 2016); Török Tudományos Akadémia TUBA Academy Prize in Social Sciences and Humanities nemzetközi díja (2017); Széchenyi-díj (2018) és Prima díj (2018); Doctor Honoris Causa (Ankarai Állami Egyetem 2019) és a Török Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja (2019).
Főbb munkái: Az elbirtoklás fejlődése a római császárkorban (1970); Az ügyleti képviselet (1982, 1997); Jogösszehasonlítás és antikvitás (1985); Comparative Law and Antiquity (1991); Sanctus Stephanus et Europa (szerk. és társszerző, 1991); A római jog története és institúciói [Földi Andrással, Brósz Róbert és Pólay Elemér tankönyvének alapulvételével] (1996–2018: 22 átdolgozott és bővített kiadás); Jogösszehasonlítás és az antik jogrendszerek (1998); Szent István és Európa (szerk. és társszerző, 2001); Tanulmányok Werbőczy Istvánról (szerk. és társszerző, 2001); Az európai magánjog fejlődése (2002); Die Entwicklung des Privatrechts auf römischrechtlicher Grundlage unter besonderer Berücksichtigung der Rechtsentwicklung in Deutschland, Österreich, der Schweiz und Ungarn (2002); „Nem akarunk csonka Európát...” – Politikai, történelmi, jogi tanulmányok, cikkek és esszék (2002); Le développement du droit privé européen (2005); Hundert Jahre Bürgerliches Gesetzbuch. Entwicklung des Privatrechts im deutschen und mittel-osteuropäischen Sprachraum seit dem Inkrafttreten des BGB (szerk. és társszerző, 2006); Mit hoz a múlt? Jog- és kultúrtörténeti tanulmányok I. (Nótári Tamással, 2006); Die Entwicklung des Privatrechts in Europa (2007); The Subsequent Fate of Roman Law in a Comparative Legal Approach (2007); Entstehung und Entwicklung der modernen Privatrechtsordnungen und die römischrechtliche Tradition (2009); Iura antiqua ac iura moderna methodo comparativa investigata. Opera selecta. I–IV. (2010–2014); Origine e sviluppo degli ordinamenti giusprivatistici moderni in base alla tradizione del diritto romano (2013); A római jog és hatása a modern jogok fejlődésére (2013); Magyar jogtudósok I–V. (szerk. és társszerző, 1999–2015); Tradición romanista y derecho privado comparado (2016); The Subsequent Fate and Continuity of Roman (Civil) Law from a Historical-Comparative Perspective (2016); Legal Relations between the Ottoman Empire/the Republic of Turkey and Hungary, Cyprus, and Macedonia. Selected Essays in Hungarian, English, German, and Turkish (2017); Derecho romano actual y Derecho europeo (2018); Studies on Constitutional Law and European Law - Alkotmányjogi és európai jogi tanulmányok (2018). Jelenleg több magyar és idegen nyelvű könyve van megjelenés alatt.
|
|
|
Herger Csabáné
Herger Csabáné a PTE ÁJK egyetemi tanára, a kar családjogi szakjogász szakirányú továbbképzésének a vezetője. Szakterülete az összehasonlító családjog és családjogtörténet. A magyar házassági köteléki jog fejlődését és az európai modelleket bemutató monográfiája (Budapest 2006), a magyar és a német házassági vagyonjog rendszerét, intézményeit és fejlődését bemutató monográfiája (Passau 2017), az osztrák és a magyar házassági jog összehasonlítását tartalmazó tanulmánykötet, melyet Markus Steppan és Susanne Kissich professzorokkal együttműködve szerkesztett (Graz 2018), valamint a magyar házassági vagyonjog történetét a külföldi szakmai közönségnek német nyelven bemutató monográfiája (2021) ezeknek a kutatásoknak az eredményeit tartalmazza. Hazai kutatói ösztöndíjai (Habsburg-kori Kutatások közalapítvány, Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, OTKA ifjúsági, majd 2021-től OTKA témapályázat), külföldi kutatási és oktatási célú útjai (Graz, Straßburg, Regensburg, Bayreuth, Bécs, Krakkó stb.), valamint hosszabb kutatói ösztöndíjai (Göttingen) nagyban hozzájárultak szemléletmódja alakulásához. A Márkus Dezső Összehasonlító Jogtörténeti Kutatócsoport vezetője, 2016 óta a Magyarországi Humboldt-Egyesület titkára, a PTE ÁJK Doktori Iskolájának törzstagja, alprogramvezetője és témavezetője. Eddigi huszonhat éves oktató pályafutása alatt két hallgatója kapott Pro Sciencia Aranyérmet, és négy doktorandusza szerzett PhD fokozatot.
|
|
|
Herke-Fábos Barbara Katalin
Dr. Herke-Fábos Barbara Katalin 2005-ben szerzett jogi diplomát a PTE jogelődjeként működő Janus Pannonius Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán „cum laude” minősítéssel. A diploma megszerzését követően ügyvédjelöltként dolgozott. Gyermekei megszületését követően a Baranya Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalánál helyezkedett el szociális referens munkakörben. Kormánytisztviselőként 2015-ben jogi szakvizsgát tett. Ugyanebben az évben nyert felvételt a PTE ÁJK doktori képzésére és bekapcsolódott a kar Polgári Jogi Tanszék Családjogi és Szociális Jogi Csoportjának munkájába családjog és szociális jog tantárgyak oktatásával és vizsgáztatásával. Az Igazságügyi Minisztérium közvetítői névjegyzékébe bejegyzett mediátor képesítést szerzett 2015 őszén. 2016 májusától a Magyar Kriminológiai Társaság PhD szekciójának tagja. 2017 áprilisában a Pécsi Tudományegyetem által szervezett családjogi szakjogász képzés keretében szerzett LLM. fokozatot. 2017 szeptember 1. napjától tanársegédként dolgozik. 2017 decemberétől a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Tudományos Bizottság Szociális Munka Albizottságának tagja. 2017 decemberében elvégezte a Facilitátor képzés – jóvátételi eljárás levezetése elnevezésű képzést. 2022. júniusában doktori fokozatot szerzett, doktori értekezése elnyerte az Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottsága (PAB) és a Veszprémi Területi Bizottsága (VEAB) által közösen megszervezett Pannon Tudományos Nap elnevezésű konferencia keretében a PAB-régió legjobbnak ítélt PhD munkája címet.
Tudományos munkájának fókuszában a gyermekvédelmi hatósági intézkedések közül a megelőző pártfogás áll. A kutatásának aktuális eredményeit rendszeresen publikálja, hazai és külföldi konferenciákon előadja. Nagy hangsúlyt fektet a jogi hivatásrendekkel való szakmai kapcsolat ápolására. Kidolgozója és kapcsolattartója a Kar és az Igazságügyi Minisztérium által 2020 májusában kötött együttműködésnek.
A mediátori és facilitátori képesítésék megszerzését követően mediációs témájú kurzusokat vezet a nappali és levelező jogász, valamint a családjogi szakjogász képzésben résztvevő hallgatók számára. Elhivatott a mediációs jogi kultúra terjesztése iránt. Ennek szellemében vezetésével alakult meg 2019 szeptemberében a Kar Családjogi és Mediációs Tudományos Diákköre, amelynek tevékenységét oktatói szakfelelősként azóta is koordinálja. Több hallgatója is kiváló eredménnyel szerepelt országos mediációs versenyen. 2019-ben kidolgozta a Közép Európai Mediációs Intézet és a Kar közötti együttműködési megállapodást, amelyet kapcsolattartóként felügyel.
|
|
|
Katonáné Pehr Erika
Katonáné Pehr Erika a PTE ÁJK címzetes egyetemi docense, az Országos Mediációs Egyesület alelnöke, a Gyermekjogi Civil Koalíció Vezetőségének illetve a Családi Jog című szakmai folyóirat szerkesztőbizottságának a tagja. Pécsi egyetemi éveit követően jogi szakvizsgát tett, majd summa cum laude minősítéssel Európa-jogi szakjogászi másoddiplomát szerzett szintén a Pécsi Tudományegyetem jogi karán. Több évtizedes szakmai munkája a közigazgatáshoz, azon belül is a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatáshoz kötődik, melynek során minisztériumi főosztályvezető-helyettesi, majd főosztályvezetői pozíciót is betöltött. Aktívan részt vett az 1997. évi Gyermekvédelmi törvény és végrehajtási rendeletei szakmai előkészítésében, a szakemberek felkészítésében, illetve a 2013. évi Polgári Törvénykönyv előkészítését végző Szakértői Bizottság Családjogi Munkacsoportjában. Mindezt elismerve megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét, illetve Pro Caritate kitüntetésben részesült. Számos egyetemen (PTE ÁJK; ELTE ÁJK; ELTE BGGYK) tart kurzusokat gyermeki jogok, családjog és gyermekvédelem témakörökben. Fél száz családjogi és gyermekvédelmi témájú publikációval rendelkezik, és számos konferencia állandó előadója.
|
|
|
Dr. Kecső Gábor
Kecső Gábor az ELTE ÁJK Pénzügyi Jogi Tanszékének adjunktusa, az International and Europen Taxation LL.M képzés felelős oktatója. Doktori disszertációját a helyi önkormányzatok pénzügyi jogi jogállásáról írta. A Kúria adójogi tanácsai mellett folytatott főtanácsadói tevékenységet. 2017-től az Alkotmánybíróságon tölti be ezt a státuszt. Aktív kutatási területe ennek megfelelően kiterjed a pénzügyi-gazdasági természetű alkotmányjogi problémákra is. Ezzel összhangban a vállalkozással, a tulajdonnal, a közteherviseléssel és a hatósági - különösen az adóigazgatási - eljárással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott ebben a kötetben.
|
|
|
Dr. Kováts Beáta
Kováts Beáta az ELTE jogi karán végzett 2003-ban, ezt követően az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa mellett, majd az Alkotmánybíróság munkatársaként dolgozott. Jelenleg az Alkotmánybíróság főtanácsadója, jogi szakvizsga cenzor. Európai integrációs és médiajogi LL.M. diplomával rendelkezik.
|
|
|
Dr. Kurunczi Gábor
Dr. Kurunczi Gábor (1987) a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Alkotmányjogi tanszékének adjunktusa. Doktori fokozatát (PhD) a választójog témakörében írt disszertációjával 2019-ben szerezte. Közel 60 oktatási és tudományos mű szerzője illetve szerkesztője alkotmányjogi és közigazgatási jogi területen. Tudományos és oktatói tevékenysége mellett 2017. január 1-je óta az Alkotmánybíróság munkatársa, főtanácsadója.
|
|
|
Dr. Pozsár-Szentmiklósy Zoltán
Pozsár-Szentmiklósy Zoltán az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékének habilitált egyetemi docense és tanszékvezetője. Kutatási területei a hatalommegosztáshoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati kérdésekre, az alkotmányértelmezés módszertani kérdéseire, különösen az arányossági tesztre, valamint a középkelet-európai alkotmányvédelemhez kapcsolódó kérdésekre terjednek ki. Az elmúlt években a University of Tartu (Észtország), a University of Victoria (Kanada) és a krakkói Jagelló Egyetem (Lengyelország) vendégoktatója volt. Rendszeres előadója nemzetközi alkotmányjogi konferenciáknak. 2013-2018 között a hallgatói ügyek rektori biztosa, 2008-2012 között a Bibó István Szakkollégium igazgatója volt az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 2010-2013 között az Országos Választási Bizottság választott tagjaként, korábban a Magyar Helsinki Bizottság jogi előadójaként szerzett szakmai tapasztalatot az alapjogokhoz kapcsolódó jogérvényesítésben. Az „Alapjogok mérlegen. Az általános alapjogi tesztek dogmatikája” címmel jelent meg monográfiája (HVG-ORAC, 2016). Habilitációs dolgozatát „A láthatatlan hatalommegosztás. A hatalommegosztás komplex megközelítése elméletben és gyakorlatban” címmel írta (2020). Társzerkesztője az ELTE ÁJK jogászképzésében használt Alkotmányos tanok I-II. című tankönyvnek (HVG-ORAC, 2018, Bodnár Eszterrel). Tagja az International Society of Public Law (ICON-S) középkelet-európai regionális szervezete valamint a Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete tanácsadó testületének, az Alkotmánybírósági Szemle és a Bibó Jog- és Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának.
|
|
|
Dr. Sulyok Katalin
Sulyok Katalin az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa. Emellett 2014 óta az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában a jövő nemzedékekért felelős biztoshelyettes munkatársa. Doktori fokozatát nemzetközi környezetjogból szerezte, emellett LL.M. fokozatát a Harvard Law Schoolon, valamint jogi diplomáját és biológusi B.Sc. diplomáját az ELTE-n szerezte. Fő kutatási területei a hazai és nemzetközi környezetjog, ezen belül is a környezet alkotmányos védelme, valamint a környezeti bíráskodás.
Angol nyelvű PhD értekezésével elnyerte az Institut de droit international Henry Wheaton díját, valamint az MTA Jogtudományi Intézete által kétévente odaítélt Pro Dissertatione Juridica Excellentissima Díjat. A disszertáció monográfiaként a Cambridge University Press kiadónál jelent meg 2021-ben „Science and Judicial Reasoning: The Legitimacy of International Environmental Adjudication” címmel. Alapító tagja a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testületnek, és tagja az MTA Közjogi Albizottságának, valamint az MTA Nemzetközi Közjogi Albizottságának.
|
|
|
Dr. Szilovics Csaba
Pécsett születtem 1966. szeptember 6-án és 1985-ben érettségiztem a PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola jogelőd intézményében. A sikeres felvételi után katonai szolgálatot teljesítettem, majd 1987-ben kezdtem meg jogi tanulmányaimat a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Már egyetemi éveim alatt bekapcsolódtam az egyetemen folyó tudományos és irodalmi életbe. Az alkotmányjogi tudományos diákkör tagjaként részt vettem az akkor kidolgozás alatt álló Ifjúsági Törvény előkészítésében. Ezzel párhuzamosan a jogi kari irodalmi lap, a Lucidum Intervallum főszerkesztője és az egyetemi színpad rendezője is voltam. A jogi diplomát 1992-ben szereztem meg, és felvételt nyertem a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszékére. Munkaviszonyom azóta is, megszakítás nélkül ehhez a karhoz köt. A diploma megszerzése után fél évet tölthettem belső ösztöndíjjal az ELTE Jogi Karának Pénzügyi Jogi Tanszékén, Dr. Földes Gábor Tanszékvezető Úr támogatásával. A későbbiek során megszereztem az Európa jogi szakjogász képesítést, és a Közgazdaságtudományi Karon szakközgazdász MBA fokozatot szereztem. A jogi gyakorlat területén 2003. óta dolgozom üzleti tanácsadóként, 2005-től ügyvezető igazgatóként. A pécsi jogi kari oktatás mellett számos hazai és külföldi egyetemen tartottam előadást és végeztem tudományos kutatómunkát. A 2003-2013. közötti időszakban vezető tantárgyfelelős oktató voltam a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Közigazgatási- és Pénzügyi Jogi Tanszékén. A Pécsi Tudományegyetemen 2008-ban létrejött önálló Pénzügyi Jogi Tanszéknek kezdetektől tanszékvezetője vagyok. 2018-ban egyetemi tanárrá neveztek ki, és az önálló Pénzügyi Jogi Tanszék megszűnését követően, jelenleg is tanszékvezetője vagyok a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán működő Pénzügyi Jogi és Gazdasági Jogi Tanszéknek. Több mint 160 tudományos cikkem, tanulmányom és önálló monográfiám jelent meg napjainkig. 2022 júliusáig 42 magyar és 29 külföldi konferencián vettem részt részben előadóként, részben szervezőként. Két alkalommal meghívott oktatóként tartottam kurzusokat az University of Extramadura /Caseres, Spain) Jogi karán.
|
|
|
Dr. Török Réka
Török Réka a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karán szerzett jogi diplomát 2015-ben, ekkor kezdte meg posztgraduális képzését az érintett egyetem Alkotmányjogi Tanszékén. Kutatási területe az alapjogok megjelenését vizsgálja a magánjogi gyakorlatban, különös tekintettel a magánszférára, így az Alaptörvény VI. cikkének egyes köz- és magánjogi kapcsolódási pontjaira. 2015-től kezdődően az Igazságügyi Minisztérium Jogszabály-előkészítés Összehangolásáért és Közjogi Jogalkotásért Felelős Helyettes Államtitkárságán dolgozott, majd ezt követően – az alkotmányjog elméleti kutatása mellett - ügyvédi pályára lépett. Praxisa fő profiljába a társasági és gazdasági jog, az ingatlanjog, az adatvédelmi jog, valamint a családjog és a polgári jogi peres, illetve hatósági eljárásban való képviselet tartoznak.
|
|
|
Dr. Varga Ádám
2011-ben szerzett jogi diplomát, majd doktori értekezését 2020-ban védte meg (értekezésének témája a helyi önkormányzáshoz való jog). Megbízott oktatóként, majd 2021-től adjunktusként szemináriumokat és speciálkollégiumot vezet, továbbá önkormányzati jogalkotást és ügyészségi igazgatást oktat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán. A kar TDK titkárhelyettese és az Ereky István Kutatóközpont tagja. 2010-től egy éven át Felsőpáhok község alpolgármestere, 2011-től ügyészségi fogalmazó, majd alügyész. 2017 óta tanácsadó az Alkotmánybíróságon.
|
