Hírek
Kiadónk könyveit megvásárolhatja, illetve megrendelheti könyvesboltunkban, valamint arra is van lehetőség, hogy a könyveket félretegyük önnek. Keressen minket személyesen, e-mailben, illetve telefonon!
Budapest, V. kerület Károlyi utca 17. az Egyetem tér mellett,
(06 1) 269 9532; +36-20-574-3119
novissima.karolyi@novissima.hu
Polgári eljárásjog I.
|
|
||
Polgári eljárásjog I. online kiegészítés
Ellenőrző kérdések és válaszok
Ellenőrző kérdések és válaszok
1. tétel
A tárgyi hatályra vonatkozó rendelkezés Magyarország Alaptörvényének XXVIII. cikk (1) bekezdésén alapul. A polgári peres eljárásban fő szabályként a Pp.-t kell alkalmazni, más, például bizonyos nemperes eljárásokban a Pp. mögöttes szabályként érvényesül, egyes jogvitákra pedig külön törvényi rendelkezés folytán más eljárási törvény szabályai lesznek irányadóak. Magánjogi jogviták alatt a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyai alapján létrejövő jogviszonyokból eredő jogvitákat kell érteni. E jogviszonyokban a feleket anyagi jogi – különböző tárgyú törvényi – rendelkezések alapján keletkező alanyi jogok illetik meg. A Pp. nem határozza meg a magánjogi jogviták körét. Ebből következően a vagyoni viszonyok három nagy csoportjából, a dologi jogi, a kötelmi jogi és az öröklési jogi jogviszonyokból keletkező jogviták elintézésére fő szabályként a Pp.-t kell alkalmazni. Kiterjed azonban a Pp. hatálya például a családjogi, munkajogi, közalkalmazotti, a bírák, ügyészek, igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyával kapcsolatos jogvitákra, a váltóperekre, a jogi személyek alapításával és működésével kapcsolatos perekre, az iparjogvédelmi és a szerzői jogokkal kapcsolatos jogvitákra is. Az ezek alapjául szolgáló anyagi jogi rendelkezések a külön törvényekben találhatóak.
A kérelemre történő eljárás a feleket megillető rendelkezési joggal áll kapcsolatban. E jogból következően mindenki önállóan döntheti el, hogy kíván-e pert indítani vagy attól tartózkodni. Polgári per hivatalból nem indulhat és a keresetindítási jog minden esetben alkotmányos védelmet élvez. Az officialitás (hivatalból eljárás) elvének csak a törvényben meghatározott kivételes esetekben, egyes percselekmények tekintetében van létjogosultsága (pl. hivatalból elrendelt bizonyítás a kiskorú gyermek tartása iránti perben [Pp. 492. § (1)-(2) bekezdés]), a keresetindítással kapcsolatban azonban ennek az elvnek nincs létjogosultsága.
A tisztességes eljáráshoz való jog olyan igazságszolgáltatási alapelv, amely az igazságszolgáltatás valamennyi ágában (polgári, büntető, közigazgatási jog) érvényesül. Tartalmát az Alkotmánybíróság az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének értelmezésével nevesítette. Eszerint a tisztességes eljáráshoz való jog tartalmát kitöltő ún. részjogosítványok különösen: a bírósághoz fordulás joga, a tárgyalás tisztességessége, a tárgyalás nyilvánosságának és a bírói döntés nyilvános kihirdetésének a követelménye, törvény által létrehozott bíróság, a bírói függetlenség és pártatlanság kívánalma, továbbá az észszerű időn belüli elbírálás. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint része a tisztességes eljárásnak az is, hogy az eljárásban biztosítva legyen a ’fegyverek egyenlősége’. Ez utóbbi a felek eljárási értelemben vett egyenlőségének angolszász-típusú megfogalmazása.
1. Milyen vonatkozásban nem érvényesül az eljárásban a felek rendelkezési joga? A rendelkezési jog nem érvényesül egyes közjogi vonatkozású eljárási szabályok (mint pl. a hatáskör és illetékesség hivatalból történő vizsgálata [Pp. 24. §, 30. § (2) bekezdés], az államot illető illetékek és költségek viselése [Pp. 101-102. §]) tekintetében. Ezekben az esetekben a bíróságnak hivatalból kell figyelemmel lennie a törvény mérlegelést nem engedő rendelkezéseinek érvényesítésére.
A tisztességes eljáráshoz való jog tartalmát kitöltő ún. részjogosítványok különösen: a bírósághoz fordulás joga, a tárgyalás tisztességessége, a tárgyalás nyilvánosságának és a bírói döntés nyilvános kihirdetésének a követelménye, törvény által létrehozott bíróság, a bírói függetlenség és pártatlanság kívánalma, továbbá az észszerű időn belüli elbírálás. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint része a tisztességes eljárásnak az is, hogy az eljárásban biztosítva legyen a ’fegyverek egyenlősége’. Ez utóbbi a felek eljárási értelemben vett egyenlőségének angolszász-típusú megfogalmazása.
3. Kiterjedhet-e a bíróság döntése olyan jogra, amelyet a fél a perben nem állított? Mi ennek eljárási jogi következménye? Az ilyen, eltérő jogalapon hozott döntés a túlterjeszkedés tilalmába ütközik. Eljárási jogi szabálysértésnek minősül, amelynek következménye a másodfokú eljárásban az elsőfokú ítélet megváltoztatása vagy adott esetben hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezése. 3. tétel 1. Hogyan határolható el a bíróság közrehatási kötelezettsége a tilos bírói beavatkozástól? A közrehatási kötelezettség törvényi felhatalmazáson alapuló kötelezettség, ezért mindazokban az esetekben, amikor a bíróság az anyagi jogi elbírálás szempontjából releváns körülményekkel kapcsolatban a feleknek a törvény előírásai szerint tájékoztatást nyújt vagy őket a rendelkezési joguk keretei között (az eljárástámogatási kötelezettségre alapítva) aktív közreműködésre hívja fel, kizárt a bíróság befolyásoltságának, elfogultságának felmerülése. A bíró azonban nem léphet túl a jogok helyes gyakorlásához segítő magatartás keretein, mert nem veheti át a fél képviselőjének szerepkörét.
2. Mikor esedékes a bírói közrehatás? A bíróságnak minden olyan esetben direkt közrehatási kötelezettsége keletkezik, ha a perkoncentráció érdekében a bíróság beavatkozására van szükség a felek magatartása, eljárási cselekményei, a jogvita keretek közé szorítása, az ütemezett és hatékony eljárás lefolytatása tekintetében.
3. Miből ered és hogyan jellemezhető a perkoncentráció alapelve? A perkoncentráció a tisztességes eljáráshoz való jogból ered, a per észszerű időn belüli befejezése követelményét támasztó rendelkezések érvényesülését célozza. A perkoncentráció célja a jól előkészített, egy tárgyaláson való érdemi döntéshozatal. Az Európa Tanács 1984-es ajánlásából való cél a minőségibb ítélkezés elérése, ami megköveteli a felesleges üresjáratok kiiktatását, a perbeli cselekmények logikus láncolatát. A perkoncentráció elve két lábon áll, amelyek maguk is önálló alapelvek: az egyik a felekre rótt kötelezettségek betartására vonatkozik (a felek eljárás támogatási és igazmondási kötelezettsége), a másik a bíróság kötelezettségeinek ellátására (a bíróság közrehatási tevékenysége). A két további alapelvet a Pp. későbbi rendelkezései töltik meg tartalommal. A perkoncentráció azon a feltételezésen alapul, hogy a perhatékonyság akkor valósul meg, ha a bíróság - a felek közreműködését felhasználva - az érdemi döntésre szolgáló főtárgyalást minél korábbi szakaszban, jól előkészíti. Az időbeli hatékonyság fokmérője az észszerű időn belüli befejezés (a bíróság kötelessége), amely közvetlenül összefügg a perbeli cselekmények megfelelő időben való előterjesztésének követelményével (a felek kötelessége).
A kötelezettség a felekre és a beavatkozóra is kiterjed. A fél képviselőjét a szöveg ugyan nem nevesíti, azonban egyértelmű, hogy a képviselő fél nevében tett nyilatkozata is a fél nyilatkozatával esik egy tekintetbe. A per többi résztvevőjére e rendelkezés nem vonatkozik, az eljárást hátráltató egyéb körülmények bekövetkezésének (pl. a szakértői vélemény késedelme, a tanú távolmaradása) eseteit a Pp. külön rendeli szankcionálni.
2. Milyen szankció alkalmazható, ha a fél a perben önhibájából valamely jelentős valótlan tényt állít, illetve akkor, ha a való tényt elhallgatja? A perben jelentős tényekre vonatkozó valótlan tényállítás az igazmondási kötelezettség megsértésének minősül, ezért a bíróság ennek jogkövetkezményeként – mérlegelés nélkül – pénzbírságot szab ki és az érintettet az eljárási törvényben meghatározott más jogkövetkezménnyel sújtja. A valótlan tényállítás passzív megfelelőjét, a csalárd elhallgatást ugyanakkor a törvény az 5. § (2) bekezdése szerint, a jóhiszeműség elvébe ütközés okán rendeli pénzbírsággal, és az eljárási törvényben meghatározott más jogkövetkezménnyel sújtani. A jogkövetkezmények köre tehát azonos.
A rendelkezési elvből eredően a fél nem köteles feltárni a bíróság előtt a jogvita előzményeiként a teljes igazságot, szabadon mérlegelheti, hogy mely tényeket tár a bíróság elé és milyen terjedelemben. A polgári per természetéből következően a fél igazmondási kötelezettsége nem azonos a tanúéval. A bíróság erre irányuló felhívása hiányában nem köteles olyan tények előadására, amelyek felhozatala nem áll érdekében. Azokat a tényeket azonban, amelyeket a jogvita megítélése szempontjából relevánsnak tartva a bíróság elé tárt, a valóságnak megfelelően köteles előadni. 5. tétel
Igen, közérdekű, illetve társult perek esetén, valamint a per tárgyánál fogva sajátos jellegű ügyekben, például az Sztv. 104. § (1) bekezdése alá tartozó ügyekben a Fővárosi Törvényszék három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, akik közül két tag felsőfokú műszaki vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik.
Nem. A Pp. 11. § (4) bekezdéséből következően a bírósági titkár sem a kérelemnek helyt adó, sem azt elutasító döntést nem hozhat.
Igen, mert a Pp. 18. § (1) bekezdése szerint ha a kizárási okot nem a bíró jelenti be, akkor a Pp. 12. § (f) pontján alapuló kizárási ok bejelentése ellenére a perben eljárhat és érdemi határozatot is hozhat.
2. A hatályon kívül helyezést követően megismételt eljárásban eljárhat-e bíróként az, aki a hatályon kívül helyező határozat meghozatalában részt vett? Igen, mert a Pp. 13. § (1) bekezdése ezt nem zárja ki. A hatályon kívül helyezés esetén az ügyben nem születik érdemi határozat, ezért a bíró nem a saját határozatát bírálja felül, hanem a hatályon kívül helyező végzésben írt szempontok alapján és körben folytatja le a megismételt elsőfokú eljárást.
Nem. A Nmjtv. 88. § a) pontja alapján kizárólag magyar bíróság járhat el olyan eljárásban, amelynek tárgya belföldön fekvő ingatlanon fennálló dologi jog vagy ilyen ingatlan bérlete, haszonbérlete,
Ha a magyar bíróság joghatósága kizárt, vagy valamely más állam kizárólagos joghatósága áll fenn. Egyéb esetekben a joghatóság hiánya a kereset közlésének nem akadálya, ilyen esetben a Pp. 240. §-a szerinti megszüntetésre kerülhet sor, az alperes perbe bocsátkozásától is függően. 8. tétel
Amennyiben személyhez fűződő jogsértés miatt a fél kizárólag sérelemdíj iránti igényt érvényesít, a per vagyonjogi pernek minősül, ezért a pertárgy értékétől függően tartozik járásbíróság vagy törvényszék hatáskörébe.
2. Amennyiben a járásbíróság előtt folyó perben a felperes a 28 millió forint kártérítés iránti keresetét a perfelvétel lezárását követően a perben kirendelt szakértő szakértői véleménye alapján 35 millió forintra felemeli, rendelkezhet-e a bíróság a keresetlevél törvényszékre történő áttételéről? Mivel ebben az esetben a bíróság hatásköre a per tárgyának értékétől függ, érdemi tárgyalási szakban a keresetlevél áttételének nincs helye (Pp. 215. § (3) bekezdés).
A Pp. 23. § (1) bekezdése alapján a bíróság hatáskörének megállapításánál a per tárgyának értékére a keresetlevél beadásának időpontja irányadó.
Az ilyen per törvényszék hatáskörébe tartozik, mert nem minősül vagyonjogi pernek.
Ebben az esetben a per vagyonjogi pernek minősül (Pp. 7. § (1) bekezdés 18. pont), ezért a pertárgy értékétől függően tartozik járásbíróság vagy törvényszék hatáskörébe. Amennyiben a sérelemdíj iránti követelés a hárommillió forintot nem haladja meg, a követelés csak fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthető. 9. tétel
Nem. A Pp. 29. § (1) bekezdése alapján csak arra van eljárásjogi lehetőség, hogy a főkötelezettel szemben illetékes bíróság előtt a mellékkötelezettet is perelje a felperes. Fordított helyzetben a bíróság illetékessége nem állapítható meg. Amennyiben ez fennáll, a keresetlevél áttételének van helye (Pp. 174. §).
Nem. Amennyiben az alperes az írásbeli ellenkérelmét előterjesztette, az illetékesség hiánya csak a törvényen vagy a felek alávetési megállapodásán alapuló kizárólagos illetékesség esetén vehető figyelembe. Amennyiben ez fennáll, a keresetlevél áttételének van helye (Pp. 174. §). 10. tétel
Kényszerű pertársaság, mert a per tárgya olyan közös jog (az ingatlanon fennálló közös tulajdonjog), amikor a jogközösség megszüntetése csak egységesen dönthető el.
A Pp. 38. § (1) bekezdése alapján a fellebbezést előterjesztő pertárs cselekménye a többi pertársa is kihat, azaz úgy kell tekinteni, mintha a fellebbezést valamennyi alperes benyújtotta volna.
Igen. A Pp. 41. § (3) bekezdése alapján az önálló beavatkozónak van lehetősége arra, hogy a perfelvétel lezárását követően, a jogi érdekről történt tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, legkésőbb az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig előterjessze beavatkozás engedélyezése iránti kérelmét.
Nem. Perbeli jogutódlás a keresetlevél benyújtását követően a per alapját képező jogviszonyban bekövetkezett alanyváltozás. Amennyiben a jogutódlás a pert megelőzően következik be perbelépésre, perbevonásra nincs eljárásjogi lehetőség. Ebben az esetben a pert már eleve azon személynek/személy ellen kell megindítani, aki az anyagi jog jogutódkénti jogosultja.
Csak abban az esetben szükséges újabb meghatalmazás csatolása, ha a perben benyújtott meghatalmazás annak tartalma szerint kizárólag a perben történő képviseletre korlátozódik. Ha ilyen korlátozás a meghatalmazásból nem tűnik ki, azt a végrehajtási eljárásban történő képviseletre is kiterjedőnek kell tekinteni. 2. A fellebbezés nyomán eljáró másodfokú bíróság a felterjesztést követően észleli, hogy a fellebbező fél nevében eljáró jogi képviselő meghatalmazása már az elsőfokú eljárás során sem volt szabályszerű. Mi tesz a másodfokú bíróság ebben az esetben? A bíróság a meghatalmazott képviseleti jogosultságát az eljárás folyamán mindvégig hivatalból vizsgálja. Ha arra a következtetésre jut, hogy a meghatalmazás nem szabályszerű, a felet – jogi képviselője útján – a hiány pótlására, azaz szabályszerű meghatalmazás benyújtására hívja fel rövid határidő tűzésével. Amennyiben a fellebbező fél a felhívásnak a megadott határidőben nem tesz eleget, a másodfokú bíróság a fellebbezést visszautasítja. 13. tétel
Nem. Amennyiben a csatolt meghatalmazás valamely hiányosságban szenved, a bíróságnak a hiány mibenlétének pontos megjelölésével kell felhívnia a felet a hiány pótlására, szabályszerű meghatalmazás benyújtására. E felhívás eredménytelensége esetében kerülhet csak sor a keresetlevél visszautasítására. Igen, mert a Pp. 72. § (2) bekezdése alapján a járásbíróság hatáskörébe tartozó perrel összefüggő felülvizsgálati eljárásban az ellenkérelmet előterjesztő fél számára a jogi képviselet nem kötelező.
Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Kötelező jogi képviselet esetén a tárgyaláson ügyvédjelölt nem járhat el, mert a Pp. 75. § (3) bekezdése szerint ügyvédjelölt a jogi képviseletre kötelezett fél nevében kizárólag az iratokat tekintheti meg, azokról másolatot kérhet.
A fél a perrel felmerült költségének megtérítését felszámítás útján kérheti. E körben meg kell jelölnie az igényelt költség összegét, a felmerülésének lényeges körülményeit, azt, hogy a perbe vitt mely jog érvényesítésével összefüggésben merült fel, és mindezeket a felszámítással egyidejűleg - szükség szerint - okirattal is igazolni kell. A bíróság által az eljárást befejező határozatban meghatározható költség az annak összegét szabályozó jogszabályi rendelkezésre utalással is felszámítható.
Legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig, illetve ennek hiányában az eljárást befejező határozat meghozataláig. A tárgyalás csak abban az esetben halasztható el, ha a fél a kötelezettségének a tárgyaláson önhibáján kívüli okból nem tud eleget tenni.
Ha valószínű, hogy a felmerülő költségek jelentősebb összeget érnek el, vagy más körülmények ezt indokolttá teszik.
Igen, mert ha a felperes az érdemi tárgyalási szakban az önállóan elbírálható követelése összegét azért szállította le, mert az ellenfél a követelés egy részét utóbb teljesítette, akkor a felperes a leszállított rész vonatkozásában sem tekinthető pervesztesnek (Pp. 83. § (4) bekezdés). Az egységes pertársak. Azaz a kényszerű pertársak (Pp. 36.§), valamint azok a célszerűségi pertársak, akiknek esetében a perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása a pertársakra a perben történő részvétel nélkül is kiterjedne (Pp. 37. § a) pont). 16. tétel
1 millió forint, hiszen a fellebbezés csak e tekintetben támadja az elsőfokú ítéletet. Az alperes javára megítélt ügyvédi munkadíj mértéke ebben az esetben (1.000.000 x 0,05) / 2 = 25.000 forint (az ÁFA ezen felül számítandó). A bíróság az ügyvédi munkadíjat indokolt döntésével mérsékelheti. A készkiadásokkal felmerült és igazolt költség mérséklésére azonban nem kerülhet sor, mert azt az R. 2. § (2) bekezdése nem teszi lehetővé.
A kereseti illeték ekkor az állam terhén marad (Pp. 102. § (6) bekezdés). Ennek oka, hogy a költségkedvezmény a felet a kérelem előterjesztésétől kezdve illeti meg (Pp. 97. §). A kereseti illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettség keletkezésekor a fél költségmentességben részesült, ezért ha utóbb a jövőre nézve ezt a költségkedvezményt megvonják, a korábban felmerült illeték megfizetésére ebben az esetben sem kötelezhető. Ha a kérelmet a másodfokú eljárást megindító fellebbezéssel egyidejűleg terjesztik elő, ebben az esetben az elsőfokú bíróság dönt a kérelemről. (Kmtv. 13. § (1) bekezdés)
Az ítélet meghozatalát megelőzően a kérelmező jogainak azonnali védelme, az őt fenyegető veszély, vagy hátrány elhárítása. Ezen belül az állapotfenntartás, a jogfenntartás, a hátrány elkerülése, vagy valamely különös méltánylást érdemlő ok figyelembevétele. A kérelmet mind a felperes, mind az alperes előterjesztheti. Általában a felperes a kérelmező, hiszen a per azzal a keresettel indul, amelyben ő érvényesíti valamely jogát. Jogérvényesítésre azonban ezt követően az alperesnek is lehetősége van viszontkereset, vagy akár beszámítás útján, ezáltal az ő számára is megnyílik az ideiglenes intézkedés lehetősége. A határozat két rendelkezést tartalmaz: egyrészt magát az ideiglenes intézkedést, másrészt azt, hogy ezt a bíróság biztosíték adásához köti. Meg kell jelölni a végzésben a biztosítékadás módját és a határidejét, továbbá célszerű rögzíteni, hogy az ideiglenes intézkedés a biztosíték teljesítését megállapító végzés meghozatalával válik előzetesen végrehajthatóvá. Az elrendelt ideiglenes intézkedés hatályosulásának, az előzetes végrehajthatóságának a feltétele lesz, hogy a kérelmező a biztosítékot teljesítse. A teljesítés tényét a bíróságnak önálló végzéssel kell megállapítani, ez a végzés fellebbezéssel nem támadható.
A kérelmező jogvédelmének biztosítása, az őt fenyegető veszély, illetve hátrány elhárítása már a peres eljárás megindítását, a keresetlevél előterjesztését megelőzően, de annak későbbi kötelezővé tétele mellett egy nemperes eljárás keretei között.
A perindítást megelőzően és a per alatt előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelem általános feltételei lényegében megegyeznek egymással. A perindítást megelőzően előterjesztett kérelemnek is a Pp. 103. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott négy feltétel legalább egyikén kell alapulnia. A kérelmező tehát ekkor is az állapotfenntartást, a jogfenntartást és a hátrány elkerülését célozhatja, illetve különös méltánylást érdemlő okra hivatkozhat. Abból eredően, hogy az intézkedés hatályának fenntartásához a kérelmezőnek pert kell majd indítania a kérelem további kötelező tartalmi eleme azon adatok megjelölése, amelyekből a későbbi perben eljáró bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható és az érvényesíteni kívánt jog meghatározása.
A bíróság határozatának ilyenkor kettős tartalma van. Egyrészt magában foglalja magát az ideiglenes intézkedést, másrészt tartalmazza azt a bíróság által meghatározott, legfeljebb 45 napos határidőt, amely alatt a kérelmezőnek meg kell indítania a pert az ellenfelével szemben. Ha a kérelmező a keresetlevelet előterjeszti, de ezt 8 napon belül nem igazolja, az ideiglenes intézkedés hatályát veszti. Ugyanez a jogkövetkezménye annak, ha a keresetlevelet nem terjeszti elő.
A bíróságnak törvényi kötelezettsége a szükséges intézkedések megtétele, amelyre fő szabályként 30 nap áll rendelkezésre. Mindazokban az esetekben, amikor a Pp. a bíróság intézkedési kötelezettségének körébe tartozó rendelkezésben nem szól a határidőről, az általános 30 napos ügyintézési határidőt kell betartani.
2. Mi a közös és mi a különböző vonása az egyesítésről és az elkülönítésről hozott végzésnek? Az egyesítésre és az elkülönítésre is a célszerűségre, mint irányadó mérlegelési szempontra figyelemmel és egyaránt hivatalból vagy kérelemre kerülhet sor. Az elkülönítéshez képest azonban az egyesítésről hozott döntés esetében két további törvényi feltételnek teljesülnie kell: az érvényesített jogokkal kapcsolatos perek tárgyának egymással összefüggőnek kell lennie és az osztott perszerkezetre tekintettel csak olyan perek egyesítése lehetséges, amelyek egyikében sem került sor a perfelvételt lezáró végzés meghozatalára.
3. Milyen jogkövetkezménnyel járhat, ha a fél elmulaszt egy perbeli cselekményt? Milyen jelentősége van a mulasztás jogkövetkezményére történő figyelmeztetés elmulasztásának? A percselekmények elmulasztása elvileg kétféle jogkövetkezménnyel járhat: visszautasítással, illetve a hiányos tartalom szerinti elintézéssel. Ezek a jogkövetkezmények együtt nem alkalmazhatóak, közöttük a törvény konkrét rendelkezése alapján kell választani. A figyelmeztetés elmaradása esetén a mulasztás bíróság által kilátásba helyezett következménye nem alkalmazható, a felhívást ilyenkor – a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés egyidejű közlésével – meg kell ismételni.
Az eljárási cselekmények hatálytalanságának fő szabálya csak bizonyos korlátok között értelmezhető. A bíróságnak ugyanis a félbeszakadás időtartama alatt is lehetnek olyan adminisztratív kötelezettségei, amik a per érdemét nem érintik (például egy más bíróságtól vagy hatóságtól érkező megkeresésre adott válasz, hivatalos eljárás lefolytatása érdekében iratok megküldése), ezért elintézésük mellőzésének nincs indoka. Ezekre az intézkedésekre a hatálytalanság jogkövetkezménye nem vonatkozik. A perfeljegyzés törlése iránti kérelem, illetve az annak tárgyában hozott bírói döntés a félbeszakadt eljárásban sem hatálytalan. A Pp. 120. § (5) bekezdése nevesített kivételként tartalmazza azt a szabályt, amely szerint jogerős végzéssel a közreműködő számára meghatározott költség, illetve díj letéttel fedezett részének kiutalásáról a bíróságnak a félbeszakadás tartama alatt is intézkednie kell.
Mind a természetes, mind a jogi személyek tekintetében az anyagi jogi jogviszonyok döntik el, hogy lehetséges-e a személyükkel kapcsolatos jogutódlás. Amennyiben a jogviszonyban van helye jogutódlásnak, a félbeszakadás a jogutód perbelépéséig vagy perbevonásáig tart. Amennyiben a jogviszony természete miatt a jogutódlás kizárt, az eljárás félbeszakadására sem kerülhet sor. Ilyen esetben az alkalmazandó jogkövetkezmény az eljárás megszüntetése lesz.
A részleges félbeszakadás olyan pertársaság esetén következhet be, amelyben a félbeszakadásra okot adó körülmény kizárólag a pertársak egyikére nézve áll be, míg a többi pertárs vonatkozásában az eljárás a félbeszakadás jogintézményének alkalmazása nélkül is folytatható, és tekintetükben részítélet hozható. A szinguláris jogutódok nem minősülnek kényszerű pertársaknak, ezért önállóan is kérhetik a félbeszakadt eljárás folytatását és a jogutódlásuk megállapítását. A folytatódó perben azonban a szinguláris jogutódok csak az általuk megszerzett követelésrész tekintetében érvényesíthetnek igényt, amelyről a bíróságnak részítélettel kell határoznia.
Az eljárás négy hónap szünetelés elteltével megszűnik és e határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A határidő elmulasztásának következményeit azonban nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták vagy elektronikusan megküldték a bíróságnak.
Ilyenkor a fél – feltételektől függő választása szerint – hirdetményi vagy végrehajtó útján történő kézbesítést kérhet a költségek előlegezése mellett. Ennek hiányában az eljárás szünetel a bírósági határidő eredménytelen elteltét követő naptól.
A szünetelés részleges bekövetkezésére akkor kerül sor, ha pertársaság esetén a szünetelésre okot adó körülmény kizárólag valamely pertárs tekintetében áll be. Amennyiben egyes pertársakra szünetelési ok áll fenn, azonban a többi pertárs vonatkozásában az eljárás folytatásának nincs akadálya, célszerű, hogy a bíróság a velük kapcsolatos percselekményeket (például bizonyítás, okirat beszerzés) lefolytassa. A perfelvétel során részleges szünetelésnek nincs helye, a szabály csak az érdemi szakban alkalmazható. A részleges szünetelés két törvényi feltételének – mely szerint valamely pertárs tekintetében az eljárás folytatható, és az ő vonatkozásukban részítélet hozható – együttesen kell fennállnia, ezek a feltételek tehát konjunktívak.
A polgári perben eljáró bíróság az eljárást kizárólag akkor függesztheti fel, ha a közigazgatási per, vagy közigazgatási nemperes eljárás már folyamatban van. A peres eljárás folyamatban lévőnek csak a perindítás hatályainak beálltával tekinthető.
Nem hatálytalanok a felfüggesztéssel és annak megszüntetésével kapcsolatos bírói rendelkezések és perbeli cselekmények, valamint azok a bírói intézkedések sem, amelyek nem vezetnek a tárgyalás folytatására és amelyek megtétele nem sérti a kontradiktórius eljárás elvének érvényesülését (ilyen például az ideiglenes intézkedés, a szakértő díjának megállapítása, vagy akár a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemről hozott döntés). Nem lehet hatályosnak tekinteni a felfüggesztés tartama alatti igazolási kérelmet vagy fellebbezést, hiszen a felfüggesztés joghatásainak beállásával a határidők (a fellebbezés és az igazolási kérelem benyújtására nyitva álló határidők is) megszakadnak, és azokat a perbeli cselekményeket, amelyek nem a felfüggesztéssel kapcsolatosak, hatálytalannak kell tekinteni.
Nincs helye előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének, ha a felmerülő jogkérdés az ügy elbírálása szempontjából nem releváns, a hivatkozott uniós rendelkezést az Európai Unió Bírósága már értelmezte, vagy az uniós jog helyes értelmezése annyira nyilvánvaló, hogy azzal kapcsolatban észszerű kétség nem merül fel. Nem lehet továbbá előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni az uniós jognak a tagállami joggal való összeegyeztethetőségének megállapítása, vagy a tagállami jog értelmezése érdekében.
A bíróság megállapítja a keresetlevél kézbesítésével kapcsolatban a kézbesítési fikció beállását. Erről a címzettet a fikció beállásától számított nyolc munkanapon belül, vagy ha a bíróság arról csak később szerez hivatalos tudomást, a tudomásszerzéstől számított három munkanapon belül - papíralapú kapcsolattartás esetén egyszerű postai küldeményben - értesíti. Az értesítésben a bíróság tájékoztatja a címzettet a kézbesítési fikcióval szembeni kifogásra vonatkozó szabályokról, keresetlevél esetén a perindítás joghatásainak beállásáról is. Ha a bíróságnak a címzett elektronikus levélcímét bejelentették, az értesítést a címzett elektronikus levélcímére is meg kell küldeni. A postai úton megküldött értesítéshez mellékelni kell azt a bírósági iratot, amelyre vonatkozóan a bíróság a kézbesítési fikció beálltát megállapította.
A kézbesítési kifogás két okra hivatkozással terjeszthető elő. Az egyik az, hogy ha a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértése vagy más okból nem volt szabályszerű. Ide tartozhat pl., ha a cég székhelyváltozás bejegyzése iránti kérelmét már előterjesztette a cégbíróságon, az azonban még nem került bejegyzésre és közzétételre, vagy olyan törvényes képviselő veszi át az iratot, akinek megszűnt a képviseleti joga. Ezen kívül a fél hivatkozhat az önhibán kívüli - a kifogást alátámasztó – okra is. A Pp. a nem természetes személyek esetében kizárja a kézbesítési kifogás önhibára hivatkozással történő előterjesztését.
A szabálytalanul kért hirdetményi kézbesítésnek az a jogkövetkezménye, hogy a hirdetményi kézbesítés és az azt követő eljárás érvénytelen. A bíróságnak az érvénytelenség megállapításán túlmenően rendelkezni kell az érvénytelen eljárás megismétléséről. Ha a hirdetményi kézbesítés és az azt követő eljárás érvénytelenségének megállapítása az elsőfokú eljárásban nem történt meg, azt a fellebbezési eljárásban a másodfokú bíróság állapítja meg, és rendelkezik az érvénytelen hirdetményi kézbesítés jogkövetkezményeiről Ilyen esetben a bíróságnak kötelezni kell a kérelmezőt a felmerült költségek és ezen felül pénzbírság megfizetésére is.
1. Mi a különbség a törvényi és a bíróság által megállapított határidő meghosszabbítása között? A Pp. eltérő rendelkezést tartalmaz két határidő meghosszabbíthatóságára.
A mulasztásnak az az általános következménye, hogy a fél az elmulasztott perbeli cselekményt többé hatályosan nem teljesítheti, az elkésetten teljesített perbeli cselekmény pedig hatálytalan, azt a bíróságnak figyelmen kívül kell hagynia. A hatálytalanság nem a bíróság döntésénél, hanem a törvény erejénél fogja következik be, erről főszabály szerint a bíróság a felet értesíti, annak érdekében, hogy a fél számára nyilvánvalóvá váljon, a cselekménye nem váltott ki joghatást. Más a helyzet, ha a törvény az elkésett perbeli cselekmény visszautasítását írja elő, pl. az elkésetten előterjesztett kézbesítési kifogás [Pp. 139. § (1) bekezdés] esetén.
Az igazolási kérelem előterjesztésére - a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - kettős határidő érvényesül: a tizenöt napos szubjektív és a három hónapos objektív határidő. A tizenöt napos határidőt az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától, vagy ha a mulasztás csak később jutott a fél vagy a képviselője tudomására, illetőleg az akadály később szűnt meg, akkor a határidőt a tudomásra jutástól, illetve az akadály megszűnésétől kell számítani. Három hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni, és mivel ez objektív határidő, mindig az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától kell számítani, függetlenül attól, hogy a fél ezt a határidőt is esetleg önhibáján kívül mulasztotta-e el. Az elmulasztott cselekmény egyidejű pótlása ellenére sem teljesíthető az igazolási kérelem, ha a fél a kérelemben nem adja elő a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. Mind a szubjektív, mind az objektív határidő törvényi határidő, ezért a meghosszabbításukra - törvényi rendelkezés hiányában - nincs lehetőség. 26. tétel
Az iratbetekintés jogának tartalma eltérő az egyes perbeli személyek esetén. A felek és képviselőik, a szakértő és az ügyész iratbetekintési és másolatkészítési joga szinte korlátlan, csupán a határozatok tervezeteinek, az esetleges különvéleményeknek a megismerésére nem jogosultak. A beavatkozók (és azok képviselői) a per iratainak megtekintésére, valamint azokról másolat készítésére a beavatkozást engedélyező határozat meghozatalát követően jogosultak. Más perbeli személyek iratbetekintési jogát a Pp. a reájuk vonatkozó részekre korlátozza, ennek eldöntése a bíróság feladata. Bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, nyomozó hatóság vagy közigazgatási hatóság megkeresése esetében a szükséges mértékben van lehetősége a per irataiba való betekintésre, illetőleg az azokról való másolat készítésére, amennyiben ez szükséges a feladataik ellátásához. A bíróság az eljárásban érdekelt harmadik személyek jogi érdekeltségének igazolása esetén adhat részükre iratbetekintési jogot.
Nem adható anonimizált másolat olyan perben hozott határozatról, amely minősített adatot vagy üzleti, más hivatali titkot tartalmaz (kivéve, ha a per tárgya az adat közérdekű minősítésének kérdése volt, és a bíróság a perben az adatot közérdekűnek minősítette). Nem adható anonimizált másolat továbbá a személyi állapotot érintő perben hozott határozatról, illetve arról a határozatról, amelyben a tárgyalás nyilvánosságát korlátozták.
A kiszabható pénzbírság legmagasabb összege egymillió forint, a kiskorúval szemben kiszabható pénzbírság legmagasabb összege pedig háromszázezer forint A pénzbírság maximált összege főszabály szerint a pertárgy értékéhez igazodik, azt nem haladhatja meg. Amennyiben azonban a pertárgy értéke nem több mint 50 000 forint, a maximált összegű pénzbírság ennek a kétszeres összegét is elérheti. 27. tétel
A fél az eljárás szabálytalanságát az eljárás folyamán a per megindítása után bármikor kifogásolhatja, ha azonban a kifogás előterjesztésével indokolatlanul késedelmeskedik, ami a per szükségtelen elhúzódását eredményezi, a bíróság a jóhiszeműség követelményét sértő magatartást pénzbírsággal szankcionálhatja.
Az eljárás elhúzódása miatt kifogás akkor terjeszthető elő, ha törvény a bíróság részére az eljárás lefolytatására, eljárási cselekmény elvégzésére vagy valamely határozat meghozatalára határidőt állapított meg, azonban az eredménytelenül telt el; a bíróság eljárási cselekmény elvégzésére határidőt tűzött, amely eredménytelenül telt el, és a bíróság a mulasztóval szemben nem alkalmazta a Pp. által lehetővé tett intézkedéseket; illetve a bíróság az adott eljárási cselekményt az annak elvégzésére elegendő észszerű időtartamon belül nem végezte el vagy annak elvégzéséről nem rendelkezett.
Ha a bíróság saját hatáskörében nem találja alaposnak a kifogást, a járásbíróság mulasztásával szemben benyújtott kifogást a törvényszék három hivatásos bíróból álló tanácsa, a törvényszék mulasztásával szemben benyújtott kifogást az ítélőtábla három hivatásos bíróból álló tanácsa, az ítélőtábla mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria három hivatásos bíróból álló tanácsa, a Kúria mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria másik tanácsa az iratok felterjesztésétől számított tizenöt napon belül tárgyaláson kívül bírálja el.
Perfelvételi szakban kizárólag írásbeli jegyzőkönyv készíthető. Az érdemi tárgyalási szakban is az írásbeli jegyzőkönyvezés a főszabály, ugyanakkor bármelyik fél kérelmére, vagy a bíróság rendelkezése alapján az eljárási cselekményről - ha a technikai feltételek rendelkezésre állnak – a képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvételt kell készíteni. Erről írásbeli kivonatot kell készíteni
Igen, az írásbeli jegyzőkönyvnek kötelező tartalmaznia a pervezetés és rendfenntartás körében tett intézkedéseket.
Igen, de ebben az esetben meg kell jelölnie a keresetlevél bevezető részében, hogy a hivatalos iratok átvételére melyik képviselő jogosult. A bíróság csak ezen képviselő részére kézbesít.
A pert keresetlevéllel kell megindítani. Vannak azonban olyan esetek, amikor a keresetet nem keresetlevél tartalmazza, így például a fizetési meghagyásos eljárásból perré alakult eljárásban a keresetet tartalmazó irat, vagy a büntetőeljárásban előterjesztett polgári jogi igény.
Ebben az esetben látszólagos személyi keresethalmazatról van szó, ami nem megengedett (Pp. 173. § (3) bekezdés). A bíróság a felperest olyan tartalmú keresetlevél benyújtására hívja fel, ami meg nem engedett keresethalmazatot nem tartalmaz. A felhívás nem teljesítése esetében a bíróság a keresetlevelet visszautasítja a Pp. 176. § (2) bekezdés c) pontja alapján. 30. tétel
Ha a magyar bíróság joghatósága kizárt, illetve valamely más állam kizárólagos joghatósága áll fenn (Nmjtv. 88-89. §). Egyéb esetekben a Pp. 176. § (1) bekezdés a) pontja alapján nincs helye a keresetlevél visszautasításának, hiszen a magyar bíróság joghatóságát az alperes perbebocsátkozása is megalapozhatja (Nmjtv. 91. §).
Áttételnek ezen bírósághoz már nincs helye (Pp. 174. § (4) bekezdés). Ilyen esetben a bíróság az eljáró bíróság kijelölése iránt terjeszti fel az iratokat a Pp. 31. § (2) bekezdésében megjelölt bírósághoz. A keresetlevél részbeni visszautasításának nincs helye. A keresetlevelet vissza kell utasítani akkor is, ha a hiányosság csak annak valamely részét érinti (Pp. 176. § (3) bekezdés). Ez jelen példa esetében azt jelenti, hogy akkor is visszautasítás a jogkövetkezmény, ha az egyes keresetek egyébként szabályszerűek és perfelvételre alkalmasak lennének (Pp. 176. § (2) bekezdés c) pont). 31. tétel
A kereset közlését követően a keresetlevél visszautasításának már nincs helye. A keresetlevél ezen hiánya már csak az anyagi pervezetés körében közölt felhívással tisztázható.
Mivel az alperes írásbeli ellenkérelmet előterjesztett, bírósági meghagyást kibocsátásának nincs helye. A bíróságnak az alaki védekezést az ügy érdemében hozott ítélettel kell elbírálnia. Ennek során úgy kell tekintenie, az alperes a felperes tényállításait és bizonyítékait nem vitatja, a felperesi kérelem teljesítését nem ellenzi, az alperes az ügy érdemében nem kíván, illetve nem tud állítást, kérelmet, bizonyítékot vagy bizonyítási indítványt előterjeszteni (Pp. 181. § (3) bekezdés és Pp. 203. § (2) bekezdés).
A bírósági meghagyás az alperessel korábban már közölt kereseti kérelemmel azonos, ítélet hatályú határozat, amely jogerőre emelkedése esetén a jogvitát véglegesen lezárja és végrehajtható. A bírósági meghagyásban a bíróság rendelkezhet minden olyan kérdésben, amelyről az ítéletben határozhat, így a keresetben foglalt követelésről hozott döntésnek és a hivatalból kötelező rendelkezéseknek is szerepelniük kell benne (például a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség viseléséről).
A bírósági meghagyás rendelkező részébe foglalja a bíróság – az ítélethez hasonlóan – a kereseti kérelemnek megfelelő tartalmú rendelkezést. A bírósági meghagyásnak ezután tartalmaznia kell az ellentmondás benyújtásának lehetőségéről való tájékoztatást és azt is, hogy az ellentmondással egyidejűleg az írásbeli ellenkérelmet, beszámítást tartalmazó iratot is elő kell terjeszteni. A perorvoslati tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, hogy az ellentmondást mikor és hol (hogyan) nyújthatja be az alperes. A meghagyás kibocsátását elegendő azzal indokolni, hogy az alperes nem terjesztett elő írásbeli ellenkérelmet. Amennyiben azonban a bíróság a meghagyásban egyéb kötelező rendelkezést is hozott – így például a költségek vagy a felmerült illeték viselésére kötelezte valamelyik felet vagy valamilyen okból eltért a kereseti kérelemben foglaltaktól – az erre vonatkozó döntés indokolása az általános szabályok szerint történik.
Az elkésett, vagy az önmagában, írásbeli ellenkérelem nélkül a bírósághoz érkező ellentmondást a bíróság visszautasítja. Ugyanilyen következménnyel jár a csupán formális védekezést tartalmazó írásbeli ellenkérelem előterjesztése. Ha az írásbeli ellenkérelemben az alperes a jogvitában felmerülő konkrétumok közlése nélkül tesz a követelést vitató nyilatkozatot, azonban sem alaki, sem érdemi védekezést nem terjeszt elő, a bíróság az ellentmondást vissza fogja utasítani. A hiánypótlásra visszaadott, de a hiányok pótlását elmulasztó, illetve az ellentmondás miatt lerovandó illeték megfizetését elmulasztó fél ellentmondását a bíróság visszautasítja.
A bíróság a fél perfelvételi nyilatkozatait hiányos tartalma szerint, a rendelkezésre álló peranyag alapján bírálja el. A bíróság ugyanis a Pp. 237. § (5) bekezdése szerint a felek kérelmének és jogállításának korlátain belül gyakorolja az anyagi pervezetést, amelyet a felek perbeli cselekményeik megtételekor szabadon felhasználhatnak.
A keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozat visszautasítására akkor kerül sor, ha a benne foglalt kereset esetében a Pp. szerint a keresetlevél visszautasításának lenne helye. Ha a bíróság által elrendelt hiánypótlás eredménytelen vagy a keresetlevél hiánypótlás nélküli visszautasítására vezető törvényi okok a keresetváltoztatás tekintetében állnak fenn, a bíróság a keresetváltoztatást vissza fogja utasítani. A bíróság akkor utasítja el a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatot, ha a megváltoztatott kereset nem ugyanabból vagy - ténybeli és jogi alapon - összefüggő jogviszonyból ered, mint a korábbi kereset.
A perfelvétel tárgyalás nélküli lezárása a lehetséges legrövidebb eljárási időtartamot eredményezi. A felek azonban eljárási jogaikat korlátozottan gyakorolhatják. Amennyiben ugyanis a bíróság által velük közölt perfelvételi utat nem ellenzik és nem kérik tárgyalás tartását, később sem sérelmezhetik olyan percselekmény elmaradását, amelyre a perfelvételi tárgyaláson lehetett volna sort keríteni (például az írásbeli ellenkérelem alapján szükséges további bizonyíték beszerzésével kapcsolatos nyilatkozattételt). E perfelvételi út perstratégiai kockázatai miatt iktatja be a törvény a bíróságot korlátozó rendelkezésként a Pp. 197. § részletszabályait, amelyek arra vonatkoznak, hogy a felek tekintetében érvényesülő tisztességes eljárás követelményei ne sérüljenek. A bíróság ezért köteles figyelmeztetni a feleket a perfelvétel lezárásának a következményére, és tájékoztatni őket arról, hogy ha ezt bármelyikük tizenöt napon belül írásban kéri, perfelvételi tárgyalást tart.
A mulasztó fél tekintetében beállnak a Pp. 190. § (2) bekezdésében felsorolt vélelmek:
A tárgyalást – a folytatólagos tárgyalást is beleértve – úgy kell kitűzni, hogy az a kitűzésre okot adó perbeli cselekménytől számított legkésőbb négy hónapon belül megtartható legyen. A kitűzésre okot adó cselekmény alatt nem feltétlenül a keresetlevélnek vagy az ellenkérelemnek a bírósághoz érkezését kell érteni, hanem azt a percselekményt, amelynek megtörténtekor valamennyi feltétel együttesen fennáll a perfelvételi tárgyalás megkezdéséhez.
Minden tárgyalás a jelenlévők számbavételével kezdődik. Ennek megtörténtét és eredményét is tartalmaznia kell a jegyzőkönyvnek. A számbavétel nem csak a feleket, képviselőiket és a beavatkozókat, hanem a közreműködőket (például a tanúkat, szakértőket) is érinti. A jegyzőkönyvben szerepelnek a megjelent felek és a beavatkozó a perbeli pozíciójuk szerinti elnevezéssel (például I. rendű felperes, II. rendű alperes mellett beavatkozó), képviselőik (a felperesek jogi képviselője, a III. rendű alperes törvényes képviselője), továbbá a tanúk nevük és közreműködői státuszuk feltüntetésével (például Kovács Virág tanú, Varga Ibolya igazságügyi szakértő). A bíróság a megjelentek személyazonosságát valamilyen hivatalos személyi okmány segítségével állapítja meg (például személyi igazolvány, arcképes hatósági igazolvány, kamarai tagsági igazolvány), majd a jegyzőkönyvben feltünteti az idézett vagy értesített, azonban a tárgyalásról távolmaradó személyeket is az előbbi módon.
1. A további írásbeli perfelvétel elrendelése esetén milyen intézkedést tesz a bíróság? Az ellenkérelem beérkezését követően nem tűz ki tárgyalást, hanem az írásbeli ellenkérelmet megküldi a felperesnek azon felhívás mellett, hogy a megadott határidőn belül az arra vonatkozó válasziratát terjessze elő.
Ha a jogvita kereteit a kereset és az írásbeli ellenkérelem teljeskörűen kijelöli, azaz további perfelvételi nyilatkozatra nincs szükség, a jogvita megítélése kifejezetten egyszerű.
A felek a perfelvételi iratot csak a bíróság felhívására terjeszthetik elő. A bíróság felhívása nélkül is előterjeszthető azon előkészítő irat, amelyben a felek kereset-, viszontkereset-, illetve ellenkérelem-változtatást, valamint ezekkel összefüggésben álló perfelvételi nyilatkozatokat rögzítenek.
A mulasztás jogkövetkezményeként a Pp. törvényi vélelmet állít fel az adott fél terhére: a fél mulasztását úgy kell tekinteni, hogy az ellenfél érintett perfelvételi nyilatkozatát nem vitatja, nem ellenzi, és a hiányzó perfelvételi nyilatkozatot nem tudja, vagy nem kívánja előterjeszteni. 36. tétel
Járásbíróság előtti perekben előterjesztett viszontkereset esetén a hatáskör megállapításának szabálya. Ha a viszontkeresettel érvényesített követelés beszámításra is alkalmas, és annak a felperes követelését meghaladó része a járásbíróság hatáskörébe tartozik, akkor a követelés egész összegére vonatkozó viszontkereset a járásbíróság előtt indítható meg. Nem alkalmazható ez a szabály a házastársi közös vagyon megosztása iránt indított perben viszontkeresetként érvényesített házassági vagyonjogi igényre vonatkozóan.
A viszontkereset tárgyának a keresettel érvényesített joggal azonos jogviszonyból kell származnia, vagy a keresettel függő jogviszonyban kell állnia.
Csak az alperes, a határozatot is csak neki kell kézbesíteni A felperest kizárólag értesíteni kell majd a visszautasítás tényéről a jogerős visszautasító végzés és a viszontkereset-levél megküldésével.
Az alperesnek pontos elszámolást kell készítenie arra vonatkozóan, hogy az ellenkövetelése a felperesi követelést milyen időponttal, mennyiben és miként szünteti meg.
Ha a perfelvételre utóbb alkalmassá váló viszontkereset-levelet és beszámítást tartalmazó iratot a perfelvételi tárgyaláson kézbesíti a részére. 37. tétel
A felek a perfelvételi nyilatkozataikat teljeskörűen előterjesztették, vagy legalább erre megvolt a lehetőségük és a perfelvételi tárgyalás elhalasztásának nincs helye.
A perfelvétel lezárásához kapcsolódó joghatások miatt figyelmeztetnie kell a feleket a perfelvétel lezárására és lehetőséget kell biztosítania további nyilatkozataik megtételére. Amennyiben erre esély mutatkozik, meg kell kísérelnie a felek közötti egyezség létrehozását, továbbá a közvetítésről, és az ahhoz kapcsolódó szünetelés szabályairól kell tájékoztatást adnia.
A perfelvételt a bíróság pervezető végzéssel zárja le, amely csak a perfelvétel lezárásának tényét tartalmazza és nincs helye ellene fellebbezésnek. A bíróság a végzéshez kötve van, azt saját hatáskörében nem változtathatja meg, nem helyezheti hatályon kívül, tehát a perfelvétel újbóli megnyitására nincs lehetőség, csak a perfelvétel kiegészítésére a Pp. 222. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén.
A jelentőséggel bíró és az ellenérdekű fél által vitatott, a perfelvétel lezárásával rögzült tényekre vonatkozó bizonyítás és az érdemi döntés meghozatala. Ha bizonyításra nincs szükség a perben, mert a tényállás enélkül is megállapítható, a felek közötti vita csak a jogkérdést érinti, akkor az érdemi tárgyalási szak csak a döntéshozatalt foglalja magában.
A perfelvételt lezáró végzés meghozatala által rögzült tényálláshoz képest a fél azon tényekre hivatkozhat, amelyek a perfelvételt lezáró végzés meghozatala után következtek be, ezek az úgynevezett abszolút új tények, továbbá azokra, amelyekről önhibáján kívül később szerzett tudomást, vagy amelyek jelentőségét csak később ismerte fel, ezek a relatív új tények.
A bíróság a feltételek fennállását attól függő eljárásban vizsgálja, hogy a fél a tényállítás megváltoztatása, vagy az új tény előadása mellett, annak alapján a keresetét, vagy az ellenkérelmét meg kívánja-e változtatni, illetve utólagos bizonyítást kezdeményez-e.
A bíróság a per során egy alkalommal, az első kitűzött határnapon nyitja meg a tárgyalást, a későbbiekben a jegyzőkönyvben csak a folytatólagos tárgyalás megkezdésére utal. Az érdemi tárgyaláson a tárgyalás megnyitása csak akkor történhet, ha a perfelvétel során a bíróság tárgyalás mellőzésével járt el. A bíróság a tárgyalást akkor rekeszti be, amikor az általa szükségesnek tartott bizonyítást lefolytatta, vagy a feleknek nincs további bizonyítási indítványuk, ilyen módon jelzi a felek felé, hogy érdemi döntést kíván hozni az ügyben. A tárgyalás berekesztése nem csak a per egészére vonatkozó döntést megelőzően kötelező, hanem akkor is, ha csak egy külön eldöntésre alkalmas kérdésben kíván határozni a bíróság, vagyis rész-, közbenső, vagy kiegészítő ítéletet hoz.
A Pp. főszabályként kötelező jogi képviseletet ír elő azzal, hogy a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Ebből következően, ha a jogi képviselő a tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg, akkor a tárgyalást a fél részéről elmulasztottnak kell tekinteni, még akkor is, ha ő maga, vagy más képviselője jelen van.
A keresetváltoztatásnak két esetben van helye. Az egyik az, amikor az az egyik fél által előterjesztett új tényállítással áll közvetlen okozati összefüggésben, a másik, amikor annak alapja a bíróság anyagi pervezetése. Mindkét esetben fent kell állnia két további feltételnek: 1. a megváltoztatott keresetnek ugyanabból a jogviszonyból kell származnia; 2. az eljáró bíróság hatáskörének és illetékességének a megváltoztatott keresetre is megállapíthatónak kell lennie. Ha a per tárgyának értékétől függ a hatáskör, akkor annak hiánya a megváltoztatott kereset tekintetében nem vehető figyelembe.
A félnek kifejezetten meg kell jelölnie, hogy a kérelmet új tényre, vagy az anyagi pervezetésre alapítja. Új tényállításra alapított kérelemnél meg kell határoznia magát a tényt. A Pp. 214. § értelmében ki kell térnie az önhiba hiányára, valamint arra, hogy az adott tény miért jelentős, továbbá miként áll közvetlen okozati összefüggésben a kereset-, illetve ellenkérelem-változtatással [Pp. 215. § (1) bekezdés a) pont, Pp. 216. § (1) bekezdés a) pont]. Az anyagi pervezetésen alapuló változtatás esetén elég az anyagi pervezetésre utalni. Keresetváltoztatás esetén ki kell fejteni azt is, hogy a megváltoztatott kereset ugyanabból a jogviszonyból ered és fennáll rá a bíróság hatásköre, valamint illetékessége. A kérelemnek tartalmaznia kell a keresetlevél (viszontkereset-levél, beszámítást tartalmazó irat), illetve az írásbeli ellenkérelem változtatással érintett részét, mégpedig a keresetlevélre és az írásbeli ellenkérelemre vonatkozó szabályok szerint (Pp. 170. §, Pp. 199. §). Meg kell jelölni benne az új tényállításról történő tudomásszerzés időpontját és módját. Valószínűsíteni kell a bizonyítékok csatolásával magát az új tényt, a tudomásszerzés idejét és módját.
A kérelmet akkor kell visszautasítani, ha az nem alkalmas az érdemi vizsgálatra: ha 1. nem határidőben érkezett, 2. a kötelező tartalmi elemeket nem tartalmazza, 3. a megváltoztatott kereset esetén a Pp. 176. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint visszautasítási ok áll fenn.
Az érdemi vizsgálat során a bíróság a változtatáshoz szükséges feltételek fennállását vizsgálja, így azt, hogy a Pp. 217. § (3) bekezdése szerint csatolt (indítványozott) bizonyítás eredményeként a fél valószínűsítette-e a tudomásszerzés időpontját, módját; a változás alapjául megjelölt tény megfelel-e a Pp. 214. §-ban, valamint a Pp. 215. § (1) bekezdés a) pontjában, illetve a Pp. 216. § (1) bekezdés a) pontjában írtaknak; a bíróság anyagi pervezetése és a változtatás közötti okozati összefüggés fennáll-e; a megváltozott kereset ugyanabból a jogviszonyból ered-e; fennáll-e a bíróság hatásköre, illetékessége.
Akkor, ha a bíróság engedélyezi a kereset-, illetve ellenkérelem-változtatást, a keresetkiterjesztést, vagy a beszámítást.
Ha a bizonyíték, vagy a lehetséges bizonyítási eszköz utóbb keletkezett, vagy arról a fél önhibáján kívül utóbb szerzett tudomást; ha a lefolytatott bizonyítás erejének, vagy eredményének cáfolatára szolgál; ha engedélyezett kereset- vagy ellenkérelem-változtatás alapjául szolgáló tény bizonyítására szolgál; ha a bíróság anyagi pervezetése folytán szükséges; ha új tényállítással kapcsolatos.
Az indítványokat a bíróság figyelmen kívül hagyja, erről alakszerű határozatot nem kell hoznia.
Azt, hogy a felek egyes – a Pp. által kifejezetten megjelölt – perfelvételi nyilatkozataikat a perfelvétel lezárását követően is feltétel és alakszerű kötöttség nélkül – vagyis írásban és a tárgyaláson szóban – megváltoztathatják. Egy konkrét nyilatkozat tekintetében erre csak egyszer van lehetőségük, mert a megváltoztató nyilatkozat nem vonható vissza, a korábbi nyilatkozatot újból előterjeszteni nem lehet, az ezzel ellentétes nyilatkozat pedig hatálytalan.
A nyilvánosság teljes vagy részleges kizárására csak a törvény által meghatározott, indokolt esetben és az érintett személyek védendő érdekéhez mérten kerülhet sor. A minősített adat védelmében, üzleti titok vagy törvényben meghatározott más titok megőrzése, a közerkölcs, kiskorú védelmében vagy a fél személyiségi jogainak védelme érdekében a nyilvánosság kizárható a tárgyalásról vagy annak egy részéről. A tárgyalás nyilvánossága kizárható vagy korlátozható a meghallgatandó tanú tekintetében a tanúvallomás tételének idejére, amennyiben arra a tanú, illetve hozzátartozója életének, testi épségének a megóvása érdekében feltétlenül szükség van. A rendelkezés alkalmazásának előfeltétele, hogy a bíróság a meghallgatást megelőzően a tanú adatait zártan kezelje és azt értelemszerűen a meghallgatás idejére se oldja fel.
A polgári perben tartott tárgyaláson kép- és hangfelvétel készítése kizárólag a sajtó számára megengedett. A sajtó részéről jelen lévő személyek alatt csak azokat a természetes személyeket vagy jogi személyeket kell érteni, akik a Pp. 7. § 14. pontja szerinti médiatartalom-szolgáltatónak minősülnek a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény szerint. Nem tartozik ebbe a körbe a fél, a fél érdekében vagy egyéb okból jelen lévő, médiatartalom-szolgáltatónak nem minősülő személy (például a felperes blogger barátja vagy a per alakulása, kimenetele iránt érdeklődést tanúsító Facebook-csoport tagjai).
A polgári perben a nyilvános tárgyaláson jelen lévő, közhatalmat gyakorló személyről készített kép- és hangfelvétel az érintett hozzájárulása nélkül közzé tehető. A közzététel azonban nem járhat személyiségi jogainak sérelmével, azaz nem lehet öncélú és nem sértheti az emberi méltóságot.
A megkülönböztetés alapja a tevékenység irányultsága: az alaki pervezetés az eljárás menetét, külső lefolyását biztosító törvényi rendelkezések alkalmazását, míg az anyagi pervezetés az ügy kimerítő tárgyalásának és szakszerű eldöntésének során tanúsított bírói tevékenységet jelenti.
A rendfenntartás feleket és egyéb perbeli személyeket érintő intézkedéseihez képest a kiskorú fél, kiskorú érdekelt vagy kiskorú tanú vonatkozásában csak a törvény szerinti enyhébb eszközökkel lehetséges. A rendreutasítás módjának (a közlésnek) igazodnia kell a kiskorú személy korához és érettségéhez. Ennek megfelelően az érintett korcsoportjának szemszögéből közérthetőnek kell lennie. A Pp. a tizennegyedik életévét betöltött kiskorúval szemben – ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén – lehetővé teszi a pénzbírság kiszabását, arra azonban csak különösen indokolt esetben kerülhet sor. A bírság összege a tizennegyedik életévét betöltött kiskorú esetében nem haladhatja meg a háromszázezer forintot, tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorúval szemben pedig a pénzbírság kiszabása egyáltalán nem alkalmazható.
Fő szabály szerint a tárgyaláson foganatosított meghallgatást a tanács elnöke vagy az egyesbíró folytatja. Lehetőség van azonban arra, hogy a felek vagy képviselőik kérelmére az elnök megengedje, hogy a fél vagy képviselője közvetlenül tegyen fel kérdést. Ennek során ügyelnie kell arra, hogy e felhatalmazással a fél vagy képviselője ne éljen vissza és jogaikat rendeltetésszerűen gyakorolják. Ezért a felmerülő, feltenni kívánt kérdés megengedhetőségéről az elnöknek – nyilvánvalóan csak informálisan, határozathozatalt nem igénylő módon – döntenie kell, vagy már feltett kérdésre adandó választ adott esetben meg kell tiltania. A tárgyalás ugyanis nem terjedhet ki az üggyel összefüggésben nem álló körülményekre. Ezért az ügyre nem tartozó, úgyszintén a meghallgatott személy befolyásolására alkalmas kérdés feltevését, illetve az arra történő feleletet az elnöknek meg kell tiltania. A tiltás eredménytelensége esetén az elnök mind a fél, mind pedig képviselője tekintetében élhet a szómegvonás jogával. Ez a tárgyalásvezetési eszköz a figyelmeztetés ellenére történő szabálytalanság esetén és csak addig alkalmazható, amíg arra az eljárási cselekmény sikerességének érdekében szükség van.
A bíróság ilyen esetben tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás lényegéről, igénybevételének lehetőségéről, feltételeiről és ezzel összefüggésben a szünetelés szabályairól.
Az egyezséget jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására, a megtagadó végzés elleni fellebbezésnek pedig az eljárás folytatására nincs halasztó hatálya.
A bíróság a felek rendelkezési jogának korlátai között hagyhatja jóvá az általuk kötött egyezséget. Ennek megfelelően nem mérlegelheti az egyezség tartalmát olyan szempontból, hogy az a felek számára előnyös vagy hátrányos-e, célszerű-e, kizárólag azt vizsgálhatja, hogy abban a felek a per tárgyáról rendelkeztek-e és a megegyezés tartalma nem ütközik-e jogszabályba (ideértve a jogszabály megkerülésére irányuló egyezséget is). Ha bármelyik feltétel nem teljesül, az egyezség jóváhagyását meg kell tagadnia.
Ilyennek minősül az az eset,
A felperes az alperes írásbeli ellenkérelmének előterjesztéséig az alperes hozzájárulása nélkül, ezt követően azonban egy kivétellel (az alperes teljesítése) csak az alperes hozzájárulásával állhat el a teljes keresettől. A perfelvétel megindulása után már szükség van az alperes hozzájárulására is.
Ha az eljárás megszüntetésére hivatalból, olyan okból kerül sor, ami alapján a keresetlevelet vissza kellett volna utasítani, vagy a bíróság az eljárást hivatalból, a fél törvényes képviselőjének mellőzése miatt, vagy kérelemre, a perköltség-biztosíték adására vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt szüntette meg, az anyagi jogi és eljárásjogi joghatások azzal a feltétellel maradnak fenn, hogy a felperes a megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül a keresetlevelet szabályszerűen – a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével – újra előterjeszti vagy igényét egyéb úton szabályszerűen érvényesíti. 45. tétel
Ha a fél a nem kötelező jogi képviselet ellenére jogi képviselőt vesz igénybe, azt a jogi képviselővel történő eljárás választásának kell tekinteni és ennek időpontjától az eljárás jogerős befejezéséig – egy alkalommal a jogi képviselő nélküli eljárásra áttérés lehetőségének a kivételével - a jogi képviseletet köteles fenntartani. Ha a fél a jogi képviselővel történő eljárást választotta, rá a kötelező jogi képviselet szabályait kell alkalmazni akkor is, ha a jogi képviselete megszűnik. Ha a fél a jogi képviselővel történő eljárást választotta, egy alkalommal áttérhet a jogi képviselő nélküli eljárásra. Az áttérés a fél bejelentésétől kezdve hatályos. A félnek a jogi képviselővel történő eljárás választására és az áttérésre vonatkozó perbeli cselekménye a fél jogutódjával szemben nem hatályos.
A fél erre rendszeresített nyomtatványon is előterjesztheti a keresetlevelet, a viszontkereset-levelet, valamint a beszámítást tartalmazó iratot, és az írásbeli ellenkérelmet. Ezeknek a formanyomtatványoknak az adattartalmát a 17/2020. (XII. 23.) IM rendelet 1-5. számú melléklete határozza meg, míg a 6-12. számú melléklet egyes különleges perekben alkalmazható keresetlevelekre tartalmaz önálló nyomtatványokat. Ennek megfelelően a gondnoksági, a házassági perben, a munkaügyi perben, a végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti perben, a végrehajtási igényperben és a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránti perben, valamint a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti perben benyújtandó keresetlevelet a rendelet 6-12. számú melléklete szerinti nyomtatványon lehet előterjeszteni.
Igen, a Pp. „könnyítő” rendelkezéseket tartalmaz a jogi képviselő nélkül eljáró fél esetén. A félnek a keresetlevélben, a viszontkereset-levélben, a beszámítást tartalmazó iratban és az írásbeli ellenkérelemben nem kell feltüntetni a jogalapot és a jogi érvelést. A félnek az érvényesíteni kívánt jogot és az anyagi jogi kifogást az annak alapjául szolgáló tények előadásával kell megjelölni. A keresetlevél záró részében a per tárgyának az értékét, a bíróság hatáskörét és illetékességét - ha az ügyben külföldi elem van, a bíróság joghatóságát - megalapozó adatokat akkor kell feltüntetni, ha azok a keresetlevél érdemi részében feltüntetett adatok alapján nem állapíthatóak meg.
Főszabály szerint a közjegyző hatáskörébe tartozó, az Fmhtv.-ben szabályozott fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek pertárgyértéke a 3 000 000 Ft-ot nem haladja meg. Ez alól kivétel az az eset, ha a fizetési meghagyást azért nem lehet kibocsátani, mert a feleknek nincs ismert belföldi kézbesítési címe. Nem lehet továbbá fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíteni azokat a pénzköveteléseket, amelyek az Mt. alapján létesített jogviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból, a sporttörvény alapján kötött munkaszerződéses jogviszonyból, szakképzés során kötött tanulószerződésből eredő jogviszonyból, nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződésből eredő jogviszonyból, illetve szociális szövetkezettel és foglalkoztatási szövetkezettel létesített tagi munkavégzési jogviszonyból, a Kp.-ban meghatározott közszolgálati vagy közigazgatási szerződéses jogviszonyból erednek, ha az ügy tárgya a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a jogviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény. Nem érvényesíthető zálogjogból fakadó igény, zálogkötelezettel szembeni pénz fizetésére irányuló követelés fizetési meghagyásos eljárásban (Fmhtv. 3. §). A társult perben speciális szabályok érvényesülnek az engedélyezésre és a visszautasításra, ezért a hárommillió forintot el nem érő pénzkövetelés esetén kizárt az Fmhtv. szerinti eljárás. Vannak olyan külön törvények, amelyek alapján a hárommillió forint alatti vagyonjogi igény is kizárólag peres eljárásban érvényesíthető. Például a Cstv. 33/A. § (11) bekezdése értelmében az e rendelkezés hatálya alá tartozó követelést keresettel kell érvényesíteni. A jogintézmény jellegénél fogva nem kötelező a hárommillió forint alatti lejárt pénzkövetelések esetén fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezni, ha az igény jogosultja a pert megelőző egyezségi kísérletre idézés útján lép fel. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél előterjesztésének. A fizetési meghagyás kézbesítésének ugyanaz a hatálya, mint a kereset közlésének. A fizetési meghagyás közlésével ugyanis az eljárás kétoldalúvá válik. A perré alakult eljárásban a bíróság a felperes keresetét tartalmazó iratát kézbesíti az alperesnek, az írásbeli ellenkérelem 30 napon belül történő előterjesztésére vonatkozó felhívással, amelyet az alperes indokolt kérelmére a bíróság legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthat. Ha az alperes nem terjeszt elő írásbeli ellenkérelmet, a fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás nem akadálya a bírósági meghagyás kibocsátásának.
- Egyéb bizonyítás indítványozása iránti pótlap nyomtatvány - Írásbeli ellenkérelem nyomtatvány - Szakértői bizonyítás indítványozása iránti pótlap nyomtatvány - Tanúbizonyítás indítványozása iránti pótlap nyomtatvány
1. tétel Horváth E. Írisz: Nyelvhasználat az európai polgári eljárásjogban - egyesülve a sokféleségben. In: Az igazságszolgáltatás kihívásai a XXI. században, 2007. 115-124. Lehóczki Balázs: A nyelvhasználattal kapcsolatos jogviták az Európai Unió Bírósága előtt. In: Acta Humana. Emberi jogi közlemények. Új folyam, 2014. 3, 103-109. Czine Ágnes: Megmérettünk és nehéznek találtattunk, avagy az anyanyelv használatához, a tolmácsoláshoz és a fordításhoz való jog érvényesülése a hazai eljárásokban. In: Alkotmánybírósági Szemle. - 1. sz. (2015.) p.82-86. Sulyok Tamás: A tisztességes eljáráshoz való jog újabb kihívásai. In: Alkotmánybírósági Szemle. - 2. sz. (2015.) p.97-102. Wopera Zsuzsa: Az új polgári perrendtartás elvei alapjai. Jogtudományi közlöny 72. évf. 4. szám (2017.) Bodoki Gábor: Az új perjogi Kódex, mint a nem peres eljárások háttér jogszabálya [Céghírnök 28. évf. 9. szám (2018)] 2. tétel
Szalma József: A rendelkezési elv az európai és a magyar polgári peres eljárásban: Szabó Imre professzor jubileuma alkalmából. In: Lege et fide : ünnepi tanulmányok Szabó Imre 65. születésnapjára. Szeged : Iurisperitus Bt, 2016. p.562-572 Kovács Ildikó: „Jogállításhoz” kötöttség a személyiségi jogi perekben. In: Bírósági Döntések Tára. - 22. évf. 6. sz. (2021.) p.62-64. Czoboly Gergely: A polgári perek elhúzódása = A magyar jogrendszer állapota. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet, 2016. p.758-776 Juhász Imre: Alapjogok és polgári perrendtartás: a Pp. szabályainak vizsgálata az Alkotmánybíróság gyakorlatában = 350 éves az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, 1. köt. Budapest : ELTE Eötvös Kiadó, 2018. p.146-157 Wopera Zsuzsa: Az új polgári perrendtartás elvei alapjai. Jogtudományi Közlöny 72. évf. 4. szám (2017) Molnár Tamás: Az új polgári perrendtartás alapelveinek értékelése, a perjogi kodifikáció hatása a polgári eljárás sajátos alapelveire. Közjegyzők Közlönye 64. évf. 6. szám (2017) 3. tétel
Mészáros Pál Emil: A perkoncentráció, mint alapelv, vagy mint elvárás megjelenése a polgári perben. In: Jura. A Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tudományos lapja. - 26. évf. 4. sz. (2020.) p.29-42 Szabó Andrea: A bírói közrehatás a polgári eljárásjogban = XVIII. Jogász Doktoranduszok Szakmai Találkozója, 2020. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2021. p.271-274
Szivós Kristóf: A felek eljárástámogatási kötelezettsége a jogösszehasonlítás szemszögéből. In: Forum. Acta Juridica et Politica. Ünnepi kötet dr. Szabó Imre egyetemi tanár 70. születésnapjára. - 11. évf. 3. sz. (2021.) p.427-432. - 0324-6523 Miczán Péter: A szavahihetőség további bizonyítási kapcsolódásai a polgári perben. In: Jogtudományi Közlöny. - 75. évf. 10. sz. (2020.) p.432-442 Benke József: A korábbi magatartással ellentétes joggyakorlás általános magánjogi tilalmának eredete és mai érvénye. In: Lábady Tamás emlékkönyv. Budapest : Wolters Kluwer, 2019. p.11-25 5. tétel
A Kúriának „Az Alaptörvény 28. cikkének alkalmazása a gyakorlatban” tárgykörre felállított joggyakorlat-elemző csoportja összefoglaló véleményének kivonata
dr. Vörös Eszter Erzsébet: A tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése Magyarországon és az egyes jogi kultúrákban 7. tétel
A Kúria elnöke által a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény tárgykörében felállított joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleményének kivonata 8. tétel
F. Rozsnyai Krisztina – Istenes Attila: Gondolatok a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti igény érvényesítésének új lehetőségeiről 9. tétel - 10. tétel
Lugosi József: Kereshetőségi jog és perbeli legitimáció 11. tétel - 12. tétel - 13. tétel
Balogh Judit: A magánjogi jogérvényesítés eszköztára – Gondolatok a perbeli képviselethez való jog funkciójáról 14. tétel -
15. tétel -
16. tétel - 17. tétel -
18. tétel
Wopera Zsuzsa: Az ideiglenes intézkedés elmélete és gyakorlata a polgári eljárásjogban PhD értekezés
19. tétel
Wopera Zsuzsa: Az ideiglenes intézkedés elmélete és gyakorlata a polgári eljárásjogban PhD értekezés 20. tétel
Pál Szilvia: A bíróság tájékoztatási kötelezettsége a szülői felügyelet rendezése iránti perben avagy "filmben ülés és szótolás". In: Családi Jog, 2015. 1, 16-23
21. tétel
Timár Balázs: A polgári igazságszolgáltatás kihívásai Magyarországon a koronavírus-járvánnyal összefüggésben. In: Jogi diagnózisok. Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet : L'Harmattan, 2020. p.111-126
22. tétel -
23. tétel
Varga Zsófia: Az Alkotmánybíróság határozata a tisztességes eljáráshoz való jog sérelméről: az előzetes döntéshozatali kérelem előterjesztésére irányuló indítvány elutasításának indokolására vonatkozó kötelezettség. In: Jogesetek Magyarázata. - 7. évf. 1-2. sz. (2016.) p.23-35 Kozák Bettina: A Kúria és az Alkotmánybíróság viszonya a helyi önkormányzatok feletti törvényességi felügyeleti jog kapcsán. In: Kodifikáció és Közigazgatás. - 1. sz. (2017.) p.70-89 Beznicza Árpád: A bírói kezdeményezések egyes sajátosságai az alkotmánybírósági normakontroll-eljárásban = A bírói kezdeményezések gyakorlati tapasztalata. Budapest : HVG-ORAC, 2019. p.319-427 Pribula László: A polgári perben eljáró bíróság kötöttsége a büntető és közigazgatási bírói ítélethez – párhuzamok és eltérések [Jogtudományi Közlöny 73. évf. 6. szám (2018)] 24. tétel
Harsági Viktória: Kézbesítés a polgári jogvitákban határok nélkül, Budapest, 2010, HVG-Orac Horváth István - Szladovnyik Krisztina: Közlési kényszer - Miként juthat el a címzetthez a munkaviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozat? (Adó szaklap 2021/14. – Munkaügy) Molnár Tibor Tamás: A fiktív kézbesítés lehetőségei a Hágai Kézbesítési Egyezmény és az 1393/2007/EK rendelet tükrében, Kúriai Határozatok, 99-103. 25. tétel
Kovács Luca – Pozsár-Szentmiklósy Zoltán: A mulasztás jogintézménye az Alkotmánybíróság és a Kúria gyakorlatának tükrében (2012–2016), MTA Law Working Papers, 26. tétel
- 27. tétel
Vasady Loránt: A polgári eljárás elhúzódása miatt előterjesztett kifogás egyes Kiss Daisy: Felelőtlen felelősök: a bírósági eljárások elhúzódása miatti kifogás új jogintézménye a polgári perekben, Fundamentum, 2004.1.szám 149-153.o. Papp Zsuzsanna: Gondolatok a kifogások jelentőségéről egy polgári eljárásjogász szemszögéből, Berkes Bálint: Fundamental Rights Cases of the Curia of Hungary between the 15th of June and the 15th of September 2018, ACTA HUMANA • 2018/3. 59–62.o., 28. tétel -
29. tétel
Aszódi László: A látszólagos tárgyi keresethalmazat problematikája a gyakorló bíró szemszögéből
30. tétel - 31. tétel
Dr. Kovács Helga: A bírósági meghagyás kibocsáthatósága jogszabályba ütköző kereseti kérelem esetén. 32. tétel
Kovács Helga: A bírósági meghagyás kibocsáthatósága jogszabályba ütköző kereseti kérelem esetén. In: Eljárásjogi Szemle 2017/4. 1-5 33. tétel
Bartha Bence: A keresetlevél és az ellenkérelem érdemi része. In: Közjegyzők Közlönye. - 24. évf. 4. sz. (2020.) p.39-57 Wallacher Lajos: Az osztott perszerkezet bevezetésének közvetett hatásai az új polgári perrendtartásban [Jogtudományi Közlöny 72. évf. 12. szám (2017)] Herédi Erika: A preklúzió jelentősége a megújult polgári perben [Jogtudományi közlöny 73. évf. 3. szám (2018)] Éless Tamás: A tárgyalás szerkezete, perfelvétel, perhatékonyság [Közjegyzők közlönye 64. évf. 5. szám (2017)] Minczán Péter: A polgári perbeli szükséghelyzetek eseteiről, feltételeiről [Eljárásjogi Szemle III. évf. 1. szám (2018)] Miczán Péter: Az állítási és bizonyítási szükséghelyzetek kezelése a belföldi választottbíráskodás során [Magyar Jog 65. évf. 6. szám (2018)] Miczán Péter: Az állítási, illetve bizonyítási szükséghelyzetek kezelése egyes külföldi választottbírósági jogokban, szabályzatokban [Európai jog 18. évf. 4. szám (2018)] 34. tétel
Bartha Bence: A perfelvételi szak egyes szerkezeti kérdései a polgári perben. In: Közjegyzők Közlönye. - 25. évf. 3. sz. (2021.) p.19-35 Zsitva Ágnes: Újjászületett elsőfokú eljárás a perkoncentráció jegyében. In: Advocat. - 20. évf. Különszám. sz. (2017.) p.8-14 Éless Tamás: A tárgyalás szerkezete, perfelvétel, perhatékonyság. In: Közjegyzők Közlönye. - 21. évf. 5. sz. (2017.) p.13-18 Wallacher Lajos: Az osztott perszerkezet bevezetésének közvetett hatásai az új polgári perrendtartásban. In: Jogtudományi Közlöny. - 72. évf. 12. sz. (2017.) p.529-535 35. tétel -
36. tétel - 37. tétel
Herédi Erika: A preklúzió jelentősége a megújult polgári perben Jogtudományi Közlöny 2018/3. 117.-125.
38. tétel
Döme Attila: A bizonyítás vezérelhetősége a polgári perben Jogtudományi Közlöny, 2021/4., 194-199. o.) Herédi Erika: A preklúzió jelentősége a megújult polgári perben Jogtudományi Közlöny 2018/3.117-125. o. Wallacher Lajos: Az osztott perszerkezet bevezetésének közvetett hatásai az új polgári perrendtartásban Jogtudományi Közlöny 2017/3. 529-535. o. 39. tétel
Herédi Erika: A preklúzió jelentősége a megújult polgári perben Jogtudományi Közlöny 2018/3.117-125. o. Wallacher Lajos: Az osztott perszerkezet bevezetésének közvetett hatásai az új polgári perrendtartásban Jogtudományi Közlöny 2017/3. 529-535. o. Nyilas Anna: A keresetváltoztatás korlátai a polgári perben Magyar Jog 2016/11., 659-668. o.
40. tétel
Herédi Erika: A preklúzió jelentősége a megújult polgári perben Jogtudományi Közlöny 2018/3.117-125. o. Wallacher Lajos: Az osztott perszerkezet bevezetésének közvetett hatásai az új polgári perrendtartásban Jogtudományi Közlöny 2017/3. 529-535. o.
41. tétel
Visontai-Szabó Katalin: A gyermek meghallgatása a bírósági eljárásban. http://acta.bibl.u-szeged.hu/69152/1/polay_068_515-526.pdf Márki Dávid: A tárgyalótermi nyilvánosság problémái. In: Jog határok nélkül. Szeged : Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, 2018. p.217-225 Németh Kata: Nyilvánosság és titokvédelem. In: Ügyvédek Lapja. - 58. évf. 3. sz. (2019.) p.19-21 42. tétel
Balogh Norbert: A bíróság közrehatási kötelezettsége és anyagi pervezetése az új Pp.-ben. In: Magyar Jog. - 66. évf. 9. sz. (2019.) p.496-503 Kovács Ildikó: Anyagi pervezetés a másodfokú eljárásban. In: Bírósági Döntések Tára. - 23. évf. 3. sz. (2022.) p.67-72. - 1585-7115 Priol Kinga: Az anyagi pervezetés fogalmának meghatározása a polgári eljárásjog alapelveinek és a bíróság közrehatási tevékenységének vizsgálatán keresztül. In: Per aspera ad astra. Pécs : Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Óriás Nándor Szakkollégium, 2017. p.135-154 43. tétel
Csemáné Váradi Erika-Németh Zoltán: A gyermek részvétele a (közvetítői) mediációs eljárásban, különös tekintettel a polgári és büntetőeljárásra. In: Fontes Iuris. - 6. évf. 1. sz. (2020.) p.8-18 Gyengéné Nagy Márta: A gyermek mint érintett részvétele a közvetítői eljárásban. In: Családi Jog. - 16. évf. 4. sz. (2018.) p.2-9 Tóth Barbara: A mediáció lehetőségei az új Pp alapján [Miskolci Jogi Szemle XIV. évfolyam 1. különszám (2019)] 44. tétel
Lugosi József: Az eljárásindítás és - megszüntetés a Pp.-ben. In: Jogtudományi közlöny. - 76. évf. 5. sz. (2021.) p.246-255
45. tétel
Aszódi László: Az anyagi pervezetés rendező elvei (Jogászegyleti Értekezések, 2022. , 217-245.o.) Pákozdi Zita: Új intézmények a Pp. koncepciójában - az anyagi pervezetés jogösszehasonlító megközelítésben 46. tétel
Csöndes Mónika : A joghatóság vizsgálata az európai fizetési meghagyás kibocsátása és az európai fizetési meghagyással szemben ellentmondás folytán perré alakult eljárás során (In: Bán, Dániel; Nemessányi, Zoltán (szerk.) Gazdasági jogi és adójogi tanulmányok, 2021 ., Budapest, Magyarország : Budapesti Corvinus Egyetem (2021). 47-68. Molnár Judit: A fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás nem akadálya a bírósági meghagyás kibocsátásának, Forum: Acta Juridica et Politica 271-278. (2021) Örkényi, László : Jogalkotási hatásvizsgálat a fizetési meghagyásos eljárás értékhatára kapcsán – Egy társadalomtudományi kérdés megválaszolása ROC analízissel, Állam és Jogtudomány, 115-144., (2021) Molnár Judit: A fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás tartalma az európai uniós és a magyar eljárás szabályozásában, Magyar Jog, 2014.2. szám 99-107. Molnár Judit: Gondolatok a kérelemtől való elállás és az eljárási díj kapcsolatáról a fizetési meghagyásos eljárásban, Közjegyzők Közlönye 2013. 2.szám 4-15.
|
