Hírek

2018.10.12 15:20

Hírlevél

Az oldalon található könyveket megvásárolhatja, illetve megrendelheti könyvesboltjainkban.

Budapest, XIII. kerület Victor Hugo u. 9., a Lehel tér mellett.
+36-20-355-7125
Budapest, V. kerület Károlyi utca 17. az Egyetem tér mellett,
(06 1) 269 9533
illetve
Pécs, Novissima Kaptár könyvesbolt
a Tudásközpontban.
(72) 501 630

e-mail: novissima@novissima.hu

Rtv. 2020. 10. 08.

Rendőrségi törvény
Szolgálati szabályzat

2020. október 8.

online segédanyag

- 27/2020. (VII. 17.) BM rendelet az iskolaőrökről

- az Rtv. jelenleg nem ismert hatálybalépési idejű módosításai

 


27/2020. (VII. 17.) BM rendelet
az iskolaőrökről
(a szerkesztés lezárva: 2020. 10. 13.)

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342/B. § a), c) és d) pontjában,
a 42-44. § tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (1) bekezdés e) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya kiterjed:
a) az iskolaőri munkakörbe jelentkező személyre (a továbbiakban: jelentkező),
b) az iskolaőrökre, valamint
c) a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra (a továbbiakban: munkáltató).
2. § E rendelet alkalmazásában
1. alapellátás: az iskolaőri feladatok ellátásához szükséges, az alapellátási norma által az iskolaőrök számára előírt ruházati cikkek és felszerelési eszközök egyszeri ellátás keretében történő biztosítása,
2. ruházati utánpótlási ellátás: az elhasználódott ruházati cikkek és felszerelési eszközök pótlására szolgáló, valamint az újonnan rendszeresített ruházati cikkek és felszerelési eszközök biztosítása.

2. Az egészségügyi, pszichológiai alkalmasság, valamint a fizikai állóképesség követelményeinek közös szabályai

3. § (1) A munkaköri követelmények érvényre juttatása, a jelentkező iskolaőri tevékenység ellátására való alkalmasságának megállapítása érdekében az egészségügyi, pszichológiai alkalmasságot, valamint a fizikai állóképesség követelményeinek való megfelelést a munkaviszony létesítését megelőzően és annak fennállása alatt és az e rendeletben foglaltak szerint időszakosan visszatérően vizsgálni és minősíteni kell.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatok célja annak megállapítása, hogy a jelentkező
a) az egészségi, pszichés, illetve fizikai állapota alapján képes-e az iskolaőri feladatok ellátásával jellemzően együtt járó, a tevékenységgel érintett korcsoport és helyszín sajátosságaiból fakadó konfliktushelyzetek megfelelő kezelésére,
b) egészségének vagy testi épségének előrelátható károsodása nélkül alkalmas-e az iskolaőri tevékenység végzésére,
c) szenved-e olyan betegségben, amelynek következtében az iskolaőri feladatok ellátására bármikor alkalmatlanná válhat a munkavégzésre,
d) fizikailag alkalmas-e, illetve személyisége és egészségi állapota alapján képes-e teljesíteni az iskolaőri munkakörrel járó feladatokat.
(3) Az egyes vizsgálatokat az e rendeletben foglalt gyakorisággal - időszakos és soron kívüli jelleggel - meg kell ismételni.
(4) Iskolaőri tevékenységet csak az a személy láthat el, aki az egészségügyi és pszichológiai alkalmassági, valamint a fizikai állóképességi vizsgálat során alkalmas minősítést kap.
4. § (1) Az iskolaőrnek soron kívüli alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie, ha
a) egészségi, fizikai vagy pszichés állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör ellátására, vagy
b) a munkavégzése három hónapot meghaladóan szünetel.
(2) Soron kívüli alkalmassági vizsgálat esetén az egészségügyi, fizikai, pszichológiai alkalmassági vizsgálat közül az adott helyzetben indokolt vizsgálatot kell elvégezni.
(3) A soron kívüli alkalmassági vizsgálatot az iskolaőr és a munkáltató kezdeményezheti, a munkáltató az (1) bekezdés b) pontja esetén kezdeményezi.
(4) A munkáltató az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül kezdeményezheti a soron kívüli alkalmassági vizsgálat elvégzését. Az alkalmas minősítés megszerzéséig az iskolaőr iskolaőri tevékenységet nem végezhet.

3. Az egészségügyi alkalmassági vizsgálat

5. § Az egészségügyi állapotfelmérést a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben foglaltak alapján kell elvégezni.

4. A fizikai állóképesség vizsgálata

6. § A fizikai állóképesség felmérését a jelentkező által megpályázott iskolaőri álláshely szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság, illetve iskolaőr esetén a munkáltató személyi állományának
a) testnevelési vagy sportszakmai szakképesítéssel vagy
b) legalább kétéves, a fizikai alkalmasság felmérésében szerzett gyakorlattal
rendelkező tagja végzi.
7. § (1) A fizikai állóképesség vizsgálata céljából
a) a jelentkezőnek a munkaviszony létesítése előtt, illetve
b) az iskolaőrnek a jogviszony fennállása alatt kétévente
a munkáltató által szervezett fizikai állóképességi vizsgálaton részt kell vennie.
(2) A fizikai állóképességi vizsgálaton való részvétel feltétele, hogy
a) a jelentkező a háziorvos,
b) az iskolaőr a munkáltató személyi állományának egészségügyi alapellátását végző orvos
által az 1. melléklet szerinti adattartalommal három hónapon belül kiállított igazolással rendelkezik.
8. § A munkáltató a fizikai állóképességi vizsgálaton részt vevőket - a fizikai alkalmassági követelmények meghatározása érdekében - a tárgyévben betöltött életkor alapján az alábbi két korcsoportba sorolja:
a) I. korcsoport: ötvenöt éves korig,
b) II. korcsoport: ötvenöt év felettiek.
9. § (1) A fizikai állóképesség vizsgálatára szolgáló mozgásformák a következők:
a) mellső fekvőtámaszban karhajlítás és karnyújtás,
b) hanyatt fekvésből felülés, valamint
c) 1500 méteres síkfutás.
(2) Az egyes mozgásformák végrehajtásának leírását a 2. melléklet tartalmazza.
10. § (1) A fizikai állóképességi vizsgálat keretében a 9. § (1) bekezdésében meghatározott mozgásformákat kell végrehajtani azzal, hogy az egyes gyakorlatok teljesítéséért legfeljebb huszonöt pont, a három gyakorlat végrehajtása esetén összesen hetvenöt pont adható.
(2) Az egyes gyakorlatokra többletpont nem adható, a fizikai állóképességi követelmények eredményének pontérték táblázatát a 3. melléklet tartalmazza.
(3) A 9. § (1) bekezdése szerinti gyakorlatok végrehajtását a korcsoportok figyelembevételével kell értékelni az alábbiak szerint:
a) I. korcsoport:
aa) 0-40 pont esetén "Nem megfelelő",
ab) 41-75 pont esetén "Megfelelő",
b) II. korcsoport:
ba) 0-35 pont esetén "Nem megfelelő",
bb) 36-75 pont esetén "Megfelelő".
(4) Az adott mozgásforma végrehajtása a fizikai állóképességi vizsgálat során egy alkalommal megismételhető, ha azt a vizsgálaton részt vevő személy az elért részeredményre tekintettel - javítás céljából - kéri.
(5) A végrehajtott mozgásforma akkor teljesített, ha a vizsgált személy legalább egy pontot elért.
11. § (1) A fizikai állóképességi vizsgálat alapján a minősítés lehet:
a) "Fizikailag alkalmas",
b) "Fizikailag alkalmatlan".
(2) A fizikai állóképességi vizsgálat során "Fizikailag alkalmas" minősítés akkor állapítható meg, ha a vizsgálaton részt vett személy a 9. § (1) bekezdése szerinti mozgásformákat teljesítette, és azokra "Megfelelő" értékelést kapott.
(3) "Fizikailag alkalmatlan" minősítést kell megállapítani, ha a vizsgálaton részt vett személy "Nem megfelelő" értékelést kap.
(4) A minősítést a 4. melléklet szerinti adattartalommal kell kiállítani.
12. § (1) "Fizikailag alkalmatlan" minősítés esetén a fizikai állóképességi vizsgálatot - az előző vizsgálattól számított legalább tíz, de legfeljebb harminc napon belül - legfeljebb egy alkalommal meg kell ismételni.
(2) Ismételten "Fizikailag alkalmatlan" minősítés esetén
a) a jelentkezővel iskolaőri munkaviszony nem létesíthető,
b) a közvetlen vezető az iskolaőr munkaviszonyának megszüntetését kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójánál.
(3) Ha fizikai állóképességi vizsgálaton a jelentkező, illetve az időszakos fizikai alkalmassági vizsgálaton az iskolaőr önhibájából nem jelenik meg, vagy a vizsgálat alapján alkalmatlannak minősítik, iskolaőri munkakörben tovább nem foglalkoztatható.
13. § Az időszakos fizikai állóképességi vizsgálatról távol maradni a munkáltató személyi állományának egészségügyi alapellátását végző orvos által - az 5. melléklet szerinti adattartalommal - kiállított igazolással lehet.

5. A pszichológiai alkalmasság vizsgálata

14. § A pszichológiai alkalmassági vizsgálatot a jelentkező által megpályázott iskolaőri álláshely szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság, iskolaőr esetén a munkáltató személyi állományának pszichológiai alapellátását végző pszichológus (a továbbiakban: pszichológus) végzi.
15. § (1) A pszichológiai alkalmassági vizsgálat során vizsgálni kell, hogy a jelentkezőt a pszichés állapota alkalmassá teszi-e az iskolaőri feladatok ellátásával jellemzően együtt járó, a tevékenységével érintett korcsoport és helyszín sajátosságaiból fakadó konfliktushelyzetek megfelelő kezelésére.
(2) A pszichológiai alkalmassági vizsgálat kiterjed a személyiség egészének, az intellektuális képességeknek, a kommunikációs készségeknek és a társadalmi normáknak való megfelelési képességeknek a vizsgálatára.
(3) A pszichológus a pszichológiai alkalmasságot személyiségtesztek, intelligenciatesztek és az exploráció komplex eredményei alapján minősíti.
(4) Ha a pszichológiai alkalmassági vizsgálat során a pszichológus olyan rendellenességre utaló jelet tapasztal, amely a (3) bekezdés szerinti vizsgálatokkal nem tisztázható, célzott vizsgálatot végez.
16. § Az iskolaőrként való alkalmazás általános pszichológiai minimumfeltételei (a továbbiakban: általános minimumfeltételek) a következők:
a) kiegyensúlyozott pszichés állapot,
b) átlagos érzelmi-indulati kontroll,
c) átlagos pszichés terhelhetőség, stressztűrő képesség,
d) átlagos intellektuális képességek,
e) átlagos kommunikációs képesség,
f) átlagos felelősségtudat,
g) szabálykövető magatartás.
17. § (1) A pszichológiai alkalmassági vizsgálat eredménye alapján a jelentkező minősítése
a) alkalmas vagy
b) alkalmatlan
lehet.
(2) A minősítést a pszichológus a 6. melléklet szerinti tartalommal készíti el.
(3) Alkalmatlan minősítés esetén a jelentkezőt, illetve az iskolaőrt dokumentált módon tájékoztatni kell a minősítés okáról, és azt a minősítésben fel kell tüntetni.
(4) Az a jelentkező, aki a felvétel előtti pszichológiai alkalmassági vizsgálaton önhibájából nem jelenik meg, vagy a vizsgálat alapján alkalmatlannak minősül, iskolaőrként nem foglalkoztatható.
(5) Az alkalmas minősítés annak kiadásától számított két évig jogosít iskolaőri munkakörben való munkavégzésre.
18. § (1) A pszichés alkalmasság elbírálása céljából az iskolaőr kétévente köteles pszichológiai alkalmassági vizsgálaton részt venni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti időszakos alkalmassági vizsgálaton az általános minimumfeltételeknek való megfelelést ellenőrizni kell.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti időszakos alkalmassági vizsgálaton az iskolaőr önhibájából nem jelenik meg, vagy a vizsgálat alapján alkalmatlannak minősítik, iskolaőri munkakörben tovább nem foglalkoztatható.
19. § (1) A pszichológiai alkalmassági vizsgálaton alkalmatlan minősítést kapott személy - az indokok megjelölésével - a minősítés felülvizsgálatát kérheti a döntés kézhezvételét követő tizenöt napon belül az eljárt szervnél benyújtott kérelmével.
(2) Az eljárt szerv a felülvizsgálat érdekében haladéktalanul megküldi a felülvizsgálatot végző szervnek az (1) bekezdés szerinti kérelmet a keletkezett dokumentációval együtt.
(3) A felülvizsgálatot az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) központi szervének (a továbbiakban: ORFK) egészségügyi szolgálatánál foglalkoztatott alapellátó pszichológus végzi.

6. Az iskolaőrök ruházati ellátása

20. § (1) Az iskolaőr részére rendszeresített formaruházathoz tartozó ruházati cikkeket és felszerelési eszközöket a 7. melléklet tartalmazza.
(2) Az ORFK meghatározza
a) a felszerelési eszközök beszerzésének, rendelkezésre állásának, folyamatos utánpótlásának módját,
b) az öltözködési előírások betartásának ellenőrzését,
c) a formaruha-ellátással kapcsolatos általános követelményeket és a felelősség szabályait,
d) az alapellátáshoz szükséges ruházati cikkek és felszerelési eszközök leadásának vagy megváltásának rendjét,
e) az iskolaőr foglalkoztatásának megszűnését követően a munkáltató által bevont, de még utánpótlásra alkalmas ruházati és felszerelési eszköz felhasználásának rendjét.
21. § Az iskolaőr formaruházatán karjelvényként a rendőrséghez tartozást kifejező olyan, a formaruha felső ruházati viseletelemeinek bal ujján felvarrással vagy tépőzárral rögzített jelzés szerepel, amely egyúttal tartalmazza a foglalkoztató rendőri szerv megnevezését is.
22. § (1) Az iskolaőrt formaruhával a munkáltató látja el azzal, hogy a formaruha a munkáltató tulajdona, azt az iskolaőr a munkaviszonya fennállása alatt jogosult használni.
(2) A formaruha - a használatból kivonása esetén - más célra csak a jelzések eltávolítását követően használható fel.
(3) A munkáltató gondoskodik arról, hogy az iskolaőr az alapellátás és ruházati utánpótlási ellátás alapvető szabályait, valamint az ezzel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit megismerje.
23. § (1) Az alapellátásra való jogosultság kezdő időpontja az iskolaőri tevékenység megkezdéséhez szükséges vizsgák sikeres elvégzésének időpontja. Az alapellátás kiadásának terhelési időpontja a jogosultság kezdő hónapjának első napja.
(2) Az alapellátás kiadásakor az iskolaőrrel közölni kell
a) a ruházati cikkek tervezett viselési idejét,
b) az utánpótlás időpontját és módját, továbbá
c) azt, hogy a ruházat tisztíttatása, karbantartása az iskolaőr kötelessége.
24. § (1) A harminc napot meghaladó illetmény nélküli szabadságon lévő iskolaőr ruházati utánpótlási ellátásra időarányosan jogosult.
(2) Ha az iskolaőr munkaviszonya megszűnik, a kiadott ruházati cikkeket és felszerelési eszközöket - a munkáltató által meghatározottak kivételével - haladéktalanul be kell vonni, és azt további ruházati utánpótlási készletként kell hasznosítani.

7. A szolgálati igazolvánnyal való ellátás rendszere

25. § Az iskolaőrt az e rendeletben meghatározottak szerint kell szolgálati igazolvánnyal ellátni, amely a rendőrség személyi állományához tartozását, valamint azt igazolja, hogy az iskolaőr a nevelési, oktatási intézményben intézkedés foganatosítására és kényszerítő eszköz alkalmazására jogosult.
26. § (1) A munkáltató igénybejelentése alapján az ORFK gondoskodik az adatokkal nem rendelkező szolgálati igazolványok rendelkezésre állásáról.
(2) A munkáltató gondoskodik a szolgálati igazolványok
a) megszemélyesítésének megrendeléséről,
b) kiadásáról, nyilvántartásáról, valamint
c) cseréjéről, ha az azon szereplő adatokban változás következett be, megrongálódott vagy az érvényességi ideje lejárt.
(3) Az iskolaőr köteles haladéktalanul írásban jelenteni a munkáltatójának, ha a szolgálati igazolványon szereplő adataiban változás következett be, vagy a szolgálati igazolvány megrongálódott.
27. § Az adatok szolgálati igazolványon való elhelyezésének módját a 8. melléklet tartalmazza.
28. § A szolgálati igazolvány a rajta feltüntetett időpontig - vagy ha a visszavonására kerül sor, akkor a visszavonásáig - érvényes.
29. § (1) A szolgálati igazolvány elkészítéséhez szükséges adatok felvételéről a munkáltató gondoskodik.
(2) Az iskolaőr arcképét és a saját kezű aláírásmintáját az iskolaőr személyi anyagában kell elhelyezni a szolgálati igazolvány első alkalommal történő kiadásával egyidejűleg, valamint az arckép, illetve név megváltozása esetén.
30. § (1) A munkáltató a szolgálati igazolvány megszemélyesítéséhez szükséges adatokat a megszemélyesítést végző szerv részére küldi meg.
(2) A szolgálati igazolvány előállítási és megszemélyesítési költségének a fedezetét a szolgálati igazolványt megrendelő munkáltató biztosítja.
31. § (1) Az elkészült szolgálati igazolványt a megszemélyesítést végző szerv továbbítja a munkáltató részére, a munkáltató nyilvántartja és ellenőrzi a központi személyügyi nyilvántartó rendszer adatai alapján.
(2) Az iskolaőr a részére kiállított szolgálati igazolványt köteles megőrizni és jogszerűen használni, ezért anyagi felelősséggel tartozik.
(3) Az iskolaőr a szolgálati igazolvány elvesztését, eltulajdonítását, megrongálódását, megsemmisülését a tudomásszerzést követően írásban haladéktalanul jelenti a munkáltatójának.
32. § (1) A szolgálati igazolvány elvesztését, eltulajdonítását az iskolaőr - körözés elrendelése érdekében - a szolgálati igazolvány eltűnésének észlelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni az eltűnés feltételezett helye szerint illetékes rendőrkapitányságnál.
(2) A munkáltató azonnal intézkedik az eltűnés tényének központi személyügyi nyilvántartásba történő bejegyzése, valamint a szolgálati igazolványhoz kapcsolódó jogosultságok letiltása iránt, egyúttal kezdeményezi a szolgálati igazolvány visszavonását és pótlását.
33. § A munkáltató
a) az iskolaőr munkaviszonyának megszűnése vagy megszüntetése esetén a munkavégzés utolsó napján a szolgálati igazolványt,
b) az elveszett vagy eltulajdonított, majd megkerült szolgálati igazolványt a megkerülést követően haladéktalanul,
c) a megrongálódás, valamint adatváltozás miatt cserére szoruló szolgálati igazolványt a csere napján
visszavonja.
34. § (1) A munkáltató a visszavont szolgálati igazolványokat - a központi személyügyi nyilvántartásnak történő adatszolgáltatást követően - évente selejtezi.
(2) A selejtezésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek adatait a központi személyügyi nyilvántartásban kell rögzíteni. A selejtezési jegyzőkönyv egy példányát a selejtezéstől számított tíz évig meg kell őrizni. A központi személyügyi nyilvántartásban rögzíteni kell
a) a szolgálati igazolvány visszavonásának okát,
b) a selejtezés tényét,
c) a selejtezési jegyzőkönyv nyilvántartási számát, valamint
d) a szolgálati igazolvány adataihoz tartozó tételszámot.
(3) A selejtezett szolgálati igazolványok megsemmisítéséről az ORFK gondoskodik a veszélyes hulladékok kezelésére, valamint a szigorú számadási kötelezettség alá tartozó okiratok selejtezésére vonatkozó szabályok szerint.

8. A szolgálati jelvénnyel való ellátás rendszere

35. § (1) Az iskolaőrt a munkaviszony létesítésekor az e rendeletben meghatározottak szerint szolgálati jelvénnyel kell ellátni.
(2) A szolgálati jelvény tulajdonosa a rendőrség, birtokosa az iskolaőr, aki a szolgálati jelvényt dokumentáltan, aláírásával igazoltan átveszi, és visszavonásig használja.
(3) A szolgálati jelvény leírását a 9. melléklet tartalmazza.
36. § (1) A munkáltató igénybejelentése alapján az ORFK gondoskodik a szolgálati jelvény megrendeléséről, kiadásáról, pótlásáról, nyilvántartásáról, visszavonásáról és selejtezéséről, a kapcsolódó költségek fedezetét a munkáltató biztosítja.
(2) Az ORFK továbbítja a szolgálati jelvényt a munkáltató részére, amely nyilvántartja és ellenőrzi a szolgálati jelvényeket a központi személyügyi nyilvántartó rendszer adatai alapján.
37. § (1) Az iskolaőr a részére kiadott szolgálati jelvényt köteles megőrizni, jog- és szakszerűen használni.
(2) A szolgálati jelvény elvesztését, eltulajdonítását, megrongálódását, megsemmisülését az iskolaőr a tudomásszerzést követően haladéktalanul jelenti a munkáltatójának.
(3) A szolgálati jelvény elvesztését, eltulajdonítását az iskolaőr - a körözés elrendelése érdekében - a szolgálati jelvény eltűnésének észlelését követően haladéktalanul bejelenti az eltűnés feltételezett helye szerint illetékes rendőrkapitányságnál.
(4) A szolgálati jelvény elvesztése, eltulajdonítása, megrongálódása, megsemmisülése esetén a munkáltató kezdeményezi a szolgálati jelvény visszavonását és pótlását.
38. § A megrongálódott szolgálati jelvényt meg kell semmisíteni és a számával azonos számú új szolgálati jelvénnyel kell pótolni. Az új szolgálati jelvény elkészítéséig az iskolaőrt ideiglenesen más számú szolgálati jelvénnyel kell ellátni.
39. § (1) A szolgálati jelvény visszavonásig érvényes.
(2) A szolgálati jelvényt vissza kell vonni
a) a munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor, valamint
b) a szolgálati jelvény elvesztése, eltulajdonítása, megrongálódása, megsemmisülése esetén.
(3) Ha a szolgálati jelvény visszavonásának van helye, a szolgálati jelvényt - elvesztés, eltulajdonítás, megsemmisülés esetének kivételével - az iskolaőrnek le kell adnia a munkáltató részére, amelyet a munkáltató az ORFK részére továbbít.
40. § (1) Az ORFK a visszavont szolgálati jelvényeket - a központi személyügyi nyilvántartó rendszernek történő adatszolgáltatást követően - évente selejtezi, a selejtezésről jegyzőkönyvet vesz fel.
(2) A selejtezési jegyzőkönyv egy példányát a selejtezéstől számított tíz évig meg kell őrizni.
(3) A selejtezéssel összefüggésben a központi személyügyi nyilvántartó rendszerben rögzíteni kell
a) a szolgálati jelvény visszavonásának okát,
b) a selejtezés tényét, valamint
c) a selejtezési jegyzőkönyv nyilvántartási számát.

9. Záró rendelkezések

41. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
42-44. § Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.

Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter

1. melléklet a 27/2020. (VII. 17.) BM rendelethez
Igazolás adattartalma fizikai állóképességi vizsgálaton való részvételhez

1. A jelentkező/iskolaőr
a) neve,
b) születési helye és ideje,
c) anyja neve,
d) lakcíme, valamint
2. az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot végző orvos nyilatkozata, hogy a rendelkezésére álló egészségi adatok ismeretében
a) a jelentkező/iskolaőr - az iskolaőrökről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mozgásformákból álló - fizikai állóképességi vizsgálaton részt vehet,
b) a jelentkező/iskolaőr fizikai terhelése orvosi szempontból nem javasolt,
3. az igazolás kiállításának helye és ideje,
4. az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot végző orvos aláírása, orvosi bélyegző lenyomata, az egészségügyi szolgáltató neve.

2. melléklet a 27/2020. (VII. 17.) BM rendelethez
Az egyes mozgásformák végrehajtásának leírása

1.

A

B

C

D

1. gyakorlat
Mellső fekvőtámaszban karhajlítás, karnyújtás

2. gyakorlat
Hanyatt fekvésből felülés

3. gyakorlat
1500 méteres síkfutás

2.

Pálya

tornaterem vagy sportpálya

tornaterem vagy sportpálya

sportpálya vagy sík területen, kimért, ellenőrizhetően belátható pálya

3.

Kiinduló helyzet

mellső fekvőtámasz a talajon (karok vállszélességben, nyújtottan, előre néző ujjakkal a talajon, törzs egyenes, térd nyújtott, lábak összezárva, fej mérsékelten emelt, előre néző tekintettel)

hanyatt fekvés hajlított lábbal (kb. derékszögben), lábfej rögzítve (segédeszközzel, társ segítségével), tarkóra tartás vagy mell előtt keresztben felkarra fogás

a rajtvonal mögött álló rajthelyzet

4.

1. ütem

mindkét kar hajlítása úgy, hogy a mellkasa a talajt érje
(a könyököket kissé vigye kifelé, ne szorítsa a törzshöz, a láb és a törzs egy vonalban legyen, csípőjét ne engedje le, de ne is emelje fel, fejjel előre nézzen)

felülés, egy könyök érinti a térdet

5.

2. ütem

mindkét kar nyújtása
(mint a kiinduló helyzetnél)

ereszkedés kiinduló helyzetbe

6.

Feladat

30 másodpercen keresztül
folyamatos végrehajtás

1 percen keresztül folyamatos végrehajtás

1500 méter távolság megtétele időre

7.

Értékelés

csak az előírt testhelyzetekben végrehajtott gyakorlatok darabszáma érvényes

csak az előírt testhelyzetekben végrehajtott gyakorlatok darabszáma érvényes

a célvonalon való áthaladás zárja az időmérést (perc-, másodpercméréssel)

8.

Eszközfelhasználás

stopperóra

bordásfal szőnyeggel vagy ülőpad, stopperóra

futópálya vagy kijelölt sík terep, minimum 60 memóriás stopperóra, rajtszámok, síp

 


3. melléklet a 27/2020. (VII. 17.) BM rendelethez
A fizikai állóképességi követelmények eredményének pontérték táblázata

I. korcsoport

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Pont

Fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás
30 mp alatt

Hanyatt fekvésből felülés
60 mp alatt

1500 m-es futás
(perc)

2.

Férfi

Férfi

Férfi

3.

25

20

13

35

25

7:00

8:00

4.

24

19

34

24

7:12

8:20

5.

23

 

33

23

7:25

8:40

6.

22

18

12

32

22

7:38

8:60

7.

21

17

11

31

21

7:51

8:70

8.

20

16

30

20

8:04

8:90

9.

19

15

10

29

19

8:17

9:10

10.

18

 

28

18

8:30

9:30

11.

17

14

9

27

17

8:43

9:50

12.

16

13

26

16

8:56

9:70

13.

15

12

8

25

15

9:09

9:90

14.

14

 

24

14

9:22

10:10

15.

13

11

7

23

13

9:35

10:30

16.

12

6

22

12

9:48

10:50

17.

11

10

5

21

11

10:01

10:70

18.

10

 

20

10

10:14

10:90

19.

9

9

4

19

9

10:27

11:10

20.

8

8

3

18

8

10:40

11:30

21.

7

7

17

7

10:53

11:50

22.

6

6

2

16

6

11:06

11:70

23.

5

5

15

5

11:19

11:90

24.

4

4

1

14

4

11:32

12:10

25.

3

3

13

3

11:45

12:30

26.

2

2

12

2

11:58

12:50

27.

1

1

11

1

12:11

13:10

II. korcsoport

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Pont

Fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás
30 mp alatt

Hanyatt fekvésből felülés
60 mp alatt

1500 m-es futás
(perc)

2.

Férfi

Férfi

Férfi

3.

25

19

12

33

23

7:30

9:00

4.

24

18

32

22

7:42

9:12

5.

23

17

31

21

7:55

9:25

6.

22

11

30

20

8:08

9:38

7.

21

16

10

29

19

8:21

9:51

8.

20

 

28

18

8:34

10:04

9.

19

15

9

27

17

8:47

10:17

10.

18

 

26

16

9:00

10:30

11.

17

14

8

25

15

9:13

10:43

12.

16

 

24

14

9:26

10:56

13.

15

13

7

23

13

9:39

11:09

14.

14

 

22

12

9:52

11:22

15.

13

12

6

21

11

10:05

11:35

16.

12

5

20

10

10:18

11:48

17.

11

11

4

19

9

10:31

12:01

18.

10

 

18

8

10:44

12:14

19.

9

10

3

17

7

10:57

12:27

20.

8

9

16

6

11:10

12:40

21.

7

8

2

15

5

11:23

12:53

22.

6

7

14

4

11:36

13:06

23.

5

6

1

13

3

11:49

13:19

24.

4

5

12

2

12:02

13:32

25.

3

4

11

1

12:15

13:45

26.

2

3

10

12:28

13:58

27.

1

2

9

12:41

14:11


4. melléklet a 27/2020. (VII. 17.) BM rendelethez
Az iskolaőr fizikai alkalmassága minősítésének adattartalma

1. A vizsgálatra küldő szerv megnevezése,
2. a fizikai állóképességi vizsgálattal érintett személy
a) viselt neve és születési neve,
b) születési helye és ideje,
c) anyja születési neve,
d) lakcíme,
e) társadalombiztosítási azonosító jele,
3. a fizikai állóképességi vizsgálat minősítése,
4. a fizikai állóképességi vizsgálat helye és ideje,
5. a fizikai állóképességi vizsgálatot végző aláírása,
6. a fizikai állóképességi vizsgálaton részt vett személy aláírása.

5. melléklet a 27/2020. (VII. 17.) BM rendelethez
A fizikai állóképességi vizsgálatról való távolmaradáshoz szükséges orvosi igazolás adattartalma

1. Az egészségügyi alapellátó szervezeti egység megnevezése,
2. a fizikai állóképességi vizsgálattal érintett személy
a) viselt neve és születési neve,
b) születési helye és ideje,
c) anyja születési neve,
d) lakcíme,
e) társadalombiztosítási azonosító jele,
3. a munkáltató megnevezése,
4. az elhalasztott fizikai állóképességi vizsgálat orvosi szempontból indokolt lehetséges időpontja,
5. az orvosi igazolás kiállításának helye és ideje,
6. a munkáltató személyi állományának pszichológiai alapellátását végző orvos aláírása, körbélyegzőjének lenyomata.

6. melléklet a 27/2020. (VII. 17.) BM rendelethez
Az iskolaőr pszichológiai alkalmassága minősítésének adattartalma

1. A pszichológiai alkalmassági vizsgálattal érintett személy
a) viselt neve és születési neve,
b) születési helye és ideje,
c) anyja születési neve,
d) társadalombiztosítási azonosító jele,
e) lakcíme,
f) munkaköre,
2. a pszichológiai alkalmassági vizsgálat minősítése,
3. a pszichológiai alkalmassági vizsgálat helye és ideje,
4. a pszichológiai alkalmassági vizsgálatot végző aláírása,
5. a pszichológiai alkalmassági vizsgálaton részt vett személy aláírása.

7. melléklet a 27/2020. (VII. 17.) BM rendelethez

1. Az iskolaőr formaruházata

 

 

A

B

C

1.

Ruházati cikk megnevezés

Mennyiség/Mennyiségi egység

Tervezett viselési idő (hónap)

2.

Iskolaőr sapka

1 db

24

3.

Téli sapka

1 db

36

4.

Iskolaőr téli felső ("ISKOLAŐR" felirattal)

1 db

36

5.

Iskolaőr nadrág

2 db

24

6.

Iskolaőr nyári felső ("ISKOLAŐR" felirattal)

1 db

24

7.

Meleg aláöltözet (felső és alsó)

1 db

24

8.

Iskolaőr póló, kék ("ISKOLAŐR" felirattal)

2 db

12

9.

Iskolaőr póló, fehér ("ISKOLAŐR" felirattal)

2 db

12

10.

Iskolaőr bakancs

1 pár

24

11.

Kötött kesztyű

1 pár

24

12.

Iskolaőr derékszíj

1 db

36

13.

Esővédő

1 db

48

14.

Névkitűző

1 db

60

15.

Hímzett karjelvény, tépőzáras kivitel

2 db

36

 


2. Az iskolaőr egyéb felszerelése

 

A

B

C

1.

Felszerelési eszközök megnevezés

Mennyiség/Mennyiségi
egység

Tervezett viselési idő (hónap)

2.

Szolgálati jelvény (számozott)

1 db

elhasználódásig

3.

Szolgálati igazolvány (számozott)

1 db

60

4.

Gázspray tok

1 db

elhasználódásig

5.

Gázspray

1 db

36

6.

Rendőrbot

1 db

elhasználódásig

7.

Rendőrbottartó karika

1 db

elhasználódásig

8.

Bilincs

1 db

elhasználódásig

9.

Bilincstok

1 db

elhasználódásig

 


8. melléklet a 27/2020. (VII. 17.) BM rendelethez
Az iskolaőr szolgálati igazolványának leírása

1. Az iskolaőr szolgálati igazolványának (e melléklet alkalmazásában a továbbiakban: igazolvány) felépítése és megjelenése:
Az igazolvány az ISO 7810 (1995) szabványnak megfelelő, ID-1 méretű, többrétegű, kék színű címsorban sötétkék felirattal ellátott, holografikus biztonsági elemet tartalmazó műanyag kártyaigazolvány.
2. Az igazolvány első oldalának leírása:
a) "ISKOLAŐRSÉG" felirat,
b) iskolaőrség logója (a bal felső sarokban),
c) fénykép,
d) név,
e) "... Rendőr-főkapitányság iskolaőre" felirat,
f) "Szolgálatban intézkedésre jogosult" felirat.
3. Az igazolvány hátoldalának leírása:
a) "ÉRVÉNYES:" felirat,
b) sorszám,
c) érvényesség dátuma,
d) kiállítás helye, időpontja,
e) kiállító rendőri szerv és a munkáltató rendőri szerv érvényesítő aláírása,
f) bélyegzőlenyomat,
g) igazolvány alsó harmadán elhelyezkedő gépi kód.

9. melléklet a 27/2020. (VII. 17.) BM rendelethez
Az iskolaőr szolgálati jelvényének leírása

A szolgálati jelvény pajzs alakú, 60 mm magas, legszélesebb pontján 45 mm.
A pajzs alakban felül arany alapú, 9 mm széles szalagmintán 5 mm magas, fekete színű betűkkel, melyek a pajzs alak csúcsa irányába legyezőszerű elhelyezésűek, egy sorban "ISKOLAŐRSÉG" felirat.
Alatta: (király)kék mezőben aranyszínű nyitott könyv és aranyszínű betűkkel "ISKOLAŐR" felirat.
A pajzs alján aranyszínű téglalap, mely szalagmintában folytatódik. A 22x10 mm-es téglalap alapon ötjegyű, 5 mm magas, 3 mm széles, fekete színű számokból álló azonosító szám.
A szolgálati jelvény fekete bőralátéten rögzített, mely gombolásos kivitelű. A bőralátét 2 mm-rel szélesebb a fémjelvénynél, felül a gombolás céljára lyukasztott és hasított.


Az Rtv. jelenleg nem ismert hatálybalépési idejű módosításai

Rtv. 7. § (1a) Hatályon kívül helyezte a 2013. évi LXXXVIII. törvény 47. § (5) bekezdése a) pontja. Hatályát veszti külön törvényben meghatározott időponttól.

Megállapította a 2020. évi XLII. törvény 3. §-a. Hatályos a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikk (2) bekezdése és a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 79. cikk (2) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon. Hatálybalépésének naptári napját a rendészetért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

Rtv. 29. § (6) A rendőr az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása, a közrendet, a közbiztonságot fenyegető veszély elhárítása, bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja szükségessé teszi, vagy ha valamely Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam az igazoltatott személy, illetve az igazoltatott személlyel kapcsolatba hozható személy vagy tárgy vonatkozásában célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzést helyezett el.

Beiktatta a 2019. évi XCVI. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon. Hatálybalépésének naptári napját a határrendészetért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

Rtv. 35/A. § (3a) Az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (1) bekezdésében szereplő okmányokkal rendelkező személyek úti okmányait bélyegzőlenyomattal kell ellátni.

Megállapította a 2019. évi XCVI. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 88. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon. Hatálybalépésének naptári napját az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

Rtv. 35/A. § (4) Az utasadat-információs egységnek az elemző-értékelő tevékenysége során az Nbtv. 52/H. § (7) bekezdése szerint feltárt információról szóló tájékoztatása, valamint az ETIAS nemzeti egységnek az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikk (2) bekezdése szerinti megjelölés alkalmazása alapján a rendőrség az (1)-(3) bekezdés szerinti intézkedések alá vonja azt a személyt, akire a feltárt információ vonatkozik. Az ennek során megállapított adatokról és beszerzett információkról a rendőrség az intézkedést kezdeményező szervet tájékoztatja.

Megállapította a 2020. évi XLII. törvény 4. §-a. Hatályos a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikk (2) bekezdése és a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 79. cikk (2) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon. Hatálybalépésének naptári napját a rendészetért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

Rtv. 46/B. § (1) A rendőrség az e törvényben meghatározott bűnmegelőzési feladatai ellátása, a közbiztonságot fenyegető veszély megelőzése, megakadályozása céljából, illetve a büntetőeljárásról szóló törvény alapján rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését rendelheti el a körözési nyilvántartási rendszer útján a Schengeni Információs Rendszerben
a) arra a személyre, akiről
aa) megalapozottan feltehető, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 25. § (2) bekezdése és 1. számú melléklete szerinti bűncselekményt készít elő,
ab) okkal feltételezhető, hogy az aa) alpontban meghatározott bűncselekményt követhet el valamely Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam területén, különös tekintettel az általa elkövetett múltbeli bűncselekményekre,
b) az a) pontban meghatározott személlyel kapcsolatba hozható, az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikk (1) bekezdésében meghatározott tárgyra, készpénz-helyettesítő fizetési eszközre, értékpapírra.
(2) A terrorizmust elhárító szerv az (1) bekezdésben foglaltakon túl a 7/E. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint a 7/E. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladata ellátása érdekében az Nbtv. szabályainak alkalmazásával folytatott titkos információgyűjtés során rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés és kiegészítő adat elhelyezését kezdeményezheti a körözési nyilvántartási rendszer útján a Schengeni Információs Rendszerben.
(3) A terrorizmust elhárító szerv a (2) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés elhelyezéséről az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikk (4) bekezdése szerint tájékoztatja a tagállamokat.
(4) Ha a figyelmeztető jelzést elrendelő rendőri szerv a 46/C. § (3) bekezdés a)-g) pontjában felsoroltakon kívüli információt kíván megszerezni, akkor megjelöli az összes ilyen kért információt a figyelmeztető jelzésben. Az érintett faji vagy etnikai származására, politikai véleményére, vallási vagy világnézeti meggyőződésére vagy szakszervezeti tagságára utaló személyes adatok, továbbá az egészségügyi adatok és az érintett szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok megszerzését csak kivételesen indokolt esetben, a figyelmeztető jelzés konkrét céljának eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben lehet indítványozni.

Megállapította a 2020. évi XLII. törvény 5. §-a. Hatályos a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikk (2) bekezdése és a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 79. cikk (2) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon. Hatálybalépésének naptári napját a rendészetért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

Rtv. 46/B. § (3) A rendőr a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtásakor az intézkedése során rögzítendő adatokon túl - ha ez a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtásának célját nem veszélyezteti - az alábbi adatokat rögzítheti és továbbíthatja a jogszabályban meghatározott szerven keresztül az adott rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzést kibocsátó hatóságnak:
a) az intézkedéssel érintett személy, valamint a 46/B. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tárgyak megtalálásának ténye, körülményei,
b) az intézkedés helye, ideje, indoka,
c) az utazás útvonala és az úti cél,
d) a figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó személyt, illetve a 46/B. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tárgyak birtokosát kísérő személy természetes személyazonosító adatai, akiről feltételezhető, hogy a figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó személlyel kapcsolatban van,
e) a figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó kitöltetlen vagy kitöltött okmányt használó személy személyazonossága és személyleírása,
f) a 46/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tárgy,
g) a szállított tárgyra vonatkozó adatok, ideértve a felhasznált úti okmány azonosító adatait is,
h) a figyelmeztető jelzést elhelyező rendőri szerv által a 46/B. § (4) bekezdésével összhangban kért minden egyéb információ.

Az alcímet beiktatta a 2020. évi XLII. törvény 6. §-a. Hatályos a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikk (2) bekezdése és a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 79. cikk (2) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon. Hatálybalépésének naptári napját a rendészetért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

Célzott ellenőrzés elrendelése

46/G. § (1) A rendőrség a 46/B. § (1) bekezdésében meghatározott célból, célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését rendelheti el a körözési nyilvántartási rendszer útján a Schengeni Információs Rendszerben a 46/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti személyre és a 46/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tárgyra.
(2) A terrorizmust elhárító szerv az (1) bekezdésben foglaltakon túl a 7/E. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint a 7/E. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladata ellátása érdekében az Nbtv. szabályainak alkalmazásával folytatott titkos információgyűjtés során célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés és kiegészítő adat elhelyezését kezdeményezheti a körözési nyilvántartási rendszer útján a Schengeni Információs Rendszerben.
(3) A terrorizmust elhárító szerv a (2) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés elhelyezéséről az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikk (4) bekezdése szerint tájékoztatja a tagállamokat.
(4) Ha a figyelmeztető jelzést elrendelő rendőri szerv a 46/C. § (3) bekezdés a)-g) pontjában felsoroltakon kívüli információt kíván megszerezni, akkor megjelöli az összes ilyen kért információt a figyelmeztető jelzésben. Az érintett faji vagy etnikai származására, politikai véleményére, vallási vagy világnézeti meggyőződésére vagy szakszervezeti tagságára utaló személyes adatok, továbbá az egészségügyi adatok és az érintett szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok megszerzését csak kivételesen indokolt esetben, a figyelmeztető jelzés konkrét céljának eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben lehet indítványozni.

A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtása

46/H. § Ha a rendőr az e fejezetben meghatározott intézkedése során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személyre vagy tárgyra a Schengeni Információs Rendszerben célzott ellenőrzésre irányuló érvényes figyelmeztető jelzés szerepel, annak végrehajtása érdekében a 46/C. § szerinti szabályok alkalmazásával intézkedik.

Biztonsági feltartóztatás

46/I. § (1) A rendőr megakadályozza, hogy Magyarország területét elhagyja az a személy, akivel szemben a jogellenes elvitellel veszélyeztetett gyermekek tekintetében szükséges utazás megakadályozásával járó figyelmeztető jelzés van érvényben.
(2) A rendőr szükség esetén intézkedik az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzéssel érintett személy védelem alá helyezéséről és intézményi elhelyezéséről.
(3) A rendőr az intézkedésről haladéktalanul értesíti a figyelmeztető jelzés elhelyezését elrendelő szervet, külföldi figyelmeztető jelzés esetén a SIRENE Irodát.


Ismeretlen elkövető azonosítása céljából a helyszínen rögzített daktiloszkópiai adatok alapján a Schengeni Információs Rendszerben figyelmeztető jelzés elhelyezése

46/J. § (1) A rendőrség - az ismeretlen elkövetők azonosítása céljából - a nyomozás alatt álló terrorcselekmény vagy más súlyos bűncselekmény elkövetésének helyszínén rögzített ujjnyomat vagy tenyérnyomat teljes vagy hiányos sorozatait tartalmazó figyelmeztető jelzés elhelyezését rendelheti el a körözési nyilvántartási rendszer útján a Schengeni Információs Rendszerben, ha megalapozottan feltehető, hogy az ujj- vagy tenyérnyomat a szóban forgó bűncselekmény egyik elkövetőjétől származik és az egyéb releváns nemzeti, uniós vagy nemzetközi adatbázisokban való keresés nem vezetett eredményre.
(2) A rendőrség az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés Schengeni Információs Rendszerben történő elhelyezése céljából a daktiloszkópiai nyilvántartást kezelő szakértői nyilvántartó szervtől jogosult a daktiloszkópiai adatok átvételére.

Az ismeretlen elkövető azonosítása céljából a helyszínen rögzített daktiloszkópiai adatok alapján a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzések végrehajtása

46/K. § Ha az automatikus ujjnyomat-azonosító rendszer (SIS AFIS) a 46/J. § szerint bevitt figyelmeztető jelzés kapcsán találatot jelez, a rendőr megállapítja és rögzíti az ismeretlen személlyel szemben elrendelt figyelmeztető jelzés alanyának természetes személyazonosító adatait és tájékoztatja a daktiloszkópiai nyilvántartást kezelő szakértői nyilvántartó szervet. A rendőr az ismeretlen elkövető természetes személyazonosító adatainak megismerését követően megkeresi a SIRENE Irodát a találattal érintett figyelmeztető jelzéshez kapcsolódó kiegészítő információk beszerzése céljából.

Beiktatta a 2019. évi XCVI. törvény 5. § (1)-(2) bekezdése. Hatályos a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon. Hatálybalépésének naptári napját a határrendészetért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

Rtv. 91/K.
i) az Európai Határregisztrációs Rendszer,
j) az ETIAS.

Megállapította a 2019. évi XCVI. törvény 6. § (1) bekezdése. Hatályos a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon. Hatálybalépésének naptári napját a határrendészetért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

Rtv. 91/L. § (1) A rendőrség a Magyarország területén történő jogszerű tartózkodás szabályainak ellenőrzése, bűnüldözési és bűnmegelőzési célból az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 34. cikkében meghatározott adatmegőrzési ideig a határrendészeti adatállományban kezeli a határon átlépő, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti harmadik országbeli állampolgárok
a) családi és utónevét,
b) születési idejét (év, hó, nap),
c) nemét,
d) állampolgárságát,
e) úti okmányának számát, típusát,
f) beutazásának, illetve kiutazásának pontos időpontját, az igénybe vett határátkelőhelyet,
g) vízumának számát, típusát és
h) határátlépés során használt gépjárműve rendszámát.

Beiktatta a 2019. évi XCVI. törvény 6. § (2)-(3) bekezdése. Hatályos a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon. Hatálybalépésének naptári napját a határrendészetért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

91/L. § (4) A rendőrség az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően, feladataival összhangban jogosult az Európai Határregisztrációs Rendszerrel kapcsolatos adatok kezelésére.
(5) A rendőrség az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikke szerint tartalékeljárásokat vezet be.
(6) A központi szerv ellátja az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 39. cikk (1) bekezdése szerinti, az Európai Határregisztrációs Rendszerrel kapcsolatos adatkezelésért központilag felelős szerv feladatait. A központi szerv működteti az Európai Határregisztrációs Rendszer nemzeti központi hozzáférési pontját (a továbbiakban: nemzeti központi hozzáférési pont).
(7) A nemzeti központi hozzáférési pont
a) Magyarországot érintően az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. cikke szerint jogosult az Európai Határregisztrációs Rendszerben adatokat kiegészíteni, helyesbíteni és törölni,
b) Magyarországot érintően jogosult az érintett (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 52. cikke szerinti kérelmét teljesíteni vagy annak elutasításáról dönteni,
c) az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 29. cikk (3) bekezdésével összhangban ellenőrzi a (8) bekezdésben kijelölt hatóságok Európai Határregisztrációs Rendszer adataihoz való hozzáférése feltételeinek fennállását, és e feltételek fennállása esetén biztosítja a hozzáférést,
d) teljesíti az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 72. cikk (8) bekezdése szerinti adatszolgáltatást.
(8) Az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikkében foglalt feltételek fennállása esetén, a Btk. 314-318/A. §-ában és 331. § (2) bekezdésében, továbbá az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 1. számú mellékletében meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából
a) - ha e cselekmények megelőzésére, felderítésére feladat- és hatáskörrel rendelkezik - a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
b) a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárást folytató szerv,
c) a büntetőügyben eljáró nyomozó hatóság, ügyészség és bíróság
az Európai Határregisztrációs Rendszerből adatot igényelhet a központi hozzáférési ponthoz benyújtott, indokolással ellátott kérelem útján.
(9) A rendőrség az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 47. cikke szerinti feladatai végrehajtása érdekében, a külső határokon végzett ellenőrzés során lekérdezést hajt végre az ETIAS-ban.
(10) A rendőrség végrehajtja az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 47. cikke és 48. cikke szerinti feladatokat.

Beiktatta a 2019. évi XCVI. törvény 7. § (1)-(2) bekezdése. Hatályos a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon. Hatálybalépésének naptári napját a határrendészetért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

Rtv. 97. § (1) r) Európai Határregisztrációs Rendszer: az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (1) bekezdése szerinti határregisztrációs rendszer.
s) ETIAS: az (EU) 2018 /1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (1) bekezdése szerinti Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer.

Beiktatta a 2019. évi XCVI. törvény 8. §-a. Hatályos a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon. Hatálybalépésének naptári napját a határrendészetért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

Rtv. 100. § q) meghatározza az Európai Határregisztrációs Rendszerbe bevitt adatok helyesbítésének, kiegészítésének és törlésének, valamint az érintett jogainak érvényesítésére vonatkozó eljárási szabályokat, továbbá az Európai Határregisztrációs Rendszerhez való bűnüldözési célú hozzáférés eljárási szabályait.

Megállapította a 2020. évi XLII. törvény 7. §-a. Hatályos a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikk (2) bekezdése és a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 79. cikk (2) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon. Hatálybalépésének naptári napját a rendészetért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

Rtv. 104. § g) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

Beiktatta a 2019. évi XCVI. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 88. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon. Hatálybalépésének naptári napját az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

Rtv. 105. § E törvény
a) az (EU) 2016/399 rendeletnek a határregisztrációs rendszer (EES) alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2225 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet
c) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

 

 

 

 

Honlap készítés