2025. február 25.

online segédanyag

- 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről

- Pótlap (lezárva: 2024. 07. 04.)

- Bővített szakvizsga tételsor (szakvizsga.hu)

17/2024. (XII. 9.) IM rendelet
a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről

[1] E rendeletnek az a célja, hogy a polgári perrendtartás és a közigazgatási perrendtartás alapján perköltség részeként a fél, a beavatkozó vagy az érdekelt jogi képviseletét ellátó ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos munkadíja és készkiadása felszámításának, valamint bíróság általi megállapításának részletszabályait meghatározza.

[2] Az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos esetében a munkadíj felszámításának szabályai az ügyvédi tevékenység alapjául szolgáló jogviszony jellegéhez igazodnak. Az ügyvédek tevékenységüket megbízási jogviszonyban látják el, a kamarai jogtanácsosok működése munkaviszonyon vagy más törvényben meghatározott foglalkoztatási jogviszonyon alapul. Ebből következik, hogy az ügyvéd munkadíja az ügyfelével kötött megállapodáson alapuló megbízási díj és a megfizetett kiadások összegeként is felszámítható, a kamarai jogtanácsos munkadíja a perköltség keretében csak az e rendeletben tételesen meghatározott munkadíj és a megfizetett készkiadások összegeként számítható fel.

[3] A fél, a beavatkozó vagy az érdekelt által felszámított ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi munkadíjat a bíróság erre irányuló kérelem esetén eltérő összegben is megállapíthatja, amennyiben az a jog érvényesítésével nem függ össze, vagy ahhoz nem szükségszerű. A bírói mérséklés vagy magasabb összegben való megállapítás szabályainak alkalmazása során különös körültekintéssel kell eljárni tekintettel arra, hogy a felszámított munkadíj a pernyertes fél, beavatkozó vagy érdekelt költsége, amelyet részben vagy egészében a jogi képviselőjének megfizetett, és amelyet a pervesztes félnek, beavatkozónak vagy érdekeltnek kell számára megtéríteni. Főszabály szerint a fél, a beavatkozó vagy az érdekelt által felszámított ügyvédi díjat kell a perköltség keretében a részére megállapítani pernyertessége esetén.

[4] Indokolt fenntartani annak lehetőségét, hogy az ügyfél és ügyvédje közötti megállapodás alapján vagy az e rendeletben megállapított mértékben felszámított, de az elvégzett ügyvédi tevékenységgel arányban nem álló vagy kirívóan eltúlzott ügyvédi munkadíjat a bíróság erre irányuló kérelem esetén, eltérő összegszerűségben állapíthassa meg, azonban csak az e rendeletben meghatározott alapon és az ügy körülményeire egyediesített indokolással.

[5] A felszámított ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi munkadíj ez alapján kivételes esetben akkor mérsékelhető, ha a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenység és a felszámított munkadíj szükségtelenül merült fel, a között aránytalanság áll fenn, vagy kirívóan eltúlzott. Nincs lehetőség az arányos munkadíj méltányosságból való mérséklésére.

[6] Ha a bíróság az ügyvédi vagy a kamarai jogtanácsosi munkadíj mérsékléséről dönt, a mérséklés indokaira kiterjedően kell indokolnia, amelyet az adott ügy konkrét peradataival kell alátámasztania, figyelemmel a bíróságon kívül, de az üggyel összefüggésben kifejtett ügyvédi tevékenységre is. Az aránytalanságvizsgálatnál arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ügyvédi munkadíjból származó bevétel nem az ügyvéd jövedelme, abból kell finanszíroznia a tevékenysége végzéséhez szükséges és indokolt összes kiadását is.

[7] A bíróságnak tartalmi elemzéssel részletesen alátámasztva kell meghatároznia, hogy az ügyvéd tényleges tevékenysége miért volt szükségtelen, a felszámított munkadíjhoz viszonyítva milyen alapon aránytalan, vagy miért kirívóan eltúlzott és ellentétes a piaci viszonyokkal vagy a józan ésszel.

[8] E célok végrehajtására az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 206. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 119. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 8. § tekintetében az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 206. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 119. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 9. § tekintetében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 628. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 119. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 148. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben -
a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet szerint kell felszámítani és megállapítani a polgári és közigazgatási bírósági eljárásban, továbbá a jogegységi panasz eljárásban a felet, a beavatkozót és az érdekeltet (a továbbiakban együtt: fél) képviselő - ügyvédi tevékenységet gyakorló - egyéni ügyvéd, európai közösségi jogász, ügyvédi iroda (a továbbiakban együtt: ügyvéd) és kamarai jogtanácsos munkadíját és készkiadását, beleértve a helyettesítésre jogosultak eljárását is.
(2) E rendeletet akkor kell alkalmazni a pártfogó ügyvéd és az ügygondnok díjának és költségének megállapítására, ha jogszabály így rendelkezik.

2. § (1) Az ügyvéd által képviselt fél ügyvédi költségként
a) a fél és az ügyvéd között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíj, valamint
b) a fél által ügyvédje részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások
együttes összegét számíthatja fel.

(2) Az ügyvéd által képviselt fél a munkadíj összegét a 3. § alapján is felszámíthatja.

(3) A kamarai jogtanácsos által képviselt fél kamarai jogtanácsosi költségként
a) a 3. § szerinti munkadíj, valamint
b) a képviselet ellátásával összefüggésben felmerült, indokolt készkiadások
együttes összegét számíthatja fel.

(4) Az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos jogosult az eljárással összefüggő utazással töltött időre kieső munkadíjának érvényesítésére.

(5) Az (1) bekezdés alapján a munkadíjat forintban kell felszámítani.

3. § (1) Polgári és közigazgatási perben, valamint egyéb közigazgatási bírósági eljárásban, továbbá a jogegységi panasz eljárásban az ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi munkadíj (a továbbiakban együtt: munkadíj) összege
a) 10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább a (2) bekezdés szerinti minimális munkadíj,
b) 10 millió Ft feletti, de 100 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén az a) pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3%-a,
c) 100 millió Ft-ot meghaladó pertárgyérték esetén a b) pontban meghatározott munkadíj és a 100 millió Ft feletti összeg 1%-a.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárásban a pertárgy értéke nem állapítható meg, a munkadíj minden megkezdett tárgyalási óránként, valamint az ügyvédnek vagy kamarai jogtanácsosnak az eljárást megelőző és a tárgyaláson kívül végzett igazolt tevékenységéért óránként a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított kirendelt ügyvédi óradíj (a továbbiakban: ügyvédi óradíj) kétszerese, azzal, hogy a munkadíj mértéke nem lehet kevesebb az ügyvédi óradíj ötszörösénél.

(3) Nemperes eljárásban a munkadíj az (1) és (2) bekezdés szerinti eljárásban megállapítható munkadíj legfeljebb 50%-a.

(4) A munkadíjat eljárási szakaszonként külön kell megállapítani. A másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban a pertárgy értékeként a fellebbezésben, felülvizsgálati kérelemben vitatott összeget kell alapul venni.

(5) Jogegységi panasz eljárásban a munkadíjat a (2) bekezdés alapján kell megállapítani.

4. § (1) Az érvényesített joggal összefüggésben nem álló, szükségtelenül vagy aránytalan mértékben felszámított munkadíj összegét a bíróság kérelemre, indokolt esetben - a (2)-(5) bekezdésben meghatározottakra figyelemmel - mérsékelheti. A bíróság döntését részletesen indokolni köteles, tartalmi elemzéssel részletesen alátámasztva, hogy a felszámított munkadíj - figyelemmel a munkadíjban érvényesített általános költségekre, valamint az elvégzett munka mennyiségére és egyedi jellemzőire - mely körülmények alapján nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel.

(2) A bíróság a 2. § (1) bekezdése alapján megállapítandó munkadíj összegét 50%-nál nagyobb mértékben nem mérsékelheti, kivéve, ha az kirívóan eltúlzott és ellentétes a piaci viszonyokkal vagy a józan ésszel.

(3) A bíróság a 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján megállapítandó munkadíj összegét nem mérsékelheti.

(4) A 3. § (1) bekezdés b) pontja alapján megállapítandó munkadíj összege a mérséklés során nem lehet kevesebb a 3. § (1) bekezdés b) pontja alapján megállapítható munkadíj felénél, azzal, hogy ebben az esetben sem lehet kevesebb a 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján megállapítandó legmagasabb munkadíjnál.

(5) A 3. § (1) bekezdés c) pontja alapján megállapítandó munkadíj összege a mérséklés során nem lehet kevesebb a 3. § (1) bekezdés c) pontja alapján megállapítható munkadíj felénél, azzal, hogy ebben az esetben sem lehet kevesebb a 3. § (1) bekezdés b) pontja alapján megállapítandó legmagasabb munkadíjnál.

(6) A bíróság kérelemre, indokolt esetben a 3. § alapján felszámított munkadíjat magasabb összegben is megállapíthatja. A bíróság döntését részletesen indokolni köteles, tartalmi elemzéssel alátámasztva, hogy a felszámított munkadíj - figyelemmel a munkadíjban érvényesített általános költségekre, valamint az elvégzett munka mennyiségére és egyedi jellemzőire - mely körülmények alapján nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel.

5. § (1) A munkadíj 3. §-ban meghatározott összege a tevékenység ellenértékét terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza; azt a díj összegén mint adóalapon felül kell felszámítani. Ha az ügyvéd az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint adólevonási joggal rendelkezik, a számlával igazolt költségnek csak a nettó összege növeli az adóalapot.

(2) A 2. § (1) bekezdése alapján felszámított munkadíj esetében az általános forgalmi adót a megbízási szerződésben foglaltak alapján kell figyelembe venni.

6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.

7. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésének napján vagy azt követően benyújtott keresetlevél vagy eljárás megindítása iránti kérelem alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

8. § A pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A pernyertes fél pártfogó ügyvédjét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet [a továbbiakban: 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet] 3. §-ában foglaltak szerint megállapított összegű munkadíj illeti meg, azzal, hogy a pártfogó ügyvéd akkor is kérheti a 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. § (2) bekezdése szerint a munkadíja megállapítását, ha a pertárgy értéke meghatározható. A pernyertes fél pártfogó ügyvédjének a munkadíja nem lehet kevesebb, mint az (1)-(3) bekezdés szerint megállapítható összeg."

9. § A pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A polgári és közigazgatási bírósági eljárásban kirendelt ügygondnokot (a továbbiakban az 5. és 6. § alkalmazásában: ügygondnok) - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. §-ában foglaltak szerint illeti meg munkadíj, azzal, hogy az ügygondnok akkor is kérheti a 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. § (2) bekezdése szerint a munkadíja megállapítását, ha a pertárgy értéke meghatározható. Az ügygondnok munkadíja nem lehet kevesebb, mint a (2) bekezdés szerint megállapítható összeg."

10. § Hatályát veszti a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet.

Pótlap

a Polgári perrendtartás
2024. január 11-es kiadásához.
A pótlap a lezárásig kihirdetett, 2024. december 31. napjáig hatályba lépő módosításokat tartalmazza,
lezárva: 2024. 07. 04.

A Pp. módosításai

2024. július 9.

A Pp. 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(5) A Kúria a felülvizsgálati eljárás során öt hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.

A Pp. 158. § (3) bekezdésében a "Kúria három" szövegrész helyébe a "Kúria öt" szöveg lép.

A Pp. 159. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(4) Ha az eljárási cselekmény megkezdéséig bármelyik fél kéri, a bíróság – a technikai feltételek rendelkezésre állása esetén – elrendeli a jegyzőkönyv képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvétel (a továbbiakban: folyamatos felvétel) útján történő készítését. Folyamatos felvétel készítését a bíróság hivatalból is elrendelheti.

A Pp. 159. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
(5a) Folyamatos felvétel készítése esetén a bíróság a jegyzőkönyv írásbeli kivonatának elkészítése érdekében – a felek észrevételeinek figyelembevételével – összefoglalja a feleknek a per eldöntése szempontjából lényeges kérelmeit, nyilatkozatait és indítványait.

A Pp. 160. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Folyamatos felvétel készítése esetén írásbeli jegyzőkönyv helyett a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát kell elkészíteni, amely tartalmazza:)
f) a 159. § (5a) bekezdése szerinti összefoglalás kezdő időpontját és tartalmát.

A Pp. 310. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
310. § [A kirendelt szakértő felmentése]
A bíróság a kirendelt szakértőt a kirendelés alól hivatalból felmenti,
a) ha a kirendelés alapján törvény értelmében nem jogosult eljárni, vagy az eljárását más fontos ok akadályozza,
b) ha a szakértő a szakkérdésről a 309. § alapján nem nyilváníthat véleményt, illetve a véleménynyilvánítást a bíróság határozata szerint alappal megtagadta,
c) ha a szakvélemény előterjesztése előtt a fél a szakértő alkalmazására irányuló indítványát visszavonta vagy a bíróság a szakértői bizonyítás lefolytatását mellőzte,
d) – pénzbírság egyidejű alkalmazása mellett –, ha határidőben, illetve a határidő meghosszabbítása esetén a meghosszabbított határidőben nem terjeszti elő a szakvéleményt és a körülmények alapján nem is várható, hogy a szakvéleményt előterjeszti, vagy
e) ha jogszabályban meghatározott egyéb ok áll fenn.

A Pp. 364. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
364. § [Az elsőfokú eljárás szabályainak alkalmazása]
E fejezet eltérő rendelkezése hiányában a másodfokú eljárásban az elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a másodfokú eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra.

A Pp. 473. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(5) A kiskorú meghallgatásáról folyamatos felvétel nem készíthető. A meghallgatás végén, még a kiskorú jelenlétében az írásbeli jegyzőkönyvbe vett vallomást fel kell olvasni, vagy ha a jegyzőkönyv a jegyzőkönyvi tartalmat összefoglaló hangfelvétel útján készül, azt a kiskorú jelenlétében kell rögzíteni. Ennek megtörténtét vagy mellőzését a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A felolvasáskor, illetve a rögzítéskor a kiskorú az általa elmondottakat kiigazíthatja vagy kiegészítheti. A jegyzőkönyv – az elnök engedélyével – az ügygondnok, vagy ha a meghallgatás a felek jelenlétében történik, a felek észrevételei alapján is kiegészíthető és módosítható. Az ügygondnok, illetve a felek erre vonatkozó kérelmét – annak elutasítása esetén – a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

A Pp. XLVII. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

161. Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét

627/A. § [Az egyszerűsített telekommunikációs jelenlét elrendelése]
(1) Ha az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás elrendelésének az e törvényben meghatározott feltételei fennállnak, és a bíróság úgy ítéli meg, hogy a meghallgatás akként is lefolytatható, hogy
a) a meghallgatáshoz a helyiséget nem a bíróság vagy egyéb – az elektronikus hírközlő hálózat működésének és a meghallgatás lefolytatása egyéb körülményeinek biztosításához szükséges feltételekkel rendelkező – szerv bocsátja rendelkezésre, és
b) a meghallgatás helyszínén elegendő, ha csak a meghallgatásra kerülő személy van jelen,
a bíróság elrendelheti, hogy a meghallgatásra a meghallgatásra kerülő személy a rendelkezésére álló eszközt használja (a továbbiakban: egyszerűsített telekommunikációs jelenlét).
(2) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén a 622-627. § rendelkezéseit az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén az eljárási cselekmény kitűzött helyszíne és a meghallgatás helyszíne között az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító eszköz biztosítja.
(4) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlétet a bíróság – az egyszerűsített telekommunikációs jelenléttel meghallgatásra kerülő személy előzetes hozzájárulásának beszerzését követően – végzéssel rendeli el.
627/B. § [Az egyszerűsített telekommunikációs jelenlét útján történő meghallgatás lefolytatása]
(1) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén a meghallgatás helyszínéül szolgáló helyiségben (a továbbiakban: meghallgatás helyisége) csak az egyszerűsített telekommunikációs jelenlét útján meghallgatásra kerülő személy lehet jelen, továbbá olyan személy, akinek a jelenlétét törvény egyébként lehetővé, illetve kötelezővé teszi.
(2) Az eljárási cselekmény nem folytatható, ha
a) az eljárási cselekmény során észszerű kétely mutatkozik a meghallgatásra kerülő személy
aa) személyazonosságával,
ab) eljárási cselekményen való részvételének önkéntességével, vagy
ac) vallomásának vagy nyilatkozatának befolyásmentességével kapcsolatban, vagy
b) a meghallgatás helyiségében olyan személy van jelen, akinek a jelenlétét törvény egyébként nem teszi lehetővé, illetve kötelezővé.
(3) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén az elnök, illetve ha a személyes meghallgatást vagy a szemlét bírósági titkár folytatja le, a bírósági titkár meghatározhatja, hogy az egyszerűsített telekommunikációs jelenlét útján meghallgatásra kerülő személy a rendelkezésére álló eszközzel milyen tevékenységet végezzen el annak érdekében, hogy az elnök, illetve ha a személyes meghallgatást vagy a szemlét bírósági titkár folytatja le, a bírósági titkár
a) láthassa
aa) a meghallgatás helyiségében a meghallgatott személyt és a meghallgatott személlyel egyidejűleg ott-tartózkodó valamennyi személyt, valamint
ab) szükség esetén a meghallgatás helyiségének minden pontját, továbbá
b) ellenőrizhesse a (2) bekezdésben foglaltakat.
(4) A (3) bekezdés szerinti tevékenységek megtagadása vagy az ellenőrzésre alkalmatlan módon történő elvégzése esetén az eljárási cselekmény nem folytatható.

A Pp. 631. § (2) bekezdése a következő 15. ponttal egészül ki:
(E törvény)
15. a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2844 európai parlamenti és tanácsi rendelet
(végrehajtását szolgálja.)

2024. szeptember 1.

A Pp.  67. § (3) bekezdésében az „Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.)” szövegrész helyébe az „A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.)” szöveg lép.

A Pp. 323. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(3a) Az elektronikus közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja a közokirat aláírása pillanatában a kiállító személynek a Dáptv. szerinti szerepkörét, ha a szerepkört a szerepkör-tanúsító szolgáltató szerepkör-tanúsítványban igazolta.

A Pp. 323. § (3b) bekezdésében az „az E-ügyintézési tv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg lép.

A Pp. 324. § (1) bekezdésében az „az E-ügyintézési tv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg lép.

A Pp. 325. § (1) bekezdés i) pontjában az „az E-ügyintézési tv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg lép.

A Pp. 325. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha)
j) a dokumentumot Dáptv. szerinti digitális szolgáltatás nyújtása során a digitális állampolgárság szolgáltató hitelesítette.

A Pp. 325. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(3a) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja a nyilatkozat megtétele idejében a nyilatkozatot tevő személynek a Dáptv. szerinti szerepkörét, ha a szerepkört a szerepkör-tanúsító szolgáltató szerepkör-tanúsítványban igazolta.

A Pp.  325. § (8) bekezdés b) pontjában az „az E-ügyintézési tv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg lép.

A Pp.  605. § (1) bekezdésében az „az E-ügyintézési tv.-ben” szövegrész helyébe az „a Dáptv.-ben” szöveg lép.

A Pp.  608. § (1) bekezdésében az „Az E-ügyintézési tv.” szövegrész helyébe az „A Dáptv.” szöveg és az „az E-ügyintézési tv.-ben” szövegrész helyébe az „a Dáptv.-ben” szöveg lép.

A Pp. 609. § (1) bekezdésében az „Az E-ügyintézési tv.” szövegrész helyébe az „A Dáptv.” szöveg és az „az E-ügyintézési tv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg lép.

A Pp. 609. § (2) bekezdésében az „az E-ügyintézési tv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg és az „az E-ügyintézési tv.-ben” szövegrész helyébe az „a Dáptv.-ben” szöveg lép.

A Pp. 618. § (1) bekezdés b) pontjában az „az E-ügyintézési tv.-ben” szövegrész helyébe az „a Dáptv.-ben” szöveg lép.

2024. október 1.

A könyvben szereplő, az új Ingatlan-nyilvántartási törvénnyel kapcsolatos módosítások a 2024. évi XXIX. törvény 49. címe alapján 2025. január 15. napján lépnek hatályba.

*****

2017. évi CXVIII. törvény
a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról

A könyvben szereplő módosítások változatlan szöveggel hatályba léptek.

*****

2017. évi CXXVIII. törvény
a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról

Nem módosult.