Hírek
Kiadónk könyveit megvásárolhatja, illetve megrendelheti könyvesboltunkban, valamint arra is van lehetőség, hogy a könyveket félretegyük önnek. Keressen minket személyesen, e-mailben, illetve telefonon!
Budapest, V. kerület Károlyi utca 17. az Egyetem tér mellett,
(06 1) 269 9532; +36-20-574-3119
novissima.karolyi@novissima.hu
Polgári jog III. online
|
|
||
Polgári jog III. - Öröklési jog online kiegészítés
Ellenőrző kérdések és válaszok Online cikkek és videók a tételekhez
Ellenőrző kérdések és válaszok
60. tétel
1. A férj és a házastársa közösen utaztak a gépjárművükkel, melynek során súlyos balesetet szenvedtek, aminek a következtében a házaspár végrendelet hátrahagyása nélkül elhunyt. A férj már a helyszínen életét vesztette, míg a feleség a kórházba szállítás közben hunyt el. A férj törvényes örököse – házastárs és gyermek hiányában – a testvére lenne. A feleség törvényes örököse a korábbi házasságából származó gyermeke lenne. Az örökhagyók hagyatékát képezi az ½-½ arányú közös tulajdonukban lévő budapesti ingatlan. A feleség különvagyoni hagyatékához tartozik egy folyószámla követelés.
Megoldás A Ptk. 7:4. § (1) bekezdése szerint kiesik az öröklésből, aki nem éli túl az örökhagyót. A közös balesetben vagy más hasonló veszélyhelyzetben elhunyt személyek az egymás után történő öröklés tekintetében a halál beálltának sorrendjétől függetlenül kiesettnek tekintendők. A férj a feleséget megelőzően hunyt el a példa szerint, de a Ptk. 7:4. § (1) bekezdésének szabályát alkalmazni kell, figyelemmel arra, hogy az örökhagyók halálának közös kiváltó oka egy közúti baleset volt (BH2020. 327.). Így a férj után törvényes öröklés jogcímén testvére megszerzi a budapesti ingatlan ½ tulajdoni hányadát, míg a feleség ½ tulajdoni hányadát és a folyószámla követelést mint hagyatékot a gyermek. A Ptk. 7:4. § (1) bekezdése értelmében a halál beálltának a sorrendje nem vizsgálható.
2. Állapítsuk meg az alábbi végrendeleti rendelkezés részletekből, hogy mely kisesési okok állnak fenn! a) „Halálom esetére akként rendelkezem, hogy általános örökösömül a házastársamat nevezem meg. b) „Halálom esetére akként rendelkezem, hogy általános örökösömül a házastársamat nevezem meg.
Megoldás A Ptk. 7:4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kiesési okokat példázza a feladat. a) Kizárás. A Ptk. 7:29. (1) bekezdése szerint az örökhagyó azt, aki törvényes örököse vagy azzá válhat, más személyek örökössé nevezésével vagy végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésből. A kizárást nem kell indokolni. b) Kitagadás. A Ptk. 7:77. §-a szerint nem kaphat kötelesrészt az, akit az örökhagyó törvényesen kitagadott. Kitagadás csak akkor érvényes, ha azt az örökhagyó végintézkedésében tette, a kitagadás okát a végrendeletben pontosan megjelöli, és az csak a Ptk. 7:78. §-ban meghatározott okok valamelyike lehet, valamint a megjelölt kitagadási oknak valósnak is kell lennie.
3. Az örökhagyó és egyetlen leszármazója, fia között heves szóváltás alakult ki, mely veszekedéssé fajult. A vita hevében a leszármazó a kezében lévő késsel többször életveszélyesen megsebesíti az örökhagyót. A gyors orvosi beavatkozás az örökhagyó életét megmentette, azonban a kórházban egy vírussal megfertőződött, és e betegség következtében elhalálozott. Az örökhagyó után végintézkedés nem maradt. Az örökhagyónak a fián kívül további leszármazója, felmenője, oldalági rokona már nem él. Milyen öröklési rend érvényesül a fenti esetben és ki lehet az örökös?
Megoldás A Ptk. 7:3. § (1) bekezdése szerint az öröklés jogcíme lehet végintézkedés vagy törvényes öröklés. A fenti jogeset szerint, mivel az örökhagyó után végrendelet nem maradt, az öröklés rendje a törvény szerint érvényesül, azaz a Ptk. 7:55. § (1) bekezdése szerint az örökhagyó gyermeke lenne a törvényes örökös. Azonban kiesik az öröklésből az, aki arra érdemtelen [Ptk. 7:4. § (2) bekezdés a) pontja]. Érdemtelen az öröklésre, aki az örökhagyó életére tört [Ptk. 7:6. § (1) bekezdés a) pontja], mely szándékos magatartást jelent, de nem feltétel, hogy az élet elleni támadás az örökhagyó életét kioltsa, azonban életveszélyesnek kell lennie. Az a körülmény, hogy örökhagyó más közvetlen okság következtében hunyt el, közömbös az érdemtelenség megállapítása szempontjából. Az örökhagyó fia az érdemtelensége folytán a hagyatékból nem részesülhet, tehát a törvényes örökösi minőségétől e tény megfosztja. Más, öröklési szempontból szóba jöhető hozzátartozó hiányában a Ptk. 7:74. § (1) bekezdésének a szabálya fog érvényesülni, vagyis az állam, mint szükségképpeni törvényes örökös szerzi meg a hagyatékot.
61. tétel
1. A következő levél egy lapra, de kettő oldalra íródott. A levelet az örökhagyó postai úton küldte el unokahúgának. Az örökhagyó a levél megírását követően rövid idővel, 2018. április 30-án elhunyt.
A levél végrendeletnek minősül-e? Megoldás Az iratot a Ptk. 7:13. §-a szerinti tesztnek kell alávetni, mely szerint az okirat végrendeleti jellegének megállapításához az szükséges, hogy az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon, és külsőleg az örökhagyótól származóként mutatkozzék. E két konjunktív feltételnek együttesen kell fennállnia. A bírói gyakorlat egységes abban, hogy a végakarat, végrendelet kifejezések használata nem szükséges a végrendeleti jelleg megállapításához (BH1994. 314.). Elegendő, ha az örökhagyó által használt kifejezésből a halál esetére szóló rendelkezés kitűnik. Így „ha velem a legrosszabb dolog történne, azt akarom, …., minden vagyonom a Tiéd legyen” tartalmában halál esetére szóló vagyoni rendelkezést jelent. Az örökhagyó által sajátkezűleg, egy egészségügyi intézményből írt levél az örökhagyótól származóként mutatkozik. Az örökhagyó levele tekinthető végrendeletnek a Ptk. 7:13. §-a alapján. Megjegyzendő, hogy az örökhagyó az örökösnevezésen túl [Ptk. 7:25. § (2) bekezdés], hagyományrendelést [Ptk. 7:31. § (1) bekezdés] (a brillköves gyűrűről szóló rendelkezés) és meghagyást [Ptk. 7:33. § (1) bekezdés] (eltemetésére vonatkozó tartalom) is tesz. Szükséges megvizsgálni az örökhagyó aláírását is, mely már a végrendelet érvényességi követelménye [Ptk. 7:17. § (1) bekezdés a) pontja]. E végrendeleten csak az örökhagyó utóneve szerepel, azonban a Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntésében kimondta, hogy érvényesnek tekinthető az a végrendelet, amelyen aláírásként csak az örökhagyó utóneve szerepelt. Érdemes továbbá vizsgálat alá vonni a végrendelet keltezését. A levél végén keltezés nem került feltüntetésre, azonban a levél szövege tartalmazza, hogy az „2018. Húsvét hétfőjén” készült, melyből a határozott naptári nap, 2018. április 2. megállapítható. A Legfelsőbb Bíróság BH1975. 179. döntése szerint pedig a végrendelkezés idejének magából az írásbeli végrendeletről készült okiratból kell kitűnnie, azaz azt tartalmazhatja a végrendelet szövege is. 2. Az örökhagyó az alábbi végrendeletet készítette:
Végrendelet Alulírott özvegy Balla Ferencné született Nagy Terézia, Budapest, XXV. kerület, Barnabás út 21. II. emelet 2. szám alatti lakos, ép ésszel, józan és alapos megfontolás után, minden befolyástól mentesen, bármikor bekövetkező halálom esetére a következőképpen végrendelkezem: 1.) Hagyatékomat képezi a fenti, lakcímemül is megjelölt Budapest, XXV. kerület, 30241/A/12. helyrajzi számon felvett, természetben Budapest, XXV. kerület, Barnabás út 21. II. emelet 2. szám alatti ingatlan, továbbá a Befektetések Zrt.-nél vezetett folyószámla követelésem egyenlege, valamint a Svájcban vásárolt aranyórám, melynek értéke 850.000 Ft. 2.) Általános örökösömnek, mivel nincsenek gyermekeim, idősebb testvéremet, Nagy Gábort jelölöm meg, aki Budapest XXXII. kerület, Kikelet utca 4. szám alatt lakik. Testvérem betegségemben már hosszasan ápol és gondoskodik rólam, erre figyelemmel részesítem őt a hagyatékból. 3.) Másik testvérem, Nagy Péter, Halas, Széles utca 4. szám alatti lakos, hosszú ideje felém sem néz, betegségemben magamra hagyott, rólam nem gondoskodott, ezért őt nem kívánom egyáltalán részesíteni a hagyatékból. A fenti végrendeletem akaratommal mindenben megegyezik, ezért azt két tanú előtt helybenhagyólag aláírom.
Budapest, 2020. március 5.
A közjegyző a hagyatékot ideiglenes hatállyal adta át, mivel az alábbi öröklési jogi jogvita merült fel. A kizárt törvényes örökös, Nagy Péter keresetlevelet nyújtott be a bírósághoz, amelyben arra hivatkozott, hogy a végrendelet egyik tanúja a végrendeleti örökös, Nagy Gábor leánya, így Nagy Gábor javára szóló végrendeleti juttatás érvénytelen. Az alperes érdemi ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a végrendeletet az okiratot szerkesztő ügyvéd is ellenjegyezte, így 2 érdektelen tanú írta alá a végrendeletet, tehát a juttatás az alperes javára érvényes. Az alperes azt nem vitatta, hogy tanúként a lánya is aláírta az örökhagyó végrendeletét. Vajon érvényes-e a végrendeleti juttatás a végrendeletben örökösként megjelölt személy javára?
Megoldás A Ptk. 7:19. § (1) bekezdése értelmében az írásbeli magánvégrendelet tanúja, a végrendelkezésnél közreműködő személy vagy ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve, ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó sajátkezűleg írta és aláírta. A Ptk. 7:19. § (2) bekezdése szerint a tanú vagy a hozzátartozója részére szóló juttatás akkor sem érvénytelen, ha a végrendelet megalkotásában az érintett tanún kívül még két tanú vett részt. A fenti példánál tehát azt kell megvizsgálni, hogy a végrendeletet szerkesztő, ellenjegyző ügyvéd közreműködése a Ptk. 7:19. § (2) bekezdésében rögzített követelménynek megfelelt-e. A Legfelsőbb Bíróság a BH2010. 247. eseti döntésében e kérdésben határozottan állást foglalt, mely szerint a végrendeleti örökös hozzátartozójának aláírását az okiratot szerkesztő ügyvéd ellenjegyzése nem helyettesíti. Tehát a végrendeleti örökös javára szóló juttatás érvénytelen. 3. Az örökhagyó a következő írásbeli magánvégrendeletet tette:
VÉGRENDELET Alulírott Kiss Mária ép ésszel, jól megfontolt szándékkal akként végrendelkezem, hogy minden vagyonomat unokámra, Mártonra hagyom. Márton nevű unokám súlyos betegségben szenved, illetőleg műtét előtt is áll. Amennyiben e műtétet nem élné túl, úgy halálom esetére minden vagyonom örököséül Péter fiamat jelölöm meg. Budapest, 2019. szeptember 14.
A végrendeletben milyen örökösnevezésre került sor?
Megoldás A végrendeletben az örökhagyó arra az esetre, ha Márton nevű unokája nem élné túl őt, örököséül Péter nevű fiát jelöli. A Ptk. 7:4. § (1) bekezdésének első fordulata szerint kiesik az öröklésből az, aki nem éli túl az örökhagyót. A Ptk. 7:27. § (1) bekezdése értelmében pedig az örökhagyó arra az esetre, ha az örökös az öröklésből kiesik, más személyt nevezhet örökössé, ami a helyettes örökös nevezés. Az örökhagyó a végrendelete szerint unokája halála esetére tehát helyettes örökösként a fiát nevezte meg. 4. Az örökhagyó a következő írásbeli magánvégrendeletet alkotta:
VÉGRENDELET
Halálom esetére úgy rendelkezem, hogy minden vagyonomat Marikára, a szomszédasszonyomra hagyom, aki gondoskodik rólam. Halálomat követően mivel Marika csak három évig ápolt engem, ezért úgy rendelkezem, hogy csak három évig rendelkezhet minden vagyonommal és ingóságommal, így a halálomat követően három év múlva minden ingó és ingatlan vagyonom örököse Icuka legyen, a másik szomszédasszonyom.
Budapest, 2018. augusztus 31.
Állapítsuk meg, hogy a fenti végrendeleti rendelkezés milyen örökösnevezést tartalmaz?
Megoldás A Ptk. 7:28. § (1) bekezdése szerint érvénytelen az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az addigi örököst más személy váltja fel. A végrendeleti intézkedésnek az a tartalma, hogy az első helyen nevezett örököst három év múlva egy másik örökös váltja fel, utóörökös-nevezés, amely érvénytelen. Önmagában az első helyen megnevezett végrendeleti örökösnevezése helytálló lehetne, azonban a Ptk. 7:47. §-a szerint a részleges érvénytelenség szabálya sem alkalmazható, mivel az örökhagyó eltérően rendelkezett, és az örökhagyó feltehető akaratával is ellentétes lenne. A Ptk. 7:28. § (3) és (4) bekezdése az utóörökös-nevezés tilalma alól csupán két kivételt enged, így házastársra háramlott hagyaték és végrendelkezési képességgel nem rendelkező leszármazó örökösnevezése esetén.
5. Az örökhagyó a következő holográf végrendeletet készítette, majd három év múlva pirossal felülírta azt. Végrendelet
A fenti végrendelet alapján a közjegyző a hagyatékot, azaz a Szentendre, Kivi utca 14. szám alatti ingatlan ½ tulajdoni hányadát Wilson Erzsébetnek, a másik ½ részét Wilson Péternek, ugyanakkor a XXV. kerület, Koszorú tér 14. szám alatti ingatlant pedig Forgács Istvánnénak adta át ideiglenes hatállyal. A felperes, Wilson Péter keresetlevelet terjesztett elő, állítva a 2015. január hó 2. napján kelt végrendelet hatálytalanságát. Mi lehet a helyes döntés és annak indoka?
Megoldás Az örökhagyó először 2015. január 2. napján készített végrendeletet. Majd 3 évvel később, 2018. január 1. napján újabb végrendeletet készített akként, hogy a korábbi végrendelet bizonyos részeit átírta piros tollal. A Ptk. 7:41. § (2) bekezdése szerint, ha az örökhagyó újabb írásbeli végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni. A Ptk. 7:41. § (1) bekezdése kimondja, hogy a végrendelet a visszavonással hatálytalanná válik. A visszavonásra – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – a végrendelet tételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az örökhagyó a 2015. évben írt végrendeletét 2018. január 1. napján felülírta, azonban e visszavonás nem felel meg a Ptk. 7:17. § (1) bekezdés a) pontja szerinti érvényességi követelményeknek, mivel azt az örökhagyó nem írta alá. A 2018. évi javítások nyomán létrejött visszavonás érvénytelen, így a 2015. évi végrendelet nem vált hatálytalanná.
62. tétel
1. Állapítsuk meg, hogy az alábbi rendelkezések a hagyományrendelés mely fajtái? a) „Halálom esetére akként rendelkezem, hogy az általános örökösöm egyetlen gyermekem legyen, akinek meghagyom, hogy unokámnak egyetemi évei alatt minden hónapban fizessen 50.000 Ft-ot tanulmányai támogatására.” b) „Halálom esetére akként rendelkezem, hogy az általános örökösöm a házastársam legyen azzal, hogy a hegedűm az unokámé legyen.”
Megoldás a) Kötelmi hagyomány [Ptk. 7:31. § (2) bekezdése], mivel az örökhagyó az örökösét kötelezi vagyoni szolgáltatás nyújtására a hagyományos részére. b) Dologi hagyomány [Ptk. 7:31. § (1) bekezdése], mivel a hagyatékban meglévő valamely vagyontárgy juttatására kerül sor.
2. Az örökhagyó a következő rendelkezést teszi a végrendeletében az örökösnevezés mellett: „Az örökösöm minden évben mondasson értem egy misét és gondozza a síromat.” Milyen rendelkezést tett az örökhagyó?
Megoldás Az örökhagyó meghagyást tett a végrendeletében. A Ptk. 7:33. §-a szerint, ha az örökhagyó a hagyatékban részesülő személyt harmadik személy javára teljesítendő kötelezettséggel terheli, a követelésre a végrendeletben megjelölt személy jogosulttá válik. 3. Az örökhagyó az alábbi írásbeli magánvégrendeletet készítette: Végrendelet Alulírott, Cirmos Imréné szellemi képességem teljes birtokában, ép ésszel, jól megfontolt elhatározás után halálom esetére az alábbiak szerint rendelkezem: 1.) Tulajdonomat képezi a Budapest, XXVI. kerület, Margaréta utca 24. III. emelet 5. szám alatti 110 nm-es ingatlan 1/1 arányban, valamint e lakásnak a berendezési és felszerelési tárgyai, valamint a Forint Zrt.-nél vezetett 36411499-27313140 számú folyószámla követelés egyenlege. 2.) Halálom esetére akként rendelkezem, hogy dr. Jogász Géza ügyvéd, mint végrendeleti végrehajtó a halálom után Macska Menhely Alapítványt hozzon létre, és minden ingó- és ingatlan vagyonom e macskákat segítő alapítvány tulajdonába kerüljön. Minden ingó- és ingatlan vagyonomat a Macska Menhely Alapítványra hagyom. 3.) Továbbá meghagyom Kovács Béláné barátnőmnek, hogy Cirmos és Kormos nevű macskáimat vegye gondozásába és a halálukig gondoskodjon róluk a hagyatékomból. E macskákról való gondoskodás érdekében barátnőmnek 1.000.000 Ft összeget biztosítok, mely a hagyatékból őt illeti. Végrendeleti végrehajtóm felügyelje a fentiek teljesítését. 4.) Meghagyom továbbá, hogy halálom esetére a római katolikus szertartás szerint temessenek el, melyről szintén végrendeleti végrehajtóm köteles gondoskodni. Cirmos és Kormos haláluk után egy állattemetőbe kerüljenek elhelyezésre. A fenti végrendeletemet, mint akaratommal mindenben egyezőt helybenhagyólag aláírom.
a) Vajon a Macska Menhely Alapítvány megszerezheti-e a hagyatékot? b) A végrendelet további részében az örökhagyó milyen végrendeleti intézkedést tett?
Megoldás a) Az örökös lehet természetes személy, jogi személy és az állam is. Jogképessége folytán minden természetes személyt, jogi személyt megillet az, hogy örökössé váljon. Méhmagzatnál egy függő jogi helyzet keletkezik, az öröklésének az a feltétele, hogy élve születik, ekkor a fogamzás időpontjára visszaható hatállyal illeti meg az öröklési jog (BH1987. 129.). Jogi személy a létrejöttétől kezdve a megszűnéséig örökölhet. Az örökös öröklési képességének a hagyaték megnyílásának az időpontjában kell fennállnia (BH1980. 729.). Azonban a Ptk. 7:25. § (4) bekezdése azt a szabályt rögzíti, hogy az alapító által halála esetére rendelt alapítvány – nyilvántartásba való bejegyzése esetén – úgy szerzi meg az alapító által a hagyatékból részére juttatott vagyont, mintha az öröklés megnyílásakor létezett volna. A fenti jogszabályi rendelkezés szerint az örökhagyó érvényesen jelölte meg általános örököséül az alapítványt. (Azonban megjegyezzük, hogy csak akkor szerezheti meg a hagyatékot az alapítvány, ha az a nyilvántartásba bejegyzésre kerül.) b) A végrendelet további részében [3.) és 4.) pontok] az örökhagyó meghagyást tett, mivel a Ptk. 7:33. § (1) bekezdése szerint, ha az örökhagyó a hagyatékban részesülő személyt harmadik személy javára teljesítendő kötelezettséggel terheli, a követelésre a végrendeletben megjelölt személy jogosulttá válik. A házikedvencekről való gondoskodás és az eltemettetésre vonatkozó rendelkezés tehát meghagyás, melyet a végrendeleti végrehajtó jogosult kikényszeríteni.
63. tétel
1. Az örökhagyó és a szomszédjában lakó személy elhatározzák, hogy öröklési szerződést kötnek. Az örökhagyó hagyatékát képezi az általa lakott budapesti lakásingatlan, valamint egy személygépkocsi.
Megoldás A Ptk. 7:49. § (1) bekezdése szerint az öröklési szerződés érvényességére az írásbeli végrendeletre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződésnek akkor is a más által írt végrendelet alaki érvényességi feltételeinek kell megfelelnie, ha az valamelyik fél saját kézírásával készült. Az örökhagyó által sajátkezűleg megírt és aláírt, a holográf végrendeletre irányadó alakisági szabályok az öröklési szerződésre nem alkalmazhatók. Csak akkor lesz érvényes az öröklési szerződés, ha az allográf végrendeletre irányadó alakisági követelményeknek megfelel. Az öröklési szerződés megkötésekor nem nélkülözhető két tanú közreműködése akkor sem, ha az örökhagyó azt az elejétől a végéig maga írja (BH2000. 446.).
2. Az örökhagyó és unokahúga öröklési szerződést kötöttek egymással. Az öröklési szerződést az unokahúg ügyvéd hivatású édesanyja foglalta írásba és ellenjegyezte. A szerződéses örökös, az unokahúg az örökhagyót az öröklési szerződés tartalmának megfelelően tartotta, egészen az örökhagyó 4 év múlva bekövetkező haláláig. Az örökhagyó egyetlen leszármazója, a lehetséges törvényes örökös a hagyaték átadása során arra hivatkozott, hogy az unokahúg, a szerződéses örökös javára szóló végrendeleti juttatás érvénytelen, mert a hozzátartozója, az édesanyja közreműködött az öröklési szerződés megkötésekor.
Megoldás A Ptk. 7:49. § (1) bekezdése szerint az öröklési szerződés érvényességére az allográf végrendeletre irányadó szabályokat kell alkalmazni. Azonban az öröklési szerződés az örökhagyó és a szerződéses örökös egybehangzó akaratkijelentésével jön létre, a szerződő felek közösen határozzák meg a szerződés tartalmát, tehát nélkülözhetetlen az együttműködésük, közreműködésük a szerződés megkötésekor, így a Ptk. 7:19. §-ának az alkalmazására nem kerülhet sor öröklési szerződés esetén. Eszerint a szerződéses örökös hozzátartozójának a közreműködése az öröklési szerződés megkötésekor a végrendeleti juttatást nem teszi érvénytelenné (BH2019. 203., BH1998. 176.).
3. Az örökhagyó és barátja az allográf végrendeletekre irányadó alakiságok teljes megtartásával öröklési szerződést kötöttek. A szerződéses örökös vállalta, hogy az örökhagyót élete végéig eltartja, gondozza. Az örökhagyó a szerződéses örököst a tartás, gondozás fejében örökösévé nevezte. A szerződéses örökös és az örökhagyó az öröklési szerződést kizárólag abból a célból kötötte meg, hogy az örökhagyó leszármazójának a törvényes örökrészét, és végső soron a kötelesrészi igényét elvonja. A szerződéses örökös az örökhagyó részére semmilyen tartást, gondozást nem nyújtott. E tényeket a szerződéses örökös a büntetőeljárás során adta elő. Az örökhagyónak az egyetlen leszármazójával a kapcsolata végleg elmérgesedett. Egy személyes találkozójuk alkalmával a vita már tettlegességig fajult, melynek során a gyermek halálosan megsebesítette az örökhagyót, mely sérülésekbe az bele is halt. Az örökhagyó gyermeke vitatta az öröklési szerződés érvényességét, annak színleltségét állítva. Eredményes lehet-e, ha a leszármazó megtámadja az öröklési szerződést?
Megoldás Az öröklési szerződés végrendeleti jellegére tekintettel a végrendeletek megtámadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az öröklési szerződés érvénytelensége esetén. A Ptk. 7:37. § (2) bekezdése értelmében megtámadásra az jogosult, aki az érvénytelenség megállapítása esetén maga örökölne, vagy végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy tehertől mentesülne. Öröklési szerződések esetén is irányadó az a szabály, hogy érvénytelenségre csak az hivatkozhat, aki az érvénytelenség megállapítása esetén maga örököl vagy tehertől mentesül (BH1995. 646.). A Ptk. 7:4. § (2) bekezdés a) pontja és a Ptk. 7:6. § (1) bekezdés a) pontja alapján kiesik az öröklésből az, aki az örökhagyó életére tör, mivel érdemtelen, így a Ptk. 7:37. § (2) bekezdése szerint megtámadásra nem jogosult az öröklésből kiesett leszármazó.
64. tétel
1. Örökhagyó „A” gyermekének osztályra bocsátás kötelezettségével 2.000.000 Ft értékű adományt adott még az életében. „B” gyermekének 20.000 Ft értékben egy aranygyűrűt vásárolt jogi diplomájának a megszerzésekor ajándékként. Örökhagyó halála előtt „B” gyermek elhunyt, de él két gyermeke, örökhagyó unokái: „C” és „D”. Örökhagyó hagyatékának értéke 1.000.000 Ft. Mennyi „B” gyermeknek, illetőleg „C”, „D” unokák egyenkénti örökrésze?
Megoldás A Ptk. 7:56. § (1) bekezdése szerint ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve, hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta. „A” gyermek az örökhagyótól életében osztályrabocsátási kötelezettséggel kapott 2.000.000 forint adományt köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani, viszont „B” gyermeknek a szokásos mértékű – diplomaosztójára kapott – ingyenes adományt nem kell osztályra bocsátania. A Ptk. 7:57. § (1) bekezdése alapján a 2.000.000 Ft ingyenes adomány és az 1.000.000 Ft hagyaték összeszámításával nyert 3.000.000 Ft együttes értéket a Ptk. 7:55. § (2) bekezdése alapján egyenlő részekre elosztva 1.500.000 – 1.500.000 Ft lenne „A” és „B” testvér örökrésze. „A” gyermek osztályra bocsátott adománya (2.000.000 Ft) meghaladja az örökrészének az osztályra bocsátott értékek figyelembe vételével kiszámított értékét, így őt a hagyatéki vagyonból kielégítettnek kell tekinteni [Ptk. 7:57. § (4) bekezdés]. A hagyatékot a többi örököstárs, azaz „B” gyermek leszármazói között kell felosztani „A” gyermek és az ingyenes adománynak a figyelmen kívül hagyásával [Ptk. 7:57. § (4) bekezdés]. „C” és „D” unokák egyenkénti örökrésze 500.000 – 500.000 Ft lesz [Ptk. 7:55. § (3) bekezdés].
2. Az örökhagyó végrendelet hátrahagyása nélkül hunyt el. A hagyatékát képezte egy személygépkocsi, egy budapesti lakásingatlan a hozzá tartozó felszerelési és berendezési tárgyakkal, amelyben a házastársával közösen lakott, továbbá a hagyatékhoz tartozott még értékpapír 2.000.000 Ft értékben. Az örökhagyó egy gyermek és a házastársa hátrahagyásával hunyt el. Miként alakul a törvényes öröklés rendje?
Megoldás Az örökhagyónak leszármazója és házastársa volt a halálakor, ezért a Ptk. 7:58. § (1) bekezdés alkalmazásával kell a hagyatékot felosztani. Az örökhagyó leszármazója állagörökösként megszerzi a tulajdonjogát a budapesti lakásingatlannak a hozzá tartozó felszerelési és berendezési tárgyakkal, míg a túlélő házastárs e közösen lakott lakáson és a benne lévő ingóságokon holtig tartó haszonélvezeti jogot. A hagyaték többi részén: személygépkocsin és értékpapíron a leszármazó és a túlélő házastárs ½ - ½ arányban tulajdonjogot szerez törvényes öröklés jogcímén.
3. Az örökhagyó leszármazó hátrahagyása nélkül hunyt el. Az örökhagyó hagyatékához tartozik egy a túlélő házastársával közösen lakott budapesti lakásingatlan, a hozzá tartozó felszerelési és berendezési tárgyakkal, valamint egy balatoni nyaraló ingatlan és folyószámla követelés. Az örökhagyó szülei közül édesapja már az örökhagyó halálát megelőzően elhunyt. Az örökhagyót túlélte a házastársa és az édesanyja. Az örökhagyó végrendeletet nem hagyott hátra. Az örökhagyó hagyatékának az átadására miként kerülhet sor?
Megoldás Az örökhagyó után, mivel végintézkedés nem maradt, az öröklés rendjét a törvényes öröklés szabályai határozzák meg. A Ptk. 7:60. § (1) bekezdése szerint, ha leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat, így az örökhagyó túlélő házastársa fogja örökölni a budapesti lakásingatlant a benne található felszerelési és berendezési tárgyakkal együtt. A hagyaték többi része tekintetében a Ptk. 7:60. § (2) bekezdésének a rendelkezései fognak érvényesülni, így a balatoni nyaralóingatlan ½ részét és a folyószámla követelés ½ részét a túlélő házastárs, míg a másik ½ - ½ részt a szülőpár örökölné. Azonban az örökhagyó szülei közül az örökhagyó édesapja az öröklésből kiesett [Ptk. 7:4. § (1) bekezdés], így az örökrészét fele-fele arányban a túlélő házastárs és az örökhagyó édesanyja örökli. A túlélő házastárs a balatoni nyaralóingatlan és a folyószámla követelés ¾ - ¾ részét, míg az örökhagyó édesanyja ugyanezen vagyontárgyak ¼ - ¼ részét örökli törvényes öröklés jogcímén.
4. Az örökhagyó leszármazó és végrendelet hátrahagyása nélkül hunyt el. Az örökhagyó hagyatékához tartozik egy balatoni nyaralóingatlan, melyet az örökhagyó az édesanyjától örökölt, továbbá a hagyatékot képezi még egy – örökhagyó megtakarításait tartalmazó – folyószámla követelés és az örökhagyó által vásárolt értékes gépkocsi. Az örökhagyó túlélő házastárs hátrahagyásával hunyt el. Az örökhagyó szülei az öröklésből kiestek, mivel már az örökhagyó halála előtt elhunytak. Az örökhagyónak egy testvére él. Az örökhagyó hagyatékából ki és milyen jogcímen örökölhet?
Megoldás A házastárs egyedüli öröklésére akkor kerülhet sor, ha leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet [Ptk. 7:61. §]. Az örökhagyó hagyatékában lévő, az örökhagyó felmenőjéről öröklés útján hárult balatoni ingatlan ági öröklés alá esik [Ptk. 7:67. § (1) bekezdés]. Míg a gépkocsi és a folyószámla—követelés szerzeményi vagyonnak minősül, melyre a Ptk. 7:61. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni. A balatoni nyaralóingatlant ági öröklés jogcímén állagörökösként az örökhagyó testvére szerzi meg [Ptk. 7:68. § (1) bekezdés], míg az ági vagyonon a túlélő házastársat holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg [Ptk. 7:69. § (1) bekezdés]. A hagyaték további részét, azaz a gépkocsit és a folyószámla követelést a túlélő házastárs szerzi meg törvényes öröklés jogcímén állagörökösként 1/1 arányban [Ptk. 7:61. §].
65. tétel
1. Az örökhagyó a következő írásbeli magánvégrendeletet tette: Végrendelet Alulírott Márkus Béláné született: Nagy Irén, Budapest, XXIV. kerület, Gyors utca 3. V. emelet 1. szám alatti lakos minden idegen befolyástól mentesen, ép ésszel, ítélőképességem teljes birtokában halálom esetére az alábbiak szerint rendelkezem:
1.) Bárhol fellelhető ingó- és ingatlan vagyonomat házastársamra, Márkus Bélára hagyom, aki már hosszú ideje rendkívül súlyos és elhúzódó betegségemben ápol, mellettem kitart és erejét megfeszítve rólam gondoskodik. Semmiben hiányt nem szenvedek. Hátastársam minden jóval és számomra szükséges dologgal ellát. Házastársam gondoskodása hiányában már régen nem élnék. 2.) Leányomat, Márkus Zsuzsannát azonban kitagadom. Márkus Zsuzsanna leányom utánam semmit nem örökölhet, mivel hosszú betegségemben egyetlen alkalommal sem látogatott meg. Rólam nem gondoskodik, ápol, holott ez kötelessége. Így semmilyen joga nincs leányomnak arra, hogy bármilyen módon részesüljön a hagyatékból. A fenti végrendeletem akaratommal mindenben megegyezik, ezért azt két tanú együttes jelenlétében helybenhagyólag aláírom.
Budapest, 2019. március 1.
Részesülhet-e a hagyatékból az örökhagyó lánya?
Megoldás A Ptk. 7:77. §-a szerint nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó a végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás akkor érvényes, ha a végintézkedés annak az okát kifejezetten megjelöli. A kitagadási okok taxatív felsorolását a Ptk. 7:78. §-a rögzíti. A Ptk. 7:78. § (1) bekezdés d) pontja szerint kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette. A tartásra kötelezettek körét és a tartási kötelezettség sorrendjét a Ptk. 4:196. §-a, míg a tartásra való jogosultság sorrendjéről a Ptk. 4:202. §-a rendelkezik. A gyermeknek fennáll a törvényes tartási kötelezettsége a szülővel szemben a Ptk. 4:196. § (1) bekezdése szerint. A gyermek tartási kötelezettségét azonban megelőzi a házastárs tartási kötelezettsége [Ptk. 4:24. § (1) bekezdés]. A végrendelet tartalma szerint az örökhagyó tartását maradéktalanul biztosítja az örökhagyó házastársa, így további tartásra nem szorul rá (BH1989. 312.). A Legfelsőbb Bíróság BH2002. 18. számú eseti döntése szerint érvénytelen a gyermeknek a törvényes tartási kötelezettség súlyos megsértésére alapított kitagadása, ha az örökhagyót a kötelezettség sorrendjében előbbre álló házastársa eltartotta. Az örökhagyó végrendeletében meghatározott kitagadási ok érvénytelen, ezért az örökhagyó gyermeke kötelesrészre jogosult lesz.
2. Örökhagyónak 4 gyermeke volt, „A”, „B”, „C”, „D”. Az örökhagyó „A” gyermekét semmilyen adományban nem részesítette életében. „B” gyermekének 1998. évben 3.500.000 Ft-ért egy garzonlakást ajándékozott, „C” gyermekének 20 éves koráig, azaz 2018. év májusáig havi 30.000 Ft összegben tartásdíjat fizetett, „D” gyermek részére 2020. évben 15.500.000 Ft értékben egy lakást adott ajándékba. Az örökhagyó 2022. évben hunyt el, hagyatékának az értéke 5.000.000 Ft volt. Az örökhagyó eltemettetésének a költsége 500.000 Ft volt. a) Mennyi a kötelesrész alapja? b) Mennyi egy gyermek örökrésze? c) Mely gyermeknek lehet kötelesrészi igénye, milyen összegben és kivel szemben?
Megoldás a) A kötelesrész alapjához tartozó tárgyak körét a Ptk. 7:80. § (1) bekezdése határozza meg, így a kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke. A Ptk. 7:81. § (1) bekezdés a) pontja szerint az örökhagyó halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány, míg a Ptk. 7:81. § (1) bekezdés d) pontja szerint a leszármazó részére nyújtott tartás értéke nem tartozik a kötelesrész alapjához. E jogszabályi rendelkezések értelmében az örökhagyó által a „B” gyermeknek a 24 éve ajándékozott lakás értékét és „C” gyermeknek nyújtott tartás értékét figyelmen kívül kell hagyni a kötelesrész alapjának a számításánál. A kötelesrész alapja tehát: - „D” gyermeknek ajándékozott lakás 15.500.000 Ft értékben - Hagyaték 5.000.000 Ft értékben. Azonban a hagyatéki vagyon értékéből le kell számítani az 500.000 Ft összegű temetési költséget, melynek eredményeként kapjuk meg a hagyaték tiszta értékeként a 4.500.000 Ft-ot. A kötelesrész alapja így: 20.000.000 Ft.
b) Egy gyermek törvényes örökrésze: a hagyaték felosztásának eredményeként állapítható meg a Ptk. 7:55. § (2) bekezdésének alkalmazásával, mely 4.500.000:4 = 1.125.000 Ft. Mind a négy gyermek fejenként 1.125.000 Ft-tal részesül a hagyatékból. A kötelesrész alapját figyelembe véve egy gyermek örökrésze 20.000.000:4 = 5.000.000 Ft lenne. Azonban kötelesrész címén a kötelesrészre jogosult leszármazót [Ptk. 7:75. §] a Ptk. 7:82. § (1) bekezdése alapján annak a harmada illeti meg, mint ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna. Egy gyermek kötelesrészi igénye: 5.000.000:3 = 1.666.666 Ft lenne.
c) A Ptk. 7:83. § (1) bekezdése szerint a kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá, amit az örökhagyótól ingyenes adományként kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani. A hagyatékból mind a négy gyermek fejenként 1.125.000 Ft-tal részesült, továbbá „D” gyermek 15.500.000 Ft értékű ingyenes adományt kapott még az örökhagyó életében. A kötelesrészi igény szempontjából „D” gyermeket kielégítettnek kell tekinteni, kötelesrészi igénye nem lehet alapos. „A”, „B”, „C” gyermekek csupán az 1.125.000 Ft és 1.666.666 Ft közötti különbséget érvényesíthetik, azaz 546.666 Ft-ot fejenként, mégpedig „D” testvérükkel szemben a Ptk. 7:84. § (1) bekezdés b) pontja alapján.
3. Felperes hagyatékát képezi egy 10.000.000 Ft értékű ingatlanvagyon, 500.000 Ft értékű ingóság (bútor és lakberendezési tárgyak), valamint 400.000 Ft összegű készpénzvagyon. Az örökhagyó általános örökösévé, a vele rokoni kapcsolatban nem álló barátját, az alperest jelölte meg, arra hivatkozással, hogy mivel leszármazója és házastársa nincs, szülei nem élnek, ezért a vagyona kizárólagos örököse a barátja legyen. Ezt követően az örökhagyó testvére, a felperes, keresetet terjesztett elő kötelesrészi igény iránt, hivatkozva a Ptk. 7:75. §-ára, illetőleg arra, hogy az örökhagyó minden vagyonát, így az ingókat, illetve az ingatlant is a szüleitől kapta részben ajándékként, részben örökölte. Utalt arra is, hogy örökhagyónak végintézkedés hiányában törvényes örököse lenne. A temetési költség összege 400.000 Ft volt. Vajon alapos lesz-e az örökhagyó testvérének az igénye?
Megoldás A Ptk. 7:75. §-a szerint kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. E jogszabályi rendelkezés értelmében kötelesrészi igény kizárólag a leszármazót, házastársat és a szülőt illeti meg. A kötelesrészre való jogosultság csak az örökhagyó szülője tekintetében áll fenn, távolabbi felmenők és oldalági rokonok nem jogosultak kötelesrészre. Így a szülő leszármazója, az örökhagyó testvére által előterjesztett kötelesrészi igény nem alapos.
4. Örökhagyónak két gyermeke van, felperes és alperes. Az örökhagyó hagyatékához tartozik egy budapesti ingatlan, amelynek értéke 20.000.000 Ft, továbbá egy dunakeszi ingatlan, amelynek az értéke 12.000.000 Ft, valamint egy váci ingatlan, melynek az értéke 9.000.000 Ft. Más ingó- és ingatlan vagyon a hagyatékban nem maradt. Az örökhagyó a teljes hagyatékát az alperesnek (az egyik gyermekének) juttatta végrendeleti öröklés jogcímén. A fentiekben meghatározott értékek az örökhagyó halála pillanatában rögzített értékek az adó- és értékbizonyítvány szerint. Felperes, a másik leszármazó kötelesrész iránti igényt kíván érvényesíteni akként, hogy a budapesti ingatlan tekintetében 1/6, a dunakeszi ingatlan tekintetében 1/6 és a váci ingatlan tekintetében szintén 1/6 tulajdoni hányad bejegyzését kéri az ingatlan-nyilvántartásba kötelesrész jogcímén. Az örökhagyó temetésének költsége 500.000 Ft volt, és hitelszerződésből eredő tartozása is fennállt a halálakor 500.000 Ft értékben. Vajon megalapozott lesz-e a felperes igénye?
Megoldás A kötelesrészi igény megállapításakor nem nélkülözhető a Ptk. 7:80. § (1) bekezdésének alkalmazása a kötelesrész alapjának megállapításához. A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, azaz a hagyatéki vagyontárgyak értékéből a hagyatéki tartozások összegét levonva kell azt meghatározni. A három ingatlan bruttó összértéke 41.000.000 Ft, azonban ebből le kell vonni az 1.000.000 Ft hagyatéki tartozást. A hagyaték tiszta értéke 40.000.000 Ft lesz. A kötelesrész ezen alapjából a Ptk. 7:82. § (1) bekezdése alapján kell megállapítani az öröklésből kizárt gyermek kötelesrészét. A felperes kötelesrésze 13.333.333 Ft lesz (40.000.000 Ft / 3). A hagyaték tiszta értékének megállapításakor a teljes hagyatéki vagyonból kell kiindulni, és nem lehet a kötelesrész iránti igényt meghatározott vagyontárgyak tekintetében, azok meghatározott tulajdoni hányadára érvényesíteni. A kötelesrész kiadásának a főszabálya a Ptk. 7:86. § (3) bekezdése szerint a pénzben való megtérítés. E főszabálytól a Ptk. 7:86. § (3) és (4) bekezdése szerint csak akkor van lehetőség eltérésre, ha az örökhagyó így rendelkezett, vagy a peres felek bármelyikére az sérelmes lenne.
66. tétel
1. Az örökhagyó és az egyik leszármazója szóban megállapodtak, hogy a fia lemond a törvényes öröklésről, mivel az örökhagyó a részére ajándékozott 10.000.000 forintot. Az örökhagyó leszármazója a megállapodást írásba is foglalta, és feladta postán az örökhagyó címére. A lemondást tartalmazó irat kézbesítését és így az örökhagyó aláírását megelőzően az örökhagyó elhunyt végrendelet hátrahagyása nélkül.
Megoldás A Ptk. 7:7. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben – egészben vagy részben – lemondhat az öröklésről. A lemondás egy szerződés, amelyet az örökhagyó és a törvényes öröklésre jogosult írásban köt meg egymással. A szerződést csak az örökhagyó életében lehet megkötni. A feladat szerint az, hogy örökhagyó és a törvényes örökös csupán szóbeli megállapodást kötöttek, de annak mindkét fél általi írásbeli rögzítése, aláírása az örökhagyó halála miatt elmaradt, kizárja, hogy a lemondásra vonatkozó megállapodás érvényesen jöjjön létre.
2. Az örökhagyó egy leszármazó hátrahagyásával hunyt el. Az örökhagyó hagyatékát képezte egy budapesti ingatlan a hozzá tartozó felszerelési és berendezési tárgyakkal. Az örökhagyó végrendelet hátrahagyása nélkül halt meg. A leszármazó az örökhagyó halálát követően, még a hagyatéki eljárás lezárulta előtt a hagyaték tárgyát képező ingatlan értékesítését megkezdte, a lakásban található ingóságokat elajándékozta ismerőseinek. A hagyatéki eljárás során a törvényes örökös tudomására jutott, hogy az örökhagyó a hagyatékot meghaladó értékű összegben hitelt vett fel, amelyet nem fizetett vissza.
Megoldás A Ptk. 7:90. § (1) bekezdése rögzíti, hogy ha az örökös az öröklés megnyílása után a visszautasítás jogáról kifejezetten vagy hallgatólag lemondott, az örökséget többé nem utasíthatja vissza. A törvényes örökös azzal, hogy a hagyatéki vagyontárgyak közül az ingóságokat átruházta, és az ingatlan tekintetében is gyakorolta a rendelkezési jogát, kifejezte az örökség elfogadására irányuló kétségtelen akaratát, tehát a Ptk. 7:90. § (1) és (2) bekezdése alapján a visszautasítás jogáról lemondott, így a hagyatéki tárgyaláson az örökséget többé nem utasíthatja vissza.
3. Köthet-e hagyatéki hitelező és örökös osztályos egyezséget?
Megoldás Osztályos egyezséget kizárólag az örökösök köthetnek egymással a hagyaték felosztására, és ekkor a hagyatékot öröklés jogcímén kell átadnia a közjegyzőnek. Ha az öröklésben érdekelt, azaz az örökös a hagyatéki vagyon egészét vagy részét a hagyatéki hitelezőre akarja átruházni, a közjegyző ezeket a jognyilatkozatokat egyezségbe foglalja, és az egyezség jóváhagyásáról dönt [Hetv. 94. § (2) bekezdés], azonban ekkor a szerzési jogcím nem öröklés lesz, így az örökös és a hagyatéki hitelező osztályos egyezséget nem köthet.
67. tétel
1. A hagyaték teljes értéke 350.000 Ft, az örökhagyó temetésének a költsége 360.000 Ft volt. A hagyatéki eljárás költsége – közjegyzői díj és költségigény – 45.000 Ft volt.
Megoldás A Ptk. 7:96. § (1) bekezdése a „cum viribus” és a „pro viribus” felelősség szabályát rögzíti a hagyatéki tartozásokért. Így az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival, vagy ha azok nincsenek a birtokában, az öröksége erejéig teljes vagyonával, tehát korlátozottan felel. A Ptk. 7:96. § (3) bekezdése azonban egyértelműen rögzíti, hogy az örökös a hagyatéki költségekért és a hagyatéki eljárás költségeiért saját vagyonával is felel. Így a törvényes örökös a közjegyző munkadíját és költségét akkor is köteles megtéríteni – akár a saját vagyonából is – ha a Ptk. 7:94. § (1) bekezdés a) pontja szerinti temetési költség a hagyatéki vagyont teljes egészében felemésztette.
2. Az örökhagyó teljes hagyatékának az értéke 2.000.000 Ft. A közjegyző a hagyatékot az alperesnek, mint törvényes örökösnek adta át. A hagyatéki eljárásban két hagyatéki hitelező jelentette be az igényét. F1 hitelező 1.500.000 Ft, míg F2 hitelező 1.000.000 Ft összeg erejéig. Vajon mi lehet a helyes álláspont az ügyben?
Megoldás A Ptk. 7:95. §-a a hagyatéki tartozások kielégítésének a sorrendjét határozza meg. A hagyatéki tartozások sorrendje szerint előbb álló csoportba eső tartozások a kielégítés alkalmával megelőzik a hátrébb álló csoportba soroltakat. Azonban abban a csoportban, amelyben valamennyi tartozás teljes kielégítésére nincs lehetőség, a kielégítésnek a követelések arányában van helye. E rendelkezés szerint az alperes akkor járt volna el helyesen, ha F1 hitelezőnek 1.200.000 Ft-ot, míg F2 hitelezőnek 800.000 Ft-ot kiad a hagyatéki vagyonból. Az alperes a Ptk. 7:95. § (2) bekezdésének a rendelkezését megsértve járt el. Az alperesi örökös mind a kettő hagyatéki tartozásról tudott és arról is, hogy azt a hagyatéki vagyon nem fedezi, tehát a Ptk. 7:98. § (1) bekezdésének a rendelkezése nem alkalmazható, így az alperesi örökös, mivel a hagyatéki hitelezők kielégítésére vonatkozó szabályokat megszegte, az egész vagyonával felel a kielégítetlenül maradt hitelezővel szemben, vagyis a saját vagyonából az 500.000 Ft-on felül még 300.000 Ft-ot köteles megtéríteni F2 hitelezőnek [Ptk. 7:98. § (3) bekezdés].
3. Az örökhagyó barátjától 2.000.000 Ft kölcsönt vett föl. Ezen 2.000.000 Ft kölcsönösszegből az örökhagyó egy személygépkocsit vásárolt, melyre a kölcsön teljes összegét felhasználta.
Megoldás A Ptk. 7:96. § (1) bekezdése szerint az örökös a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a hitelezőknek. A Ptk. 7:96. § (4) bekezdése értelmében a házastárs a haszonélvezetével terhelt vagyonból tűrni köteles a hitelezők követeléseinek kielégítését. A végrendeleti állagörökös tekintetében a kölcsönösszeg visszafizetésére irányuló marasztalási tartalmú kereseti kérelem előterjesztése szükséges a Ptk. 7:96. § (1) bekezdésében rögzített korlátozással. A haszonélvezeti örökös tekintetében pedig a hagyatéki hitelező követelésének kielégítésére irányuló tűrési kötelezettséget tartalmazó marasztalási petítum a helytálló.
4. Az örökhagyónak egyetlen gyermeke van, aki az örökhagyó korábbi házasságából származik. Az örökhagyónak van egy második házassága is, a házassági életközössége a haláláig fennállott.
Megoldás A Ptk. 7:94. § (1) bekezdés a) pontja szerint hagyatéki tartozás az örökhagyó illő eltemetésének költsége. Az örökhagyó illő eltemetésének költségei akkor terhelik az örököst, ha az örökhagyó másként nem rendelkezett. (Öröklési szerződésben, tartási szerződésben, megbízási szerződést kötött, végrendeletben meghagyással.) Az örökhagyó illő eltemetésének költségét az állagörökös köteles viselni (BH1980. 213.) Az örökhagyó illő eltemetésének a költségei csak a szokásos mértékű és minőségű síremlék állításának a költségei, és csak olyan mértékben számolhatók fel, amilyen mértékben az örökhagyó emlékének megőrzését szolgálják (BH1996. 367.). A bírói gyakorlat abban is állást foglalt (BH1996. 367.), hogy az örökösök a több elhunytat magában foglaló sírhelyen állított síremlék költségének arányos részét kötelesek csak megtéríteni. Erre tekintettel az özvegy a sírhely és a síremlék költségének csupán a felét (azaz 50.000 Ft és 1.000.000 Ft), kizárólag az örökhagyó eltemetésére jutó arányos részt érvényesítheti jogszerűen, míg a temetési költség és a gyászkoszorú ellenértékét (350.000 Ft és 50.000 Ft) teljes egészében. A jelenlegi temetési és síremlék állítási szokások szerint a márvány, gránit síremlékek szokásos minőségűnek tekinthetők. Azonban minden esetben vizsgálni kell az adott környezet viszonyulását és azt, hogy az milyen mértékben szolgálja az örökhagyó emlékének megőrzését.
61. tétel
63. tétel
Közjegyzői percek – A kötelesrész (youtube)
Ribai Csilla: Az új Ptk. rendelkezései a kötelesrészről, a hagyatéki tartozások (youtube) 2022. november 30. napján kihirdették az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról szóló 2022. évi LI. törvényt, melynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Hetedik Könyv XI. címét érintő módosítása 2023. július 1-jén lép hatályba.
A Ptk. Hetedik Könyv XI. címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„XI. AZ ÁLLAM ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT MINT TÖRVÉNYES ÖRÖKÖS
7:74. § [Az állam szükségképpeni törvényes öröklése és az önkormányzat törvényes öröklése] (1) Más örökös hiányában – ideértve azt is, ha a települési önkormányzat mint törvényes örökös az örökséget visszautasítja – az állam a törvényes örökös. (2) Az államot mint törvényes örököst az örökség visszautasításának joga nem illeti meg. (3) Az (1) bekezdéstől eltérően az örökhagyó tulajdonát képező belföldi ingatlan esetében más örökös hiányában – ide nem értve, ha az örökhagyónak az örökség visszautasítása folytán nincs más örököse – az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat a törvényes örökös. (4) A (3) bekezdés szerinti öröklés alá esik az ingatlanon található azon ingó dolog is, amely az örökhagyó tulajdonában állt halálakor. (5) Nem esik a (3) bekezdés szerinti öröklés alá azon ingatlan, amelynek bármely alrészlete állami tulajdonba kerülése esetén a nemzeti földalapról szóló törvény hatálya alá tartozna, vagy gazdaságnak minősülő dologösszesség részét képezi.”
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 28/A. alcímmel egészül ki az alábbiak szerint:
„28/A. Az állam és az önkormányzat mint törvényes örökös
(A Ptk. 7:74. §-ához) 64/A. § A Ptk.-nak az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról szóló 2022. évi LI. törvénnyel módosított 7:74. §-át a 2023. július 1-jén vagy azt követően megnyíló öröklés vonatkozásában kell alkalmazni.”
A módosuló rendelkezés értelmében az örökhagyó tulajdonát képező belföldi ingatlanvagyon esetében, ha nincs más örökös, az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat a törvényes örökös, kivéve azt az esetet, ha az örökhagyónak az örökség visszautasítása folytán nincs más örököse. Az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat lesz a törvényes örököse az ingatlanon található ingó dolognak is, amely az örökhagyó tulajdonát képezte a halálának a pillanatában. Viszont nem lesz a törvényes örököse a települési önkormányzat annak az ingatlannak, amelynek bármely alrészlete állami tulajdonba kerülése esetén a nemzeti földalapról szóló törvény hatálya alá tartozna, vagy gazdaságnak minősülő dologösszesség részét képezi. Az államot, mint törvényes örököst az örökség visszautasításának a joga nem illeti meg, ezzel szemben a települési önkormányzat az örökséget visszautasíthatja. A fentiek szerint módosuló Ptk. rendelkezéseket a 2023. július 1-jén vagy azt követően megnyíló öröklés vonatkozásában kell alkalmazni.
|
