Hírek
Kiadónk könyveit megvásárolhatja, illetve megrendelheti könyvesboltunkban, valamint arra is van lehetőség, hogy a könyveket félretegyük önnek. Keressen minket személyesen, e-mailben, illetve telefonon!
Budapest, V. kerület Károlyi utca 17. az Egyetem tér mellett,
(06 1) 269 9532; +36-20-574-3119
novissima.karolyi@novissima.hu
Polgári jog II. online
|
|
||
Polgári jog II. online kiegészítés
Ellenőrző kérdések és válaszok
Ellenőrző kérdések és válaszok
21. tétel
1. Mikor hatályosul a ráutaló magatartással tett jognyilatkozat? Válasz: A ráutaló magatartással tett jognyilatkozat a címzett tudomásszerzésével válik hatályossá. 2. Milyen magatartással tehető jognyilatkozat? Válasz: A jognyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló magatartással tehető. 3. Hogyan különíti el egymástól a kötelem és szerződés fogalmát? Válasz: A kötelem jóval tágabb jogi kategória, mint a szerződés. A kötelmet valamely kötelemfakasztó jogi tény hozza létre, amely leggyakrabban a szerződés. De kötelem keletkezhet károkozásból, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséből, egyoldalú jognyilatkozatból, értékpapírból, jogalap nélküli gazdagodásból, megbízás nélküli ügyvitelből és utaló magatartásból. Kötelem egyoldalú jognyilatkozatból, továbbá jogszabályból, bírósági vagy hatósági határozatból is keletkezhet.
1. Mikor vélelmezett az érdekellentét a képviselő és a képviselt között? Válasz: Ha a képviselő az ellenérdekű fél vagy annak képviselője. 2. Mi a meghatalmazás? Válasz: A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. 3. Milyen esetekben rendel a gyámhatóság eseti gondnokot? Válasz: A gyámhatóság eseti gondnokot rendel ki, ha:a) a gondnok jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el,b) sürgősen kell intézkedni és a cselekvőképtelen vagy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú személynek nincs törvényes képviselője vagy annak személye nem állapítható meg,c) az az ismeretlen, távollevő vagy ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy jogainak megóvása érdekében szükséges.
Válasz: A kötelem megszűnik 2. Milyen kétféle anyagi jogi joghatása lehet a Ptk. szerint az időmúlásnak az igények érvényesíthetősége szempontjából? Válasz: Az igények érvényesíthetősége szempontjából az időmúlásnak kétféle anyagi jogi joghatása lehet: jogvesztést vagy elévülés. 3. A bírósági eljárás során a bíró az elévülést hivatalból figyelembe veheti-e? Válasz: Nem, mert a Ptk. 6:23. § (4) bekezdése értelmében az elévülést a bírósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni, azt az ellenérdekű fél elévülési kifogás formájában terjesztheti elő, ekkor lehet azt vizsgálni. 4. Mi az anyagi jogi egyezség legfontosabb joghatása? Válasz: Az anyagi jogi egyezség legfontosabb joghatása a Ptk. 6:27. § (2) bekezdése szerint az, hogy annak érvényességét nem érinti a feleknek olyan körülményre vonatkozó tévedése, amely közöttük vitás volt, vagy amelyet bizonytalannak tartottak.
Válasz: Akkor osztható a szolgáltatás Ptk. 6:28. § (2) bekezdése értelmében, ha önállóan használható részekre bontható, kivéve, ha a megosztás a jogosult lényeges jogi érdekét sértené. 2. Hogyan alakul a zálogkötelezett és kezes, mint mellékkötelezettek felelőssége egymás között, ha a hitelező követeléséért egyetemlegesen tartoznak helytállni, de a mellékkötelezettségek elvállalásánál nem voltak egymásra tekintettel; hogyan alakul a felelősségük akkor, hogyha egymásra tekintettel vállalták el a mellékkötelezettségeket? Válasz: Ha a mellékkötelezettségek elvállalásánál nem voltak egymásra tekintettel, úgy belső jogviszonyukban a kötelezettség azt terheli, aki azt korábban elvállalta. Ha azonban egymásra tekintettel vállalták el a mellékkötelezettségeket, annak a kötelezettnek, aki kötelezettségét meghaladó szolgáltatást teljesített, megtérítési követelése támad a másik társkötelezettel szemben és rászállnak a kielégítés biztosítására szolgáló jogok is. 3. Milyen jogi tények esetén érvényesül a jogosultaknak az egymáshoz kötött státusza? Válasz: Késedelem; olyan jognyilatkozat, amely a követelés érvényesítésének vagy kötelezettség teljesítésének feltétele; a követelés elévülése; a perlés.
Válasz: Ha az lényeges jogi érdekét nem sérti és a kötelezett az ezzel járó többletköltséget viseli. 2. Milyen követeléssel szemben kizárt a beszámítás? Válasz: Tartásdíj- és járadék-követeléssel szemben, a túlfizetés esetét kivéve; és a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló pénzköveteléssel szemben. 3. Meddig követelheti vissza a kötelezett a letétet? Válasz: A kötelezett a letétet mindaddig visszakövetelheti, amíg a jogosult a letétbe helyezésről a bíróságtól értesítést nem kapott [Ptk. 6:54. § (1) bekezdés].
Válasz: A Ptk. 6:63. § (2) bekezdése értelmében a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésben, amelyet jogszabály rendez. 2. Mikor veszi kezdetét az ajánlati kötöttség ideje? Válasz: Az ajánlati kötöttség ideje az ajánlat hatályossá válásával veszi kezdetét. 3. Minek kell tekinteni az ajánlattól lényeges kérdésben eltérő tartalmú elfogadást? Válasz: Ezt új ajánlatnak kell tekinteni. 4. Mi főszabály szerint a joghatása a késedelmesen megtett elfogadó jognyilatkozatnak? Válasz: A joghatása az, hogy a szerződés nem jön létre.
Válasz: A szerződés megkötése akkor tagadható meg a Ptk. 6:71. § (4) bekezdése alapján, ha a kötelezett bizonyítja, hogy a szerződés teljesítésére nem lenne képes, vagy a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye. 2. Érvényesíthető-e a szerződés létrehozása iránti igény a felszámolási eljárásban? Válasz: A szerződés létrehozása iránti igény a felszámolási eljárásban nem, csak az adós ellen indított perben érvényesíthető. 3. Milyen időn belül érvényesíthető a végleges szerződés megkötésére vonatkozó igény, ha erről a felek az előszerződésben nem rendelkeztek? Válasz: Ebben az esetben a végleges szerződés megkötésére vonatkozó igény az általános elévülési időn belül érvényesíthető. 4. Helye van-e előszerződés alapján az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek? Válasz: Előszerződés alapján nincs helye ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek, mert az előszerződés csak kötelmi igényt keletkeztet a másik féllel szemben a végleges szerződés (ingatlan adásvételi szerződés) létrehozására. 5. Versenyeztetési eljárás esetén mikor kezdődik az ajánlati kötöttség? Válasz: Ebben az esetben az ajánlati kötöttség a Ptk. 6:75. §-a értelmében a felhívásban megjelölt határidő lejártával kezdődik. Az ajánlattevő ajánlatát e határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja.
Válasz: Az általános szerződési feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, a kikötött szolgáltatás rendeltetését, továbbá az érintett feltételnek a szerződés más feltételével vagy más szerződésekkel való kapcsolatát [Ptk. 6:102. § (2) bekezdés]. 2. Az általános szerződési feltételként a nem fogyasztói szerződés részévé vált tisztességtelen szerződési feltételt a bíróság hivatalból köteles figyelembe venni, vagy azt a sérelmet szenvedett fél megtámadása esetén vizsgálhatja-e? Válasz: Az általános szerződési feltételként a nem fogyasztói szerződés részévé vált tisztességtelen szerződési feltételt a bíróság a sérelmet szenvedett fél megtámadása esetén vizsgálja [Ptk. 6:102. § (5) bekezdés]. 3. A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen szerződési feltétel semmisségére valamennyi szerződőkötő fél érdekében lehet hivatkozni? Válasz: Nem, a semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni [Ptk. 6:103. § (3) bekezdés]. 4. Miben különbözik egymástól a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben tisztességtelennek minősülő ún. „fekete” és „szürke” lista [Ptk. 6:104. § (1) és (2) bekezdés]? Válasz: A két lista abban különbözik egymástól, hogy a szürkelistás kikötések esetében az illető feltételt alkalmazó vállalkozás bizonyíthatja a vélelemmel szemben, hogy a kikötés nem tisztességtelen, a feketelistás kikötésnél viszont ilyen lehetősége nincs. 5. Mi minősül általános szerződési feltételnek? Válasz: A Ptk. 6:77. § (1) bekezdése értelmében általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.
Válasz: A Ptk. 6:84. § (1) bekezdése értelmében az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozat akkor válik hatályossá, amikor az a másik fél számára hozzáférhetővé válik. 2. Milyen jogalanyok közötti szerződések tekintetében kógensek az elektronikus úton történő szerződéskötés Ptk. XVI. fejezetében foglalt szabályai? Válasz: A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződéskötés esetén. 3. Mely európai parlamenti és tanácsi irányelvben rendezett magánjogi kérdéseket szabályoz a Ptk. az elektronikus úton történő szerződéskötés különös szabályai körében? Válasz: Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló 2000/31/EK parlamenti és tanácsi irányelvben rendezett magánjogi kérdéseket szabályozza.
Válasz: A feltétel alkalmazójával szerződő fél számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. 2. Mit jelent az ún. teljességi záradék? Válasz: Azt jelenti, hogy ha az írásbeli szerződés a felek közötti megállapodás valamennyi feltételét tartalmazza, az írásbeli szerződésbe nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik. 3. A teljességi záradék esetén a felek korábbi jognyilatkozatai a szerződés értelmezésénél figyelembe vehetők-e? Válasz: Igen, figyelembe vehetők.
Válasz: A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés akkor dől meg, ha feltehető, hogy a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. 2. Mivel száll át a kárveszély a másik félre érvénytelen szerződés esetén? Válasz: Az érvénytelen szerződés alapján nyújtott szolgáltatással száll át a kárveszély a másik félre. 3. Mikor kell fennállnia a feltűnő értékaránytalanságnak a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között? Válasz: A szerződés megkötésének időpontjában. 4. Mi a különbség a semmisség és a megtámadhatóság közötti érvénytelenség között? Válasz: A különbség abban áll, hogy a semmisségi ok miatt a szerződés a törvény erejénél fogva (ipso iure) a megkötésének időpontjától érvénytelen, megtámadhatóság esetén viszont a szerződés érvénytelensége feltételes, csak akkor áll be, ha az arra jogosult az előírt határidőn belül eredményesen gyakorolja megtámadási jogát.
Válasz: Amíg a feltétel bekövetkezése függőben van, egyik fél sem tehet semmit, ami a másik fél jogát a feltétel bekövetkezése vagy meghiúsulása esetére csorbítja vagy meghiúsítja. Ez a szabály harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti. A feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására nem alapíthat jogot az, aki azt felróhatóan maga idézte elő. 2. Beszélhetünk-e fedezetelvonó szerződésről érvénytelen szerződés esetén? Válasz: Természetesen nem, mert fedezetelvonó szerződésről csak érvényes szerződés esetén beszélhetünk [1/2011. (VI. 15.) PK vélemény 10. pontja]. 3. Beszámítható-e a bírósági eljárásban nem érvényesíthető pénzkövetelés? Válasz: A bírósági eljárásban nem érvényesíthető pénzkövetelés beszámításának nincs helye a Ptk. 6:51. § (2) bekezdése alapján.
Válasz: A kárveszély - ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik – a teljesítéssel száll át a másik félre. 2. Kiköthető-e fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben a pénztartozás idő előtti teljesítését kizáró feltétel? Válasz: Nem, mert fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis a pénztartozás idő előtti teljesítését kizáró kikötés a Ptk. 6:131. § értelmében. 3. A harmadik személy javára kötött szerződés esetén – ha erről őt értesítették -érvényesítheti-e ez a harmadik személy a kötelezettel szemben a szerződésszegés jogkövetkezményeit? Válasz: Igen, mert a Ptk.6:134.§ (2) bekezdése értelmében a teljesítést is ő követelheti.
Válasz: A szerződésszegés esetén alkalmazható négy alapvető jogosultság: a szerződésszerű teljesítés követelése (Ptk. 6:138. §); a visszatartási jog gyakorlása (Ptk. 6:139. §); elállás, illetve felmondás (Ptk. 6:140. §); kártérítés (Ptk. 6:142. §). 2. A szerződésszegésért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés mely esetekben semmis a Ptk. alapján? Válasz: A szándékosan okozott, továbbá emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis. 3. Mit jelent a jogosult átvételi késedelme? Válasz: Azt jelenti, hogy a jogosult a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el.
Válasz: Az általános ötéves elévülési idő. 2. Mit jelent a jótállási idő? Válasz: A jótállási idő azt jelenti, hogy a kötelezett mely határidő alatt megjelenő hibákra vállal fokozott helytállási kötelezettséget. 3. Melyek az első lépcsőben érvényesíthető kellékszavatossági jogok? Válasz: Az első lépcsőben érvényesíthető kellékszavatossági jogok: a jogosult kijavítást vagy kicserélést követelhet.
Válasz: A Ptk. 6:183. § alapján a másik fél a késedelem vagy a szolgáltatás lehetetlenné válása jogkövetkezményeinek alkalmazását kérheti. 2. Mi a jogkövetkezménye annak, ha a teljesítés lehetetlenné válásáért az egyik fél felelős? Válasz: Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért az egyik fél felelős, a Ptk. 6:180. § (2) bekezdése alapján a másik fél szabadul teljesítési kötelezettsége alól, a lehetetlenné válásért felelős szerződő fél pedig kártérítéssel tartozik. 3. Mi lehetetlenülés alapvető jogkövetkezménye? Válasz: A Ptk. 6:179. § (1) bekezdése alapján a lehetetlenülés alapvető jogkövetkezménye, hogy a szerződés megszűnik.
Válasz: A Ptk. 1:5. § (2) bekezdése a jogszabály által megkívánt és visszaélésszerűen megtagadott jognyilatkozat ítélettel történő pótlását teszi lehetővé, míg a Ptk. 6:184. §-a alapján a szerződésszegő módon megtagadott jognyilatkozat bíróság általi pótlására kerülhet sor. 2. A teljesítés szabályai között vagy a szerződésszegés szabályai között helyezi el a Ptk. a jognyilatkozat bírói ítélettel való pótlását? Válasz: A Ptk. a szerződésszegés szabályai között helyezi el a jognyilatkozat bírói ítélettel való pótlását. 3. A Ptk. 6: 184. § szerinti kereset esetén a jognyilatkozat adására vonatkozó szerződéses akaratnak a kötelezett részéről fenn kell-e állnia? Válasz: Igen.
Válasz: A kötelezettség biztosítására szolgáló zálogjog és kezesség fennmarad, de a zálogkötelezett és a kezes helyzete hozzájárulásuk nélkül nem válhat terhesebbé. 2. Mérsékelheti-e a bíróság hivatalból a túlzott mértékű foglaló összegét? Válasz: Nem, mert a túlzott mértékű foglaló összegét a bíróság csak a kötelezett kérelmére mérsékelheti. 3. Milyen hatállyal szünteti meg a szerződést az elállás és a felmondás? Válasz: Az elállás a szerződést visszamenőleges (ex tunc), a felmondás a jövőre szóló (ex nunc) hatállyal szünteti meg.
Válasz: Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, valamint a kamatkövetelés is. 2. Jogátruházás esetén mi szükséges a jog átszállásához? Válasz: A jogok átszállásához is érvényes jogcím és a jogcímre tekintettel a jogátruházás mint rendelkező ügylet szükséges. 3. Melyik Ptk.-t kell alkalmazni, ha a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépése előtt kötött szerződésből származó valamennyi jog és kötelezettség 2016. január 6-án vagy azt követően jogszabály rendelkezése alapján száll át másra? Válasz: Ha a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépése előtt kötött szerződésből származó valamennyi jog és kötelezettség 2016. január 6-án vagy azt követően jogszabály rendelkezése alapján száll át másra, a szerződésre a továbbiakban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szabályait kell alkalmazni.
A szerződésen kívüli kártérítési jogviszonyt a károkozás ténye, a kár bekövetkezése hozza létre. A jogviszony alanyai a károkozó (kötelezett) és a károsult (jogosult). A kötelem tárgya: a kár megtérítése.
a) jogellenes magatartás (minden magatartás jogellenes, kivéve, ha jogellenességet kizáró ok áll fenn),
Igen. Az egyetemleges felelősség megállapítása nem attól függ, hogy az egyes károkozók felelősségének mi a jogszabályi alapja, hanem attól, hogy magatartásuk vagy mulasztásuk szervesen közrehatott-e a kár bekövetkezésében.
A jövedelempótló járadék személyi jövedelemadó köteles, ezért megállapításakor a bruttó jövedelemből kell kiindulni, amelyet csökkenteni kell a károsultat terhelő járulékokkal.
Azt, hogy a károsult az elhunyt tartásra jogosult hozzátartozója részére akkor is köteles a tartást pótló járadékot megfizetni, ha a kár bekövetkezése számára nem volt előre látható.
Üzembentartó a fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatója, akinek az érdekében az üzem működik. Lehet az üzem tulajdonosa, bérlője, de az is, aki tevékenység közvetlen gazdasági érdekeltje.
Az üzembentartó csak akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a veszélyes üzem működésén kívül eső, elháríthatatlan ok idézte elő. „Külső ok” lehet a vis maior, a károsult elháríthatatlan magatartása, harmadik személy elháríthatatlan magatartása. A kárt a bírói gyakorlat akkor tekinti elháríthatatlannak, ha a technikai fejlettség adott fokán objektíve nincs a kár elhárítására lehetőség, vagy van objektív elhárítási lehetőség, de az a gazdaság észszerű teherbíró képességét meghaladja.
A károsult felróható magatartása csak akkor ad alapot kármegosztás alkalmazására, ha a károsult magatartása elhárítható külső oknak minősül és összefügg a bekövetkezett kárral. Ebben az esetben az üzembentartónak nem kell megtéríteni a kár azon részét, amely a károsult felróható magatartásából származik. A kármegosztásnál azonban az üzembentartó terhére figyelembe kell venni a tevékenység fokozottan veszélyes jellegét. Ha vétőképtelen személy, elhárítható magatartásával a károkozásban közrehatott, akkor az üzembentartó a vétőképtelen károsult teljes kárát köteles megtéríteni, mert a vétőképtelen személy nem tud felróható magatartást tanúsítani.
A veszélyes üzemek összeütközése okozhat kárt kívülálló harmadik személynek. A veszélyes üzemek külső jogviszonyban történő felelősségének megállapításához nincs szükség speciális szabályra, mert ez a közös károkozásra vonatkozó szabályok alapján elbírálható (Ptk. 6:524. §).Speciális szabályokra akkor van szükség, ha a veszélyes üzemek összeütközésük során egymásnak okoznak kárt (belső jogviszony). A kárt az üzembentartók elsődlegesen felróhatóságuk arányában kötelesek viselni. Ha a károkozás egyik félnek sem felróható, akkor a kárt az köteles megtéríteni, akinek a veszélyes üzemi tevékenységében felmerült rendellenesség okozta a kárt. Ha rendellenesség egyik károkozónál sem állapítható meg, akkor mindegyik fél viseli a saját kárát. A veszélyes üzemi felelősség körében az elévülési idő három év. Az általános ötéves elévülési időtől való eltérést a szigorú objektív felelősség indokolja. Ha azonban a károsult a három éves elévülési időt elmulasztotta, igényét az általános szabályok szerint ötéves elévülési idő alatt érvényesítheti, ebben az esetben viszont a károkozó hivatkozhat a felróhatóság hiányára.
A jogi személy tagja által okozott kárért a jogi személy tartozik felelősséggel. Ha viszont a tag a kárt szándékosan okozta, akkor a jogi személy tagja és a jogi személy egyetemlegesen felelnek.
A megbízó és a megbízott a harmadik személynek okozott kárért egyetemlegesen felel. A megbízó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a megbízott kiválasztása, utasításokkal való ellátása és a felügyelet ellátása során felróhatóság nem terheli.
Akinek belátási képessége oly mértékben korlátozott, hogy a károkozással kapcsolatos magatartása következményeit nem képes felmérni. A vétőképtelenség nem azonos a cselekvőképtelenséggel. Kortól és egészségi állapottól függ. De nem mentesülhet a felelősség alól az a vétőképtelen személy, aki vétőképtelen állapotát maga idézte elő.
A kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozták, a kár rendes jogorvoslattal és bírósági felülvizsgálati perrel nem volt elhárítható.
A közjegyző közhatalmat gyakorol a közjegyzői okirat elkészítése során, ha a közokirat joghatás kiváltására alkalmatlan, akkor a Ptk. 6:549. § (2) bekezdése alapján felel az ezzel okozott kárért.
Válasz: Kétféle igényérvényesítési határidőt tartalmaz a Ptk. a termékfelelősség körében:- Hároméves elévülési határidő: az elévülés akkor kezdődik, amikor a károsult tudomást szerzett vagy tudomást szerezhetett volna a kárról, a termék hibájáról és a gyártó személyéről,- Tízéves jogvesztő határidő: ami az adott termék forgalomba hozatalától kezdődik. 2. Milyen két fajtája van a termékkárnak? Válasz: A termékkár két fajtája:- a hibás termék által okozott halál, testi sérülés vagy egészségkárosodás miatt bekövetkezett kár, továbbá - a hibás termék által más dolgokban okozott kár. 3. Alkalmazható-e a Ptk. 6:522. § (4) bekezdése a termékfelelősség körében? Válasz: A Ptk. 6:522. § (4) bekezdése a termékfelelősség körében nem alkalmazható, különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén sincs mód a kártérítés mértékének mérséklésére.
Nem, mert az épület részeinek lehullásából eredő kárért való felelősség szabályai csak olyan tárgy által okozott kár esetén alkalmazható, amely az épülettel tartósan vagy egyéb módon egyesítve van. Ha a károkozó tárgy nem volt az épülettel egyesítve, akkor az ilyen tárgy által okozott kárra a kihelyezett tárgyak leesésére vonatkozó felelősségi szabályokat kell alkalmazni. 2. Mi a különbség valamely tárgynak a lakásból vagy más helyiségből történő kidobása, kiejtése és kiöntése, valamint a közös tulajdonban álló helyiségből történő kidobása, kiejtése és kiöntése közötti felelősség kimentése között? A lakás és más helyiség tulajdonosa mentesül a felelősség alól, ha a tárgyat olyan személy dobta ki, aki a lakásban, más helyiségben jogellenesen tartózkodott, a közös tulajdonú helyiségből kidobott, kiejtett vagy kiöntött tárgy által okozott kár esetén a törvény ilyen kimentési lehetőséget nem tartalmaz.
Az állattartó vagy állattartók a kárért a veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel(nek). Csak azzal menthetik ki a felelősségüket, hogy a kárt az állattartási tevékenység körén kívül álló elháríthatatlan ok okozta.
Az a vadásztársaság, akinek a vadászterületén a károkozás történt, illetve, ha nem a vadászterületen történt, akkor az a vadásztársaság, akinek a területéről a vad kiváltott.
A vadásztársaság azzal mentheti ki magát, hogy a kárt az ellenőrzési tevékenységén kívül álló elháríthatatlan ok idézte elő.
Válasz: Nem, mert a megsemmisítés csak okiratok esetén lehetséges, dematerializált értékpapíroknál ez az intézmény nem értelmezhető. 2. Milyen módon történik a bemutatóra szóló értékpapír átruházása? Válasz: A bemutatóra szóló értékpapír átruházása az átruházásra irányuló jogcímen - például az értékpapír adásvételéről kötött szerződésen - alapuló birtokátruházással történik. 3. Mit jelent általános értelemben az értékpapírok alaki legitimációja? Válasz: Az alaki legitimáció legáltalánosabban azt jelenti, hogy az értékpapírba foglalt jog vagy követelés jogosultjának azt kell tekinteni, akit az értékpapír jogosultnak mutat.
Nem. A felek közötti szerződéses jogviszony csak annyit jelent, hogy a felek közötti jogvitát elsődlegesen a közöttük fennálló szerződés szabályai alapján kell rendezni. Ha azonban a szerződéses szabályok nem rendeznek minden indokolatlan vagyoneltolódást, akkor az ilyen vagyoneltolódás rendezésére vonatkozóan a jogalap nélküli gazdagodás szabályai alkalmazhatók.
a) gazdagodás, vagyoni előny a kötelezett (gazdagodó) oldalán,
Ha megfelel a másik fél feltehető érdekének és akaratának, különösen, ha a másik felet károsodástól óvja meg. Életveszély elhárítása érdekében az életveszélybe került személy, széles körben fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása érdekében a tulajdonos vagy más rendelkezésre jogosult személy, tartási kötelezettség teljesítése érdekében a tartásra köteles személy akarata ellenére is helyénvaló a beavatkozás.
Igen, mert a helyénvaló beavatkozás esetén a beavatkozót a megbízó jogai illetik meg függetlenül attól, hogy beavatkozása sikerrel járt-e.
a) A bíztató személy szándékos magatartása, amelynek azonban nem kell még rosszhiszeműnek sem lenni. A szándékos magatartás és a bekövetkezett kár között viszont szükséges, hogy többlépcsős okozati összefüggés fennálljon.
Válasz: A kötelezett halálával, a kötelezettségvállalás céljának megvalósulásával, vagy a kötelezettségvállalás céljának lehetetlenné válásával. 2. Mik a kötelezettségvállalás létrejöttéhez szükséges minimális tartalmi elemek? Válasz: A kötelezettségvállalás létrejöttéhez szükséges minimális tartalom, amelyet a kötelezettségvállalónak meg kell határoznia: - a közérdekű cél és - a vagyoni szolgáltatás. 3. Visszavonható-e a díjkitűzés? Válasz: A díjkitűzés főszabályként nem vonható vissza. A visszavonás joga csak abban az esetben illeti meg a díjkitűzőt, ha:- ezt a jogát kifejezetten fenntartja, és- a visszavonásra oly módon kerüljön sor, hogy arról legalább az a kör tudomást szerezzen, amely a díjkitűzésről tudomást szerzett.
Az eladó főkötelezettsége az adásvétel tárgyát képező dolog tulajdonjogának átruházása a vevőre, a vevő kötelezettsége pedig a vételár megfizetése és a dolog átvétele. Ingó dolog tulajdonjogának átruházása magába foglalja a birtokátruházást is, ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés esetén az eladó kötelezettsége a birtokátruházás is, ennek részeként kell a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges bejegyzési engedélyt kiadni.
Nem, csak az olyan vételi ajánlatot kell közölnie az elővásárlásra jogosulttal, amelyet el kíván fogadni, amely tartalom mellett hajlandó adásvételi szerződést kötni.
Az elővásárlásra jogosult elővásárlási joga megsértéséről történt tudomásszerzésétől számított harminc napon belül köteles az adásvételi szerződés vele szembeni hatálytalanságából eredő igényt érvényesíteni (szubjektív határidő). A szerződéskötéstől számított három éven túl a hatálytalanságból eredő igényt a jogosult nem érvényesíthet (objektív, jogvesztő határidő). A hatálytalanságból eredő igény mellett (perindítás esetén a hatálytalanság vele szembeni megállapításának kérése mellett) az ajánlatot teljes terjedelemben elfogadó nyilatkozatot is kell tennie és igazolnia kell teljesítőképességét.
A visszavásárlási jog jogosultja kizárólag az lehet, aki az adásvételi szerződés megkötése előtt a dolog tulajdonosa volt.
Az ajándékozó akkor jogosult a meglévő ajándék visszakövetelésére, ha a szerződés teljesítése után anyagi helyzetében lényeges romlás következett be, amely létfenntartását veszélyezteti, feltéve, hogy a dolog visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. Az ajándékozó jogosult az ajándék vagy a helyébe lépett érték visszakövetelésére, ha sérelmére vagy közeli hozzátartozója sérelmére a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója súlyos jogsértést követett el. Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot és a helyébe lépett értéket is, ha a felek számára a szerződéskötéskör ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül a feltevés nélkül az ajándékozásra nem került volna sor. Nincs helye visszakövetelésnek, ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték már nincs meg, ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta, illetve a visszakövetelés jogáról az ajándékozó lemondott. A visszakövetelés jogáról történő lemondásnak számít, ha az ajándékozó megfelelő ok nélkül, hosszabb időn keresztül az ajándékot nem követeli vissza.
Válasz: A fuvarozási szerződés alapján támasztható igények - a szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott károk kivételével - egy év alatt elévülnek. A szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott károk esetén az általános ötéves elévülési idő irányadó. 2. Mi a pótmunka és a többletmunka? Válasz: Pótmunkának kizárólag a megrendelő által a szerződés megkötése után pótlólag elrendelt (megrendelt) munka minősülhet, mely az újfajta, illetve eltérő, költségesebb megrendelői igényeket jelenti, amelyek rendszerint tervmódosítás formájában jelennek meg. Többletmunka a vállalkozási szerződés tartalmát képező tervdokumentációban (tervrajz, műszaki leírás) már eredetileg is szereplő, de a vállalkozói díj számítása során nem, vagy nem kellő mértékben előirányzott munkatételt jelent, amely így költségtöbblettel jár. Többletmunkának minősül továbbá az is, ha a kivitelező a szerződéskötéskor kellő gondossággal járt el, azonban a munka természete folytán a műszaki feladatok nagyságrendjét pontosan nem lehetett előre meghatározni (például felújítási munkáknál takart szerkezetek). 3. Mi a mezőgazdasági vállalkozási szerződés sajátossága? Válasz: A vállalkozási altípus sajátossága, hogy a termelő azt vállalja, hogy különböző mezőgazdasági természetű tevékenységet végez (megtermeli, felneveli, felhizlalja), és az így előállított mezőgazdasági terményt, terméket, állatot - mint eredményt - a megrendelőnek átadja. Az ellenérték ez esetben vállalkozói díj.
A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha Ilyen esetben azonban a megbízót haladéktalanul értesíteni kell.Az ide tartozó esetek csak olyan rendkívüli esetek lehetnek, amikor valamilyen hirtelen változás miatt kell a megbízó utasításától eltérni. Ha ugyanis a megbízó utasítása már eredetileg sem felel meg a megbízó érdekeinek, akkor a célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítás szabályai szerint kell eljárni. A „megbízó érdeke feltétlenül szükségessé teszi” kifejezés használatából pedig az következik, hogy a megbízottnak biztosnak kell lennie abban, hogy az eltérés a megbízó érdekének védelme érdekében szükséges. Ha az utasítástól való eltérés bekövetkezett, akkor a megbízót haladéktalanul értesíteni kell, ennek elmulasztása a megbízott részéről szerződésszegés.
A bizományi szerződés alapján a bizományos főkötelezettsége, hogy a saját nevében, de a megbízó javára szerződést kössön. A bizományosi szerződés alapján kötött szerződés a bizományossal szerződő féllel szemben a bizományost jogosítja és kötelezi. E szabály kizárja, hogy a bizományossal szerződő fél közvetlenül a megbízóval szemben bármilyen igényt érvényesítsen, hiszen közöttük nincs szerződéses kapcsolat.
Főszabályként a kódex azt írja elő, hogy a közvetítő nem jogosult a megbízója nevében az általa közvetített szerződés megkötésére és az annak alapján történő teljesítés elfogadására sem. Ennek indoka, hogy a közvetítő feladata a harmadik személy kiválasztása, a szerződési feltételek letárgyalása és erről a megbízó tájékoztatása. A megbízót illeti meg az a jog, hogy a szerződés megkötéséről döntsön. A felek azonban eltérhetnek a Ptk. rendelkezéseitől, és a megbízó adhat felhatalmazást a közvetítőnek szerződés kötésére is. Az, hogy egy eseti közvetítői szerződés esetén a képviseleti jog mire vonatkozik, az általános szabályok (Ptk. 6:17. §) határozzák meg, ennek alapján a közvetítő nem csak a szerződés megkötésére, hanem annak módosítására, vagy a szerződés megszüntetésére, de még pénz átvételére is jogosult. A képviseleti felhatalmazás esetén a közvetítőnek nem csak joga, hanem kötelessége is a megbízó képviseletének ellátása. A tartós közvetítői szerződés esetén a közvetítő nem csak a szerződések közvetítésére, hanem szerződéskötésre vonatkozó jogosultsággal is rendelkezhet.
A fuvarozó felelősségére vonatkozó rendelkezéseket akkor kell a szállítmányozóra alkalmazni, Az a) pont a gyűjtőforgalomban történő továbbítás, ahol a fuvarozói felelősség szabályainak alkalmazását a megtakarítható fuvarköltség, és a gyűjtőtovábbításban rejlő nagyobb kockázat indokolja. A b) pont a szállítmányozó custodia felelősségét állapítja meg. Ennek elvi alapja, hogy a szállítmányozó a küldeményt a birtokában tartja, ezért indokolatlan az őrzési felelősségére a fuvarozónál enyhébb felelősségi szabályt alkalmazni.
Bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapvetően szerződéssel hozható létre, amelyben az egyik fél a vagyonrendelő, a másik fél a vagyonkezelő. A szerződés tárgya a vagyonrendelő tulajdonában álló vagyon rendelkezési jogának (tulajdonjogának), továbbá jogoknak és követeléseknek a vagyonkezelő részére történő átadása, azzal, hogy a vagyonrendelő határozza meg a kezelt vagyon kedvezményezettjét. A szerződés csak írásban köthető meg.A bizalmi vagyonkezelői jogviszony létrehozható visszavonhatatlan, közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú jognyilatkozattal is, ha a vagyonrendelő és a vagyonkezelő ugyanaz a személy. Végrendelettel, mint egyoldalú nyilatkozattal, ha a kirendelt vagyonkezelő a kijelölést elfogadja, a végrendelkező halálának időpontjára visszaható hatállyal.
Ha a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül a dolgot albérletbe adja, akkor a bérleti szerződés szabályait sérti meg. A szerződésszegés jogkövetkezményeként felel minden olyan kárért, amely az albérletbe adás nélkül nem következett volna be. Ennek bizonyítása a bérlőt terheli. A bérbeadó hozzájárulásának előírása nem teszi a bérlő és a harmadik személy által kötött szerződést harmadik személy jóváhagyásához kötött szerződéssé. A bérlő szerződésszegése az albérlővel kötött szerződésre nem hat ki, annak létrejöttét vagy érvényességét nem érinti. A bérbeadó és az albérlő között nincs jogviszony, ezért egymással szemben igényt nem érvényesíthetnek.
Főszabályként a határozott időre szóló bérleti szerződés alanyait a rendes felmondás joga nem illeti meg. A felek azonban a Ptk. szabályától eltérhetnek, és megállapodhatnak a rendes felmondás gyakorlásának lehetőségében is. Ha a felek a rendes felmondás jogában megállapodtak, akkor a felmondás a hónap végére szólhat, amelyet legkésőbb a hónap 15. napjáig közölni kell. A Ptk. a bérlő örököseinek biztosítja azt a jogot, hogy a határozott időre kötött bérleti szerződést 30 napon belül felmondják. A határidőt, ha hagyatéki eljárásra nem kerül sor, az örökhagyó halálától, ha hagyatéki eljárásra kerül sor, a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől, öröklési per esetén a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől kell számítani.
Ha a bérbeadó a bérleti szerződés fennállása alatt a dolgot eladja, az új tulajdonos automatikusan belép a bérleti szerződésbe, a bérleti szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek alanyává az új tulajdonos válik. Az új Ptk. szabályai szerint a szerződési pozíció átszállása szerződés-átruházásnak minősül. A Ptké. 53/C. § (1) bekezdése kimondja: „ha a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésből származó valamennyi jog és kötelezettség Ptk. hatálybalépését követően jogszabály rendelkezése alapján száll át másra, úgy erre a Ptk. 6:211. §-át kell alkalmazni.” A Ptké. 53/C. § (2) bekezdése szerint ”a szerződésből kilépő és a szerződésben maradó fél tekintetében a szerződést megszűntnek, a szerződésbe belépő és a szerződésben maradó fél tekintetében pedig a szerződést az átszálló valamennyi jog és kötelezettség vonatkozásában a jogszabály rendelkezése alapján létrejött új szerződésnek kell tekinteni.” Ez a szerződéses konstrukció a nováció.
A lakásbérleti szerződésben a bérleti díj és a költségek biztosítására kaució kiköthető. Három hónapi bérleti díjat meghaladó összeg kikötését a Ptk. méltánytalannak tartja, ezért a három hónapi bérleti díjat meghaladó kaució kikötése esetén lehetővé teszi, hogy a bérlő annak mérséklését kérje. A három hónapi bérleti díj összegét meghaladó kaució kikötése nem érvénytelen, annak mérséklésére a bérlőnek nincs alanyi joga. A bíróság az eset összes körülményeinek mérlegelése alapján dönt, mérsékli-e a három hónapi bérleti díjat meghaladó kaució összegét.
Minden hasznot hajtó dolog a haszonbérleti szerződés közvetett tárgya lehet, de leggyakrabban termőföld és erdő. A szerződés közvetett tárgya lehet hasznot hajtó jog is, ahol a hasznok szedésének joga átengedhető, vadászati jog, halászati jog stb.
Nem, mert a pénzintézet a letéti és széfszolgáltatást teljesítéséhez a dolgot nem veszi át, hanem csak helyet biztosít arra, hogy a másik fél ott valamit elhelyezzen és ahhoz illetéktelen ne férjen hozzá, ezért az ilyen jogviszony nem letéti szerződés, hanem a bérleti szerződés szabályai szerint bírálandó el.
A letéteményest letéti szerződés esetén az elkülönítési kötelezettség két vonatkozásban terheli. Egyrészt a letett vagyont el kell különítenie a saját vagyonától, másrészt a letett vagyont el kell különítenie az egyes letevők vagyona szerint. A gyűjtőletét esetén a letéteményest az elkülönítési kötelezettség csak a saját vagyon és az őrzésre átvett dolgok vonatkozásában terheli, de a letevőktől átvett dolgok elkülönítése nem. A rendhagyó letét esetében pedig a letett dolog a letéteményes vagyonának a részévé válik, ezért elkülönítési kötelezettség nem terheli.
A letevő rendelkezési jogából következik, hogy a letéti szerződést jogosult bármikor felmondani. Felmondására a Ptk. felmondási határidőt nem állapít meg, ezért a felmondás azonnali hatályú is lehet. A letevő felmondási joga csak akkor van feltételhez kötve, ha a szerződés szabályai alapján a dolgot a megszűnéskor a letéteményes harmadik személynek köteles kiadni, mert ebben az esetben felmondási jogát csak a harmadik személy hozzájárulásával gyakorolhatja.
Letéti szerződés esetén a letéteményesnek átadott dolog tulajdonjoga nem változik, tulajdonos továbbra is a letevő, vagyis a letéteményes idegen dolgot őriz. Gyűjtő letét esetén a letevők által őrzésre átadott dolgokon közös tulajdon keletkezik a letevők között, a letéteményes továbbra is idegen dolgot kezel. A rendhagyó letét esetén viszont a letéteményes megszerzi a letétbe helyezett dolog tulajdonjogát, ezt követően saját dolgot őriz.
A szállodai letétre vonatkozó felelősségi szabályokat két eltéréssel kell alkalmazni:a) A felelősség csak azokra a vagyontárgyakra vonatkozik, amelyeket a látogatok általában magukkal szoktak vinni.b) Ha megfelelő hely áll a rendelkezésre a dolgok megőrzésére, akkor az intézmények csak az ott elhelyezett tárgyakért tartoznak felelősséggel.
A forgalmazási szerződésben a forgalmazó megvásárolja a szállítótól a terméket, annak érdekében, hogy azt a saját nevében a saját javára értékesítse. A szállító és a forgalmazó közötti tulajdonjog átruházásakor tehát a cél az, hogy a terméket a forgalmazó a saját nevében értékesítse. Az értékesítési kötelezettséget ennek folytán, mint a tulajdonostól elvárt magatartást kell értékelni. A tulajdonost nem terheli „eredménykötelezettség” azért, hogy az eladás ténylegesen megtörténjen, ezért önmagában nem szerződésszegés, ha az értékesítés nem sikerült. Ha a forgalmazó minden tőle elvárható tevékenységet kifejtett annak érdekében, hogy a terméket eladja, akkor az értékesítési kötelezettségét teljesítette, szerződésszegése nem állapítható meg.
A termék jóhírneve nem azonos a Ptk. 2:45. § (2) bekezdésében írt jóhírnév megsértésével, mert annak alanya csak jogképes személy lehet. A termék jóhírneve a termék elismertségeként definiálható. A jogbérletbe adó főkötelezettsége a franchise működéséhez szükséges szerzői jogok, iparjogvédelmi jogok és know-how biztosítása, amely a jog jellegétől függően felhasználási, hasznosítási vagy használati jog engedélyezése lehet. A know-how védelmét a Ptk. a személyiségi jogok körében biztosítja és bevezeti a jog megjelölésére a védett ismeret megjelölést. E jogok összessége biztosítja a jogbérletbe vevő számára, hogy a jogbérletbe adó nevét, arculatát, ismereteit felhasználja a hálózat többi tagjával azonos módon. A know-how átadás teszi lehetővé, hogy a jogbérletbe vevő képes legyen a szerződés teljesítésére. A know‑how átadása részben írott formában történik ( franchise kézikönyv átadásával), részben pedig folyamatos segítségnyújtással.
A jogbérletbe vevő főkötelezettsége, hogy a jogbérletbe adó által biztosított jogok és ismeretek felhasználásával a saját nevében a saját javára végezze a szolgáltatások nyújtását, áruk termelését illetve értékesítését, díjfizetési kötelezettség mellett. A díj jellemzően több összetevőből áll. Általában a jogbérletbe vevőnek a belépéskor belépési díjat kell fizetni és a forgalom után jutalékot, royalty-t. Ezek mellett előfordul, hogy rendszerhasználati díjat is kell fizetni. A díj összetevőit a Ptk. nem szabályozza, csak a díjfizetési kötelezettséget rögzíti.
Az ellátási kötelezettség azt jelenti, hogy a jogbérletbe vevő köteles a terméket vagy az alapanyagot a jogbérletbe adótól vagy általa megjelölt személytől megvásárolni, annak érdekében, hogy a hálózat valamennyi tagja azonos minőségi terméket értékesítsen. A jogbérletbe vevő kivételesen akkor jogosult a terméket vagy az alapanyagot mástól megvásárolni, ha ellátási kötelezettségét a jogbérletbe adó vagy általa kijelölt személy megsértette.
Korábban a kölcsönt reálszerződésnek tekintették, amely csak a pénz átadásával jött létre, így a kölcsönszerződést szükségképpen megelőzte egy hitelmegállapodás. A Ptk.-ban szabályozott valamennyi szerződés konszenzuál szerződés, vagyis a szerződés megkötésével létrejön, ennek következtében nincs szükség arra, hogy a kölcsönszerződés megkötését hitelmegállapodás előzze meg, mert a felek a kölcsönszerződésben is megállapodhatnak abban, hogy a hitelező a kölcsön összegét az adós rendelkezésére tartja és csak egy későbbi időpontban folyósít. Ehhez képest a hitelszerződés által nyújtott többlet, hogy a hitelkeret terhére a hitelező hitelműveleteket végez. A hitelművelet nem csak kölcsön, hanem kezesség, garancia vagy más hitelművelet is lehet. Hitelművelet alatt minden finanszírozásra irányuló olyan ügyletet érteni kell, amelynek alapján a hitelfelvevőt visszafizetési vagy megtérítési kötelezettség terheli.
A betétes célja a szerződés megkötésével, hogy a bank őrizze és kezelje a pénzét, amely a letétre jellemző szolgáltatás. Ezt viszont úgy éri el, hogy a pénz tulajdonjogát átruházza a bankra, amit a bank köteles elfogadni, és helyette a visszafizetésre vonatkozó kötelmi jogosultságot kap, a pénzét a banktól bármikor visszakövetelheti.
A folyószámla-szerződésben a felek arra kötelezik magukat, hogy egy másik jogviszonyból származó követeléseiket egységes számlán tartják nyilván, időszakonként elszámolnak, és egymástól csak az elszámolás eredményeként mutatkozó különbözetet kérik. A folyószámlát általában az egyik fél vezeti, és időszakonként megállapítja annak egyenlegét. Ehhez a megállapításhoz még nem fűződik joghatás, csak akkor, ha azt a másik fél elfogadta, vagy 30 napos jogvesztő határidőn belül nem élt kifogással. A folyószámla egyenleg elfogadásának joghatása, hogy a folyószámlán szereplő egyes követelések megszűnnek, és azt a folyószámla egyenlege váltja fel.
A bejegyzés elmaradásának jogkövetkezménye nem a faktoring szerződés érvénytelensége vagy hatálytalansága, hanem az, hogy a faktor érvényes jogcím hiányában az engedményezés ellenére nem szerzi meg a követelés tulajdonjogát, a faktort a követelésen csak olyan jogok illetik meg, mint a zálogjogosultat, akinek zálogjogát a hitelbiztosítéki nyilvántartásba nem jegyezték be. Ez azt jelenti, hogy a törvény az engedményezési szerződést zálogjog alapításának tekinti, amelyet a hitelbiztosítéki nyilvántartásba nem jegyeztek be. Az új zálogjogi szabályok azonban ilyenkor is elismerik a zálogjog felek közötti hatályát, ami azt jelenti, hogy a faktor a követelésből ilyenkor is kielégítést kereshet, de nincs kielégítési elsőbbsége.
A lízingbeadót a lízingtárgy hibája miatt csak akkor terheli kellékszavatosság, ha a lízingtárgy kiválasztásában közreműködött, vagy a lízingtárgy megszerzésére irányuló szerződésben a szavatossági jogairól a lízingbevevő hozzájárulása nélkül lemondott.
A mögöttesség azt jelenti, hogy a kezes helytállási kötelezettsége csak akkor válik esedékessé, ha a biztosított követelés kötelezettje nem teljesít. A kezesség a biztosított követelés személyi biztosítéka, mert a kötelezettől eltérő személy vagyonát vonja be a követelés fedezetébe. A kezes kötelezettsége járulékos, mert a kezes helytállási kötelezettségének tartalma és terjedelme ahhoz a kötelezettséghez kapcsolódik, amelyért a kezes kötelezettséget vállalt, de kiterjed a kötelezett szerződésszegésének jogkövetkezményeire és a kezesség elvállalása után esedékessé vált mellékkövetelésekre. Kivételesen a helytállási kötelezettség túlterjed a biztosított követelés terjedelmén és kiterjed a perköltségre és a végrehajtási költségekre is, ha a jogosult a kezest a per előtt a teljesítésre eredménytelenül szólította fel. E kivétellel nem válhat a kezes helyzete terhesebbé ahhoz képest, mint amilyen az elvállaláskor volt. A követelés csökkenése csökkenti a kezes helytállási kötelezettségét is. A járulékosság következménye, hogy a kezes nemcsak a saját, hanem a főkötelezett kifogásait is felhozhatja és beszámíthatja a saját és a főkötelezett ellenkövetelését is.
A jogosultat a tájékoztatási kötelezettség az általános együttműködési és tájékoztatási kötelezettség alapján terheli, de a kódex speciális tájékoztatási kötelezettséget is előír ezen felül. A speciális tájékoztatási kötelezettség előírásának célja, hogy a kezes birtokában legyen a teljesítéséhez és a megtérítési igénye érvényesítéséhez szükséges információknak. Ennek megfelelően a Ptk. előírja, hogy a jogosult köteles tájékoztatni a kezest - a kötelezett teljesítésének elmaradásáról,- a biztosított kötelezettség teljesítési határidejének a megváltozásáról,- a kötelezett helyzetében beálló minden változásról, amely hátrányosan befolyásolja a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét.A teljesítés elmaradásáról azért kell tájékoztatni a kezest, hogy felkészülhessen arra, hogy a jogosult felszólítása esetén a kötelezett helyett teljesítenie kell, és megtehesse azokat az intézkedéseket, amelyek a megtérítési igénye érvényesítéséhez szükséges. A tájékoztatási kötelezettség akkor is fennáll, ha megváltozik a kötelezettség teljesítési határideje, akár korábbi időpontra, akár későbbi időpontra (fizetési haladék) változik, mert mindkettő befolyásolhatja a kezes teljesítését. A tájékoztatási kötelezettség kiterjed arra az esetre is, ha a teljesítés felmondás miatt esedékessé válik. A kötelezett helyzetében beálló változásról akkor kell tájékoztatni a kezest, ha az hátrányosan befolyásolja a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét. A jogosultat csak a tudomására jutott releváns információ vonatkozásában terheli tájékoztatási kötelezettség. A tájékoztatásnak késedelem nélkül kell megtörténnie, és minden esetben tartalmaznia kell a biztosított követelés aktuális összegét. Az ún. globális kezesség esetén – ahol nem érvényesül a kezes helyzetének súlyosbodására vonatkozó tilalom – a jogosult arról is köteles tájékoztatni a kezest, ha a biztosított követelés mértéke a kezesség elvállalásakor számított vagy az utolsó tájékoztatáskor fennálló mértékhez képest húsz százalékkal nőtt. A felek a tartozás kisebb mértékű növekedésének esetére vagy akár rendszeres tájékoztatási kötelezettséget is előírhatnak.
A sortartás kifogása egy halasztó hatályú, a jogosult igényérvényesítésének időleges késleltetésére alkalmas alakító jog, amelyhez nem szükséges a jogosult hozzájárulása. A sortartás kifogásával a kezes rákényszerítheti a jogosultat arra, hogy legalább kísérelje meg az igény adóssal szembeni érvényesítését. A kezes ugyanis mindaddig a teljesítést megtagadhatja, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a főkötelezettel szemben megkísérelte a követelés behajtását, de az észszerű időn belül nem vezetett eredményre. Ez a szabály viszont a kezes és a kötelezett együttes perlésének nem akadálya. A kezesnek egyébként is csak joga, de nem kötelezettsége, hogy a sortartást kifogásolja. Ha nem él a sortartás kifogásával, akkor a marasztásának jogi akadálya nincs.
A kártalanító kezes csak a követelés főkötelezettől behajthatatlan részéért vállal kezességet. A jogosultnak ezért a főkötelezettel szembeni végrehajtási és felszámolási eljárás eredményét is meg kell várnia ahhoz, hogy igazolni tudja, követelése nem nyert kielégítést, és a kezessel szemben igényt tudjon érvényesíteni. Mivel a főkötelezettel szembeni igényérvényesítés már befejeződött akkor, amikor a kezessel szembeni igényérvényesítés joga megnyílik, ezért a kártalanítási kezes a főkötelezettel együtt nem perelhető.
A garancia is mögöttes személyi biztosíték, de a garantőr kötelezettsége nem járulékos, hanem önálló kötelezettségvállalás. A garantőr helytállásának mértékét és feltételeit a garanciaszerződés vagy a kötelezettségvállalás határozza meg és nem a főkötelezettség. A garantőr nem lehet fogyasztó, mert a kódex az általa kötött garanciavállalást átminősíti kezességgé. A garantőr nem érvényesítheti a főkötelezettet megillető kifogásokat és nem számíthatja be annak ellenkövetelését. A garantőr nem a főkötelezett helyett teljesít, hanem a saját kötelezettségét teljesíti. Ennek következménye, hogy a törvény alapján nem keletkezik megtérítési igénye a főkötelezettel szemben. Megtérítési igénye csak a főkötelezettel kötött szerződése alapján keletkezhet.
A biztosítási szerződés alapján a biztosító kötelezettsége a szerződésben meghatározott kockázatokra fedezetet nyújtani (dare) és a kockázatviselés kezdete után bekövetkezett biztosítási esemény esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatás nyújtása (praestare). A biztosítónak tehát két főkötelezettsége van, a fedezetnyújtási kötelezettség és a helytállási kötelezettség. A biztosítóval szerződő fél kötelezettsége a díjfizetés. Ha a szerződésből bármelyik kötelezettség hiányzik, akkor a szerződés nem minősül biztosítási szerződésnek, mert a biztosítási szerződésnek ingyenes változata nincs.
Az együttbiztosítás lényege, hogy a szerződő ügyfél, egy szerződésben, több biztosítóval köt szerződést oly módon, hogy a szerződésben meghatározzák a biztosítási kockázatot, amelyet a biztosítók a szerződésben előre meghatározott mértékben viselnek. Az együttbiztosítási szerződésben meg kell határozni a szerződésben részvevő biztosítókat és kockázatvállalásuk mértékét, ennek hiánya ugyanis semmisséget okoz. A többszörös biztosítás pedig azt jelenti, hogy a szerződő ugyanarra a biztosítási érdekre, több biztosítóval egymástól függetlenül külön‑külön szerződést köt. Ebben az esetben minden biztosítás érvényes, a szerződő választása szerint bármelyik biztosítóval szemben érvényesítheti az igényét. Az a biztosító, amelyhez a kárigényt a biztosított benyújtotta az általa kiállított fedezetigazolásban írt feltételek szerint az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles teljesíteni. A Ptk. nem mondja ki, hogy itt is érvényesül a káronszerzés tilalma, de ez következik abból, hogy a teljesítő biztosító a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet. A kifizetett kárt a megtérítési igény alapján a biztosítók egymást közt azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a biztosított irányába felelnének. E szabály azonban csak akkor tud érvényesülni, ha a kárt kifizető biztosító tudomást szerez a többszörös biztosításról.
A reaktiválás azt jelenti, hogy ha a szerződés – felhívás és póthatáridő tűzése ellenére – a folytatólagos díjfizetés elmulasztása miatt szűnt meg és a biztosító nem indított pert a díjfizetés elmulasztása miatt – akkor a szerződő a szerződés megszűnésétől számított 120 napon belül, írásban kérheti a biztosítót, hogy a kockázatviselést állítsa helyre. Ha a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik, akkor a biztosító a biztosítási fedezetet helyreállítja.
A fedezetfeltöltés (a régi Ptk. szóhasználata szerint díjfeltöltés) a kárbiztosítás körében alkalmazott fogalom, amelynek lényege, hogy ha egy biztosítási időszakon belül az ügyfél részére a kár fedezetéül szolgáló összeg terhére egy vagy több biztosítási esemény miatt kifizetés történik, akkor a biztosítási összeg a kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha az ügyfél a biztosítási összeget az eredeti összegre feltölti, azaz pótdíjat fizet. A fedezetfeltöltés hiányában a biztosítási összeg csak az új biztosítási időszakban áll vissza az eredeti biztosítási összegre. A biztosítási összeg csökkenésére vonatkozó jogkövetkezményt a biztosító csak abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg a szerződő fél figyelmét írásban felhívja és a fedezetfeltöltés díját is közli. A tájékoztatásnak legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg meg is kell érkezni a szerződő félhez, és a tájékoztatásban észszerű határidőt is meg kell állapítani arra vonatkozóan, hogy a szerződő milyen időpontig élhet a fedezetfeltöltés lehetőségével. Ha a szerződő és a biztosított személye eltér, akkor a tájékoztatást a biztosított részére is meg kell küldeni. Ha a tájékoztatás ellenére a szerződő fél vagy a biztosított a fedezetfeltöltés lehetőségével nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra. Ha viszont a biztosító a figyelemfelhívást elmulasztotta, vagy az későn érkezett meg, akkor a biztosító feltöltés hiányában is az eredeti biztosítási összegig köteles teljesíteni,Az új szabályok szerint a fedezetfeltöltésre vonatkozó szabályokat a felelősségbiztosításra és a balesetbiztosításra is alkalmazni kell, mert az új Ptk. erre vonatkozó kizárást már nem tartalmaz. A kötelező felelősségbiztosításról szóló Kgfb. tv. 13. § (1) bekezdése azonban a fedezetfeltöltés kizárását továbbra is tartalmazza, a biztosító minden biztosítási esemény után az eredeti biztosítási összeghatárig köteles teljesíteni.
Várakozási idő alatt azt az időtartamot kell érteni, amely a szerződés hatályba lépése és a biztosító kockázatvállalásának beállta vagy teljes kockázatvállalása között eltelik. A várakozási idő vonatkozhat minden kockázatra (általános várakozási idő) és vonatkozhat egyes kockázatokra (különös várakozási idő) a várakozási időnek nem kell a kockázatokra vonatkozóan teljesnek lenni, hanem vonatkozhat az adott kockázat bekövetkezése esetén a biztosítási szolgáltatás csökkentésére. Az ún. látens kockázatok miatt leggyakrabban az életbiztosítási szerződések esetén fordult elő. Lehetséges ugyanis, hogy a biztosított halálos beteg, de még ő maga sem tud róla. A várakozási idő hat hónapnál hosszabb nem lehet, a várakozási idő ezt meghaladó része semmis. A várakozási idő a szerződés létrejöttével veszi kezdetét, de a felek a szerződésben más időpontot is meghatározhatnak.A várakozási idő az egészségbiztosítási szerződések közé tartozó ápolási szerződés esetén, illetve akkor is alkalmazható, ha a biztosítandó személy valamely tartós betegsége az egészségbiztosítási szerződés megkötéskor is ismert volt mindkét fél számára, akkor az említett betegségre vonatkozóan az egészségbiztosítási szerződésben legfeljebb hároméves várakozási időt köthetnek ki az általános szabályok szerint kiköthető hat hónap helyett. A jogalkotó elő kívánja segíteni a biztosítóváltás lehetőségét azzal, hogy kimondja a korábbi egészségbiztosítási szerződés alapján fennállt várakozási idő az új szerződés várakozási idejébe beszámít.
A tartásra jogosult célja, hogy élete végéig személyes igényei szerinti tartási szolgáltatást kapjon, biztosított legyen a létfenntartása. A tartásra kötelezett célja, hogy a tartás fejében megszerezze a tartásra jogosult ingatlanát, nagyobb értékű ingóságát, esetleg valamely jogát.
A tartás körébe tartozik minden olyan szolgáltatás, amely a jogosult létfenntartásához és életkörülményei biztosításához szükséges. A felek jogosultak arra, hogy a tartási szerződésben meghatározzák, hogy a kötelezett milyen szolgáltatásokat köteles nyújtani. Ha azonban nem határozzák meg, vagy nem kellő részletességgel határozzák meg, akkor a tartás körébe tartozik- a tartásra jogosult lakhatásának biztosítása,- élelemmel és ruházattal történő ellátása,- gondozása (takarítás, mosás, fürdetés, öltöztetés stb.)- betegsége esetén ápolása és gyógyíttatása (gyógyszerköltség fedezése, de a gyógykezelés eléréséhez szükséges közlekedési költség fedezése is stb.),- halála esetén illő eltemettetése (a helyben szokásos temetési és halotti tor költségeinek fedezése).
A szerződés megkötésekor nem lehet megállapítani, mennyi lesz a tartásra kötelezett szolgáltatásának értéke, ennek következtében a szolgáltatás értékét nem lehet az ellenszolgáltatás értékéhez viszonyítani, ennek folytán sem a feltűnő értékaránytalanság, sem az uzsora nem vizsgálható.
Ha a tartás ellenértéke ingatlan tulajdonjogának átruházása volt, akkor a tartásra jogosultnak fel kell hívni a kötelezettet megfelelő biztosíték adására. Ha a kötelezett a felhívásnak megfelelő határidő alatt nem tesz eleget, akkor a tartásra jogosult egyoldalúan kérheti a tartási szerződésből eredő igényei biztosítására a tartási jog teherként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzését.
A bíróság a felek között kialakult konfliktusokat a következő eszközökkel kezelheti: bírósági szerződésmódosítással, a szerződés életjáradéki szerződéssé alakításával, vagy a szerződés megszüntetésével.A bírói szerződésmódosításnak az általános szabálytól eltérően nem feltétele, hogy a szerződés változatlan tartalommal való fenntartása bármelyik fél lényeges jogi érdekét sértse, hanem elegendő, ha a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartása - különösen a felek megromlott viszonyára figyelemmel - indokolatlan. Amennyiben az egyik fél a bíróságtól a szerződés módosítását kéri, és a módosítást indokolttá tevő feltételt igazolja, akkor a bíróság mindkét fél érdekeinek figyelembevételével a szerződést módosíthatja. A bíróság a felek kérelméhez nincs kötve, de nem alkalmazhat olyan jogkövetkezményt, amely ellen mindkét fél tiltakozik. Ha valamelyik fél a szerződés megszüntetését kéri, de a felek érdekei és körülményei lehetővé teszik, akkor a tartási szerződésben írt szolgáltatások mértékének és módjának a megváltoztatásával a szerződés módosítása mellett lehet dönteni, feltéve, hogy ezen mód ellen a felek nem tiltakoznak. Ha a természetbeni tartás lehetetlenné válik, akkor a fél kérheti s szerződés ideiglenes vagy végleges módosítását életjáradéki szerződéssé. Az életjáradéki szerződéssé történő módosítást nem zárja ki az sem, ha valamelyik fél magatartása folytán vált a természetbeni tartás lehetetlenné. Nincs lehetőség az életjáradéki szerződéssé alakításra, ha ez ellen mindkét fél tiltakozik. Az életjáradéki szerződéssé alakítás esetén a bíróságnak meg kell határoznia, hogy a tartásra kötelezett milyen összegű járadék fizetésére köteles. A járadék összege nem lehet kevesebb, mint a természetben nyújtott tartás ellenértéke. A szerződés megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha sem a szerződés tartalmának megváltoztatásával, sem életjáradéki szerződéssé alakítással a szerződés célja nem valósítható meg.
Nem, mert a több pólusú szerződésektől eltérően a szerződés tárgya nem áruk vagy szolgáltatások cseréje, hanem a tagok közötti együttműködés a közös cél érdekében.
Az elhasználhatatlan dolog tulajdonjogát a tag megtarthatja és csak a dolog használatát engedi át a társasági célok megvalósításához. A pénz és az elhasználható dolgok pedig a tagok közös tulajdonába kerülnek. A tag a tulajdoni hányadával önállóan nem rendelkezhet.
Ha az ügyviteli döntést egy vagy több tag hozza, akkor az ügyviteli döntésből kizárt tag számára lehetővé kell tenni a döntések esetleges korrekcióját, a hibák kijavítását, Ezt a célt szolgálja az ellentmondás intézménye, amely jogvédelmet biztosít az ügyviteli döntésekben részt nem vevő tag számára a meghozott ügyviteli döntésekkel szemben. Ha a döntést az önálló ügyviteli jogkörrel rendelkező tag hozta, akkor bármely tag - függetlenül attól, hogy van-e ügyviteli döntési jogosítványa -, az együttes ügyviteli jogkörben hozott döntéssel szemben pedig az ügyviteli döntésből kizárt tag ellentmondással élhet. Az ellentmondás joga érvényesen nem zárható ki, azaz kógens szabály. Ha bármely tag az ügyviteli döntéssel szemben ellentmondással élt, akkor az ellentmondásról a tagok együttesen döntenek. A tervezett intézkedés mindaddig nem hajtható végre, amíg a tagok az ellentmondásról döntést nem hoztak. A döntésnek arról kell szólnia, hogy az ügyviteli döntést megerősítik-e vagy elvetik.
A Ptk. nem teszi lehetővé, hogy a tag társaságba bevitt vagyonára a hitelező végrehajtást vezessen, de azt a jogot biztosítja, hogy a szerződés megszűnése esetén a tagot megillető elszámolási hányadból a hitelező kielégítést keressen. Ennek érdekében a hitelezőnek el kell érni a polgári jogi társaság megszűnését, az elszámolást és az elszámolási hányad kiadását. Ezt a Ptk. úgy biztosítja, hogy amennyiben a hitelező a tag ellen végrehajtási eljárást indít, és a végrehajtási eljárásba a tagot megszűnés esetén megillető elszámolási hányadot is bevonja, akkor magának a hitelezőnek biztosítja a tagot határozatlan időre szóló szerződés esetén megillető rendes felmondás jogának gyakorlását. A hitelező felmondása a polgári jogi társasági szerződést megszünteti, és a tagnak járó elszámolási hányad a végrehajtás eljárásban lefoglalható, amelyből a hitelező igénye kielégíthető. Speciális szabály, hogy a hitelező ilyen esetben sem követelheti a tagnak járó hányad természetben történő kiadását, akkor sem, ha a tag megszűnés esetén a vagyon természetben történő kiadását követelhetné. A Ptk. a tag hitelezőjének határozott időre kötött polgári jogi társasági szerződés esetén is biztosít felmondási jogot, három hónapos felmondási határidővel, de csak akkor, ha a határozott időre kötött szerződésből egy évnél hosszabb idő van hátra. Ha a határozott időre szóló szerződésből egy évnél rövidebb idő van hátra, akkor a hitelező csak a határozott idő lejárta után gyakorolhatja a felmondás jogát.
Igen, egyetlen eset van. Főszabályként a tag halála vagy megszűnése a társaságot megszünteti. A tag halála vagy megszűnése esetén a társaság megszűnésére nem azért kerül sor, mert valamelyik tag a társaság megszüntetését akarta volna, ezért a Ptk. engedélyezi, hogy a megmaradt tagok egyhangúlag úgy döntsenek, hogy a szerződést a meghalt, vagy megszűnt tag nélkül hatályban tartják. Ha a tagok a szerződés hatályban tartása mellett döntenek, akkor az elhunyt tag örököseivel, vagy a megszűnt jogi személy jogutódával főszabályként a társaságnak el kell számolni. Ha azonban tag örökösei vagy a tag jogutóda kérelmezi, hogy a volt tag helyébe léphessen, és a jogutód kérelméhez a megmaradt tagok hozzájárulnak, akkor a jogutód a jogelődje helyébe lép. Ebben az esetben a meghalt vagy megszűnt taggal kapcsolatos vagyoni elszámolást nem kell elvégezni, mert a jogutód a jogelődje helyébe lép, az ő vagyoni pozícióját fogja folytatni.
Élettársi kapcsolat két személy között akkor jön létre, ha házasságkötés nélkül, közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben élnek, feltéve, hogy egyik házastárs sem él mással házassági életközösségben, bejegyzett élettársi életközösségben, vagy élettársi közösségben, és nem egyenes ági rokonok vagy testvérek. A fenti feltételek fennállása esetén az élettársi kapcsolat létesítésének ténye hozza létre az élettársi kapcsolatot.
Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartását azért hozták létre, hogy megkönnyítse az élettársi kapcsolat létének bizonyítását. Az élettársi nyilatkozat nem konstitutív hatályú, nem hozza létre és nem szünteti meg az élettársi kapcsolatot. A nyilatkozattal szemben bizonyítható, hogy az élettársi kapcsolat még nem, vagy már nem áll fenn, és élettársi nyilatkozat hiányában is bizonyítható, hogy az élettársi kapcsolat fennáll. A nyilvántartást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a közjegyző kezeli, de a nyilatkozatok bejegyzése sem változtat azon, hogy az élettársi kapcsolat de facto jellegű kapcsolat. A nyilatkozat nyilvántartásba vételének szerepe abban áll, hogy vélelmet állít fel arra vonatkozóan, hogy akik együtt szerepelnek a nyilvántartásban, azok élettársak, mindaddig, amig házasságot nem kötnek, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot nem létesítenek.
A szerződés harmadik személyekkel szembeni akkor hatályos, ha az élettársi vagyonközösségi szerződést bevezették az élettársi vagyonközösségi szerződések nyilvántartásába, vagy ha az élettársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott, vagy tudnia kellett.
A Ptk. szabályai csak akkor alkalmazhatók, ha az élettársak nem kötöttek vagyonjogi megállapodást. A törvényes vagyonjogi rendszer lényege, hogy az élettársak az élettársi kapcsolat fennállása alatt is önálló jogszerzők, nem jön létre közöttük az együttélés folytán közös tulajdon, egymás tartozásaiért nem felelnek. Az életközösség megszűnésekor lehet csak a másik élettárs vagyonában bekövetkezett vagyonszaporulat megosztását kérni, amelyet elsődlegesen természetben kell kiadni. E szabály nem alkalmazható az élettárs olyan vagyonára, amely házassági életközösség esetén külön vagyonnak számítana. A vagyonszaporulatra a másik élettárs a közreműködés arányában tarthat igényt. A szerzésben való közreműködésnek számít a háztartásban, gyermeknevelésben végzett munka és a másik élettárs vállalkozásában végzett munka is. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra méltánytalan hátrányt jelent.
Igen, van. Ha az élettársi jogviszony létrejöttekor vagy annak fennállása alatt a közösen használt lakás további használatát az életközösség megszűnése esetére az élettársak előzetesen szerződéssel rendezik, akkor a megállapodás csak akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Ha a megállapodásra az életközösség megszűnése után kerül sor, akkor a megállapodás érvényességéhez nem szükséges alakszerűség.
21. tétel Wolters Kluwer Jogtár Ptk. kommentárja
|
