 |
Hamza Gábor A ius privatum universale magyar képviselője – Vécsey Tamás
|
|
|
Könyvünk különleges időutazásra hívja az olvasót a 19. századi magyar jogtudomány világába Vécsey Tamás munkásságán keresztül. A kötet alapját egy 88 oldalas, kézzel írott jegyzet képezi, amelyet tanítványai készítettek 1877-ben, s melynek középpontjában a római jog hatása áll a magyar jogfejlődésre, különös tekintettel annak szellemi örökségére és európai jogi kultúrában betöltött szerepére. A bevezető tanulmányt Hamza Gábor jegyzi, aki Vécsey pályafutását a korabeli jogászképzés változásainak tükrében értelmezi. Olvasható az omnisaccess.hu-n.
|
||
 |
Mészáros István László A jogállamiság bibliai gyökereiről |
|
|
Hogyan jelennek meg a joguralom, az ellenállási jog, az emberi jogok és a hatalommegosztás elvei a Biblia szövegében? A Mózesi Törvények és az ókori izraeli államszervezet példáján keresztül feltárul, hogy a törvény elsőbbségének elve, a hatalom korlátozása, valamint az emberi jogok védelme már az Ó- és Újszövetség tanításaiban is jelen volt. A könyvben szereplő tanulmányok bemutatják, hogy ezek az alapelvek miként járultak hozzá a zsidó-keresztény kultúrkör jogi és politikai fejlődéséhez, és hogyan váltak a modern alkotmányosság és jogállamiság sarokköveivé.Mészáros István László ügyvéd, 1990 és 1998 között az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságának alelnöke, 1994 és 1995 között az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottságának, majd 1996 és 1998 között az Európai Integrációs Ügyek Bizottságának tagja, 1994 és 1998 között az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Jogi Bizottságának, továbbá Menekültügyi Bizottságának tagja volt. A Szent Pál Akadémia rektorhelyettese, a „Bibliai államélet” tárgy oktatója. 2021 óta tagja a Márkus Dezső Összehasonlító Jogtörténeti Kutatócsoportnak, rendszeres szerzője a Díké című folyóiratnak. Olvasható az omnisaccess.hu-n.
|
||
 |
Herger Cs. Eszter Mozaikok a házassági jog történetéből természetjogi nézőpontból |
|
|
A kötet természetjogi megközelítéssel vizsgálja a házasság intézményét, illetve a házas nő jogállását az európai jogi kultúrában a noahita szövetségben megjelenő univerzális normák, valamint a mózesi szövetség és az Újszövetség tükrében. Foglalkozik a római-germán jogi kultúrában a férji hatalom következményeivel és az egyházatyák házasság-felfogásával, majd a középkori nyugati egyház, a reformátorok és a 17. századi protestáns természetjogászok családképével. A jogi modernizáció folyamatához igazodva bemutatja a kontinentális Európa természetjogi kódexeinek a törekvését a tradicionális családmodell fenntartására és ezzel párhuzamosan a felvilágosult természetjogászok családvédelmi érvelését a common law területén. A kötet a szekularizált bontójog magyarországi bevezetésének és a mediáció korabeli formájának, a békéltetésnek a tanulságaival zárul. Azt az állítást, hogy a férfinek és nőnek teremtett Ember egyaránt és egyező mértékben értékes, és a nőt, bár számos vonatkozásban kétségtelenül „gyöngébb edény”, a kereszténység nem elnyomja, hanem éppen ellenkezőleg felemeli, a szerző évszázadokon átívelő, mozaikokként illeszkedő kutatási eredményeivel kívánja igazolni.A családjogász-jogtörténész szerző, Herger Cs. Eszter az Mta doktora, a Pte Ájk tanszékvezető egyetemi tanára, a Márkus Dezső Összehasonlító Jogtörténeti Kutatócsoport vezetője. Kutatásai az európai házassági köteléki- és vagyonjog történetére, az európai jogi kultúra zsidó-keresztény gyökereire, az egyházak és a modern állam közötti kapcsolat modelljeire és az 1933–1944 közötti időszakban a német és a magyar magánjogban bekövetkező torzulások összehasonlítására irányul. Olvasható az omnisaccess.hu-n.
|
||
|
|
||
