Hírek

2018.10.12 15:20

Hírlevél

Kiadónk könyveit megvásárolhatja, illetve megrendelheti könyvesboltjainkban, valamint arra is van lehetőség, hogy a könyveket félretegyük önnek. Keressen minket személyesen, e-mailben, illetve telefonon!

Budapest, XIII. kerület Victor Hugo u. 9., a Lehel tér mellett.
+36-20-355-7125
novissima@novissima.hu
Budapest, V. kerület Károlyi utca 17. az Egyetem tér mellett,
(06 1) 269 9533
novissima.karolyi@novissima.hu
(A Novissima Kaptár könyvesbolt
Pécsen a Tudásközpontban határozatlan ideig zárva.)

Módosítások, lezárva 2020. 01. 22.


Módosítások

A pótlap a lezáráskor (2020. 08. 06.) ismert, 2020. szeptember 1-ig hatályba lépő módosításokat tartalmazza.

 

2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről

 

Negyedik könyv, Családjog

2020. március 1-es módosítások

Módosította a 2019. évi CXXVII. törvény 169. § a)-b) pontja 2020. március 1. napjától.

4:183. § (2) A bíróság polgári nemperes eljárásban kérelemre kötelezi a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozó, a kapcsolattartás szabályait megszegő felet a kapcsolattartás akadályozása, szabályainak megszegése folytán keletkezett igazolt költségek viselésére.

4:185. § [A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása]
A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtását a bíróság polgári nemperes eljárásban rendeli el.

2020. szeptember 1-es módosítások

Módosította a 2020. évi LXV. törvény 20. §-a 2020. szeptember 1. napjától.

4:121. § (1) Örökbefogadó az a huszonötödik életévét betöltött, cselekvőképes személy lehet, aki a gyermeknél legalább tizenhat évvel, legfeljebb negyvenöt évvel idősebb, és személyisége, körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására. Három év feletti gyermek örökbefogadása iránti kérelem benyújtása esetén az örökbefogadás a gyermek érdekében abban az esetben is engedélyezhető, ha az örökbefogadó szülő és a gyermek között legfeljebb ötven év a korkülönbség. Rokoni vagy házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtől el kell tekinteni.

Módosította a 2020. évi LXV. törvény 21. §-a 2020. szeptember 1. napjától.

4:124. § (1) A gyámhatóság a nevelésbe vett gyermeket legfeljebb négy évre örökbefogadhatónak nyilvánítja, ha a szülőjének szülői felügyeleti joga nem szűnt meg és a szülő önhibájából
a) gyermekével nyolc hónapja nem tart rendszeres kapcsolatot vagy három hónapon át semmilyen formában nem tart kapcsolatot, illetve életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt a nevelésbe vétel nem szüntethető meg; vagy
b) lakó- és tartózkodási helyét az új lakó- és tartózkodási helyének hátrahagyása nélkül megváltoztatja, és az annak felderítésére irányuló intézkedések három hónapon belül nem vezetnek eredményre.

Módosította a 2020. évi LXV. törvény 22. §-a 2020. szeptember 1. napjától.

4:124. § (3) Az (1) bekezdés a) pontja esetén az örökbefogadhatóvá nyilvánítás jogkövetkezményére a szülőt az ideiglenes hatályú elhelyezést és a nevelésbe vételt elrendelő határozatban figyelmeztetni kell.



Első könyv, Bevezető rendelkezések

Nem módosult.


Második könyv, Az ember mint jogalany

Módosította a 2019. évi CX. törvény 84. § (3) bekezdés a)-b) pontja 2020. március 1. napjától.

2:25. § [A zárlat elrendelése és a zárgondnokrendelés]
Ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés látszik indokoltnak, és az érintett személy vagyonának védelme sürgős intézkedést igényel, a gyámhatóság a vagyonra vagy annak egy részére zárlatot rendel el, és ezzel egyidejűleg zárgondnokot rendel ki.

2:26. § [Az ideiglenes gondnokrendelés]
(1) Azonnali intézkedést igénylő esetben a gyámhatóság ideiglenes gondnokot rendelhet annak a nagykorúnak, akinek a cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezése látszik indokoltnak, és személyének vagy vagyonának védelme zárlat elrendelésével vagy más módon nem lehetséges.
A (2) és (3) pont nem módosult.

Hatodik könyv, Kötelmi Jog XXV. cím Az élettársi kapcsolat

Nem módosult.

Nyolcadik könyv, Záró rendelkezések

Nem módosult.

 

2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről (Kivonat) (Ptké.)

 

Megállapította a 2019. évi CX. törvény 88. §-a. Hatályos 2020. január 1. napjától.

6. § A gyámhatóságnak a – cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezésről szóló, felülvizsgálati kötelezettséget nem tartalmazó – határozatok felülvizsgálata iránt a bíróságon pert kell indítania.

 

A kúria 1/2014. PJE jogegységi határozata

Nem módosult.

 

2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint  az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények  módosításáról (Bét)

Nem módosult.

 

2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről (Csvt.)

Nem módosult.

 

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Kivonat) (Gyvt.)

 

A Gyvt. kivonat módosításai 2020. január 1. napjától


A Gyvt. "Foglalkoztatási tilalom a gyermeki jogok védelme érdekében" alcíme 2020. január 1. napjától a 2019. évi CX. törvény alapján a következő 10/B. §-sal egészül ki:
10/B. § A működést engedélyező szerv a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartására (a továbbiakban: szolgáltatói nyilvántartás) és e szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági ellenőrzése során a gyermekvédelmi rendszer keretében – miniszteri rendeletben meghatározott munkakörben, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban – foglalkoztatott vagy foglalkoztatni kívánt személlyel szemben a 10/A. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti kizáró okok fennállásának szükség szerinti vizsgálata céljából elektronikus úton a bűnügyi nyilvántartó szervtől adatot igényel a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 11. § (1) bekezdés c) és e) pontja, 16. § (1) bekezdés c) és f) pontja, valamint a 23. § c) pontja szerinti adatok tekintetében.

A Gyvt. 17. § (1) bekezdés c) pontjában 2020. január 1. napjától a 2019. évi CXII. törvény alapján a "köznevelési" szövegrész helyébe a "köznevelési intézmények és a szakképző" szöveg lép.

A Gyvt. 68/A. § (1) bekezdése helyébe 2020. január 1. napjától a 2019. évi CX. törvény alapján a következő rendelkezés lép:
(1) Ha az oktatási intézmény a Cst. 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eset fennállásáról értesíti a gyámhatóságot, a gyámhatóság elrendeli a 16. életévét be nem töltött, védelembe vétel hatálya alatt nem álló gyermek védelembe vételét.

A Gyvt. 69/C. § (3) bekezdésében 2020. január 1. napjától a 2019. évi CX. törvény alapján az "évente" szövegrész helyébe a "kétévente" szöveg lép.

A Gyvt. 72. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában 2020. január 1. napjától a 2019. évi CXXVI. törvény alapján a "pszichiátriai betegek otthonában helyezi el" szövegrész helyébe a "pszichiátriai betegek otthonában, vagy az Szt. 75. §-a szerinti támogatott lakhatásban" szöveg lép.

A Gyvt. 78. § (2) bekezdés a) pontja 2020. január 1. napjától a 2019. évi CXXVI. törvény alapján a következő ad) alponttal egészül ki:
(A nevelésbe vétel elrendelésével egyidejűleg a gyámhatóság
a gyermek ideiglenes gondozási helyéül)
ad) az Szt. 75. §-a szerinti támogatott lakhatást
(jelöli ki,)

A Gyvt. 79. § (4) bekezdésében 2020. január 1. napjától a 2019. évi CXXVI. törvény alapján a "pszichiátriai betegek otthonát" szövegrész helyébe a "pszichiátriai betegek otthonát, vagy az Szt. 75. §-a szerinti támogatott lakhatást" szöveg lép.

A Gyvt. 80. § (2) bekezdésében 2020. január 1. napjától a 2019. évi CXXVI. törvény alapján a "pszichiátriai betegek otthonával" szövegrész helyébe a "pszichiátriai betegek otthonával, a támogatott lakhatást nyújtó szervezettel" szöveg lép.

A Gyvt. 80/B. § (1) bekezdés c) pontjában 2020. január 1. napjától a 2019. évi CXXVI. törvény alapján a "megváltozik" szövegrész helyébe a "megváltozik, vagy" szöveg lép.

A Gyvt. 80/B. § (1) bekezdése 2020. január 1. napjától a 2019. évi CXXVI. törvény alapján a következő d) ponttal egészül ki:
(A gyámhatóság a gyermek gondozási helyét hivatalból vagy kérelemre megváltoztatja, ha)
d) a nagy létszámú fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona az Szt. 75. §-a szerinti támogatott lakhatássá kerül átalakításra,
(és ezért a gyermek nevelését az addigi ellátási formában már nem vagy nem megfelelő módon lehet biztosítani.)

A Gyvt. kivonat módosításai 2020. március 1. napjától

2020. március 1. napjától a 2019. évi CX. törvény alapján hatályát veszti a Gyvt. 68/A. § (5) bekezdése.

A Gyvt. 72. § (5) bekezdése helyébe 2020. március 1. napjától a 2019. évi CX. törvény alapján a következő rendelkezés lép:
(5) A beutaló szerv ideiglenes hatályú elhelyezéséről szóló döntése ellen az ügyfél tizenöt napon belül indíthat közigazgatási pert. A beutaló szerv a benyújtástól számított nyolc napon belül továbbítja a bírósághoz a keresetlevelet. A bíróság a keresetlevél hozzá való érkezését követő harminc napon belül határoz.

2020. március 1. napjától a 2019. évi CX. törvény alapján hatályát veszti a Gyvt. 73. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az ", és hogy a döntést megfellebbezték-e" szövegrész.

 

A Gyvt. kivonat módosításai 2020. július 1. napjától

 

A Gyvt. X. Fejezete a 2020. évi V. törvény alapján 2020. július 1. napjától a következő alcímmel egészül ki:

Általános védelmi intézkedés

76/B. § A rendőrség az emberkereskedelem feltételezett áldozatává vált gyermek védelmében
a) a családjában nevelkedő gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezi az emberkereskedelem feltételezett áldozatává vált gyermek ideiglenes befogadására kijelölt speciális gyermekotthonban, vagy
b) az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermeket az emberkereskedelem feltételezett áldozatává vált gyermek ideiglenes befogadására kijelölt speciális gyermekotthonba szállítja,
és azonnal végrehajtható döntéséről értesíti a gyámhatóságot.

A Gyvt. 80/A. § (6) bekezdésében 2020. július 1. napjától a 2019. évi CXXVI. törvény alapján az "az egységes örökbefogadási nyilvántartás" szövegrész helyébe az "a 141/E. § (1) bekezdése szerinti örökbefogadási alrendszer" szöveg lép.

A Gyvt. 80/B. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
e) a rendőrség a 76/B. § b) pontja szerinti általános védelmi intézkedéséről értesítette,

A Gyvt. kivonat módosításai 2020. szeptember 1. napjától

A Gyvt. 69/C. §-a a 2020. évi LXV. törvény alapján 2020. szeptember 1. napjától a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
(6) A miniszter az (1) bekezdés szerinti működési engedéllyel rendelkező szervezet feladatainak ellátásához egyedi támogatást nyújt.

A Gyvt. 69/H. §-a a 2020. évi LXV. törvény alapján 2020. szeptember 1. napjától a  következő (6) bekezdéssel egészül ki:
(6) A miniszter az (1) bekezdés szerinti működési engedéllyel rendelkező szervezet feladatainak ellátásához egyedi támogatást nyújt.

A Gyvt. 82. § (5) bekezdése helyébe a 2020. évi LXV. törvény alapján 2020. szeptember 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(5) A megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság a gyermek örökbefogadásának előkészítése céljából
a) a gyámhatóságnak az örökbefogadhatóvá nyilvánítás iránti eljárás megindításáról szóló értesítésének kézhezvételétől,
b) az a) ponton kívüli okból örökbefogadható gyermek esetében a területi gyermekvédelmi szakszolgálat megkeresésétől
számított 30 napon belül összefoglaló véleményt készít a gyermek egészségi és személyiségállapotáról, az életkorához viszonyított értelmi, érzelmi és mozgásfejlettségi szintjéről.

 

 

2008. évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról (Kivonat) (Kjnp.)

A kivonatban változás nem történt.

2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról (At.)

Az At. módosításai 2020. január 1. napjától

Az At. 4. § (5) bekezdés d) pontja a 2019. évi CX. törvényalapján 2020. január 1. napjától hatályát veszti.

Az At. 4. § (5) bekezdés g) pontja a 2019. évi CX. törvényalapján 2020. január 1. napjától hatályát veszti.

Az At. 7. § (1) bekezdésében, 8. § (1) és (2) bekezdésében a 2019. évi CX. törvényalapján 2020. január 1. napjától hatályát veszti az „– az ismeretlen személyazonosságú holttest kivételével –” szövegrész.

Az At. 62. § (3) bekezdése helyébe a 2019. évi CX. törvényalapján 2020. január 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(3) Az anyakönyvvezető az elhalt személy átadott személyazonosító igazolványát és a személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványát átlyukasztással – könyv formátumú személyazonosító igazolvány esetén az adatoldalakon elhelyezett érvénytelenségre utaló bélyegzőlenyomattal – érvényteleníti. Az anyakönyvvezető az általa érvénytelenített okmányokat erre irányuló kérelem esetén visszaadja az elhalt személy hozzátartozójának. Hamis vagy meghamisított okmányt visszaadni nem lehet. Az anyakönyvvezető gondoskodik a hatósági igazolvány érvénytelenítése tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba való bejegyzéséről. Az anyakönyvvezető a vissza nem igényelt érvénytelenített okmányokat, valamint a további, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt soron kívül, de legkésőbb három napon belül továbbítja a haláleset helye szerint illetékes járási hivatalnak.

Az At. 69/G. § (2) bekezdése helyébe a 2019. évi CX. törvényalapján 2020. január 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(2) Ha az elhalt személyazonossága ismertté válik, a halálesetnek az elektronikus anyakönyvbe való bejegyzését követően az (1) bekezdés b)-f) pontjában foglalt adatokat az illetékes anyakönyvvezető törli, és az elektronikus anyakönyvbe az ismeretlen személyazonosságú holttestre vonatkozó adatok törlésére utaló bejegyzést tesz, az adatot bejegyző személy nevének és felhasználói azonosítójának, valamint a bejegyzés idejének feltüntetésével.

Az At. 89. § (4) bekezdése helyébe a 2019. évi CX. törvényalapján 2020. január 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(4) Az anyakönyvvezető a nem magyar állampolgár anyakönyvi eseményéről – nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján – az anyakönyvi kivonat és az értesítésben szereplő adatok megküldésével értesíti az érintett állampolgársága szerinti állam Magyarországra akkreditált külképviseletét, annak hiányában a külpolitikáért felelős minisztert. Az értesítés tartalmazza a nem magyar állampolgár – gyermek születésének anyakönyvezése esetén a szülők – természetes személyazonosító adatait, menekült vagy oltalmazott jogállását, valamint – ha rendelkezésre áll – az állampolgárságát igazoló okmányának megnevezését, okmányazonosítóját és érvényességi idejét.

Az At. módosításai 2020. február 1. napjától

Az At. 4. § (1) bekezdés b) pontjában és 77. § d) pontjában a 2019. évi CXVI. törvényalapján 2020. február 1. napjától a "vagy állami tisztviselője" szövegrész hatályát veszti.

Az At. módosításai 2020. március 1. napjától

Az At. 13. § (3) bekezdése helyébe a 2019. évi CX. törvényalapján 2020. március 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(3) Az anyakönyvvezető anyakönyvi eljárásában nincs helye fellebbezésnek.

 

Az At. módosításai 2020. május 29. napjától


Az At. 3. § k) pontjában a 2020. évi XXX. törvény alapján 2020. május 29. napjától a "neme" szövegrész helyébe a "születési neme" szöveg lép.

Az At. 3. §-a a 2020. évi XXX. törvény alapján 2020. május 29. napjától a következő x) ponttal egészül ki:
x) születési nem: az elsődleges nemi jelleg, illetve kromoszóma alapján meghatározott biológiai nem.

A 2020. évi XXX. törvény alapján 2020. május 29. napjától hatályát veszti az At. 4. § (7) bekezdésében az "- a 89. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével -" szövegrész.

Az At. 44. § (3) bekezdésében a 2020. évi XXX. törvény alapján 2020. május 29. napjától a "nemének" szövegrész helyébe a "születési nemének" szöveg, a "Bölcsészettudományi Kutatóközpont" szövegrész helyébe a "Nyelvtudományi Intézet", az "az Bölcsészettudományi Kutatóközpont" szövegrész helyébe az "a Nyelvtudományi Intézet" szöveg lép.

Az At. 44. § (4) bekezdésében a 2020 évi XXX. törvény alapján 2020. május 29. napjától az "az Bölcsészettudományi Kutatóközpont" szövegrészek helyébe az "a Nyelvtudományi Intézet", az "Az Bölcsészettudományi Kutatóközpont" szövegrész helyébe az "A Nyelvtudományi Intézet" szöveg lép.

Az At. 69/B. § (1) bekezdés b) pont be) alpontja helyébe a 2020. évi XXX. törvény alapján 2020. május 29. napjától a következő rendelkezés lép:
be) születési nemét,

Az At. 69/B. § (3) bekezdése helyébe a 2020. évi XXX. törvény alapján 2020. május 29. napjától a következő rendelkezés lép:
(3) Az (1) bekezdés b) pont be) alpontjában meghatározott adat nem változtatható meg.

A 2020. évi XXX. törvény alapján 2020. május 29. napjától hatályát veszti az At. 69/B. § (4) bekezdése.

Az At. 89. § (4) bekezdése helyébe a 2020. évi XXX. törvény alapján 2020. május 29. napjától a következő rendelkezés lép:
(4) Az anyakönyvvezető nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján - a menekült vagy oltalmazott jogállású személy kivételével - a nem magyar állampolgár anyakönyvi eseményéről az anyakönyvi kivonat és a nem magyar állampolgár - gyermek születésének anyakönyvezése esetén a szülők - természetes személyazonosító adatainak, valamint - ha rendelkezésre áll - az állampolgárságát igazoló okmányának megnevezésére, okmányazonosítójára és érvényességi idejére vonatkozó adatok megküldésével értesíti az érintett állampolgársága szerinti állam Magyarországra akkreditált külképviseletét, annak hiányában a külpolitikáért felelős minisztert.

Az At. 94. § (1) bekezdés c) pontjában a 2020. évi XXX. törvény alapján 2020. május 29. napjától az "az MTA-utónévjegyzékbe" szövegrész helyébe az "a Nyelvtudományi Intézet által vezetett utónévjegyzékbe" szöveg lép.

Az At. 101/A. §-a helyébe a 2020. évi XXX. törvény alapján 2020. május 29. napjától a következő rendelkezés lép:
101/A. § (1) E törvénynek az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló 2016. évi CIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) módosított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) E törvénynek az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.3) megállapított 3. § k) és x) pontját, 44. § (3) bekezdését, 69/B. § (1) bekezdés b) pont be) alpontját és 69/B. § (3) bekezdését a Módtv.3 hatálybalépése előtt indult és folyamatban lévő eljárásokban, valamint a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.



2013. évi CLXXV. törvény a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról (Gnytv.)

Január 1-es módosítás

A Gnytv. a 2019. évi CV. törvény alapján 2020. január 1. napjától a következő 6/B. §-sal egészül ki:
6/B. § A Hivatal elnöke a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény 29. § f) pontja és 30. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint adatot szolgáltat a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére a hadkötelesek nyilvántartásának vezetése céljából.

 

Szeptember 1-es módosítás

A Gnytv. 6. §-a a 2020. évi XXXI. törvény alapján 2020. szeptember 1. napjától a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
(3) A közúti közlekedési nyilvántartó szerv és a közlekedési igazgatási hatóság a cselekvőképesség és a közlekedésbiztonsági alkalmasság fennállásának ellenőrzése céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult megismerni és kezelni a 3. § (1) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjában és a 3. § (1) bekezdés b)-e) pontjában szereplő adatokat.


149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi  és gyámügyi eljárásról (Kivonat) ( Gyer.)

A Gyer. kivonat módosításai 2020. január 1. napjától

A Gyer. 5/A. §-a a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján 2020. január 1. napjától hatályát veszti.

A Gyer. I. Fejezete a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján 2020. január 1. napjától a következő 6. §-sal egészül ki:
6. § Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a jognyilatkozat érvényességét bírósági vagy közjegyzői eljárásban elbírálták, vagy a közjegyző előtt a hagyatéki eljárás folyamatban van.

A Gyer. 18. § (3) bekezdése helyébe a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján 2020. január 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(3) A szülőket tájékoztatni kell arról, hogy a (2) bekezdésben meghatározott megállapodásukat közös megegyezéssel módosíthatják.

A Gyer. 21. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján 2020. január 1. napjától a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat jegyzője” szöveg lép.

A Gyer. 21. § (1) bekezdés a) pontjában a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján 2020. január 1. napjától a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat jegyzője” szöveg lép.

A Gyer. 21. § (2) bekezdésében a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján 2020. január 1. napjától a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat jegyzője” szöveg lép.

A Gyer. 21. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján 2020. január 1. napjától a "gyámhivatal" szövegrészek helyébe a "települési önkormányzat jegyzője" szöveg lép, "vagy a gyámhivatal" szövegrész hatályát veszti.

A Gyer. 21. § (3) bekezdés a) és b) pontjában a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján 2020. január 1. napjától a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat jegyzője” szöveg lép.

A Gyer. 21. § (4) bekezdésében a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján 2020. január 1. napjától a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat jegyzője” szöveg lép.

A Gyer. 26/C. § (1) bekezdésében a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján 2020. január 1. napjától a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat jegyzője”, "gyámhivatallal" szövegrész helyébe a "települési önkormányzat jegyzőjével" szöveg lép, és a "gyámhivatali" szövegrész hatályát veszti.

A Gyer. 26/C. § (2) bekezdésében a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján 2020. január 1. napjától a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat jegyzője”, "gyámhivatalnak" szövegrész helyébe a "települési önkormányzat jegyzőjének" szöveg szöveg lép.

A Gyer. 26/C. §-át követően a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján 2020. január 1. napjától a következő alcím címmel és 26/D. §-sal egészül ki:

A tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatásának bejelentésével összefüggő gyámhatósági feladatok

26/D. § (1) A gyámhivatal a tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatásának bejelentését követően ellenőrzi a bejelentésben foglaltakat, és meghallgatja a Gyvt. 128. § (1) bekezdésében meghatározott személyeket.
(2) A gyámhivatal megtiltja a foglalkoztatást, ha az ellentétes a gyermek érdekével.
(3) Ha a gyámhivatal a gyermek foglalkoztatásának kezdő időpontját követően szerez tudomást olyan tényről, amely alapján a foglalkoztatás a gyermek érdekével ellentétes, haladéktalanul felhívja hatósági ellenőrzés lefolytatására a munkaügyi ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező szervet.

A Gyer. 32. §-a a 311/2019. (XII. 18.) Korm. rendelet alapján 2020. január 1. napjától a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
(5) A kapcsolattartás megváltoztatását a gyámhivatal egységes döntésbe foglalja, amelyben feltünteti a kapcsolattartásra vonatkozó változatlan és megváltozott rendelkezéseket.

A Gyer. 54. § (1) bekezdése helyébe a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján 2020. január 1. napjától a következő rendelkezés lép:
54. § (1) A települési önkormányzat jegyzője az apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermek születése esetén tájékoztatja az anyát arról, hogy
a) a gyermek érdekében a családi jogállás rendezése milyen módon biztosítható, és
b) a kiskorú apa apai elismerő nyilatkozatának felvételére a Gyár. 22. § (2) bekezdés b) pontja alapján bármely gyámhivatal illetékes, valamint, hogy az apai elismerő nyilatkozatot anyakönyvvezető, bíróság vagy közjegyző előtt is meg lehet tenni, ha van olyan férfi, aki a gyermeket magáénak elismeri.

A Gyer. 60. § (1) bekezdésében a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján 2020. január 1. napjától a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat jegyzője” szöveg lép.

A Gyer. 60. § (2) és (3) bekezdésében a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján 2020. január 1. napjától a „gyámhivataltól” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat jegyzőjétől” szöveg lép.

A Gyer. 61. § (1) bekezdésében a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján 2020. január 1. napjától a „gyámhivatal” szövegrészek helyébe a „települési önkormányzat jegyzője” szöveg lép.

A Gyer. 61. § (3) bekezdésében a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján 2020. január 1. napjától a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat jegyzője” szöveg lép.

A Gyer. 61/A. §-a helyébe a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján 2020. január 1. napjától a következő rendelkezés lép:
61/A. § (1) A gyámhivatal
a) egyedülálló apaként történő örökbefogadás esetén a gyermek számára az örökbefogadást engedélyező határozatban [46. § (1) bekezdés f) pontja],
b) ha az örökbefogadás felbontása révén az örökbefogadás csak az örökbe fogadó anya vonatkozásában szűnik meg,
a gyermek számára képzelt személyt állapít meg anyaként.
(2) A települési önkormányzat jegyzője
a) a hazai anyakönyvezést végző hatóság megkeresésére a külföldön született és honosított gyermek vagy nagykorú személy számára és
b) az anya adatai nélkül anyakönyvezett személy számára
képzelt személyt állapít meg anyaként.

A Gyer. 61/B. §-ában a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján 2020. január 1. napjától a "gyámhivatal" szövegrész helyébe a "települési önkormányzat jegyzője" szöveg lép.

A Gyer. 86. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a 311/2019. (XII. 18.) Korm. rendelet alapján 2020. január 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(A tárgyaláson meg kell hallgatni a Gyvt. 128. §-ában meghatározott személyeken túl)
a) azt az esetmenedzsert, aki a gyermek védelembe vételére javaslatot tett, valamint ha a gyermek átmeneti gondozásban részesült, az átmeneti gondozást nyújtó intézmény családgondozóját is, és

A Gyer. 146. § (5) bekezdésében a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján 2020. január 1. napjától a "végszámadást elfogadó határozata" szövegrész helyébe a "végelszámolásról hozott döntése" szöveg lép.

A Gyer. 154. § (2) bekezdés a) pontjában a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján 2020. január 1. napjától a "betétben" szövegrész helyébe az "ügyvédi letétben" szöveg lép.

A Gyer. kivonat módosításai 2020. március 1. napjától

A Gyer. 33/A. §-a a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján 2020. március 1. napjától hatályát veszti.

A Gyer. 37. § (2) bekezdése helyébe a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján 2020. március 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(2) Az örökbefogadhatónak nyilvánítás kérdésében a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kijelölt gyámhivatal) – ha nem indult a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per – soron kívül jár el.

 

A Gyer. kivonat módosításai 2020. augusztus 13. napjától

A Gyer. 26/B. § (7) bekezdése helyébe a 373/2020. (VII. 30.) Korm. rendelet alapján 2020. augusztus 13. napjától a következő rendelkezés lép:
(7) A gyámhivatal az e § szerinti jognyilatkozatok jóváhagyása iránt a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény (a továbbiakban: 2018. évi CIII. törvény) szerinti Lebonyolító (a továbbiakban: Lebonyolító) kérelmére is eljár, ha a jognyilatkozatot a 2018. évi CIII. törvényben meghatározott adásvételi szerződés megkötése, illetve az ingatlan részletvétellel történő megvásárlása során teszik.

A Gyer. 146. § (4) bekezdése helyébe a 373/2020. (VII. 30.) Korm. rendelet alapján 2020. augusztus 13. napjától a következő rendelkezés lép:
(4) A gyámhivatal a cselekvőképtelen nagykorú személy gondnoka, valamint a cselekvőképességében a vagyoni ügyeit érintően korlátozott személy és gondnoka kérelmére jóváhagyja a Ptk. 2:23. § (1) bekezdésében meghatározott jognyilatkozatokat. A gyámhivatal az e bekezdés szerinti jognyilatkozatok jóváhagyása iránt a Lebonyolító kérelmére is eljár, ha a jognyilatkozatot a 2018. évi CIII. törvényben meghatározott adásvételi szerződés megkötése, illetve az ingatlan részletvétellel történő megvásárlása során teszik.

A Gyer. 153. § (5) bekezdése helyébe a 373/2020. (VII. 30.) Korm. rendelet alapján 2020. augusztus 13. napjától a következő rendelkezés lép:
(5) A jóváhagyás iránti kérelemhez nem kell mellékelni az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott iratot, ha az ingatlan tulajdonjogának átruházása az arra jogosult részére a 2018. évi CIII. törvényben meghatározott módon történt.

A Gyer. 154. § (2) bekezdés b) pontja a 373/2020. (VII. 30.) Korm. rendelet alapján 2020. augusztus 13. napjától hatályát veszti.

A Gyer. 154. § (2) bekezdés c) pontjában az "a 2011. évi CLXX. törvényben és" szövegrész a 373/2020. (VII. 30.) Korm. rendelet alapján 2020. augusztus 13. napjától hatályát veszti.

A Gyer. kivonat módosításai 2020. szeptember 1. napjától

A Gyer. 37. § (3) bekezdés a) pontjában a 325/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet alapján 2020. szeptember 1. napjától a"fél éven" szövegrész helyébe a "három hónapon" szöveg lép.

A Gyer. 37. §-a a 325/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet alapján 2020. szeptember 1. napjától a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
(6) A gyámhivatal az örökbefogadhatóvá nyilvánítási eljárás megindításáról értesíti a megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottságot a gyermekről összefoglaló vélemény elkészítése érdekében.

A Gyer. 37. § (8) bekezdésében a 325/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet alapján 2020. szeptember 1. napjától a "Ptk. 4:124. § (1) bekezdése szerinti, legfeljebb két évre szóló" szövegrész helyébe a "Ptk. 4:124. § (1) bekezdése szerinti" szöveg lép.

A Gyer. 38. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a 325/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet alapján 2020. szeptember 1. napjától a következő rendelkezés lép:
d) annak tudomásulvételéről, hogy
da) körülményei tekintetében köteles a valóságnak megfelelő információkat szolgáltatni, amelynek elmaradását értékelni kell az alkalmasságára vonatkozó vélemény kialakításánál, és
db) az örökbefogadásra való alkalmasság feltétele az örökbefogadás előtti tanácsadáson történő részvétel.

A Gyer. 38. § (4)-(6) bekezdése helyébe a 325/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet alapján 2020. szeptember 1. napjától a következő rendelkezések lépnek:
(4) A gyermekvédelmi szakszolgálat a kérelem előterjesztésével egyidejűleg, de legkésőbb tizenöt napon belül írásban tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozót
a) az örökbefogadás feltételeiről,
b) arról, hogy alkalmasságának megállapítása érdekében meghatározott helyen és időpontban vizsgálaton, tanácsadáson kell megjelennie,
c) arról, hogy családi és lakáskörülményeiről a gyermekvédelmi szakszolgálat a helyszínen győződik meg,
d) arról, hogy jövedelmi viszonyairól 30 napnál nem régebbi igazolást kell benyújtania a gyermekvédelmi szakszolgálathoz.
(5) Ha az örökbe fogadni szándékozó személy az alkalmassági vizsgálaton, a tanácsadáson nem jelent meg, és távolmaradását nem mentette ki, a környezettanulmány elkészítését nem tette lehetővé, vagy a jövedelmi viszonyairól szóló 30 napnál nem régebbi igazolást nem csatolta, a gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmét visszavontnak tekinti, és az alkalmassági vizsgálatot nem folytatja le.
(6) A gyermekvédelmi szakszolgálat a kérelem beadásától számított 60 napon belül tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt az alkalmassági vizsgálat eredményéről, és az alkalmasság megállapítását megalapozó vélemények esetén arról, hogy döntése megalapozása érdekében részt vehet a térítésmentes felkészítő tanfolyamon.

A Gyer. 39. § (1) bekezdése helyébe a 325/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet alapján 2020. szeptember 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(1) Ha az örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmasságának megállapítására tesz javaslatot, a gyermekvédelmi szakszolgálat - az örökbe fogadni szándékozó személy egyidejű értesítése mellett - az örökbefogadásra való alkalmasság kérdésében az (1b) bekezdés szerint eljáró gyámhivatalnak megküldi
a) az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmét,
b) az elvégzett pszichológiai vizsgálat eredményét,
c) a háziorvosi igazolást az örökbefogadásra való egészségügyi alkalmasságról,
d) az örökbefogadás előtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot,
e) amennyiben az örökbe fogadni szándékozó a javaslat elkészítéséig elvégezte a felkészítő tanfolyamot, akkor a felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot,
f) a környezettanulmányt,
g) a 38. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelembevételével kialakított javaslatát,
h) a jövedelmi viszonyra vonatkozó 30 napnál nem régebbi igazolást,
i) az ügyfél nyilatkozatát a javaslat elfogadására, részben történő elfogadására vagy elutasítására, valamint a javaslat továbbítására vonatkozóan.

A Gyer. 39. § (1a) bekezdésében a 325/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet alapján 2020. szeptember 1. napjától az "f) és g) pontja" szövegrész helyébe az "f)-i) pontja" szöveg lép.

A Gyer. 39. § (2) bekezdése helyébe a 325/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet alapján 2020. szeptember 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(2) Ha a gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmasságának megállapítására tett javaslatot, a gyámhivatal
a) az (1) bekezdésben foglalt, a gyermekvédelmi szakszolgálat által megküldött dokumentumok,
b) a házasságban élő, de önállóan örökbe fogadni szándékozó személy házastársának meghallgatása, valamint
c) szükség szerint a környezettanulmány, az örökbe fogadni szándékozó személy meghallgatása és egyéb bizonyítékok
alapján dönt, azzal, hogy ha az örökbe fogadni szándékozó személy a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslatát elfogadta, és valamennyi dokumentum a rendelkezésre áll, az ügyintézési határidő 15 nap.

A Gyer. 39. § (2a) bekezdés b) pontja a 325/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet alapján 2020. szeptember 1. napjától hatályát veszti.

A Gyer. 39. § (2b) bekezdése helyébe a 325/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet alapján 2020. szeptember 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(2b) Ha a gyámhivatal megállapítja az örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmasságát, tájékoztatja arról, hogy térítésmentesen elvégezheti a felkészítő tanfolyamot. A gyámhivatal az alkalmasság megállapításáról szóló döntésével egyidejűleg felhívja a gyermekvédelmi szakszolgálatot, hogy az örökbe fogadni szándékozó személy részére segítse elő az örökbefogadói tanfolyam elvégzését.

A Gyer. 39. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a 325/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet alapján 2020. szeptember 1. napjától a következő rendelkezés lép:
c) az örökbe fogadni szándékozó személy tájékoztatását arról, hogy a gyermekvédelmi szakszolgálatot értesítenie kell a lakóhelyében, a családi állapotában, a személyi és életkörülményeiben, valamint az örökbe fogadandó gyermekre vonatkozó elképzeléseiben bekövetkezett változásokról, és köteles körülményei tekintetében a valóságnak megfelelő információkat szolgáltatni az örökbefogadással kapcsolatos eljárás során.

A Gyer. 39. §-a a 325/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet alapján 2020. szeptember 1. napjától a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
(12) Ha az örökbefogadó szülő újabb gyermek örökbefogadására nyújt be kérelmet a gyermekvédelmi szakszolgálathoz, alkalmassági vizsgálata a korábbi vizsgálat során tapasztalt körülményekben bekövetkezett változásokra terjed ki. Az újabb alkalmassági vizsgálat során az örökbefogadás előtti tanácsadás ismételt elvégzésétől el kell tekinteni.

A Gyer. 39/A. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a 325/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet alapján 2020. szeptember 1. napjától a következő rendelkezés lép:
a) családi állapotában, személyi és életkörülményeiben, az örökbe fogadandó gyermekre vonatkozó elképzeléseiben bekövetkezett változás, vagy az indokolja, hogy az örökbe fogadni szándékozó személy a körülményei tekintetében nem a valóságnak megfelelő információkat szolgáltatott, a gyermekvédelmi szakszolgálat megvizsgálja az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságát érintő változásokat,

A Gyer. 40. §-a a 325/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet alapján 2020. szeptember 1. napjától a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
(6) A rokon vagy nevelőszülő és a házastársa általi közös gyermekké történő örökbefogadás esetén a gyámhatóság a házastárs alkalmasságát is - a Ptk. 4:122. § (2) bekezdése alapján - az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás során állapítja meg.

A Gyer. 41. § (1) bekezdés c) pont cd) alpontja a 325/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet alapján 2020. szeptember 1. napjától hatályát veszti.

A Gyer. 46. §-a a 325/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet alapján 2020. szeptember 1. napjától a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
(8) Az örökbefogadás engedélyezéséről szóló határozat véglegessé válásával egyidejűleg a kijelölt gyámhivatal igazolást állít ki az örökbefogadó szülő részére arról, ha a gyermek tekintetében az anyakönyvbe bejegyzett apa vagy anya képzelt személy.

A Gyer. 50. § (1) bekezdésében a 325/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet alapján 2020. szeptember 1. napjától az "a hat hónapnál" szövegrész helyébe az "az egy évnél" szöveg lép.

A Gyer. 50. § (1) bekezdés a) pontjában a 325/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet alapján 2020. szeptember 1. napjától a "helyszíni szemle jegyzőkönyvét" szövegrész helyébe a "környezettanulmányt" szöveg lép.


A közigazgatási és igazságügyi miniszter 17/2014. (III. 13.) Kim rendelete a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásának vezetéséről  és az abból történő adatszolgáltatás részletes szabályairól (VSZNYr.)

Nem változott.

429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól (Ar.)

Az Ar. változásai 2020. január 1-től

Az Ar. 22. §-a helyébe a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján 2020. január 1. napjától a következő rendelkezés lép:
22. § Az anyakönyvvezető – a menekültként elismert személyek kivételével – az anyakönyvi kivonatot, valamint a törvényben meghatározott adattartalmú értesítést nemzetközi szerződésben meghatározott időtartamon, ennek hiányában harminc napon belül közvetlenül a külföldi személy állampolgársága szerinti állam illetékes magyarországi külképviseleti hatóságának, vagy – ha a külföldi személy állampolgársága szerinti államnak Magyarországon nincs külképviselete – a külpolitikáért felelős miniszternek küldi meg.

Az Ar. változásai 2020. február 1-től

Az Ar. 17. § (3) bekezdésében a 6/2020. (I. 31.) Korm. rendelet alapján 2020. február 1. napjától a "közszolgálati" szövegrész helyébe a "közszolgálati vagy kormányzati szolgálati" szöveg lép.

Az Ar. 18. § (5) bekezdése helyébe a 6/2020. (I. 31.) Korm. rendelet alapján 2020. február 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(5) A jogosult a felhasználói kártyát a jogosultság megszűnése vagy új kártya kibocsátása esetén leadja a jogosultságot igénylő munkáltatónak, aki az átvételt írásban igazolja, majd a felhasználói kártyát az anyakönyvi szerv útján megküldi a nyilvántartó szervnek a bevonás és érvénytelenítés technikai műveletei és az esetleges selejtezés végrehajtása érdekében. A felhasználói kártya érvénytelenítése, majd újrainicializálása után a kártya újra kiadható.

Az Ar. 1. melléklet 1. pontjában a 6/2020. (I. 31.) Korm. rendelet alapján 2020. február 1. napjától a "vagy állami tisztviselőjének" szövegrész hatályát veszti.

Az Ar. változásai 2020. július 2-től

Az Ar. 7. §-a a 315/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet alapján 2020. július 2. napjától hatályát veszti.

Az Ar. 10. § (1) bekezdés c) pontjában a 315/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet alapján 2020. július 2. napjától a "nemű" szövegrész helyébe a "születési nemű" szöveg lép.

Az Ar. 10. § (1) bekezdés d) pontjában a 315/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet alapján 2020. július 2. napjától a "nemét" szövegrész helyébe a "születési nemét" szöveg lép.

Az Ar. 22. §-ában a 315/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet alapján 2020. július 2. napjától a "menekültként" szövegrész helyébe a "menekültként vagy oltalmazottként" szöveg lép.

 

 

Honlap készítés