Büntetőjog I. - Általános rész
szakvizsga kézikönyv

online kiegészítés

Ellenőrző kérdések és válaszok

Értelmező rendelkezések

Egyes bűncselekmények értékhatára és szabálysértési alakzata

Tételsor gyakorlati linkekkel

Ellenőrző kérdések és válaszok

1. tétel
Ellenőrző kérdések és válaszok

1. Mit jelent a nullum crimen sine lege elve?
A nullum crimen sine lege elv alapján csak az a cselekmény minősülhet bűncselekménynek, amit az elkövetése előtt a törvény büntetendővé nyilvánított.
2. Mit jelent a nulla poena sine lege elve?
A nulla poena sine lege elve azt fejezi ki, hogy az elkövetővel szemben csak olyan büntetőjogi jogkövetkezmény alkalmazható, amelyet törvény már az elkövetés idején előírt.
3. Mit értünk nemzetközi szokásjogon?
A nemzetközi szokásjog "a civilizált nemzetek által elismert jogelveket", más szóval "a nemzetek közössége által elismert jogelveket" jelenti.
4. Mit jelent az analógia?
Amikor valamely emberi magatartást a jogszabály nem szabályozza, csak egy hozzá hasonlót, és a jogalkalmazó az erre vonatkozó jogszabályt kiterjeszti a nem szabályozott, de hozzá hasonló cselekményre is.
5. Megengedett-e az analógia a magyar büntetőjogban?
Tilalmazott, nem lehet új törvényi tényállást létrehozni, vagy büntetést szigorítani.

2. tétel
Ellenőrző kérdések és válaszok:

1. Mi az időbeli hatály általános szabálya?
A bűncselekményt – az általános szabály szerint – az elkövetése idején hatályos büntetőtörvény alkalmazásával kell elbírálni.
2. Mi minősül enyhébb elbírálásnak?
Az elkövetéskori és az elbíráláskori büntetőtörvények az adott ügyben releváns, valamennyi rendelkezésének egybevetésével kell állást foglalni abban, hogy melyik törvény rendelkezései eredményeznek enyhébb elbírálást az elkövető számára.
3. Hogyan alakul keretjogszabályok esetében a visszaható hatály?
Ha a keretdiszpozíció keretét kitöltő jogszabályi rendelkezésekben a bűncselekmény elkövetése után olyan mérvű változás következik be, amely a kötelezettség megszüntetésével vagy a tilalom feloldásával az addigi büntetőjogi védelmet megszünteti, e változás az elbíráláskor hatályban lévő büntetőjogi szabályozás visszaható hatályú alkalmazását alapozza meg.
4. Milyen esetben jelentenek kivételt a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai a visszaható hatály esetében?
Az Alaptörvény az elkövetés idején hatályos belső jogi szabályokra és belső jogi elévülésükre tekintet nélkül lehetővé teszi valamely személy megbüntetését olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerint büntetendő cselekménynek minősült.

3. tétel
Ellenőrző kérdések és válaszok:

1. Milyen joghatósági elvek alakultak ki?
Területi elv, kvázi területi elv, aktív személyi (állampolgársági) elv, passzív személyi elv, a feltétlen büntető hatalom (egyetemlegesség) elve, az állami önvédelem (reálprincípium) elve.
2. Hogyan jelenik meg a területi elv a Btk.-ban?
A magyar állam büntetőhatalma a területén elkövetett minden bűncselekményre kiterjed, tekintet nélkül az elkövető állampolgárságára.
3. Mit jelent a kvázi-területi elv?
A magyar felségjelű úszólétesítményen és légi járművön elkövetett bűncselekményekre kiterjed– függetlenül attól, hogy az úszólétesítmény, vagy légijármű az ország területén kívül hol tartózkodik.
4. Hogyan jelenik meg a személyi elv a Btk.-ban?
Aktív személyi elv: a magyar állam büntetőhatalma kiterjed a magyar állampolgárok által külföldön elkövetett cselekményekre is.
Passzív személyi elv: a magyar állam büntetőhatalma kiterjed azoknak a nem magyar állampolgároknak a bűncselekményeire, amelyeket külföldön magyar állampolgár vagy jogi személy, illetve egyéb jogalany sérelmére követnek el, cselekményük azonban az elkövetés helyének joga szerint nem büntetendő.
5. Mit jelent a kettős inkrimináció?
Azt jelenti, hogy a magyar törvény szerint is bűncselekmény, és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő az adott cselekmény.
6. Melyek a kettős inkrimináció alóli kivételek?
Az állam elleni bűncselekmények esetében a magyar joghatóság feltétlen és korlátlan.
Az emberiesség és béke elleni bűncselekmény, háborús bűncselekmény, vagy egyéb olyan bűncselekmény, amelynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő.
Amikor nem magyar állampolgár külföldön magyar sértett sérelmére követ el bűncselekményt, és cselekménye az elkövetés helyének joga szerint nem büntetendő – a magyar törvény szerint mégis büntetendő.

4. tétel
Ellenőrző kérdések és válaszok:

1. Melyek a bűncselekmény fogalmi elemei?
- Cselekmény,
- tényállásszerűség,
- társadalomra veszélyesség,
- bűnösség.
2. Mit értünk társadalomra veszélyességen?
Objektív kategória. Az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvénye szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.
3. Mi a bűntett?
- Szándékosan elkövetett bűncselekmény,
- amely 2 évi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő.
4. Mi a vétség?
-Minden gondatlan bűncselekmény (függetlenül a szankciótól),
-olyan szándékos bűncselekmény, ami két évi vagy a két évet el nem érő szabadságvesztéssel büntetendő.

5. tétel
Ellenőrző kérdések és válaszok:

1. Mi a bűnhalmazat fogalma?
Ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, s azokat egy eljárásban bírálják el.
2. Mit jelent a folytatólagos egység?
Öt konjunktív feltétel együttes megléte esetén állapítható meg. Ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el.
3. Mit jelent, ha a halmazat alaki vagy anyagi?
Alaki a halmazat, amikor az elkövető egyetlen cselekménnyel valósít meg több bűncselekményt. Anyagi a halmazat, ha az elkövető több cselekménye valósítja meg a több bűncselekményt.
4. Mit jelent, ha a halmazat homogén vagy heterogén?
Homogén a halmazat, ha az elkövető ugyanazt a tényállást valósítja meg többször. Heterogén a halmazat, ha több tényállást valósít meg ugyanaz az elkövető.
5. Milyen kiküszöbölési elvek születtek a látszólagos alaki és milyenek a látszólagos anyagi halmazat esetén?
Látszólagos alaki halmazatnál: a specialitás elve, a konszumpció elve, a szubszidiaritás elve.
Látszólagos anyagi halmazatnál: önállótlan részcselekmény, beolvadás, büntetlen mellékcselekmény, büntetlen előcselekmény, büntetlen eszközcselekmény, büntetlen utócselekmény.
6. Mikor lehet megállapítani az üzletszerűséget?
Ha az elkövető ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.

6. tétel
Ellenőrző kérdések és válaszok:

1. Mi a szándékosság két fajtája?
Egyenes szándék (dolus directus). Eshetőleges szándék (dolus eventualis).
2. Mi a gondatlanság két fajtája?
Tudatos gondatlanság (luxuria). Hanyag gondatlanság (negligentia).
3. Mi a dolus directus érzelmi oldala?
Kívánja cselekménye következményeit.
4. Mi a dolus eventualis érzelmi oldala?
Belenyugszik a cselekménye következményeibe.
5. Hogy fogalmazza meg a törvény a luxuria értelmi oldalát?
Előre látja magatartásának lehetséges következményeit.
6. Mit jelent a „tőle elvárhatóság”?
A bíróság minden esetben egyedileg vizsgálja az elkövető sajátosságait, figyelemmel van a terhelt individuális, fizikai, szellemi adottságaira, felkészültségi szintéjére, képességeire.
7. Mi a „lege artis elvárhatóság”?
Egyes hivatások, foglalkozások gyakorlóitól más figyelem és körültekintés várható el. Például orvostól elvárható a rizikó csökkentése.
8. Mit jelent a limitált veszélyeztetési szándék?
A szándékos veszélyeztetési bűncselekmények esetében az elkövetőnek a veszélyhelyzet előidézésén túlmenően – a minősített alakzatokba foglalt – bármely káros eredményre kizárólag csak a gondatlansága terjedhet ki.
9. A halált okozó testi sértésnél milyen bűnösséggel valósítja meg a testi sértést az elkövető és milyen bűnösség terheli a halálos eredmény bekövetkezésében?
Testi sértés okozása szándékos.
Halálos eredmény tekintetében csak gondatlanság terhelheti az elkövetőt.

7. tétel
Ellenőrző kérdések és válaszok:

1. Az előkészület fogalma, fogalmi elemei
A büntetni rendeltség, az előkészületi magatartások és a
célzatosság.
2. Az előkészület büntetendősége
Előkészület miatt csak akkor lehet büntetni az elkövetőt, ha ezt törvény külön
elrendeli, vagyis a Btk. Különös részi törvényi tényállásban az előkészület miatti
büntetendőséget a törvény kifejezésre juttatja.
3. Önkéntes visszalépés az előkészülettől
Az önkéntesség fogalom-értelmezése azonos a kísérletnél megadott értelmezéssel.
Egyrészt olyan önkéntes elállás, amelynek eredményeként elmarad a bűncselekmény elkövetésének a megkezdése. Olyan passzív magatartást jelent, amelynek eredményeként megszakad a bűncselekmény létrehozásának a már elindított folyamata.
A másik formája, hogy az elkövető az elkövetés elhárítása céljából korábbi felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének a megkezdése bármely okból elmarad. Ez viszont aktív magatartást jelent.
A harmadik formája a visszalépésnek, hogy az elkövető az előkészületet a hatóságnál a bűncselekmény elkövetésének megkezdése előtt feljelenti. Abban az esetben, ha mégis megkezdi a többi elkövető a bűncselekmény végrehajtását, a feljelentőt az előkészületi magatartásáért nem lehet büntetőjogi felelősségre vonni.

8. tétel
Ellenőrző kérdések és válaszok:

1. Kik az elkövetők?
Elkövetők a tettesek (önálló tettes, közvetett tettes, társtettesek) és a részesek (felbújtó, bűnsegéd).
2. Mi a különbség a tettesek és a részesek között?
A határvonal a törvényi tényállás. A tettes törvényi tényálláson belüli törvényi elemet valósít meg, a részes törvényi tényálláson kívülit.
3. Mi a társtettesség objektív és szubjektív feltétele?
Az objektív feltétel a törvényi tényállás közös megvalósítása.
Szubjektív feltétel: a szándékegység: egymás tevékenységének tudata.
4. Melyek a részesség közös ismérvei?
- Járulékosak.
- Kétszeresen szándékosak.
- Törvényi tényálláson kívüli magatartást valósítanak meg.
- Parifikáció elve érvényesül főszabályként.
5. Mit jelent a passzív pszichikai bűnsegély?
A „bátorító jelenlétet” értjük alatta, ami a tettesre bátorító, a sértettre bénító hatással van.
6. Mit mond a 2/2000. BJE a csoportos elkövetésről?
A csoport-tagok az elkövetésben mint tettesek (társtettesek), bűnsegédek vesznek részt.
A csoportos elkövetés akkor is megállapítható, ha valamelyik elkövetőnél hiányzik a bűncselekmény alanyává válásához szükséges beszámítási képesség.
Annak nincs jelentősége, hogy a sértett észleli-e a csoport valamennyi tagjának jelenlétét.
7. Mi a bűnszövetségben elkövetés két törvényi fordulata?
Két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el.
Két vagy több személy bűncselekmények szervezett elkövetésében megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik.

9. tétel
Ellenőrző kérdések és válaszok:

1. Mi a büntethetőségi akadályok három nagy csoportja?
- Az elkövető büntethetőségét és a cselekmény büntetendőségét kizáró vagy korlátozó okok.
- A büntethetőséget megszüntető okok.
- A felelősségre vonást akadályozó okok.
2. Melyek az objektív büntethetőséget kizáró okok?
Objektív okok a jogos védelem, a végszükség, valamint a jogszabály engedélye.
3. Melyek a szubjektív büntethetőséget kizáró okok?
Szubjektív kizáró okok a gyermekkor, a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés, valamint a tévedés.
4. Mi a jellemzőjük a büntethetőséget megszüntető okoknak?
A magatartás tanúsításakor megvalósul a bűncselekmény, azonban később olyan körülmény következik be, amely miatt az elkövető büntethetősége megszűnik.
5. Sorolja fel a büntethetőséget megszüntető okokat!
Az elkövető halála, az elévülés, a kegyelem, a tevékeny megbánás, a törvényben meghatározott egyéb ok.
6. Mi akadályozhatja a büntetőeljárás megindulását?
A magánindítvány hiánya, a feljelentés hiánya.

10. tétel
Ellenőrző kérdések és válaszok:

1. Mi a gyermekkor általános felső határa?
A 14. életév. (Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be.)
2. Mi a gyermekkor speciális felső határa?
A 12. életév. (A legsúlyosabb személy elleni erőszakos bűncselekmények elkövetésekor büntethető az az elkövető, aki tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.)
3. Mely bűncselekmények esetében érvényesül a speciális határ?
Az emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, az életveszélyt vagy halált okozó testi sértés, a hivatalos személy elleni erőszak, a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak a terrorcselekmény, a rablás, és a kifosztás minősített esetei.
4. Mi a különbség a beszámítási és a belátási képesség között?
A beszámítási képesség esetében a felismerési és akarati képességet kell vizsgálni. A belátási képességet kizárólag a 12–14 év közti elkövetőnél vizsgálják annak eldöntésére, hogy szellemileg, érzelmileg, erkölcsileg kellően érett-e arra, hogy belássa cselekménye jogellenes, társadalomra veszélyes voltát és azt, hogy e belátásnak/felismerésnek megfelelően cselekedjék.
5. Kiknek a szakértői véleményét kell beszerezni a legfőbb ügyész helyettesének körlevele alapján a belátási képesség vizsgálatánál?
Egyesített igazságügyi elmeorvos-szakértői és pszichológus szakértői véleményt kell beszerezni. A vizsgálatba gyermekpszichiáter szakkonzulensként történő bevonása indokolt.
6. A gyermekvédelmi törvény (1997. évi XXXI. törvény) milyen gyermekvédelmi intézkedéseket határoz meg ezekben az esetekben?
Védelembe vétel, megelőző pártfogás.

11. tétel
Ellenőrző kérdések és válaszok:

1. Mi a büntetőjogi következménye annak, ha a kóros elmeállapot kizárja a beszámítási képességet?
Nem büntethető az elkövető.
2. Mi a büntetőjogi következménye annak, ha a kóros elmeállapot korlátozza a beszámítási képességet?
A büntetés korlátlanul enyhíthető.
3. Mit jelent a felismerési képesség?
A felismerési képesség azt jelenti, hogy az egyén képes cselekménye társadalomra veszélyes következményeit előre látni.
4. Mit jelent az akarati képesség?
Az akarati képesség azt jelenti, hogy az egyén képes e felismerésének, illetve akaratának megfelelően cselekedni, azaz szabadon alakítja akaratát és ennek megfelelő magatartást tanúsít.
5. A hatályos Btk. szerint határozott vagy határozatlan tartamú intézkedés a kényszergyógykezelés?
A kényszergyógykezelés határozatlan tartamú intézkedés.
6. Hol hajtják végre a kényszergyógykezelést?
Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben. (IMEI)
7. Ki és milyen időközönként vizsgálja felül a kényszergyógykezelést?
A bíróság félévente felülvizsgálja a szükségességét.
8. Hogyan felel az „önhibából” ittas vagy bódult állapotba került bűnelkövető?
Úgy felel, mintha nem lett volna tudatzavart állapotban. Önhiba esetén a törvényalkotó nem él 17. §-ban meghatározott büntethetőségi akadállyal.
9. A büntetés kiszabása körében miként értékelik, ha az elkövető a bűncselekményt „önhibájából” eredő ittas vagy bódult állapotban követte el?
Az 56.BKv szerint súlyosító körülmény, ha az elkövető a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el, és ennek az állapotnak szerepe volt a bűncselekmény elkövetésében.

12. tétel
Ellenőrző kérdések és válaszok:

1. Mit jelent a vis absoluta?
Akaratot megtörő erőszak, amelynek a hatására a személy képtelen az akaratának megfelelő magatartás tanúsítására, bénítólag hat rá az erőszak.
2. Mit jelent a vis compulsiva?
Akaratot hajlító erőszak, amelynek a hatására a személy ellenállhatna, mégsem az akaratának megfelelő magatartást választja.
3. Mi az általános fenyegetés fogalom?
A törvény definiálja: „olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen”.
4. Mi a kvalifikált-fenyegetés fogalom?
A kvalifikált fenyegetés élet, testi épség ellen irányul és közvetlen. A fenyegetésnek az erőszakhoz hasonlóan akaratbénítónak kell lennie.
5. Mit értünk az erőszakos magatartás fogalma alatt?
A törvény definiálja: erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására.
6. Mit jelent a ténybeli tévedés?
Ténybeli tévedés esetén az elkövető tudata nem fogja át a bűncselekmény törvényi tényállásának összes objektív elemét. A törvény megfogalmazása szerint: „Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott.”
7. Mit jelent a társadalomra veszélyességben való tévedés?
A társadalomra veszélyességben való tévedés esetén az elkövető nincsen tisztában a cselekmény jogellenességével. A törvény megfogalmazása szerint: „Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van.”
8. Melyek a büntetőjogilag irreleváns tévedések?
Személyben való tévedés: error in persona.
Tárgyban való tévedés: error in objecto.
Az okozatosságban való tévedés.

13. tétel
Ellenőrző kérdések és válaszok:

1. Mit jelent a jogos védelem szükségessége?
Szükségesnek minősül az elhárítás, ha a védekezőnek a jogtalan támadás elhárításához enyhébb védekezési mód nem állt rendelkezésére, mint amit alkalmazott.
2. Van-e kitérési kötelezettség jogtalan támadás esetén?
A törvény nem kívánja meg, hogy az, akit megtámadnak, térjen ki, illetve meneküljön az őt ért támadás elől.
3. Ki viseli a jogtalan támadás kockázatát?
A támadás kockázatát mindig a jogtalanul támadónak kell viselnie.
4. Meddig áll fenn a jogos védelmi helyzet?
A jogos védelmi helyzet mindaddig fennáll, ameddig a megtámadott okkal tarthat a támadás megkezdésétől vagy annak folytatásától.
5. Mit jelent a megelőző jogos védelem, melyek a megállapíthatóságának a feltételei?
Jövőbeni ki nem számítható támadás elhárítása érdekében alkalmazható.
A feltételek:
- A védőberendezés semmilyen módon nem lehet alkalmas halál okozására.
- A védőberendezéstől csak a jogtalan támadó sérülhet meg.
- A védőberendezés telepítője mindent tegyen meg azért, hogy az eszköz ne okozzon sérelmet.
6. A szituációs jogos védelmi helyzet taxatíve felsorolt eseteihez milyen megdönthetetlen vélelmet fűz a törvény?
A 22. § (2) bekezdésében felsorolt esetekben a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna.

14. tétel
Ellenőrző kérdések és válaszok:

1. Mi a hasonlóság és mi a különbség a jogos védelem és a végszükség esetében?
Hasonlóság: mindkét esetben jogosan védekezik az egyén.
Különbség: a jogos védelemnél jogtalan emberi támadással szemben védekezik valaki, a végszükségben cselekvő személy véletlenül keletkezett, vagy más (már jelen nem levő) személy által teremtett veszélyt hárít el.
2. Végszükség kizárólag milyen esetben jöhet szóba?
Másként el nem hárítható közvetlen veszély esetén.
Közvetlen veszély: térben és időben behatároltan fennáll a sérelem bekövetkezésének reális lehetősége.
Másként el nem hárítható veszély: az adott magatartással a legésszerűbb, legcélravezetőbb elhárítani a közvetlen veszélyt.
3. Mikor kizárt a végszükségre hivatkozás lehetősége?
Két esetben: akinek a veszély előidézése felróható, akinek a veszély vállalása foglalkozásánál fogva kötelessége.
4. Milyen két fajtája van a jogszabályon alapuló engedélynek?
Az absztrakt engedély közvetlenül a jogszabályból fakad.
A konkrét engedélyt a jogszabályban meghatározott feltételek alapján az arra hivatott szerv esetenként adja meg.
5. Milyen esetben büntethető a katona a parancsra végrehajtott cselekményért?
Ha tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el.

15. tétel
Ellenőrző kérdések és válaszok:

1. Milyen igényéről mond le az állam a büntethetőség elévülése kapcsán?
Az állam a büntető igényéről mond le, hiszen hosszabb idő eltelte után a felelősségre vonás nem célszerű.
2. A 11/1992. (III. 5.) AB határozat szerint, hogy tekintendő az elévült bűncselekmény?
Az elévült bűncselekményt úgy kell tekinteni, mintha eredetileg sem lett volna büntetendő.
3. Mi a büntethetőség elévülésének tartama egységesen?
A büntethetőség elévülésének tartama egységesen a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, legalább öt év.
4. Hogyan alakul a korrupciós bűncselekmények elévülése?
A korrupciós (XXVII. fejezet) bűncselekmények büntethetősége tizenkét év alatt évül el.
5. Melyek a soha el nem évülő bűncselekmények?
Az emberiesség elleni és a háborús bűncselekmények.
Az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények.
Az ötévnél súlyosabban büntetendő nemi bűncselekmények, ha a sértett nem töltötte be a tizennyolcadik életévét a bűncselekmény elkövetésekor.
6. Hogyan kell az elévülési időt számítani?
Az elévülés akkor kezdődik, amikor a bűncselekmény törvényi tényállásának minden eleme megvalósult. Az elévülési idő számítása szempontjából döntő az elévülés kezdőnapja.
7. Hogyan alakul a folytatólagosan elkövetett bűncselekmény elévülése?
A folytatólagosan elkövetett bűncselekmény törvényi egység, az elévülési idő kezdete az utolsó részcselekmény elkövetésének napjával azonos.
8. Mit jelent az elévülés félbeszakadása?
Az elévülés félbeszakadásával a félbeszakadás napjától számítva az elévülés határideje ismét megkezdődik, a félbeszakadásig eltelt időt figyelmen kívül kell hagyni.
9. Mit jelent az elévülés nyugvása?
Az az időtartam, amely alatt az elévülés nyugszik, az elévülés határidejébe nem számít be (tehát az elévülési idő folyásának vagy elteltének megállapítása szempontjából a nyugvás bekövetkezte előtti és a nyugvás megszűnte utáni időket össze kell számítani).
10. Mely esetekben nem számít be az elévülés határidejébe az a tartam, amíg a sértett a huszonegyedik életévét be nem tölti vagy be nem töltötte volna?
Az erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem és kényszermunka, a személyi szabadság megsértése, és a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények (kivéve, ha el nem évülő), ha a sértett a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be.

16. tétel
Ellenőrző kérdések és válaszok:

1. Mely bűncselekménytípusok esetén van helye tevékeny megbánásnak?
Élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni, illetve a szellemi tulajdonjog elleni vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett esetén.
2. Milyen 4 feltétel együttes fennállása esetén van lehetőség büntethetőség megszüntetéséhez vezető tevékeny megbánásnak?
Első feltétel: meghatározott bűncselekménytípusok esetén van rá lehetőség.
Második feltétel: az elkövető a bűncselekmény elkövetését a vádemelésig beismerte.
Harmadik feltétel: közvetítői eljárás keretében, vagy azt megelőzően, de a közvetítői eljárás keretében született megállapodásban jóváhagyva történik meg a tevékeny megbánás.
Negyedik feltétel: az elkövető a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette.
3. Milyen feltételek esetén van lehetőség tevékeny megbánásra, mint a bűncselekmény miatt kiszabandó büntetés korlátlan enyhítését lehetővé tevő okra?
A tevékeny megbánásra öt évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a törvény lehetőséget ad a büntetés korlátlan enyhítésére, amennyiben a többi feltétel adott.

17. tétel
Ellenőrző kérdések és válaszok:

1. Ki jogosult magánindítvány előterjesztésére?
A magánindítvány előterjesztésére főszabályként a sértett jogosult. Halála esetén a hozzátartozója jogosult. A törvényben meghatározott esetekben a törvényes képviselőnek és a gyámhatóságnak is van joga a magánindítvány előterjesztésére..
2. Mi a magánindítványaz előterjesztésének határideje?
A magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett.
3.Mit jelent a magánindítvány oszthatatlansága?
Nemcsak azzal szemben kell a büntetőeljárást lefolytatni, akit a jogosult a magánindítványban megnevezett, s akinek a büntetőjogi felelősségre vonását kérte, hanem az adott bűncselekmény valamennyi elkövetőjével szemben.
4. Mit jelent a magánindítvány visszavonhatatlansága?
Az előterjesztett magánindítvány visszavonása nem joghatályos.
5. Ki jogosult feljelentés tételére hamis vád folytán indult eljárás esetében?
Az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható.
6. Kinek a feljelentése alapján indítható büntetőeljárás hamis tanúzás miatt?
Az alapügyben eljáró hatóság.

18. tétel
Ellenőrző kérdések és válaszok:

1. Mi a szankció fogalma?
A büntetés és az intézkedés a bűncselekmények elkövetőivel szemben, a törvény által előírt feltételek megléte esetén, a bíróság és – meghatározott esetben – az ügyészség által alkalmazott joghátrány. Annak érdekében, hogy az egyes személyeket és a társadalmat megvédje, – meghatározott bűncselekmény elkövetése esetén a sértett, illetve a megsértett közösség kiengesztelését is szolgálja – és megelőzze az újabb bűncselekmények elkövetését.
2. Sorolja fel a büntetéseket!
a) A szabadságvesztés,
b) az elzárás,
c) a közérdekű munka,
d) a pénzbüntetés,
e) a foglalkozástól eltiltás,
f) a járművezetéstől eltiltás,
g) a kitiltás,
h) a sportrendezvények látogatásától való eltiltás,
i) a kiutasítás.
Az egyetlen mellékbüntetés a közügyektől eltiltás.
3. Sorolja fel az intézkedéseket!
a) A megrovás,
b) a próbára bocsátás,
c) a jóvátételi munka,
d) a pártfogó felügyelet,
e) az elkobzás,
f) a vagyonelkobzás,
g) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele,
h) a kényszergyógykezelés,
i) a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti intézkedések.
4. Mi a büntetések és az intézkedések egymáshoz való viszonya?
A büntetések és az intézkedések a Btk.-ban meghatározott kivételektől eltekintve egymás mellett is alkalmazhatóak pld. szabadságvesztés mellett járművezetéstől eltiltás, foglalkozástól eltiltás, pénzbüntetés is kiszabható.
Ha a bűncselekmény büntetési tételének alsó határa nem éri el az egy év szabadságvesztést, szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható.
A büntetések helyett önállóan intézkedés is alkalmazható:
a) a megrovás,
b) a próbára bocsátás, és a
c) jóvátételi munka.
Egyes büntetés mellett intézkedés alkalmazható vagy kötelezően alkalmazandó. Például a pártfogó felügyelet, amelynek alkalmazása a fiatalkorú esetén a következő esetekben kötelező:
a) a feltételes szabadság tartama,
b) a próbára bocsátás próbaideje,
c) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje,
d) a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás tartama,
e) a vádemelés elhalasztásának tartama,
f ) jóvátételi munkavégzés előírása mellett.
Néhány intézkedés önállóan és büntetés vagy intézkedés mellett is alkalmazható:
a) az elkobzás,
b) a vagyonelkobzás, és az
c) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele.
A pártfogó felügyelet büntetés vagy intézkedés mellett alkalmazható. Kiutasítás mellett nem rendelhető el pártfogó felügyelet.

19. tétel
Ellenőrző kérdések és válaszok:

1. Mi a szabadságvesztés generális maximuma és minimuma?
A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama három hónap, leghosszabb tartama húsz év; bűnszervezetben, különös vagy többszörös visszaesőként történő elkövetés, illetve halmazati vagy összbüntetés esetén huszonöt év.
2. Melyek a szabadságvesztés végrehajtásának fokozatai?
Fegyház, börtön, fogház
3. Melyek a feltételes szabadságra bocsátás szabályai a határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén?
Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ügydöntő határozatában megállapítja a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy azt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárt.
Ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nem kizárt, annak legkorábbi időpontja
a) a büntetés kétharmad,
b) visszaeső esetén háromnegyed
részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap.
Határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadság tartama azonos a szabadságvesztés hátralevő részével, de legalább egy év.
4. Melyek a feltételes szabadság kedvezményéből kizárás esetei?
Nem bocsátható feltételes szabadságra
a) a többszörös visszaeső, ha a szabadságvesztést fegyház fokozatban kell végrehajtani,
b) az erőszakos többszörös visszaeső,
c) aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
d) akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet korábbi, határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése vagy a végrehajthatóság megszűnése előtt követett el,
e) akit tettesként ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre az alábbi bűncselekmények miatt:
ea) népirtás, emberiesség elleni bűncselekmény, apartheid, ha a halált szándékosan okozva követik el [142. § (1) bekezdés a) pont, 143. § (1) bekezdés a) pont, 144. § (1) bekezdés a) pont],
eb) emberölés [160. § (1) és (2) bekezdés],
ec) emberrablás [190. § (4) bekezdés],
ed) fogolyzendülés, terrorcselekmény, jármű hatalomba kerítése és zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [284. § (4) bekezdés, 314. § (1) bekezdés, 320. § (2) bekezdés, 442. § (4) bekezdés], vagy
ee) elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak [445. § (5) bekezdés a) pont].
Nem bocsátható feltételes szabadságra az sem, akit
a) a (4) bekezdés e) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetése esetén
aa) előkészület miatt,
ab) részesként, vagy
ac) korlátlan enyhítés alkalmazásával,
b) a hozzátartozója sérelmére elkövetett, nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt, vagy
c) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett, nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt
ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre.
5. Mi a feltételes szabadság megszüntetésének kötelező és lehetséges esete?
A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet
a) az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően elkövetett bűncselekmény miatt a feltételes szabadság tartama alatt, vagy
b) a feltételes szabadság tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt
végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik.

20. tétel
Ellenőrző kérdések és válaszok:

1. Melyek az életfogytig tartó szabadságvesztés esetei, alkalmazásának feltételei, jellemzői, lehetséges és kötelező esetei?
Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. Az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház. Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ügydöntő határozatában meghatározza a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárja.
2. Melyek a feltételes szabadság szabályai, ha nem zárták ki az elítéltet a kedvezményből?
Ha a bíróság életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét nem zárja ki, annak legkorábbi időpontját legalább huszonöt, legfeljebb negyven évben állapítja meg. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját években kell meghatározni. Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadság tartama legalább tizenöt év.
3. Melyek a feltételes szabadságból való kizárás kötelező és lehetséges esetei?
Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét csak az alábbi bűncselekmények miatt zárhatja ki:
a) népirtás [142. § (1) bekezdés],
b) emberiesség elleni bűncselekmény [143. § (1) bekezdés],
c) apartheid [144. § (1) és (3) bekezdés],
d) hadikövet elleni erőszak súlyosabban minősülő esete [148. § (2) bekezdés],
e) védett személyek elleni erőszak [149. § (1)-(2) bekezdés],
f) nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása [155. § (1) bekezdés],
g) egyéb háborús bűntett (158. §),
h) emberölés súlyosabban minősülő esete [160. § (2) bekezdés],
i) emberrablás súlyosabban minősülő esete [190. § (3)-(4) bekezdés],
j) emberkereskedelem súlyosabban minősülő esete [192. § (6) bekezdés],
k) alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [254. § (1) bekezdés],
l) rombolás súlyosabban minősülő esete [257. § (2) bekezdés],
m) fogolyzendülés súlyosabban minősülő esete [284. § (4) bekezdés],
n) terrorcselekmény [314. § (1) bekezdés],
o) jármű hatalomba kerítése súlyosabban minősülő esete [320. § (2) bekezdés],
p) közveszély okozása súlyosabban minősülő esete [322. § (3) bekezdés],
q) zendülés súlyosabban minősülő esete [442. § (4) bekezdés],
r) elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esete [445. § (5) bekezdés],
ha azt személy elleni vagy dolog elleni erőszakkal követik el.
(2) A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét ki kell zárni, ha az elkövető
a) erőszakos többszörös visszaeső, vagy
b) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszervezetben követte el.

21. tétel
Ellenőrző kérdések és válaszok:

1. Mi az elzárás büntetés célja, legrövidebb és leghosszabb tartama?
Az elzárás személyi szabadságot elvonó büntetés, amelynek jogalkotói indokoltságát az magyarázza, hogy a rövid tartamú szabadságvesztés alternatívájaként jelenik meg. Erre tekintettel nem lehet szabadságvesztéssel együtt kiszabni, másrészt a tartama is a szabadságvesztés minimumához igazodik. Napokban kell meghatározni.
Tartama:
a) minimum 5 nap,
b) maximum 90 nap.
Fiatalkorúak esetén:
a) Minimum 3 nap,
b) Maximum 30 nap.
2. Melyek az elzárás alkalmazásának törvényi lehetőségei (szabadságvesztés büntetés helyett, mellett)?
Önállóan, de más büntetéssel együtt is kiszabható. Kivétel: a szabadságvesztés.
Akkor is alkalmazható, ha a bűncselekmény büntetési tételének alsó határa nem éri el az egy év szabadságvesztést. Ekkor elzárással is büntethető az elkövető. [Btk. 33. § (4) bek.]
3. Mi a szabadságvesztés és az elzárás közötti hasonlóság és különbség?

4. Melyek a közérdekű munka alkalmazásának törvényi feltételei?

A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni, annak legkisebb mértéke negyvennyolc, legnagyobb mértéke háromszáztizenkettő óra. A közérdekű munkát az elítélt, ha törvény eltérően nem rendelkezik, hetente legalább egy napon - a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében -, díjazás nélkül végzi. A közérdekű munkára ítélt köteles a számára meghatározott munkát elvégezni. Az elkövető olyan munka végzésére kötelezhető, amelyet - figyelemmel egészségi állapotára és képzettségére - előreláthatóan képes elvégezni.
5. Mi a pénzbüntetés kiszabásának célja?
Büntetőjogi szankció, pénzben kifejezhető vagyoni hátrány az elkövetett bűncselekmény miatt.
6. Mit jelent a pénzbüntetésnél a kétlépcsős büntetéskiszabás?
Kétlépcsős büntetéskiszabás. Első lépcső: a cselekmény tárgyi súlya alapján a napi tételek számának meghatározása. Második lépcső: az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten – az egynapi tételnek megfelelő összeget.
7. Mi a napi tételek száma és összege, melyek a meghatározásnál irányadó szempontok?
Napi tételek száma: 30–540
Napi tételek összege: 1 000–500 000 Ft
A pénzbüntetés kiszabása során a bíróság a napi tételek számát határozza meg, majd a napi tételek összegét. A napi tételek számának tükröznie kell a cselekmény tárgyi súlyát. A második lépcső: az egy napi tétel összegének a megállapítása, amely az elkövető vagyoni, személyi, jövedelmi viszonyai, életvitele alapján történik.
8. Hogyan történik a pénzbüntetés megfizetése?
Az illetékes törvényszék gazdasági hivatala felhívja a pénzbüntetésre ítéltet, hogy a felhívás kézbesítését követő 15 napon belül fizesse meg a pénzbüntetést. Amennyiben nem teljesíti, akkor a törvényszék gazdasági hivatala megkeresi a Bv. bírót, hogy változtassa át szabadságvesztésre, fiatalkorú esetén közérdekű munkára, ha az ítélet meghozatalakor a 16. életévét betöltötte.

22. tétel
Ellenőrző kérdések és válaszok:

1. Mi a foglalkozástól eltiltás alkalmazásának célja?
A foglalkozástól eltiltás, mint önálló szankció célja, hatása: generális prevencióként a társadalom védelme, speciális prevencióként kizárja annak lehetőségét, hogy újabb hasonló bűncselekményt kövessen el az elítélt, egyben egzisztenciális hátrányt jelent.
2. Mi az eltiltás tartama?
A foglalkozástól eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú. A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év.
3. Melyek a végleges eltiltás alkalmazásának feltételei?
Végleges hatállyal az tiltható el, aki a foglalkozás gyakorlására alkalmatlan vagy arra méltatlan. A végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti, ha az eltiltás óta tíz év eltelt, és az eltiltott a foglalkozás gyakorlására alkalmassá, vagy érdemessé vált. Ez utóbbi esetben sem mentesíthető az, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el.
4. Értelmezze a foglalkozás felhasználásával kitételt!
Azok az esetek, amikor a foglalkozás eszköze a bűncselekmény elkövetésének: a „foglalkozásának felhasználásával” kitételen azt az esetet kell érteni, amikor a foglalkozás nyújtotta lehetőség közvetlen kihasználásával kerül sor a szándékos bűncselekmény elkövetésére. Ilyen esetben a szakképzettséget nem kívánó foglalkozás is számításba jöhet. A foglalkozástól eltiltás előfeltétele ebben az esetben az, hogy a foglalkozás felhasználásával kövessék el a szándékos bűncselekményt. Tisztázni kell ilyenkor, hogy az elkövető mennyiben használta fel a foglalkozását a bűncselekmény megvalósításánál. Ez mellőzhetetlenné teszi, hogy az elkövető munkaköre tüzetes megállapítást nyerjen. A foglalkozási ágon belül a ténylegesen betöltött munkakört, annak adottságait, az azáltal nyújtott lehetőségeket lehet csak felhasználni, így az említett büntetés alkalmazásának alapjául is ez szolgálhat.
5. Mi a járművezetéstől eltiltás célja?
A járművezetéstől eltiltás mint önálló szankció célja, hatása: generális prevencióként a társadalom védelme; speciális prevencióként: a bűnismétlés veszélyének megelőzése, lehetőségének csökkentése.
6. Melyek a járművezetéstől eltiltás fajtái?
A járművezetéstől eltiltás lehet bírói mérlegelés eredménye:
a) az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt vagy
b) bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ
A járművezetéstől eltiltás törvényen alapuló kötelezettség: ha az elkövető járművezetés ittas állapotban vagy bódult állapotban bűncselekményt követ el.
7. Mik a végleges eltiltás indokai?
Végleges eltiltás: aki a járművezetésre alkalmatlan . Alkalmatlan az a közlekedési bűncselekményt elkövető, aki a jármű biztonságos vezetésére életkoránál, betegségénél vagy személyisége valamely tartós korlátozottságánál fogva képtelen. Alkalmatlannak tekinthető az az elkövető is, akinél súlyos fokú és állandósult jellemhiba, kifogásolható életvezetési stílus észlelhető (idült alkoholizmus, korábbi ittas járművezetés miatti többszörös elítélés stb.). (BKv. 38.)
8. Mi a kitiltás célja?
A kitiltás mint önálló szankció célja, hatása: generális prevencióként a társadalom védelme; speciális prevencióként: a bűnismétlés veszélyének megelőzése, lehetőségének csökkentése.
9. Melyek a kitiltás alkalmazásának feltételei?
A kitiltás büntetés kiszabásának két feltétele van:
a) csak a Btk. Különös Részében taxatíve felsorolt esetekben alkalmazható, amikor ezt a különös részi tényállás tartalmazza,
b) az elkövetőnek a meghatározott településen, területen, körzetben, kerületben való tartózkodása veszélyeztesse a közérdeket.

23. tétel
Ellenőrző kérdések és válaszok:

1. Mi a sportrendezvények látogatásától való eltiltás célja?
Generális prevencióként: a társadalom védelme.
Speciális prevencióként: a bűnismétlés veszélyének megelőzése, lehetőségének csökkentése a sportrendezvényeken való tartózkodás lehetőségének a megvonásával.
2. Melyek az eltiltás feltételei?
A bíróság az elkövetőt a sportrendezvényen való részvétel, az odamenetel vagy az onnan történő távozás során a sportrendezvénnyel összefüggésben elkövetett bűncselekmény miatt eltilthatja
a) bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezésre kerülő sportrendezvény látogatásától, vagy
b) bármelyik sportlétesítménybe való belépéstől, amikor az valamely sportszövetség versenyrendszerében megrendezett sportesemény helyszínéül szolgál.
Az ítéletben rendelkezni kell arról, hogy melyik sportszövetség által, melyik sporteseményen, melyik sportlétesítményen való részvételtől tiltja el.
3. Mi az eltiltás tartama?
Az eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év. A bíróság mérlegelésétől függ a büntetés alkalmazása.
4. Melyek a kiutasítás alkalmazásának feltételei?
Azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza.
Nem utasítható ki az, aki számára Magyarország menedékjogot biztosít.
5. Kivel szemben nem alkalmazható a kiutasítás?
Olyan önálló büntetés, amely csak nem magyar állampolgárral szemben alkalmazható, aki külföldi vagy hontalan. Kettős állampolgárral szemben, ha egyik állampolgársága magyar, nem alkalmazható.
Azzal szemben,
a) aki Magyarország területén legalább tíz éve jogszerűen tartózkodik, vagy
b) aki Magyarország területén jogszerűen tartózkodik, és a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne,
csak tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye kiutasításnak, feltéve, hogy az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné.
6. Mi a kiutasítás időtartama?
A kiutasítás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú. A határozott ideig tartó kiutasítás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év.
7. Ki hajtja végre a kiutasítást?
A kiutasítás végrehajtása az elítélt tartózkodási helye szerint illetékes idegenrendészeti hatóság hatáskörébe tartozik.
8. Melyek a közügyektől eltiltás alkalmazásának feltételei?
A közügyektől eltiltás alkalmazásának 3 konjunktív feltétele van:
a) szándékos bűncselekmény elkövetése,
b) e miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéljék,
c) méltatlanság a közügyek gyakorlására.
9. Mennyi a közügyektől eltiltás tartama?
A közügyektől eltiltás tartama: 1–10 év.
A közügyektől eltiltás tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt:
a) a szabadságvesztést tölti, vagy az
b) kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól.

24. tétel
Ellenőrző kérdések és válaszok:

1. Melyek a megrovás alkalmazásának feltételei?
Az alkalmazás feltételei:
a) akinek cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes, vagy
b) olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy az e törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása vagy más intézkedés alkalmazása – ide nem értve az elkobzást, a vagyonelkobzást és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét – is szükségtelen.
2. A megrovás mellett milyen intézkedések alkalmazhatók?
A megrovás elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele mellett, ezekkel együtt is elrendelhető.
3. Hogy foganatosítják a megrovást?
Ha a terhelt a határozat kihirdetésekor jelen van, a megrovást az egyesbíró vagy a tanács elnöke az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének bevárása nélkül, valamint az ügyész szóban foganatosítja, egyéb esetben a megrovás végrehajtása a határozat kézbesítésével történik. [Bv. tv. 307. § (1) bek.]
Ha a terhelt nem magyar állampolgár az ügyész a nyomozó hatóságot is megbízhatja a megrovás foganatosításával, a határozat szóban is lefordítható. [Bv. tv. 307. § (2) bek.]
4. Mi a próbára bocsátás?
A próbára bocsátás intézkedésnek mint jogintézménynek az a lényege, hogy a bíróság lefolytatja a bizonyítási eljárást, megállapítja a vádlott bűnösségét, azonban meghatározott időre (próbaidőre) elhalasztja a büntetés kiszabását.
5. Melyek a próbára bocsátás alkalmazásának feltételei?
A próbára bocsátás azzal szemben alkalmazható,
a) aki vétséget követ el vagy
b) aki háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntettet követ el, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető.
Fiatalkorú esetén próbára bocsátásnak bármely bűncselekmény esetén helye van.
6. Mi a próbára bocsátás időtartama?
A próbaidő tartama egy évtől három évig terjedhet, a tartamot években, vagy években és hónapokban kell meghatározni. A próbaidő tartama a fiatalkorúak esetén egy évtől két évig terjedhet.
7. Ki nem bocsátható próbára?
Nem bocsátható próbára
a) a visszaeső,
b) aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
c) aki a szándékos bűncselekményt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követte el, vagy
d) aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.
8. Mikor kell megszüntetni a próbára bocsátást?
A próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha:
a) a próbára bocsátottat a próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt elítélik,
b) a próbára bocsátottat a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt elítélik, vagy
c) a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi.
9. Mikor szűnik meg a próbára bocsátás?
A próbára bocsátás megszűnik, ha:
a) a próbaidő eltelt, vagy
b) a bíróság a próbára bocsátást megszüntette. (Bv. tv. 308. §)

25. tétel
Ellenőrző kérdések és válaszok:

1. Melyek a jóvátételi munka alkalmazásának feltételei?
A jóvátételi munka alkalmazásának feltételei: a bíróság
a) a vétség, valamint
b) a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett
miatt a büntetés kiszabását egy évre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető.
2. Mi a jóvátételi munka mértéke?
A jóvátételi munka tartamát órákban kell meghatározni, annak legkisebb mértéke 24, legnagyobb mértéke 150 óra.
3. Mi a jóvátételi munka önhibából való nemteljesítésének a következménye?
A büntetéskiszabás lép életbe, ha:
a) az elkövető nem igazolja a jóvátételi munka elvégzését a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított egy éven belül az ügyben első fokon eljárt bíróságnál.
b) a pártfogó felügyelet szabályait súlyosan megszegi.
4. Mi a jóvátételi munka és a közérdekű munka hasonlósága és különbözősége?
Jóvátételi munka: Intézkedés. 24 órától 150 óráig. Szabadon választja meg a munkavégzés helyét, idejét. Nem keletkeztet munkaviszonyt. Ha önhibájából nem teljesíti, akkor büntetést szab ki a bíróság.
A jóvátételi munka elvégzéséről az érintett állami vagy önkormányzati fenntartású intézmény vezetője, közhasznú jogállású civil szervezet vezető tisztségviselője, az egyházi jogi személy képviselője vagy a képviseletre feljogosított tisztségviselője két példányban igazolást állít ki. Az igazolás közokirat. Az elítélt az igazolás egyik példányát a bíróság részére átadja. (Bv. tv. 309. §)
Fiatalkorúval szemben jóvátételi munkavégzés akkor írható elő, ha az ítélet meghozatalakor a tizenhatodik életévét betöltötte.
Közérdekű munka: Büntetés. 48 órától 312 óráig. Az elítélt hetente legalább egy napon, a „heti pihenőnapon” vagy „szabadidejében”, díjazás nélkül végzi. Nem keletkeztet munkaviszonyt. Ha önhibájából nem teljesíti, akkor szabadságvesztésre változtatják át, fogház fokozatban kell letölteni.
A közérdekű munka végrehajtásáról a pártfogó felügyelői szolgálat gondoskodik, amely feladatát a központi költségvetési szervekkel és a helyi önkormányzatokkal vagy ezek intézményeivel, helyi közszolgáltatást végző egyéb szervezetekkel, az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott vagy erre a célra az állam vagy az önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezetekkel, a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal, az egyházi jogi személyekkel, a közhasznú jogállású szervezetekkel, a civil szervezetekkel, valamint a gazdálkodó szervezetekkel (a továbbiakban együtt: munkahely) és az állami foglalkoztatási szervvel együttműködésben látja el. Ha nincs az e fejezetben meghatározott feltételeknek megfelelő más munkahely, az elítélt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat, kivételesen a területi önkormányzat köteles a közérdekű munkavégzés helyét biztosítani. (Bv. tv. 280. §)
Fiatalkorúval szemben közérdekű munka akkor írható elő, ha az ítélet meghozatalakor a tizenhatodik életévét betöltötte.
5. Mi a párfogó felügyelet célja?
A pártfogó felügyelet az elkövetők ellenőrzését és társadalmi integrálását egyaránt szolgáló intézkedés. A pártfogó felügyelet kettős természetű: a speciálprevenciót egyrészt a bűnelkövető ellenőrzésével, felügyeletével, másrészt a pártfogolt segítésével és támogatásával szolgálja. A pártfogó felügyelet járulékos intézkedés, mindig büntetéshez vagy intézkedéshez kapcsolódik. A pártfogó felügyelet végrehajtása a pártfogó felügyelői szolgálat feladata.
6. Mi a párfogó felügyelet tartama?
A tartama azonos:
a) a feltételes szabadság tartamával,
b) a próbára bocsátás próbaidejével,
c) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejével,
d) a feltételes ügyészi felfüggesztés tartamával,
e) legfeljebb öt év, életfogytig tartó szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadság esetén legfeljebb tizenöt év.
f) amíg a jóvátételi munka végzésére kötelezett a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, de legfeljebb 1 évig.
7. Melyek a pártfogó felügyelet kötelező és mérlegelésen alapuló és kivételes magatartási szabályai?
A pártfogoltra általánosan kötelező magatartási szabályok:
a) A jogszabályban és a határozatban előírt magatartási szabályok megtartása,
b) a pártfogó felügyelővel rendszeres kapcsolattartás és
c) a pártfogó felügyelő részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás megadása.
A bíróság, illetve a feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az ügyész által előírható magatartási szabályok:
a) A bűncselekmény elkövetésében részt vett, meghatározott személlyel ne tartson kapcsolatot,
b) a bűncselekmény sértettjétől, valamint a sértettre tekintettel annak hozzátartozójától vagy más személytől (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: érintett személy), az érintett személy lakásától vagy életvitelszerű tartózkodására szolgáló más ingatlantól – ideértve a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményeket is –, munkahelyétől, az érintett személy által rendszeresen látogatott intézményektől vagy egyéb helytől, különösen nevelési, nevelési-oktatási vagy gyógykezelés céljából látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlása során látogatott épülettől tartsa távol magát,
c) meghatározott jellegű nyilvános helyeket és nyilvános rendezvényeket, meghatározott közterületeket ne látogasson,
d) nyilvános helyen ne fogyasszon szeszes italt, meghatározott helyen és időközönként, meghatározott szervnél vagy személynél jelentkezzen,
e) vegye fel a kapcsolatot az állami foglalkoztatási szervvel, vagy a helyi önkormányzatnál közfoglalkoztatásra jelentkezzen,
f ) meghatározott tanulmányokat folytasson,
g) beleegyezése esetén meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát,
h) vegyen részt a pártfogó felügyelő által szervezett csoportos foglalkozáson vagy a pártfogó felügyelői szolgálat közösségi foglalkoztatójának programja szerinti más foglalkozáson.
8. Hogyan hajtják végre a pártfogó felügyeletet?
A pártfogó felügyelet végrehajtása során a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő feladata: a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a pártfogolt ellenőrzésével és irányításával elősegíti annak megakadályozását, hogy a pártfogolt ismételten bűncselekményt kövessen el, továbbá segítséget nyújt a társadalmi beilleszkedéséhez, az ehhez szükséges szociális készségek kialakításához és feltételek megteremtéséhez, közreműködik a sértettek érdekeinek érvényesülésében. (Bv. tv. 310. §)
9. Hogyan szűnik meg a pártfogó felügyelet?
A pártfogó felügyelet megszűnik [Bv. tv. 312. § (3) bek.], ha:
a) a tartama letelt,
b) a büntetés-végrehajtási bíró a Btk. 70. § (3) bekezdése alapján megszünteti,
c) a próbára bocsátást vagy a feltételes szabadságot megszüntetik, vagy a felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani,
d) ha a pártfogolt a jóvátételi munka elvégzését egy éven belül megfelelően igazolja [Btk. 68. § (1) bekezdés],
e) a pártfogó felügyelet tartama alatt a pártfogolton szabadságvesztés büntetést vesznek foganatba, a Btk. 40. § (4) bekezdésében és 86. § (2)-(3) bekezdésében szabályozott eset kivételével,
f) a köztársasági elnök azt a büntetést vagy intézkedést, amellyel összefüggésben az elítélt pártfogó felügyelet alatt áll, kegyelemből elengedte.

26. tétel
Ellenőrző kérdések és válaszok:

1. Mi az elkobzás célja?
Az elkobzás speciális intézkedés, mert nemcsak a bűncselekmény elkövetőjével, hanem azzal szemben is alkalmazandó, aki nem büntethető. Célja annak a dolognak az elkobzása, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, vagy a bűncselekmény elkövetése útján jött létre, amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy amelyet a bűncselekmény befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak, továbbá amelynek a birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik.
2. Melyek a kötelező elkobzás esetei?
El kell kobozni azt a dolgot
a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, (pl. súlyos testi sértés esetén a nyújtófa, amelyen vércseppek is vannak)
b) amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre, (meghamisított vagy hamis útlevél esetén az útlevél)
c) amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy amelyet a bűncselekmény befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak, (kábítószerkereskedő esetén a kábítószer)
d) a forgalmazással, kereskedéssel, tartással elkövetett bűncselekmények elkövetési tárgyai (fegyverkereskedő (engedély nélküli) esetén a fegyver)
e) amelynek a birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik [175/2003. (X.8.) Korm. rendelet]
f) az olyan szúró- vagy vágóeszköz, amelynek szúróhosszúsága vagy vágóéle a 8 cm-t meghaladja, továbbá a szúróhosszúság vagy a vágóél méretétől függetlenül a dobócsillag, a rugóskés és a szúró-, vágóeszközt vagy testi sérülés okozására alkalmas egyéb tárgyat kilövő készülék (különösen: felajzott íj, számszeríj, francia kés, szigonypuska, parittya, csúzli).
Azt a sajtóterméket is el kell kobozni, amelyben a bűncselekmény megvalósult.
3. Mi a vagyonelkobzás célja?
A vagyonelkobzás célja a bűnös úton megszerzett vagyongyarapodás elvonása, és az eredeti vagyoni helyzet helyreállításának megkísérlése.
4. Melyek a vagyonelkobzás elrendelésének kötelező esetei?
a) A bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyon, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett,
b) az a vagyon, amelyet a kábítószer- kereskedelem vagy az embercsempészés elkövetője a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett,
c) az a vagyon, amelyet a kábítószerkereskedelem elkövetője a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett,
d) az a vagyon, amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett,
e) az a vagyon, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak,
f) az a vagyon, amely az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt,
g) a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon is, amellyel más gazdagodott. Ha gazdálkodó szervezet gazdagodott ilyen vagyonnal, a vagyonelkobzást a gazdálkodó szervezettel szemben kell elrendelni.
5. Mikor nem rendelhető el vagyonelkobzás?
Nem rendelhető el vagyonelkobzás
a) arra a vagyonra, amely a büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény fedezetéül szolgál,
b) arra a vagyonra, amelyet jóhiszeműen, ellenérték fejében szereztek.
6. Melyek a korrupciós bűncselekmények és a vagyonelkobzás kérdései?
Amennyiben a Btk. XXVII. Fejezete szerinti korrupciós bűncselekmény valamelyikének elkövetése során a passzív vesztegető az aktív vesztegetőtől a vagyoni előnyt megszerzi, vele szemben arra, mint a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra a Btk. 74. § (1) bekezdés a) pontja alapján vagyonelkobzást kell elrendelni.
A Btk. 74. § (1) bekezdésének f) pontjára figyelemmel az ígért vagyoni előny tárgyára is vagyonelkobzást kell elrendelni. A passzív vesztegetővel szemben azonban nem lehet vagyonelkobzást elrendelni, ha a bűncselekmény elkövetése révén, vagy azzal összefüggésben nem szerezte meg a vagyoni előnyt; ilyenkor az intézkedést az ígért vagyoni előny tárgyára az aktív vesztegetővel szemben kell alkalmazni. Az ígért vagyoni előnyre a vagyonelkobzás elrendelésének azonban az aktív vesztegetővel szemben is csak akkor van helye, ha az ígért vagyoni előny tárgya az elkövetést megelőzően az elkövető rendelkezésére állt, és azt bizonyítottan arra szánta, hogy vagyoni előnyként a passzív vesztegetőnek juttassa.
7. Mi az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének célja?
Véglegesen hozzáférhetetlenné kell tenni azt az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adatot:
a) amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele bűncselekményt valósít meg,
b) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy
c) amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre.
Rágalmazás (Btk. 226. §), becsületsértés (Btk. 227. §) elkövetése esetén az alkalmazása kötelező, ha internetes tartalom „segítségével” valósul meg a két bűncselekmény
8. Melyek az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének kötelező esetei?
A bevezetett új intézkedés célja: megakadályozzák azoknak az adatoknak a közzétételét, amelyet a számítógépes hálózaton tesznek elérhetővé és úgynevezett bűncselekmény megállapítását eredményező adatok, például tiltott pornográf felvételek. Az ilyen adatok nyilvános elérésének a megszüntetése, végleges hozzáférhetetlenné tétele megakadályozhatja a bűncselekmény, bűncselekmények továbbgyűrűzését. Az ilyen adatoknak a nyilvánosság előli elzárása újabb bűncselekmény elkövetésének a megelőzését is szolgálja. Preventív intézkedés.

27. tétel
Ellenőrző kérdések és válaszok:

1. Melyek a büntetéskiszabás elvei?
a) a törvényi keretek között kell kiszabni,
b) a társadalom védelme és a megelőzés céljainak szem előtt tartásával,
c) igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához,
d) a bűnösség fokához,
e) az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint
f) az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez.
2. Melyek az alanyi és tárgyi enyhítő és súlyosító körülmények?

3. Mi a büntetés enyhítésének célja, feltétele?
A büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel túl szigorú lenne.
4. Melyek a korlátozott enyhítés, egyszeres leszállás, kétszeres leszállás szabályai?
Az egyfokú enyhítés szabályai: ha a büntetési tétel alsó határa
a) 10 évi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb 5 évi,
b) 5 évi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb 2 évi,
c) 2 évi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb 1 évi,
d) 1 évi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú szabadságvesztést lehet kiszabni.
A törvény a büntetési tétel alsó határából indul ki, és erre tekintettel határozza meg a kiszabható büntetés legkisebb mértékét. A Btk. 89. § (2) bekezdése alapján, a különös és a többszörös visszaesővel szemben a Btk. 82. §-ának (1) bekezdése, az enyhítő szakasz csak különös méltánylást érdemlő esetben alkalmazható. A Btk. 90. §-ának (3) bekezdésének a) pontja az erőszakos többszörös visszaesőnél a
Kétfokú leszállás: kísérlet és bűnsegély esetén lehetséges, amely azt jelenti, hogy a soron következő pont alapján lehetséges az enyhítés, ha az előző pont alapján történő enyhítés is túl szigorú. [Btk. 82. § (4) bek.]
5. Melyek a korlátlan enyhítés szabályai a Btk. Általános és Különös Részében foglaltakra tekintettel?
A korlátlan enyhítés: bármely büntetési nem legkisebb mértéke is kiszabható. Azonban nincs lehetőség a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűntett miatt a próbára bocsátás alkalmazására akkor, ha az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntettet elkövető terhelt – a tevékeny megbánásra figyelemmel – büntetése korlátlanul enyhíthető. (BH. 2011.88.)
A korlátlan enyhítésnek a Btk. Általános Részében felellhető szabályai
a) A kísérletet alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan módon követik el [Btk. 10. § (3) bek.];
b) a beszámítási képességet korlátozó kóros elmeállapotnál [Btk. 17. § (2) bek.] ideértve a III. számú Büntető Elvi Döntés alapján az abortív patológiás részegséget;
c) a beszámítási képességet korlátozó kényszer és fenyegetés esetén [Btk. 19. § (2) bek.];
d) a tevékeny megbánás Btk. 29. § (2) bekezdésében szabályozott esetében.
A korlátlan enyhítésnek a Btk. Különös Részében felellhető néhány szabálya
a) kábítószer birtoklásának bűntetténél, ha az elkövető a vádemelésig lehetővé teszi a kábítószert értékesítő személy kilétének megállapítását [Btk. 180. § (3) bek.];
b) emberrablásnál, aki az emberrablást – mielőtt abból súlyos következmény származott volna – önként abbahagyja [Btk. 190. § (6) bek.];
c) tartási kötelezettség elmulasztásánál, aki a tartási kötelezettségének az elsőfokú ítélet meghozataláig eleget tesz [Btk. 212. § (3) bek.];
d) a közlekedés biztonsága elleni bűncselekménynél, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti [Btk. 232. § (5) bek.];
e) vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetésénél, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti [Btk. 233. § (4) bek.];
f) környezetkárosításnál, aki az elsőfokú ítélet meghozataláig a bűncselekmény által bekövetkezett veszélyt, illetve környezetkárosodást megszünteti, a károsodott környezet eredeti állapotát helyreállítja. [Btk. 241. § (3) bek.]
6. Mi az egyezség alkalmazásának célja?
A 2017. évi XC. törvény indokolása szerint az egyezség előzményének a tárgyalásról lemondás, mint külön eljárás tekinthető, amely többszöri jogszabályi módosítást követően sem működött rendeltetésszerűen, így a jogalkotó a bűnösség elismerésére irányuló egyezségként szabályozta újra. Az eljárás célja a büntetőeljárás egyszerűsítése, gyorsítása. A törvény indokolása szerint az egyezség a terhelttel való együttműködés komplex rendszerének egy formája, amely a nyomozás kereteibe illeszkedik és az ügyészi tevékenységhez köthető együttműködés. Az ügyész és a terhelt közötti egyezség csak a törvényben meghatározott külön eljárás (LXV. Fejezet) lefolytatása céljából jöhet létre, annak jóváhagyására és arra alapítva ügydöntő határozat meghozatalára kizárólag a bíróság jogosult.
7. Melyek az egyezség alkalmazásának feltételei
Az egyezség megkötését a vádemelés előtt az ügyészség, a terhelt és a védője is kezdeményezheti. Amennyiben az ügyészség egyetért a kezdeményezéssel, vagy a terhelt nem utasítja vissza az ügyészség ajánlatát, akkor sor kerülhet az egyezség megkötésére irányuló eljárás lefolytatására, amelyben védő részvétele kötelező. A formai követelményekhez nem kötött egyeztetés során az ügyészség, a terhelt és a védő a bűnösség beismeréséről és annak következményeiről, valamint az egyezség tartalmi elemeiről egyeztethet, a bűncselekmény tényállásáról, valamint a Btk. szerinti minősítéséről azonban nem, ugyanis ezekről az ügy iratai alapján az ügyészség feladata határozni. A védő a terhelt hozzájárulásával, akár külön is egyeztethet az ügyészséggel. Az egyeztetés kezdetekor az ügyészség tájékoztatja a terheltet és a védőt, hogy milyen tartalmi elemekkel bíró egyezség megkötésére lát lehetőséget. Az egyezség tartalmában való megegyezést követően az ügyészség gyanúsítottként hallgatja ki a terheltet, amely során figyelmezteti a tervezett egyezség alapján beálló jogkövetkezményekre. A létrejött egyezséget a gyanúsítotti jegyzőkönyv tartalmazza, az egyezséggel kapcsolatos figyelmeztetés és az erre adott terhelti nyilatkozat mellett. A jegyzőkönyvbe foglalt egyezség kizárólag az új Be. XCIX. Fejezete szerinti külön eljárásban használható fel, ugyanis amennyiben nem kerül sor az egyezség megkötésére, az ezzel kapcsolatos ügyiratok nem használhatók fel bizonyítékként, és a bíróság számára sem küldhetők meg.
Egyezség megkötésére bármely bűncselekmény elkövetésekor helye van, és a büntetőeljárás alapjául szolgáló valamennyi vagy akár csak egyes bűncselekmények vonatkozásában is beismerhető a bűnösség.
Az egyezség tartalmi elemei:
a) bűncselekmény leírása és Btk. szerinti minősítése,
b) terhelt nyilatkozata a bűnösség beismeréséről és a vallomás tételéről,
c) büntetés vagy önállóan alkalmazható intézkedés.

28. tétel
Ellenőrző kérdések és válaszok:

1. Melyek a halmazati büntetések alkalmazásának feltételei?
Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg és azokat egy eljárásban bírálják el. [Btk. 6. § (1) bek.]
2. Hogyan érvényesül az abszorpció és az aszperáció elve a halmazati büntetés kiszabásakor?
A halmazati büntetés kiszabásával kapcsolatosan tehát az egyik szabály az abszorpció elve. Ez azt jelenti, hogy a halmazati büntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekményekre megállapított büntetési nemek, illetve büntetési tételek közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni, vagyis a bűnhalmazatban álló bűncselekmények büntetési tételei közül a legmagasabb büntetési tétel felső határa az irányadó. Az aszperáció elve lehetővé teszi a legsúlyosabb büntetési tétel felső határának áttörését abban az esetben, hogyha az nem elegendő a halmazatban lévő cselekmények elbírálására. Akként kell a szabálynak érvényesülni, miszerint a legsúlyosabb bűncselekményre megállapított büntetési tétel felső határa a törvény rendelkezése folytán a felével emelkedik.
3. Mit jelent a kumuláció tilalma?
Az összbüntetés mértékének megállapításakor nincs lehetőség arra, hogy az összbüntetés mértéke elérje az alapítéletekben kiszabott szabadságvesztés büntetés együttes tartamát. Ezt a szabályt a kumuláció tilalmának nevezzük. A kumuláció tilalmát pedig kielégíti az az alkalmazási gyakorlat is, miszerint az említett esetben a felső határhoz képest csupán egy nappal kevesebb szabadságvesztés alkalmazására kerül sor.
4. Hogyan érvényesül a Btk. 2. §-a az összbüntetésbe foglalás során?
Az összbüntetés vonatkozásában nem büntetéskiszabásról, hanem az összbüntetés megállapításáról kell rendelkezni. Az összbüntetésbe foglalással kapcsolatos eljárási rendelkezéseket az Új Be. 839–840. §-ában leírt különleges eljárás tartalmazza. A hatályos rendelkezések szerint az elítélt hozzájárulását valamennyi alapítélet összbüntetésbe foglalásával kapcsolatosan be kell szerezni. (Debreceni Ítélőtábla Beüf.III.217/2015/2.) Előbbiekből is következően a bíróság az alapítéletekben kiszabott jogerős büntetésekhez kötve van, ugyanis természetesen csak jogerős ítéletben kiszabott büntetések foglalhatók összbüntetésbe.
5. Melyek az összbüntetés tartamának meghatározásával kapcsolatos szabályok?
A Btk. 94. §-a szerint az összbüntetés mértékének megállapításakor a leghosszabb tartamú szabadságvesztést kell alapul venni, a rövidebb büntetés vagy büntetések legfeljebb kétharmad részének együttes tartamát el kell érnie a legsúlyosabb szabadságvesztés-büntetés és a legrövidebb tartamú szabadságvesztés-büntetés, illetőleg a büntetések egyharmad részének együttes tartamát.
6. Melyek az összbüntetésbe foglalás eljárási jellegű feltételei
Az előbbiek szerint tehát, az összbüntetésbe foglalás eljárási jellegű feltételei eltérnek a halmazati büntetés kiszabásának feltételeitől akként, hogy az összbüntetésbe foglalás lehetősége csak abban az esetben merül fel, ha az elkövetőt több, határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik és ezt több bíróság különböző büntető eljárásokban teszi meg, vagy ugyanazon bíróság más-más büntető eljárásban ítéli a terheltet határozott ideig tartó szabadságvesztés-büntetésre. 1999. március 1. napjától figyelemmel az 1998. évi LXXXVII. törvényben foglaltakra is, összbüntetésbe foglalni csak úgynevezett kvázi halmazati viszonyban álló büntetéseket lehet, ez a fogalom a hatályos szabályok szerint azt jelenti, hogy az elkövető valamennyi bűncselekményt a legkorábbi elsőfokú ítélet kihirdetését megelőzően követte el. A Btk. az említett ponton eltér a korábbi szabályozástól. A hatályos törvény már nem ismeri az úgynevezett részbeni kvázi halmazat fogalmát.

29. tétel
Ellenőrző kérdések:

1. Hogyan kerül sor a bűnügyi felügyelet beszámítására abban az esetben, ha a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház, börtön, illetőleg fogház?
A beszámításnál egynapi szabadságvesztésnek fegyház fokozat esetén öt nap, börtön fokozat esetén négy nap, fogház fokozat esetén három nap bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg.
2. Hogyan kell rendelkezni a beszámítás után fennmaradó előzetes fogvatartás, illetőleg a bűnügyi felügyelet vonatkozásában?
A beszámítás után fennmaradó tartamot egynapi szabadságvesztésként kell beszámítani.
3. Melyek a javítóintézeti nevelésbe történő beszámítás sajátosságai?
A Btk. lehetőséget ad az előzetes fogvatartás és bűnügyi felügyelet beszámítására, nevelő jellegű személyi szabadságot korlátozó intézkedésbe is. E szabályok szerint az elrendelt javítóintézeti nevelésbe az előzetes fogvatartás és az bűnügyi felügyelet teljes idejét be kell számítani, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el. A beszámítás során 1 napi javítóintézeti nevelésnek, 1 napi előzetes fogvatartás, illetve 3 nap bűnügyi felügyelet felel meg. A beszámítás után fennmaradó tartamot 1 napi javítóintézeti nevelésként kell beszámítani.

30. tétel
Ellenőrző kérdések:

1. Ki a visszaeső?
Visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekményért végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig 3 év még nem telt el.
2. Ki minősül különös visszaesőnek?
A Btk. 459. § (1) bekezdés 31. a) pontja szerint különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló bűncselekményt követett el.
3. Határozza meg a többszörös visszaeső fogalmát!
A 31. b) pont szerint többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el.
4. Ki az erőszakos-többszörös visszaeső?
Az a többszörös visszaeső, aki mindhárom alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el, tekinthető erőszakos többszörös visszaesőnek. A Btk. 459. § 26. pontja határozza meg a személy elleni erőszakos bűncselekmények fogalmát.
5. Jellemezze az erőszakos-többszörös visszaesőkkel kapcsolatos szabályozást, elemezze a BKv. 83. számú kollégiumi véleményben foglaltakat!
A többszörös visszaesőkre vonatkozó szigorúbb rendelkezések e visszaesői kategóriával szemben is irányadónak tekintendők. Ilyenek például: nincs helye próbára bocsátásnak, e visszaesői kör vonatkozásában nem alkalmazható a jóvátételi munka, feltételes szabadságra csak a büntetés háromnegyed részének letöltése után bocsáthatók, nem alkalmazhatók esetükben a tevékeny megbánás szabályai, kétévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztést fegyházban kell letölteniük, esetükben nem alkalmazható a büntetés fele része utáni feltételes szabadságra bocsátás, továbbá feltételes szabadságra egyáltalán nem bocsáthatók abban az esetben, ha a szabadságvesztés büntetést fegyház fokozatban kell letölteniük. Az erőszakos-többszörös visszaeső elkövetőkkel szemben szabadságvesztés helyett nincs lehetőség más büntetési nem alkalmazására, erre utal a Btk. 33. § (4) bekezdése alkalmazásának a tilalma. Az erőszakos-többszörös visszaeső kategória vonatkozásában lényeges szigorítást jelent a 90. § (2) bekezdésében meghatározott szabály, miszerint a minősítést megalapozó súlyosabban büntetendő személy elleni erőszakos bűncselekmény büntetési tételének felső határát a jogalkotó esetükben kétszeresére emeli, amennyiben az így felemelt felső határ a 20 évet meghaladja, vagy a törvény szerint az újabb bűncselekményre életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, az elkövetőre életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. Az erőszakos-többszörös visszaesőkkel szemben a Btk. 90. § (3) bekezdése a 82. § (1) bekezdésének alkalmazását teljes egészében kizárja. Az említettek vonatkozásában a különös és többszörös visszaesők esetében az enyhítő rendelkezés alkalmazását a jogalkotó különös méltánylást érdemlő körülményhez fűzte. Azonban az erőszakos többszörös visszaesők esetében korlátlan enyhítés alkalmazását a Btk. Általános Részére korlátozza, s nem teszi azt lehetővé a Különös Rész-i szabályokkal összefüggésben.
6. Hasonlítsa össze a bűnszövetség, illetőleg a bűnszervezet fogalmát, s e két jogintézmény hatását a büntetéskiszabásra!
Bűnszervezet megállapításának akkor van helye, ha a bűnszövetség feltételei fennállnak ugyan, de az elkövetők az említetteken túlmenően egyéb feltételeket is teljesítenek, továbbá a bűnszövetség megállapításának alapfeltétele az, hogy ne jöjjön létre bűnszervezet.
A Btk. 91. § alkalmazásával valamennyi Különös Részt érintő tényállás esetében a bűnszervezetben elkövetés a büntetési tétel felső határát kötelezően emeli a kétszeresére. Ez a szabály természetesen érinti a halmazati büntetés alkalmazását is. Ilyen esetben a kétszeres emelkedés alapjának a bűnhalmazatban szereplő bűncselekmények közül a legsúlyosabb büntetési tételét kell alapul venni. Ezekben az esetekben is irányadó az a szabály, miszerint a büntetési tétel felső határa határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén a 25 évet nem haladhatja meg.

31. tétel
Ellenőrző kérdések és válaszok:

1. Milyen elkövető esetében indokolt a szabadságvesztés végrehajtásának a felfüggesztése?
A két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha - különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel - alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető.
2. Elemezze a BKv. 55. számú véleményt!
A BKv. 55. számú kollégiumi vélemény ad iránymutatást a végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés alkalmazására, meghatározva azt, hogy a Btk. rendszeréből következően az említett jogintézmény nem tekinthető önálló büntetési nemnek. Az előbbiekre tekintettel, amennyiben a bíróság szabadságvesztést szab ki, a büntetés mértékét minden esetben a végrehajtás felfüggesztésének figyelmen kívül hagyásával köteles megállapítani. Az előbbieket követően kell mérlegelnie azt a kérdést, miszerint alaposan feltehető-e, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. Az említett körben figyelemmel kell lennie az elkövető személyi körülményeire, nem mellőzhető annak vizsgálata sem, hogy a cselekmény alkalomszerű elkövetői magatartásra utal, s nagy nyomatékkal esik latba az említett kérdés eldöntésekor az elkövető büntetlen előélete. Lényeges kérdésként jelentkeznek tehát az előbbiekből adódóan az egyéni megelőzés, a speciális prevenció szempontjai, melyek azonban nem kerülhetnek ellentétbe a generális prevenció diktálta szempontokkal és érdekekkel.
3. Mely esetekben zárja ki a törvény a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését?
A Btk. 86. § (1) bekezdése tartalmazza, ezek a következőek:
a) többszörös visszaeső,
b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, vagy
c) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.
4. Felfüggeszthető-e a szabadságvesztés-büntetés végrehajtása erőszakos többszörös visszaeső terhelt vonatkozásában?
Nem, hiszen már a többszörös visszaesőnél is tilos a felfüggesztés.

32. tétel
Ellenőrző kérdések és válaszok:

1.Mi a mentesítés lényege?
A mentesített személy büntetlen előéletűnek minősül és a mentesítés beálltával újból lehetősége nyílik mindazon jogok megszerzésére és gyakorlására, amelyekhez a büntetlen előéletű állampolgároknak joguk van.
2.Melyik az a jogág, ahol újabb bűncselekmény elkövetése esetén nem érvényesül a mentesítés?
A büntetőjog. Újabb bűncselekmény elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki azokra a jogkövetkezményekre, amelyeket a büntető törvény a korábbi elítéléshez fűz.
3.Mi a mentesítés három módja?
Törvényi, bírósági, kegyelmi mentesítés.
4.Milyen módon áll be a törvényi mentesítés?
A törvény erejénél fogva áll be. Minden, külön erre irányuló kérelem, eljárás nélkül mentesül az elítélt.
5.Mi az utólagos és mi az előzetes bírósági mentesítés?
Utólagos bírósági mentesítés: szándékos bűncselekmény miatt kiszabott végrehajtandó szabadságvesztéssel kapcsolatban, az elítélt kérelmére lehet helye, ha erre az elítélt érdemes, és a szabadságvesztés kitöltésétől, illetve végrehajthatósága megszűnésétől a törvényi mentesítésre megállapított várakozási idő fele már eltelt.
Előzetes bírósági mentesítés: A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a bíróság a büntetést kiszabó ítéletben mentesíti a terheltet, ha érdemes rá.
6.Az érdemességnél mit vizsgál a bíróság?
A bűncselekmény tárgyi súlyát, a bűnösség fokát, az elkövető személyiségét, életvezetését, a bűncselekmény elkövetése és az elítélés ideje között tanúsított magatartását, a cselekményével okozott sérelem jóvátételét, a sértett felróható közrehatását vizsgálja.
7.Ki gyakorolhatja a kegyelmi mentesítést?
Közkegyelmet az Országgyűlés adhat.
Egyéni kegyelmet a köztársasági elnök adhat.

33. tétel
Ellenőrző kérdések és válaszok:

1. Mi a fiatalkor általános szabálya?
Az alsó határ a 14. év, a felső határ a 18. év.
2. Mi a fiatalkor speciális szabálya?
Az alsó határ a 12. év, a felső határ a 18. év.
3. Mi az elsődleges büntetési cél fiatalkorúak esetében?
A cél a bűnelkövető fiatalkorú nevelése és védelme.
4. Milyen sorrendiség elvárt a fiatalkorúak szankcióit illetően?
- Szabadságelvonással nem járó intézkedés,
- szabadságelvonással nem járó büntetés,
- szabadságelvonással járó intézkedés,
- szabadságelvonással járó büntetés.

34. tétel
Ellenőrző kérdések és válaszok:

1. Mi a szabadságvesztés maximuma akkor, ha az elkövető betöltötte elkövetéskor a 16. évét?
15 év.
2. Mi a szabadságvesztés maximuma akkor, ha az elkövető nem töltötte be elkövetéskor a 16. évét?
10 év.
3. Milyen végrehajtási fokozatok vannak a fiatalkorúak esetében?
Fiatalkorúak fogháza.
Fiatalkorúak börtöne.
4. Mi az elzárás tartama fiatalkorúaknál?
Legrövidebb tartama 3 nap, leghosszabb tartama 30 nap.
5. Milyen bűncselekmény elkövetése esetén van helye javítóintézeti nevelésnek?
A fiatalkorúval szemben bármilyen bűncselekmény miatt el lehet rendelni a javítóintézeti nevelést.
6. Mi a javítóintézeti nevelés időtartama?
A javítóintézeti nevelés 1–4 évig tarthat, a tartamot évben vagy években, illetőleg hónapokban kell megállapítani.
7. Hány éves korban kötelező az elítéltet a javító intézetből elbocsátani?
21. életévének betöltésekor.

35. tétel
Ellenőrző kérdések és válaszok:

1. Határozza meg a katona fogalmát!
A Btk. 127. § (1) bekezdése a katona fogalmát határozza meg, utalva a magyar honvédségről, a rendőrségről, az országgyűlési őrségről, a büntetés-végrehajtási szervezetről, a hivatásos katasztrófavédelemről, továbbá a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényi rendelkezésekre.
2. Részletezze a büntethetőséget kizáró és megszüntető ok jellegzetességeit a katonai büntetőjogban!
Nem büntethető a katona a parancsra végrehajtott cselekményért, kivéve, ha tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el. A parancsra elkövetett bűncselekményért a parancsot adó is tettesként felel, ha a katona tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el, egyébként a parancsot adó közvetett tettesként felel.
A büntethetőséget megszüntető ok: A 66. § (1) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve nem büntethető katonai vétség miatt az elkövető, ha szolgálati viszonyának megszűnése óta egy év eltelt.
3. Melyek az összbüntetésbe foglalás sajátos rendelkezései a katonákkal szemben?
A katonákra vonatkozó rendelkezések speciális szabályt tartalmaznak a közérdekű munka vonatkozásában. A Btk. 134. §-a szerint „Katonával szemben szolgálati viszonyának fennállása alatt közérdekű munka nem szabható ki.”. Az említettek jogpolitikai indoka egyszerű. A Btk. 49. §-ában meghatározott közérdekűmunka-büntetés végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések összeférhetetlenek a katonai életviszonyokkal. Az említettekre tekintettel tehát a szolgálati viszony fenn álltáig katonával szemben közérdekűmunka-büntetés nem szabható ki.
4. Sorolja fel és jellemezze a katonai mellékbüntetéseket
Katonával szemben
a) rendfokozatban visszavetés vagy
b) várakozási idő meghosszabbítása
büntetés mellett szabható ki.
Katonai mellékbüntetés alkalmazásának nincs helye katonai büntetés mellett, vagy ha a katonát a közügyektől eltiltják.
A katonai életviszonyok között az alá-fölérendeltségnek különös meghatározó szerepe van, e az alá-fölérendeltség viszonyrendszer egyik lényeges eleme a katonai rendfokozat. A katonai rendfokozathoz igazodó hátrányokozással járó szankció alkalmazása lényeges eleme tehát a szolgálatban megtartható katonákkal szemben alkalmazható szankcióknak. A közügyektől eltiltás külön kezelése azt jelenti, hogy a közügyektől eltiltás alkalmazásával a katona elveszti katonai rendfokozatát, s ez azt is jelenti, hogy a katona a szolgálatban nem tartható meg.

36. tétel
Ellenőrző kérdések és válaszok:

1. Határozza meg a lőfegyver és a lőszer fogalmát!
Lőfegyver a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú szilárd anyagú lövedék lőhető ki, kivéve, ha:
a) a jogszabályban meghatározott módon hatástalanították,
b) riasztásra, jelzésre, életmentésre, állatok leölésére vagy szigonnyal történő halászatra, illetve ipari vagy műszaki célokra tervezték, feltéve, hogy rendeltetésszerűen csak e célokra használható, vagy
c) a jogszabály rendelkezése alapján muzeális fegyvernek minősül.
Lőszer az olyan egybeszerelt töltény, mely lövedéket, lőport, továbbá gyúelegyet tartalmaz.
2. A terhelt mikor követi el fegyveresen a bűncselekményt?
Fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki lőfegyvert, robbanóanyagot, robbantószert, robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, és az is, aki a fentiek utánzatával fenyegetve követi el a bűncselekményt. Robbanóanyagnak minősül minden olyan mesterségesen létrehozott anyag, amelyből megfelelő ráhatás következményeként igen rövid idő alatt pusztító hatást kiváltó energia szabadul fel.
3. Jellemezze a bírói gyakorlatot a fegyveresen és felfegyverkezve elkövetés vonatkozásábann meg
Egy időben vagy egymást követően több lőfegyvernek, illetve lőszernek a megszerzése, birtoklása, tartása, forgalomba hozatala természetes egység. A cselekmény folytatólagosan elkövetettként minősül, ha a jogellenes állapot – például az engedély nélküli tartás – bevégzetté válik, majd az elkövető ismételten megvalósítja a törvényi tényállást, feltéve, hogy a folytatólagosság egyéb feltételei is fennállnak. A lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés halmazatban állhat az élet-, testi épség elleni bűncselekményekkel, a jármű hatalomba kerítésével, a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel, valamint a vagyon elleni bűncselekményekkel is. A halmazat akkor is valóságos, ha a fegyveres elkövetés a más bűncselekmény minősítő körülménye.

Értelmező rendelkezések

459. § (1) E törvény alkalmazásában

1. bűnszervezet: legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése;

2. bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet;

3. csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt;

4. erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására;

5. fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki
a) működőképes lőfegyvert,
b) robbanóanyagot,
c) robbantószert,
d) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket
tart magánál, vagy a bűncselekményt az a)–d) pontban meghatározottak utánzatával fenyegetve követi el;

6. felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál;

7. fenyegetés: eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen;

8. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartás szerinti gazdálkodó szervezeten kívül az a szervezet is, amelynek gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a polgári perrendtartás szerint a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni;

9. hatóság a bíróság és az ügyészség is;

10. háború:
a) a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben, az 1949. évi augusztus hó 12. napján kelt nemzetközi egyezmények közös 2. és 3. Cikkében, valamint ezen egyezmények I. Kiegészítő Jegyzőkönyve 1. Cikkének 4. bekezdésében meghatározott helyzetek,
b) az a) pontban említett egyezmények II. Kiegészítő Jegyzőkönyvének 1. Cikkében meghatározott helyzetek,
c) a rendkívüli állapot,

Módosította a 2022. évi VII. törvény 64. § h) pontja. Hatályos 2022.11.01.
c) a hadiállapot,

d) a szükségállapot,
e) a háborús és a katonai bűncselekmények esetében a Magyar Honvédség külföldi alkalmazása is;

11. hivatalos személy:
a) a köztársasági elnök,
b) az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló és a Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő,
c) az alkotmánybíró,
d) a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár és a főispán,
e) a bíró, az ügyész és a választottbíró,
f) az alapvető jogok biztosa és helyettese,
g) a közjegyző és a közjegyzőhelyettes,
h) az önálló bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó-helyettes és a végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott önálló bírósági végrehajtó jelölt,
i) a helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati képviselő-testület tagja,
j) a Magyar Honvédség állományilletékes parancsnoka, és az úszólétesítmény vagy a légi jármű parancsnoka, ha a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezések alkalmazására jogosult,
k) az Alkotmánybíróságnál, a Köz-társasági Elnök Hivatalánál, az Ország-gyűlés Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, a Magyar Nem-zeti Banknál, az Állami Számvevőszéknél, bíróságnál, ügyészségnél, központi államigazgatási szervnél, az Országgyűlési Őrségnél, fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál, önkormányzati igazgatási szervnél vagy köztestületnél közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik,

Módosította a 2022. évi XXII. törvény 165. §-a. Hatályos 2023.01.01.
k) az Alkotmánybíróságnál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, a Magyar Nemzeti Banknál, az Állami Számvevőszéknél, bíróságnál, ügyészségnél, központi államigazgatási szervnél, az Országgyűlési Őrségnél, fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalnál, önkormányzati igazgatási szervnél vagy köztestületnél közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik,

l) a választási bizottság tagja;

12. közfeladatot ellátó személy:
a) a Magyar Honvédség szolgálati feladatot teljesítő katonája,

Módosította a 2022. évi VII. törvény 64. § i) pontja. Hatályos 2022.11.01.
a) a szolgálati feladatot teljesítő honvéd,

b) a polgári védelmi szervezetbe beosztott és polgári védelmi szolgálatot teljesítő személy,
c) a polgárőr a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott tevékenységének ellátása során,
d) az egyházi személy és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja,
e) a bírósági vagy más hatósági eljárásban a védő, a jogi képviselő, a szakértő, és a hivatalos személynek nem minősülő kézbesítési végrehajtó,
f) az egészségügyi dolgozó, az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy és a betegjogi képviselő az egészségügyről szóló törvényben meghatározott esetekben,
g) az állami mentőszolgálat, valamint a mentésre feljogosított más szervezet tagja a mentéssel és betegszállítással összefüggésben,
h) az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóság, valamint az önkéntes tűzoltó egyesület tagja a tűzoltási és műszaki mentési feladatainak ellátása során,
i) a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott esetben a pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott, a szakképzésről szóló törvényben meghatározott esetben az oktató, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben a felsőoktatási intézmény oktatója, tanára és tudományos kutatója,
j) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott munkakörben foglalkoztatott személy e tevékenységének gyakorlása során,
k) az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagja az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében,
l) a hivatásos vadász a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében,
m) a halőr a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében,
n) a közösségi közlekedési eszközt működtető gazdálkodó szervezetnél végrehajtói feladatot ellátó személy e tevékenysége során,
o) az egyetemes postai szolgáltatónál ügyfélkapcsolati feladatot ellátó személy e tevékenysége során;
p) az iskolaőr a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében.
q) a fegyveres biztonsági őr a szolgálatának teljesítése során,
r) az országos és a helyi közutakon, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás biztosítását célzó parkolási közszolgáltatást a közúti közlekedésről szóló törvény szerint ellátó szervezetnél a parkolóhelyek rendeltetésszerű működtetését és a parkolóhelyek rendeltetésszerű használatának ellenőrzését végző személy e tevékenysége során.
s) az útellenőr, és a kezelői ellenőr a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében.

13. külföldi hivatalos személy:
a) a külföldi államban jogalkotási, igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó személy, illetve külföldi államban közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személy, ideértve a köztestületben vagy az állami vagy önkormányzati vállalkozásban ilyen feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személyt is,
b) törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetnél szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szervezet rendeltetésszerű működéséhez tartozik,
c) törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet közgyűlésébe, testületébe megválasztott személy, ideértve a külföldön megválasztott európai parlamenti képviselőt is,
d) a Magyarország területén, illetve állampolgárai felett joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság tagja, a nemzetközi bíróságnál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a bíróság rendeltetésszerű működéséhez tartozik;

14. hozzátartozó:
a) az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa,
b) az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is),
c) a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa,
d) a házastárs, az élettárs,
e) a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére;

15. információs rendszer: az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító berendezés, vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen berendezések összessége;

16. kár: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés;

17. vagyoni hátrány: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny;

18. kábítószer:
a) az 1988. évi 17. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egységes Kábítószer Egyezmény módosításáról és kiegészítéséről szóló, Genfben, 1972. március 25-én kelt Jegyzőkönyvvel módosított és kiegészített, az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékében meghatározott anyag,
b) az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékében meghatározott veszélyes pszichotróp anyag és
c) az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 2. számú mellékletében meghatározott pszichotróp anyag;

19. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz és a forgatható utalvány, a kincstári kártya, az utazási csekk, a kifizetőt terhelő adó mellett vagy adómentesen adható, korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése céljából törvény alapján kibocsátott utalvány és a váltó, feltéve, hogy kivitelezése, kódolása vagy a rajta lévő aláírás folytán a másolás, a meghamisítás vagy a jogosulatlan felhasználás ellen védett;

20. elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz mellett a kincstári kártya és a személyi jövedelemadóról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott elektronikus utalvány, feltéve, hogy ezek információs rendszer útján kerülnek felhasználásra;

21. közérdekű üzem:
a) a közmű,
b) a közösségi közlekedési üzem,
c) az elektronikus hírközlő hálózat,
d) az egyetemes postai szolgáltató közérdekű feladatainak teljesítése érdekében üzemeltetett logisztikai, pénzforgalmi és informatikai központok és üzemek,
e) a hadianyagot, haditechnikai eszközt termelő üzemet, energiát vagy üzemi felhasználásra szánt alapanyagot termelő üzem;

22. nagy nyilvánosságon a bűncselekménynek a sajtótermék, médiaszolgáltatás, sokszorosítás vagy elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján történő elkövetését is érteni kell;

23. nemzetközi szerződés által tiltott fegyver:
a) az 1955. évi 20. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a fojtó, mérges és egyéb hasonló gázok, valamint a bakteriológiai eszközök hadviselési célokra történő használatának eltiltására vonatkozóan Genfben, az 1925. évi június hó 17. napján kelt jegyzőkönyvben említett fojtó, mérges és egyéb hasonló gáz, a bakteriológiai harci eszköz,
b) az 1975. évi 11. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a bakteriológiai (biológiai) és toxinfegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló, az Egyesült Nemzetek Szervezete XXVI. ülésszakán, 1971. december 10-én elfogadott egyezmény 1. cikkében meghatározott bakteriológiai (biológiai) és toxinfegyver,
c) az 1984. évi 2. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a „Mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról” szóló, Genfben, az 1980. évi október hó 15. napján kelt egyezményhez csatolt
ca) I. Jegyzőkönyvben meghatározott röntgensugárral ki nem mutatható repesszel sérülést okozó fegyver,
cb) az 1997. évi CXXXIII. törvénnyel kihirdetett II. Módosított Jegyzőkönyv 2. Cikk 1–5. pontjában meghatározott akna, távtelepítésű akna, gyalogság elleni akna, meglepő akna és más eszköz,
cc) III. Jegyzőkönyv 1. Cikk 1. pontjában meghatározott gyújtófegyver,
cd) IV. jegyzőkönyv I. Cikkében meghatározott vakító lézerfegyver,
d) az 1997. évi CIV. törvénnyel kihirdetett, a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló, Párizsban, 1993. január 13-án aláírt egyezmény II. Cikk 1. és 7. pontjában meghatározott vegyifegyver vagy vegyi kényszerítő eszköz,
e) az 1998. évi X. törvénnyel kihirdetett Gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, illetőleg megsemmisítéséről szóló, Oslóban, 1997. szeptember 18-án elfogadott egyezmény 2. Cikk 1. pontjában meghatározott gyalogsági akna,
f) a 2012. évi XI. törvénnyel kihirdetett, a Kazettás Lőszerekről szóló Egyezmény 2. Cikk 2. pontjában meghatározott kazettás lőszer, valamint 2. Cikk 13. pontjában meghatározott kisméretű ejtőlőszer;

24. gyűlés: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlés;

24a. nyilvános rendezvény: a gyűlés kivételével olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll;

25. prostitúció a rendszeres haszonszerzés céljából történő szexuális cselekmény végzése;

26. személy elleni erőszakos bűncselekmény:
a) a népirtás [142. § (1) bekezdés], az emberiesség elleni bűncselekmény [143. § (1) bekezdés], az apartheid [144. § (1)–(3) bekezdés],
b) a hadikövet elleni erőszak (148. §), a védett személyek elleni erőszak [149. § (1)–(2) és (4) bekezdés], az egyéb háborús bűntett (158. §),
c) az emberölés [160. § (1)–(3) és (5) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §), a testi sértés [164. § (3)–(6) és (8) bekezdés],
d) az emberrablás [190. § (1)–(4) bekezdés], az emberkereskedelem és kényszermunka [192. § (1)–(6) bekezdés], a személyi szabadság megsértése (194. §), a kényszerítés (195. §),
e) a szexuális kényszerítés (196. §), a szexuális erőszak [197. § (1)-(4a) bekezdés], kapcsolati erőszak (212/A. §),
f) a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése (215. §), a közösség tagja elleni erőszak [216. § (2)–(3) bekezdés], az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése [217. § (1) bekezdés];
g) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [254. § (1) bekezdés], a lázadás [256. § (1)–(2) bekezdés],
h) a bántalmazás hivatalos eljárásban [301. § (1)–(2) bekezdés], a bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában [302. § (1)–(2) bekezdés], a kényszervallatás [303. § (1)–(2) bekezdés], a jogellenes fogvatartás (304. §),
i) a hivatalos személy elleni erőszak [310. § (1)–(3) és (5) bekezdés], a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (311. §), a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak (312. §), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak [313. § (1) bekezdés],
j) a terrorcselekmény [314. § (1)–(2) bekezdés], a jármű hatalomba kerítése [320. § (1)–(2) bekezdés],
k) a rablás [365. § (1)–(4) bekezdés], a zsarolás (367. §), az önbíráskodás [368. § (1)–(2) bekezdés],
l) a zendülés minősített esetei [442. § (2)–(6) bekezdés] és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak [445. §];

27. szexuális cselekmény: a közösülés és minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul;

28. üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik;

29. védekezésre képtelennek kell tekintetni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére;

30. védett kulturális javak alatt érteni kell a védetté nyilvánított kulturális javakat is;

31. visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el;
a) különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el;
b) többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el;
c) erőszakos többszörös visszaeső az a többszörös visszaeső, aki mindhárom alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el.

32. nemzetközileg védett személy: az a külföldi hivatalos személy, aki a rá vonatkozó nemzetközi szerződés alapján nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez.

33. új pszichoaktív anyag: az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott anyag,

34. külföldi védelemben részesített kulturális örökségi elem: a 2021. évi CXXV. törvénnyel kihirdetett, az Európa Tanács kulturális örökséggel kapcsolatos bűncselekményekről szóló, Nikóziában, 2017. május 19-én kelt egyezménye
a) 2. Cikk 2. bekezdés a. pontjának megfelelően minősített, meghatározott vagy megjelölt ingó kulturális örökségi elem, és
b) 2. Cikk 2. bekezdés b. pontjának megfelelően meghatározott vagy megjelölt ingatlan kulturális örökségi elem.

Beiktatta a 2022. évi VII. törvény 62. §-a. Hatályos 2022.11.01.
35. humanitárius művelet: a fogadó ország beleegyezésével vagy erre jogosult nemzetközi szervezet felhatalmazásával a Honvédség érdemi közreműködésével folytatott segítő tevékenység, amely a fegyveres konfliktus, a természeti vagy civilizációs katasztrófa által okozott olyan helyzet elhárítására és következményeinek csökkentésére irányul, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeit, alapvető ellátását, a természeti környezetet súlyos mértékben veszélyezteti, károsítja;
36. külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység: a Honvédség részvétele a szemben álló felek fegyveres összeütközése miatt veszélyeztetett területen, a polgári lakosok élete, testi épsége, egészsége, az életfenntartáshoz szükséges alapvető javak biztosítása érdekében.

(2) Ahol e törvény élettársat említ, azon a bejegyzett élettársat is érteni kell.
(3) Ahol e törvény szövetséges fegyveres erőt, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységet, békefenntartást vagy humanitárius műveletet említ, azon a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényben meghatározott fogalmakat kell érteni.
(3a) Ahol e törvény rendfokozatot említ, azon a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja esetében a viselt rendfokozatot, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja esetében a betöltött szolgálati beosztás besorolása és fizetési fokozata alapján meghatározott rendfokozatot kell érteni.

Megállapította, illetve módosította a 2022. évi VII. törvény 63. §-a és 64. § c) pontja. Hatályos 2022.11.01.
(3) Ahol e törvény honvédet, műveleti területet, szövetséges fegyveres erőt vagy békefenntartást említ, azon a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényben meghatározott fogalmakat kell érteni.
(3a) Ahol e törvény rendfokozatot említ, azon a honvéd esetében a viselt rendfokozatot, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja esetében a betöltött szolgálati beosztás besorolása és fizetési fokozata alapján meghatározott rendfokozatot kell érteni.

(4) Ahol e törvény szigorúan titkos, titkos, bizalmas, illetve korlátozott terjesztésű minősítésű adatot említ, azon a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott nemzeti vagy külföldi minősített adatot kell érteni.
(5) E törvény alkalmazásában
a) harmadik országbeli állampolgár alatt a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni,
b) keresőtevékenység folytatására jogosító engedély: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott olyan tartózkodásra jogosító engedély, amellyel a harmadik országbeli állampolgár keresőtevékenységet folytathat;
(6) E törvény alkalmazásában az érték, a kár, valamint a vagyoni hátrány
a) ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebb,
b) ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobb,
c) ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős,
d) ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy,
e) ötszázmillió forint felett különösen jelentős.

460. § (1) A XIV. Fejezet alkalmazásában védett személy az, aki az ellenségeskedésekben nem vesz közvetlenül részt, így különösen
a) a fegyveres erőknek az a tagja, aki letette a fegyvert, és magát az ellenségeskedésekből kivonva megadta;
b) aki betegség, sebesülés, elfogatás vagy más ok következtében egyértelműen harcképtelenné vált, vagy magát az ellenségeskedésekből egyértelműen kivonta;
c) az Egyesült Nemzetek Alapokmánya szerint tevékenykedő humanitárius segély- vagy békefenntartó misszió személyzete, ha az jogosult a polgári személyeknek vagy polgári létesítményeknek a fegyveres konfliktusok nemzetközi joga által biztosított védelemre;
d) a polgári személy, amennyiben és ameddig nem vesz közvetlenül részt az ellenségeskedésekben.
(2) A XXVI. Fejezet alkalmazásában
a) fegyelmi ügynek azt az eljárást kell tekinteni, amelyre törvény állapítja meg a fegyelmi vétségnek minősülő magatartást, az eljárás részletes szabályait és a kiszabható fegyelmi büntetéseket;
b) polgári ügynek kell tekinteni a választottbíróság előtt folyamatban lévő ügyet is.

461. § (1) A 176–180. § alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha
a) annak bázis formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma
aa) LSD esetén a 0,001 gramm,
ab) pszilocibin esetén a 0,1 gramm,
ac) pszilocin esetén a 0,2 gramm,
ad) amfetamin, metamfetamin, MDPV és alfa-PVP esetén a 0,5 gramm,
ae) dihidrokodein esetén a 0,8 gramm,
af) heroin esetén a 0,6 gramm,
ag) morfin esetén a 0,9 gramm,
ah) ketamin, kodein, MDA, MDMA, N-etil-MDA (MDE), MBDB, 1-PEA, N-metil-1-PEA, mCPP, metadon, 4-fluoramfetamin és petidin esetén az 1 gramm,
ai) mefedron, metilon és 4-MEC esetén az 1,5 gramm,
aj) kokain esetén a 2 gramm,
ak) BZP esetén a 3 gramm,
al) pentedron esetén a 0,4 gramm,
b) GHB esetén annak sav formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma a 7,5 gramm,
c) tetrahidro-kannabinol (THC) esetén a tiszta és savformában együttesen jelen levő THC-tartalom (totál-THC) a 6 gramm
d) annak tiszta hatóanyag-tartalma
da) GBL esetén a 6,2 gramm,
db) AB-CHMINACA, MDMB-CHMICA, AM-2201, AB-PINACA, AB-FUBINACA, és ADB-FUBINACA esetén a 0,05 gramm
mennyiséget nem haladja meg.
(2) A 176–180. § alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha kannabisz növény esetén a növényegyedek száma legfeljebb öt.
(3) A 176–180. § alkalmazásában az (1)–(2) bekezdés szerinti kábítószer
a) jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzoros,
b) különösen jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának kétszázszoros
mértékét meghaladja.
(4) A 176–180. § alkalmazásában az (1)–(2) bekezdésben nem szereplő kábítószer esetén a kábítószer
a) csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának hétszeres mértékét nem haladja meg,
b) jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának száznegyvenszeres mértékét meghaladja,
c) különösen jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának ezernégyszázszoros mértékét meghaladja.
(5) A 184-184/C. § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma
a) az új pszichoaktív anyaggá minősített anyagokról vagy vegyületcsoportokról szóló 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet [a továbbiakban: 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet] 1. mellékletében szereplő jegyzék 1. pontja szerinti vegyületcsoport esetében a 0,5 gramm,
b) az 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet 1. mellékletében szereplő jegyzék 2. pontja szerinti vegyületcsoport esetében az 1,5 gramm,
c) az 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet 1. mellékletében szereplő jegyzék 3. pontja szerinti vegyületcsoport esetében a 2 gramm,
d) az 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet 1. mellékletében szereplő jegyzék 4. pontja szerinti vegyületcsoport esetében az 1 gramm,
e) az 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet 1. mellékletében szereplő jegyzék 4a. pontja szerinti vegyületcsoport esetében a 0,1 gramm,
f) az 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet 1. mellékletében szereplő jegyzék 5. pontja szerinti anyagok esetében a 2 gramm
mennyiséget nem haladja meg.
(6) A 184-184/C. § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a csekély mennyiség felső határának húszszoros mértékét meghaladja.
(7) A 184/B. és 184/C. § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag különösen jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a csekély mennyiség felső határának kétszázszoros mértékét meghaladja.
(8) Só formában előforduló vegyületek esetén tiszta hatóanyag-tartalom alatt a bázis formában megadott hatóanyag-tartalmat kell érteni.

Egyes bűncselekmények értékhatára és szabálysértési alakzata

462. § (1) Nem valósul meg bűncselekmény, ha
a) a hanyag kezelést százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt,
b) a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélést ötvenezer forintot meg nem haladó kárt
okozva követik el.
(2) Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha
a) a rongálást és a csalást ötvenezer forintot meg nem haladó kárt okozva,
b) a lopást, a sikkasztást és a jogtalan elsajátítást ötvenezer forintot meg nem haladó értékre,
c) a hűtlen kezelést ötvenezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva,
d) a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését százezer forintot meg nem haladó
da) üreshordozói díjra, illetve reprográfiai díjra nézve,
db) vagyoni hátrányt okozva,
e) az iparjogvédelmi jogok megsértését százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva,
f) a rossz minőségű termék forgalomba hozatalát vagy a versenytárs utánzását százezer forintot meg nem haladó értékre
g) a pénzmosást ötvenezer forintot meg nem haladó értékre, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 177. § (1a) bekezdésében meghatározottak szerint
követik el.
(3) Nem valósul meg bűncselekmény, illetve vámszabálysértés valósul meg, ha a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány az ötszázezer forintot nem haladja meg.
(4) Bűncselekmény valósul meg, ha az ugyanazon elkövető által, egy éven belül elkövetett és együttesen elbírált
a) ugyanolyan tulajdon elleni szabálysértés esetén a dolog értéke, az okozott kár, illetve az okozott vagyoni hátrány a (2) bekezdés a)-c) vagy g) pontjában meghatározott összeget,
b) szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése esetén az üreshordozó díj, illetve a reprográfiai díj a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott összeget,
c) iparjogvédelmi jogok megsértése esetén a vagyoni hátrány a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott összeget,
d) rossz minőségű termék forgalomba hozatala vagy a versenytárs utánzása esetén a termék, illetve áru értéke a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott összeget,
e) vámszabálysértés esetén a vagyoni hátrány a (3) bekezdésben meghatározott összeget
érték-egybefoglalás folytán meghaladja.
(5) Bűncselekmény valósul meg ugyanazon elkövető által elkövetett és együttesen elbírált szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése szabálysértés esetén, ha az egyes cselekményekkel más vagy mások, a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott összeget meghaladó vagyoni hátrányt okozva sértik meg.