Hírek

2018.10.12 15:20

Hírlevél

Kiadónk könyveit megvásárolhatja, illetve megrendelheti könyvesboltunkban, valamint arra is van lehetőség, hogy a könyveket félretegyük önnek. Keressen minket személyesen, e-mailben, illetve telefonon!

Budapest, V. kerület Károlyi utca 17. az Egyetem tér mellett,
(06 1) 269 9532; 
+36-20-574-3119
novissima.karolyi@novissima.hu

Alaptörvény

Magyarország Alaptörvénye

2023. szeptember 22.

online segédanyag

- bővített szakvizsga tételsor (szakvizsga.hu)

 

Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítása
(2022. július 19.)


Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alaptörvényt a következők szerint módosítja:

1. cikk
Az Alaptörvény 35. cikk (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek előző általános választását követő ötödik év április, május, június vagy július hónapjában, az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg kell megtartani."


2. cikk
Az Alaptörvény "ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK" része a következő 27. ponttal egészül ki:
"27. A Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosításával megállapított 35. cikk (2) bekezdését a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választását követő helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választására is alkalmazni kell azzal, hogy a 35. cikk (3) bekezdésétől eltérően a hivatalban lévő képviselő-testület és polgármester megbízatása 2024. október 1-jéig tart."


3. cikk
Az Alaptörvény "ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK" része a következő 28. ponttal egészül ki:
"28. A vármegyére való utalásként a megyére utaló elnevezés a 2022. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény tizenegyedik módosítása hatálybalépését követően is használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható."


4. cikk
Az Alaptörvény
a) F) cikk (2) bekezdésében a "megyékre" szövegrész helyébe a "vármegyékre" szöveg,
b) 17. cikk (3) bekezdésében, 34. cikk (3) és (4) bekezdésében a "megyei" szövegrész helyébe a "vármegyei" szöveg,
c) 32. cikk (4) és (5) bekezdésében, 33. cikk (2) bekezdésében a "megyei" szövegrészek helyébe a "vármegyei" szöveg
lép.


5. cikk
(1) Az Alaptörvény e módosítása - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 3. és 4. cikk 2023. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az Alaptörvény e módosítását az Országgyűlés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja és S) cikk (2) bekezdése alapján fogadja el.
(4) Az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegét az Alaptörvény e módosításának hatálybalépését követően haladéktalanul közzé kell tenni a hivatalos lapban.

Indokolás Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosításához


Az Alaptörvény tizenegyedik módosítása indítványozza, hogy a következő, 2024. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását és az azt követő önkormányzati választásokat október hónap helyett, április, május, június vagy július hónapban legyen szükséges megtartani, az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg, vagyis a szavazásokat egy napra lehessen kitűzni. Tekintettel arra, hogy az európai parlamenti képviselők választása nem rögzített időpontban történik, hanem az eddigi gyakorlat alapján májusban vagy júniusban, amelyektől egy-egy hónappal el lehet térni, ezért az együttes lebonyolításra akkor van lehetőség, ha az európai parlamenti választásra előzetesen meghatározott konkrét négynapos időkeret az Alaptörvényben a helyhatósági választások megtartására rögzített április-július időszakba esik.
A 2022. évi országgyűlési képviselők általános választása és a 2022. évi országos népszavazás közös eljárásban történő lebonyolítása igazolta, hogy a választási eljárások egy időpontban történő lebonyolítása jelentős költségmegtakarítást eredményez, amely a konkrét esetben több mint 10 milliárd forint volt. Ezért a javaslat az európai parlamenti képviselők választásának és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának egy időpontban történő megtartását írja elő.
A módosítás ezen felül tartalmazza az ország területi tagozódására vonatkozó rendelkezések megváltoztatását is; a történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel a megyék elnevezése vármegyékre változik.
A magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig a vármegyék voltak. A vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg. A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek.
Emellett a vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti. A vármegye kifejezés használatával jobban hangsúlyozható, hogy a magyar államszervezés és államszerkezet központi gondolati motívuma a nemzeti szuverenitás és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek megvédése.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 18. § (3) bekezdése [figyelemmel a Jat. 1. § (3) bekezdésére is], valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

RÉSZLETES INDOKOLÁS


Az 1. cikkhez
Az általános indokolásban kifejtett indokokra tekintettel, a módosítás az Alaptörvény 35. cikk (2) bekezdésének módosítását tartalmazza.


A 2. cikkhez
Az átmeneti rendelkezés értelmében a módosítást már a következő, 2024-ben esedékes helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán is alkalmazni kell. Emellett a rendelkezés biztosítja, hogy a hivatalban lévő képviselő-testületek és polgármesterek megbízatása 2024. október 1-jéig tartson.


A 3. cikkhez
Az átmeneti rendelkezés értelmében a vármegyére való utalásként a megyére utaló elnevezés a 2022. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény tizenegyedik módosítása hatálybalépését követően is használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható.


A 4. cikkhez
A történeti alkotmányunk vívmányaira tekintettel, a megyék elnevezését a módosítás vármegyékre változtatja.


A 5. cikkhez
Záró rendelkezések.

Magyarország Alaptörvényének tizedik módosítása
(2022. május 24.)


Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alaptörvényt a következők szerint módosítja:

1. cikk
Az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében az "A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás" szövegrész helyébe az "A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás" szöveg lép.

2. cikk
Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása 12. cikk (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A 2. cikk, a 4-6. cikk, a 9. cikk és a 11. cikk 2022. november 1-jén lép hatályba."

3. cikk
Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása 11. cikkének az Alaptörvény 51. cikk (1) bekezdését megállapító rendelkezése az "A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény" szövegrész helyett az "A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény" szöveggel lép hatályba.

4. cikk
(1) Az Alaptörvény e módosítása - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 3. cikk 2022. november 1-jén lép hatályba.
(3) Az Alaptörvény e módosítását az Országgyűlés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja és S) cikk (2) bekezdése alapján fogadja el.
(4) Az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegét az Alaptörvény e módosításának hatálybalépését követően haladéktalanul közzé kell tenni a hivatalos lapban.

Indokolás Magyarország Alaptörvényének tizedik módosításához


ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS


A szomszédban dúló orosz-ukrán háború humanitárius és gazdasági tapasztalatai szükségessé teszik az alkotmányozó számára, hogy az Alaptörvény tizedik módosításával kibővítse a veszélyhelyzet kihirdethetőségének lehetőségét a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetkörével, amennyiben annak Magyarországra is kiható súlyos következményei vannak. Ennek indoka, hogy az orosz-ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius helyzetet eredményezett, és megváltoztatta az európai gazdasági helyzetet is. A humanitárius katasztrófa kezeléséhez és az átrendeződő, nemzetközi, gazdasági változások következményeinek kivédéséhez Hazánknak biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét. Magyarország felelőssége a háború elől menekülők ellátása, a háború miatti gazdasági károk minimalizálása, valamint az, hogy a magyar embereket a lehető legteljesebb mértékben megvédje a gazdasági téren jelentkező káros hatásoktól.

A háború elől népességarányosan a legtöbb menekült Hazánkba érkezett Ukrajnából. A magyarok a bajbajutottaknak mindig segítenek, különösen, ha azok a szomszédban élnek. Magyarországon a magyarok példamutató módon összefogtak, a történelem legnagyobb magyarországi humanitárius akcióját valósították meg. Ez minden magyar ember érdeme. A háborús helyzet elől menekülők ellátásában, támogatásában azonban az államnak is kiemelkedő szerepe van, és a humanitárius katasztrófa tapasztalatai megmutatták, hogy a menekültek ellátásához, a megfelelő életkörülmények és a megélhetéshez szükséges feltételek biztosításához a rendes jogrendi eszközök kiegészítésre szorulnak.

A fenti indokok miatt az Alaptörvény módosítása arra ad lehetőséget, hogy a szomszédos országban felmerülő háborús helyzet, fegyveres konfliktus vagy humanitárius katasztrófa esetén a Kormány veszélyhelyzetet hirdethessen, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülő emberek segítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése, a következmények enyhítése érdekében.

Az Alaptörvény módosítása emellett az Alaptörvény kilencedik módosításának 2023. július 1-jei hatályba lépését előrehozza, 2022. november 1-jére.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 18. § (3) bekezdése [figyelemmel a Jat. 1. § (3) bekezdésére is], valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.


RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. cikkhez

A módosítás az Alaptörvény 2022. november 1-jéig hatályos szövegébe iktatja a veszélyhelyzet új esetkörét.

A veszélyhelyzeti esetkör új szabályozási elemei, hogy Magyarország területén kívül, Magyarországgal szomszédos államban kell a háborús helyzetnek, a fegyveres konfliktusnak vagy a humanitárius katasztrófának fennállnia. A háborús helyzet fogalmát a nemzetközi hadijog szerint kell értelmezni: lényeges kiemelni, hogy a "háborús veszély" e fogalmi körbe nem tartozik bele, minden esetben meg kell valósulni háborús cselekményeknek ahhoz, hogy a veszélyhelyzetet ki lehessen hirdetni. A fogalom értelmezésekor az Alaptörvénynek az Alaptörvény kilencedik módosításával - eredetileg - 2023. július 1-jétől hatályba lépő rendelkezései értelmezési kereteit is figyelembe kell venni. A fegyveres konfliktus fogalma alá a nemzetközi hadijognál szélesebb értelemben minden (ideértve például a polgárháborús) fegyveres konfliktust is indokolt felvenni. A humanitárius katasztrófa fogalma alatt akár a háborús helyzetből, akár a fegyveres konfliktusból, akár más okokból (például elemi csapás, természeti katasztrófa, stb.) kialakuló, az emberi életet tömegesen veszélyeztető súlyos élethelyzetek értendők.

A fentiekkel kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy az Alaptörvény módosítása nem változtat azon az alkotmányossági elven, hogy különleges jogrend kihirdetésére kizárólag akkor van lehetőség, ha a szomszédos államban bekövetkezett eseményeknek ténylegesen van súlyos - különösen humanitárius, gazdasági - hatása Magyarországon, illetve e súlyos hatások bekövetkeztének veszélye reális.

Az új veszélyhelyzeti esetkörben az alkalmazható intézkedések körét sarkalatos törvénynek kell megállapítania. Jelen új esetkörben a különleges jogrendet kiváltó esemény magyarországi hatásainak megelőzéséhez, kezeléséhez, felszámolásához kaphat a Kormány rendkívüli intézkedési jogosultságot. Hasonlóan a hatályos veszélyhelyzeti szabályokhoz a Kormány jogi és politikai felelősségébe tartozó kérdés, hogy mely rendkívüli intézkedéseket vezeti be. Ezek bevezetése során a Kormánynak mindig esetről-esetre kell vizsgálnia a beavatkozás szükségességét, annak halaszthatatlanságát, a rendes jogrendi eszközökkel való szabályozás lehetetlenségét vagy korlátozottságát, továbbá a ténylegesen alkalmazandó rendkívüli intézkedések előírásának jogpolitikai szegmenseit: a szabályozás ezen legitim céljai minden esetben a különleges jogrendet kiváltó esemény és annak magyarországi hatásai ismeretében ítélhető meg.

Ezen alkotmányossági követelmények érvényesülését a veszélyhelyzetet kihirdető Kormány folyamatosan biztosítani köteles, és ha a rendkívüli intézkedésekkel való kormányzati eljárásnak - ideértve az alapvető jog korlátozását vagy felfüggesztését - a feltételei nem állnak fenn, a Kormány haladéktalanul köteles gondoskodni a rendes jogrendi működés visszaállításáról, illetve az alapvető jog korlátozásának vagy felfüggesztésének megszüntetéséről.

A 2. cikkhez

A jelen módosítás indítványozza, hogy az orosz-ukrán háború és az azzal előidézett körülmények okán a kilencedik Alaptörvény-módosítással elfogadott védelmi és biztonsági tárgyú rendelkezések - azaz Magyarország különleges jogrendi rendszerének egyszerűsítése, átláthatóbbá tétele és vele a normál jogrendi feladatellátás korszerűsítése - a 2023. július 1-jén tervezett hatálybalépést megelőzően, 2022. november 1-jével lépjenek hatályba.

A 3. cikkhez

A módosítás a veszélyhelyzet új esetkörét az Alaptörvény - eredetileg - 2023. július 1-jével hatályba lépő kilencedik módosításán vezeti át.


A 4. cikkhez

Záró rendelkezések.

Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása
(2020. december 22.)


Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alaptörvényt a következők szerint módosítja:

1. cikk

Az Alaptörvény L) cikk (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi."

2. cikk

Az Alaptörvény T) cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet, valamint a hadiállapot vagy a szükségállapot kihirdetésének Kormány általi kezdeményezését követően és a különleges jogrendben alkotott jogszabály kihirdetésének szabályait.
(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet."

3. cikk

Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést."

4. cikk

Az Alaptörvény XXXI. cikk (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) Hadiállapot idején a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek. Ha a hadkötelezett lelkiismereti meggyőződésével a fegyveres szolgálat teljesítése összeegyeztethetetlen, fegyver nélküli szolgálatot teljesít. A katonai szolgálat teljesítésének formáit és részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
(4) Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára hadiállapot idejére - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - honvédelmi munkakötelezettség írható elő."

5. cikk

(1) Az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Országgyűlés)
"h) határoz a háborús helyzet kinyilvánításáról és a békekötésről;"
(2) Az Alaptörvény 1. cikke a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A háborús helyzet kinyilvánításához, valamint a békekötéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

6. cikk

Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem lehet országos népszavazást tartani)
"h) háborús helyzet kinyilvánításáról, békekötésről, hadiállapot kihirdetéséről és megszüntetéséről, valamint szükségállapot kihirdetéséről, meghosszabbításáról és megszüntetéséről;"

7. cikk

Az Alaptörvény 38. cikke a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik."

8. cikk

Az Alaptörvény 39. cikke a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése."

9. cikk

Az Alaptörvény 45. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A Magyar Honvédség irányítására - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - az Alaptörvényben és sarkalatos törvényben meghatározott keretek között az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, valamint a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter jogosult.
(3) A Magyar Honvédség működését a Kormány irányítja."

10. cikk

Az Alaptörvény 47. cikk (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők (2) bekezdés szerinti, az Európai Unió, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete vagy az Országgyűlés által törvényben megerősített nemzetközi védelmi és biztonsági együttműködési szervezet döntésén alapuló alkalmazásáról, valamint más csapatmozgásáról."

11. cikk

Az Alaptörvény az "A KÜLÖNLEGES JOGREND" része helyébe a következő rész lép:

"A KÜLÖNLEGES JOGREND

48. cikk
Különleges jogrend a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet.

A hadiállapot

49. cikk
(1) Az Országgyűlés
a) háborús helyzet kinyilvánítása vagy háborús veszély,
b) külső fegyveres támadás, hatásában külső fegyveres támadással egyenértékű cselekmény, valamint ezek közvetlen veszélye, vagy
c) kollektív védelemre irányuló szövetségesi kötelezettség teljesítése
esetén hadiállapotot hirdethet ki.
(2) A hadiállapot kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3) Hadiállapot idején a Kormány gyakorolja az Országgyűlés által átruházott jogokat, valamint dönt a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, külföldi állomásozásáról, valamint a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról és magyarországi állomásozásáról.

A szükségállapot

50. cikk
(1) Az Országgyűlés
a) az alkotmányos rend megdöntésére, felforgatására vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekmény, vagy
b) az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető súlyos, jogellenes cselekmény
esetén szükségállapotot hirdethet ki.
(2) A szükségállapot kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3) A szükségállapot harminc napra hirdethető ki. A szükségállapotot az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával harminc nappal meghosszabbíthatja, ha a szükségállapot kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll.

A veszélyhelyzet

51. cikk
(1) A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény - különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség - esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdethet ki.
(2) A veszélyhelyzet harminc napra hirdethető ki.
(3) A Kormány a veszélyhelyzetet az Országgyűlés felhatalmazása alapján meghosszabbíthatja, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll.
(4) A (3) bekezdés szerinti felhatalmazásról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt.

A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok

52. cikk
(1) Különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel.
(2) Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása - a II. és a III. cikkben, valamint a XXVIII. cikk (2)-(6) bekezdésében megállapított alapvető jogok kivételével - felfüggeszthető vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható.
(3) A Kormány különleges jogrend idején köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely az Országgyűlés folyamatos működését szavatolja.
(4) Különleges jogrend idején az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható. A Kormány különleges jogrendben köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely az Alkotmánybíróság folyamatos működését szavatolja.
(5) A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

53. cikk
(1) A Kormány különleges jogrendben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(2) A Kormány a különleges jogrend idején a különleges jogrendre vonatkozó szabályok szerint alkotott rendeletről folyamatosan tájékoztatja a köztársasági elnököt, az Országgyűlés elnökét és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságát.
(3) Az Országgyűlés a Kormány által különleges jogrend idején a különleges jogrendre vonatkozó szabályok szerint alkotott rendeletet hatályon kívül helyezheti. A hatályon kívül helyezett rendeletet a Kormány azonos tartalommal nem alkothatja meg újra, kivéve, ha azt a körülmények jelentős változása indokolja. A Kormány az így megalkotott rendeletről és megalkotásának indokairól haladéktalanul tájékoztatja a köztársasági elnököt, az Országgyűlés elnökét és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságát.
(4) A különleges jogrendet a különleges jogrend kihirdetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn.
(5) A Kormány által különleges jogrend idején a különleges jogrendre vonatkozó szabályok szerint alkotott rendelet a különleges jogrend megszűnésekor hatályát veszti.

A hadiállapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályok

54. cikk
(1) Hadiállapot vagy szükségállapot kihirdetésének Kormány általi kezdeményezését követően a Kormány rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - a kihirdetésre okot adó körülmény azonnali kezeléséhez szükséges mértékben egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti rendeletről folyamatosan tájékoztatja a köztársasági elnököt, az Országgyűlés elnökét és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságát.
(3) Az (1) bekezdés szerinti rendelet hatálya a hadiállapot vagy a szükségállapot kihirdetésére vonatkozó döntésig, de legfeljebb a kihirdetés Kormány általi kezdeményezésétől számított hatvan napig, hadiállapot vagy szükségállapot kihirdetése esetén legfeljebb a hadiállapot vagy a szükségállapot megszűnéséig tart.
(4) Ha a hadiállapot vagy a szükségállapot kihirdetésére nem kerül sor, az Országgyűlés törvényt alkot az (1) bekezdés szerinti rendeletben hozott rendkívüli intézkedésekkel összefüggő szabályozási átmenetről.
(5) A Kormány a hadiállapot vagy a szükségállapot kihirdetésének kezdeményezését követően köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely az Országgyűlés folyamatos működését szavatolja.
(6) Az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti rendeletet hatályon kívül helyezheti. A hatályon kívül helyezett rendeletet a Kormány azonos tartalommal nem alkothatja meg újra, kivéve, ha azt a körülmények jelentős változása indokolja. A Kormány az így megalkotott rendeletről és megalkotásának indokairól haladéktalanul tájékoztatja a köztársasági elnököt, az Országgyűlés elnökét és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságát.
(7) Hadiállapot vagy szükségállapot Kormány általi kezdeményezését követően az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható. A Kormány a hadiállapot vagy a szükségállapot kihirdetésének kezdeményezését követően köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely az Alkotmánybíróság folyamatos működését szavatolja.
(8) A hadiállapot vagy a szükségállapot Kormány általi kezdeményezését követően alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

55. cikk

(1) Hadiállapot vagy szükségállapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki feloszlását, és nem oszlatható fel. Az országgyűlési képviselők általános választását hadiállapot és szükségállapot idején nem lehet kitűzni és nem lehet megtartani, ilyen esetben a hadiállapot vagy a szükségállapot megszűnésétől számított kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani. Ha az országgyűlési képviselők általános választását már megtartották, de az új Országgyűlés még nem alakult meg, a köztársasági elnök az alakuló ülést a hadiállapot vagy a szükségállapot megszűnésétől számított harminc napon belüli időpontra hívja össze.
(2) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést hadiállapot vagy szükségállapot idején a köztársasági elnök összehívhatja.

Az Országgyűlésre és a köztársasági elnökre vonatkozó sajátos különleges jogrendi szabályok

56. cikk
(1) A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kihirdetésére, a szükségállapot kihirdetésére és meghosszabbítására, valamint arra, hogy felhatalmazza a Kormányt a veszélyhelyzet meghosszabbítására, ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van.
(2) Az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan állapítja meg az Országgyűlés akadályoztatása tényét, ha az Országgyűlés nem ülésezik, és összehívása az idő rövidsége, továbbá a különleges jogrend kihirdetésére okot adó körülmény miatt elháríthatatlan akadályba ütközik.
(3) Az Országgyűlés az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén az akadályoztatásának hiányában alkalmazandó szabályok szerint dönt a köztársasági elnök (1) bekezdés szerinti döntésének indokoltságáról és jogszerűségéről, valamint felülvizsgálja a különleges jogrendben alkalmazott rendkívüli intézkedéseket."

12. cikk
(1) Az Alaptörvény e módosítása - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. cikk, a 4-6. cikk, a 9. cikk és a 11. cikk 2022. november 1-jén lép hatályba.
(3) Az Alaptörvény e módosítását az Országgyűlés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja és S) cikk (2) bekezdése alapján fogadja el.
(4) Az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegét az Alaptörvény e módosításának hatálybalépését követően haladéktalanul közzé kell tenni a hivatalos lapban.

Indokolás Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosításához


Az Alaptörvény Magyarország jogrendjének alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. A Nemzeti Hitvallásban kinyilvánított alkotmányozói akarat az alaptörvényi rendelkezéseknek közös értékrendet kölcsönöz, egyben pedig olyan keretet biztosít, amelyben értelmezhető és értelmezendő a már megszületett gyermekeket, továbbá az eljövendő generációk érdekeit védő jogi szabályozás.

Magyarország Alaptörvénye élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. A minden hagyományos értéket, így a két nem (nő és férfi) teremtettségét is viszonylagossá tevő modern gondolatkészlet azonban növekvő aggodalomra ad okot. Az emberi közösségek típusaira és összetételére vonatkozó természeti törvényszerűségek, az azokkal harmonizáló és a közösségek fennmaradását biztosító, a teremtés rendjéből fakadó fogalmak jelentésének folyamatos fenyegetettsége, adott esetben azoknak az eredetivel ellentétes tartalmú megfogalmazására történő törekvés kétségeket támasztanak azzal kapcsolatban, hogy megvédhetők-e az eljövendő generációk érdekei, jogai és jóléte az Alaptörvény értékrendje mentén. Az alkotmányozónak ezért világosan rögzítenie kell egyes tényeket, mint az anya nőként, az apa férfiként való teremtettsége, és le kell fektetnie azokat az alapvető garanciákat, amelyek a gyermekeket és az eljövendő generációk jogait hivatottak védeni, így különösen a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való, valamint azon joga, hogy Magyarország alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelésben részesüljön. Ezek a gyermekek és az eljövendő generációk legfontosabb érdekeit szolgáló alapvetések stabil alapot biztosítanak arra, hogy hazánk a jövőben is biztonságot nyújtó, erős közösségként maradjon fenn.

Emellett az alkotmányozó az Alaptörvény 38. cikkének kiegészítésével a hosszú távú társadalmi folyamatok stabilitása és a jogbiztonság érdekében hitet tesz a közjogi és a magánjogi viszonyok elválasztása mellett. Az új alaptörvényi rendelkezés a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok mindenkori kormányzattól való függetlenségét erősíti azáltal, hogy sarkalatos törvényhez köti legalapvetőbb szabályait. Az alaptörvényi védelemmel az alkotmányozó elismeri a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerepét.

Az Alaptörvény kilencedik módosításával megvalósul a különleges jogrend alkotmányos szabályozásának reformja, ennek keretében pontosulnak a védelemmel és biztonsággal összefüggő alkotmányos kötelezettségek, a különleges jogrendi helyzetek változása révén az Országgyűlés kapcsolódó jogai, az országos népszavazási tárgykörök, a Magyar Honvédségre vonatkozó alkotmányos szabályozás, továbbá a katonai műveletekkel kapcsolatos döntéshozatal. A módosítás nyomán a hatályos hat helyett három esetkörre - a hadiállapotra, a szükségállapotra és a veszélyhelyzetre - változik a különleges jogrendi esetkörök rendszere, amely egy korszerűbb, a változó biztonsági környezethez jobban alkalmazkodó és az elmúlt évek válságkezeléseinek tapasztalataira építő, hatékony rendszer jövőbeni kialakítását szolgálja. A módosítás a korszerűsítés és a rendszerszintű megújítás mellett számos ponton többletgaranciákat épít be a védelmi és biztonsági funkciók ellátásának szervezeti, működési és szabályozási keretei tekintetében is.


RÉSZLETES INDOKOLÁS


Az 1. cikkhez

Az Alaptörvény L) cikk (1) bekezdésében az alkotmányozó a Nemzeti Hitvallásban rögzítettekkel összhangban egyértelműen meghatározza azokat a jogrendszert átható értékeket, amelyek tiszteletben tartása a felnövekvő és az eljövendő generációknak a lehető legteljesebb méltóságban élt élet lehetőségét biztosítják. Ezzel összefüggésben szükséges a családi élettel, illetve a gyermekek nevelkedésével összefüggésben rögzíteni azt a születési nem természetes, megváltoztathatatlan adottságán alapuló felfogást, amely szerint az anya nő, az apa pedig férfi.

A 2. cikkhez

A rendelkezés a különleges jogrendi szabályozás változására figyelemmel pontosítja az Alaptörvény T) cikkét.

Az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdés első mondata megegyezik a hatályos alaptörvényi rendelkezésekkel. Az új szabályozási elem az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdés második mondatában jelenik meg, mivel sarkalatos törvény lehetővé teheti, hogy "a hadiállapot vagy a szükségállapot kihirdetésének Kormány általi kezdeményezését követően" is lehetőség legyen speciális jogszabály-kihirdetési módra. Ezt a lehetőséget ez idáig a sarkalatos törvény kizárólag különleges jogrendi időszakban tehette lehetővé.

Az Alaptörvény tervezett T) cikk (2) bekezdése megegyezik az Alaptörvény hatályos szabályával annyi eltéréssel, hogy a "Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete." szövegrész a különleges jogrendi szabályozás módosítása miatt elhagyásra kerül. A speciális jogalkotói hatáskörök fenntartása ugyanis a különleges jogrendi szabályozás reformjára tekintettel nem indokolt.

A 3. cikkhez

Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése kifejezetten a gyermekek jogaként rögzítette eddig is a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemre és gondoskodásra való jogot. Az Alaptörvény módosításával az alkotmányozó az államra további intézményvédelmi kötelezettséget hárít, vagyis a jogalkotónak olyan jogszabályi környezetet és intézményrendszert megalapozó szabályokat kell kialakítania, amelyek garantálják a gyermek születésétől fogva megváltoztathatatlanul fennálló önazonosságának megőrzését, illetve megóvását.

A nyugati világban tapasztalható modern ideológiai folyamatok, amelyek a férfi és női nem teremtettsége iránt ébresztenek kétségeket, veszélyeztetik a gyermekek Alaptörvényben foglalt egészséges fejlődéshez való jogát. Ahhoz, hogy garantálható legyen a gyermekeknek ez a külön nevesített joga, biztosítani szükséges a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, amelyet az államnak a rendelkezésére álló összes eszközzel meg kell védenie. A születési nem adottság, amelyet megváltoztatni nem lehet: az emberek férfinak vagy nőnek születnek. Az emberi méltósághoz pedig az is hozzátartozik, hogy minden gyermeknek joga van a születési nemének megfelelő önazonossághoz, melynek része, hogy védelmet élvezzen a testi-lelki integritása ellen ható szellemi vagy biológiai beavatkozásokkal szemben.

A Javaslat a fentiekhez illeszkedve biztosítja a gyermekek számára a Magyarország alkotmányos identitásán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést, egyértelmű alapokat teremtve ezzel ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék Magyarország magyar identitását, szuverenitását, és a kereszténység nemzetmegtartó szerepét megismerhesse és megóvhassa. Tekintettel az Alaptörvény R) cikk (4) bekezdésében foglaltakra, a Javaslatban foglaltak védelme és biztosítása a széles értelemben vett állam valamennyi szervének kötelessége.

A 4. cikkhez

A módosítás a különleges jogrendi szabályozás változására figyelemmel módosítja az állampolgárokat érintő védelmi kötelezettségek rendszerét.

Az Alaptörvény tervezett XXXI. cikk (3) bekezdése szerinti katonai szolgálati kötelezettség tekintetében a különleges jogrendi szabályozás átalakításával összefüggő változás jelenik meg, miszerint a katonai szolgálat kizárólag hadiállapot idején válik elrendelhetővé, tekintettel arra, hogy a megelőző védelmi helyzet intézménye részlegesen beépül a hadiállapot szabályozásába. A honvédelmi kötelezettséggel kapcsolatos szabály egyébként megegyezik az Alaptörvény hatályos rendelkezésével.

Az Alaptörvény tervezett XXXI. cikk (4) bekezdése az előző bekezdésben foglaltakkal azonos alapon álló módosításként hadiállapot idejére írja elő elrendelési lehetőségként a honvédelmi munkakötelezettséget.

Az 5. cikkhez

Az 1. cikk (2) bekezdés h) pontjának módosítása a különleges jogrendi esetek körében megvalósuló módosításokból következő pontosítást jelent, figyelemmel arra, hogy a rendkívüli állapot helyét a hadiállapot veszi át. Az Országgyűlés döntései között a hadiállapot kinyilvánításának helyét a békekötésről való döntéshozatallal összekapcsolva a háborús helyzet kinyilvánítása veszi át. Lényeges kiemelni ugyanakkor, hogy az Alaptörvény kizárólag fogalmi változtatást vezet be ennek kapcsán, a normaszöveg tartalmi értelmezése esetén az ezidáig hatályos "hadiállapot kinyilvánítása" fordulat megegyezik a tervezett "háborús helyzet kinyilvánítása" fordulattal. E körben az értelmezés kereteit az első két nemzetközi békeértekezleten megállapított több egyezmény és nyilatkozat beczikkelyezése tárgyában című 1913. évi XLIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó nemzetközi közjogi gyakorlat határozza meg.

Az Alaptörvény tervezett 1. cikk (3) bekezdése a különleges jogrendi szabályozás változására az Országgyűlésre vonatkozó szabályok között rögzíti, hogy a háborús helyzet kinyilvánításához, valamint a békekötéshez szükséges Országgyűlési döntést milyen szavazataránnyal kell megállapítani. A szabályozás változatlanul hagyja e szavazatarányt: továbbra is az összes országgyűlési képviselő kétharmada kell ehhez a döntéshez. A szabályok szerkezeti elhelyezésének megváltoztatását az indokolja, hogy a háborús helyzet kinyilvánítása esetén nem lesz "alkotmányos kötelezettség" a hadiállapot kinyilvánítására (a hatályos Alaptörvénynek ilyen értelmezése is felmerült), azaz az Országgyűlés mérlegelési jogköre megmarad a különleges jogrend bevezetésével kapcsolatban.

A 6. cikkhez

A 8. cikk (3) bekezdés h) pontjára irányuló módosítás a különleges jogrendi szabályozás változásait követi az országos népszavazásból kizárt tárgykörök tekintetében. Az Alaptörvény tervezett szövege esetköreit tekintve megegyezik a hatályos szabályokkal, ugyanakkor beemeli új tárgykörként a "békekötésről" szóló döntést, valamint a hadiállapot megszüntetésére és a szükségállapot meghosszabbítására és megszüntetésére vonatkozó döntést.

A 7. cikkhez

Az Alaptörvény 38. cikkének új (6) bekezdésével az alkotmányozó Országgyűlés kifejezésre juttatja a közfeladatot ellátó közérdekű a vagyonkezelő alapítvány kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerepét. Az alaptörvényi védelemmel az alkotmányozó Országgyűlés egyfelől rögzíti e magánjogi szereplő bármely kormányzattól való függetlenségét, másfelől - elismerve az általa ellátott közfeladat Magyarországra és a jövő nemzedékére gyakorolt jelentőségét - a rendelkezésre álló közjogi eszközökkel, a sarkalatos törvények mögött megkövetelt politikai konszenzus erejével jogbiztonságot, hosszú távú jogi stabilitást biztosít. Ez a védelem azonban csak akkor illeti meg a vagyonkezelő alapítványt, ha alapító okirata szerint egyrészt közérdekű vagyonkezelő alapítványi minőséggel rendelkezik, másrészt az általa ellátott közfeladat jelentősége miatt a törvényhozó sarkalatos törvényben közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá minősíti.

Az alaptörvényi védelem tartalma kiterjed e jogalany létrehozására és megszüntetésére, a működés körében pedig a belső szervezeti szabályait érintő módosításokra. Tehát a működés tekintetében azon szabályok megalkotása vagy módosítása válik sarkalatos tárgykörré, amelyek e különleges jogi személy típus belső szervezetére, a jogi személy szerveinek egymáshoz való viszonyára, a tisztségviselők jogköreire vonatkoznak. A megszüntetésre vonatkozóan pedig csak azon szabályok esnek sarkalatosságot igénylő körbe, amelyek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszűnéséhez vezető jogi aktust szabályozzák. Mivel a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által ellátott közfeladat társadalmi értékteremtő jelentőséggel bír majd, a közfeladat megnevezésére, annak ellátásához szükséges feltételek biztosítására, továbbá a közfeladat ellátására közvetlenül hatást gyakorló minden, a jogi személy szervezetét érintő kérdés sarkalatos törvényi szabályozást igényel.

Az alaptörvényi védelemmel új sarkalatossági záradék megalkotására is sor kerül, mivel ha valamely ágazati törvényi szabályozás a (sarkalatos törvénnyel deklarált) közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány megszüntetéséhez vezet, vagy ha az a jogi személy belső működési rendjét érinti (pl. az alapítványi szervek jogai), akkor a jövőben a jogi normát a törvényalkotó szintúgy a sarkalatossághoz fűződő többséggel alkothatja meg.

A 8. cikkhez

A Javaslat meghatározza a közpénz fogalmát annak érdekében, hogy az alkotmányos szervek gyakorlatában megjelent eltérő helyett egységes gyakorlat alakulhasson ki. A Javaslat egyértelműen, világosan és az állami működés egészét átfogóan definiálja a közpénz fogalmát, mely az átlátható közpénz felhasználás garanciája. A meghatározással a fogalom valamennyi alkotmányos, állami és önkormányzati szervre, állami és önkormányzati intézményre kiterjed.

A 9. cikkhez

Az Alaptörvény 45. cikkének módosítása kettő ponton módosítja a Magyar Honvédségre vonatkozó alaptörvényi szabályokat.

Technikai pontosításként a különleges jogrendi szabályozás változásai miatt a Magyar Honvédség irányítói köréből kikerül a Honvédelmi Tanács, a normaszöveg ugyanakkor a hatályos szöveggel megegyező.

Az Alaptörvényből kikerül a katasztrófavédelmi közreműködés sajátos szabálya, tekintettel arra, hogy törvényi szinten a védelmi és biztonsági szervek közti normál jogrendi együttműködés egyébként is lehetséges. A katasztrófavédelmi feladatok megjelenítése önmagában nem szükséges, hiszen a Magyar Honvédség alapfeladatain kívüli tevékenységet szélesebb körben a rá vonatkozó sarkalatos törvényi szabály alapján is gyakorolhat, ezeket nem az Alaptörvény szintjén szükséges megjeleníteni.

A 10. cikkhez

A rendelkezés az Alaptörvény 47. cikk (3) bekezdésében az Európai Unió és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete döntésén alapuló katonai műveletekre vonatkozó kormányzati közjogi engedélyezési jogkört kiegészíti az Országgyűlés által törvényben megerősített nemzetközi védelmi és biztonsági együttműködési szervezet döntésén alapuló műveletekkel összefüggő döntéshozatallal. Ez a módosítás potenciálisan lehetőséget nyit arra, hogy az elmúlt években erősödő regionális együttműködések, így különösen a visegrádi együttműködés, esetleges további fejlődése körében a többi szövetségi jellegű együttműködéshez hasonló keretszabályozást kapjanak a potenciális közös feladatellátások. A módosítás leköveti a hatályos szabályozás szemléletét, hiszen csak olyan együttműködés tekintetében nyit a jövőre nézve potenciális lehetőséget a Kormány általi döntésre, amelyet előzőleg az Országgyűlés törvényben megerősít.

A 11. cikkhez

A rendelkezés átfogóan módosítja az Alaptörvény különleges jogrendre vonatkozó szabályait. A Javaslat rendszerszintű célja, hogy a különleges jogrendi szabályozás átláthatóbb legyen, a normál jogrendi működés és válságkezelés szabályaihoz igazodva illeszkedjen a fokozatosság elvéhez és ezáltal a legsúlyosabb kihívásokra és fenyegetésekre fókuszáljon, de mindezt korszerű módon, a változó biztonsági környezethez igazodva és a hatályos szabályozáshoz mérten további garanciák beiktatásával valósítsa meg. A Javaslat egyik fő iránya - számos külföldi példát is alapul véve - az, hogy a különleges jogrendi rendeletalkotás címzettjévé minden esetkörben a Kormányt teszi. Ennek oka, hogy a különleges jogrend kihirdetését követően gyors, operatív és mind politikai, mind jogi értelemben felelős döntéshozatal biztosítása szükséges, amire a magyar alkotmányos rendszerben a Kormány mutatkozik alkalmasnak.

Az Alaptörvény tervezett 48. cikke a különleges jogrendi rész megnyitásával egyértelműen meghatározza, hogy melyek a különleges jogrend esetkörei: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet.

Az Alaptörvény tervezett 49. cikke a rendkívüli állapot helyébe a hadiállapot intézményét vezeti be. A módosítás a hatályos rendkívüli állapot elemeit ötvözi a hatályos megelőző védelmi helyzet egyes szabályaival és a változó biztonsági környezet által támasztott követelményekkel. Ennek eredményeként a hadiállapot a katonai típusú különleges jogrendi esetként kezelhető, ideértve azoknak a nem fegyveres fenyegetéseknek a kezelését is, amelyek súlyosságuk és jellegük miatt Magyarország szuverenitása szempontjából egy fegyveres támadással hasonló súlyúnak tekinthetők. Ennek kihirdetésére az Országgyűlés háborús helyzet kinyilvánítása, háborús veszély, külső fegyveres támadás, hatásában külső fegyveres támadással egyenértékű cselekmény, valamint ezek közvetlen veszélye, továbbá kollektív védelemre irányuló szövetségesi kötelezettség teljesítése esetén lesz jogosult. A megváltozott kihirdetési esetkörök egyrészről reagálnak a nem fegyveres beavatkozások lehetőségére, amibe példaként akár a kibertérből érkező rendkívüli erejű és átfogó támadás, akár nem fegyveres hatások támadó jellegű alkalmazása is illeszkedhet. Másrészről az új szabályozás a hatályos megelőző védelmi helyzet esetköreiből a konkrét kollektív védelmi kötelezettség teljesítését emeli át, ami egyrészről azt jelenti, hogy az e körbe nem tartozó szövetségesi együttműködést fő szabály szerint normál jogrendi válságkezelés keretében törekszik előirányozni, másrészről pedig, hogy a hadiállapot kihirdethetőségét kifejezetten csak a kollektív védelmi kötelezettségekre nézve teszi lehetővé. A szabályozás a különleges jogrendi döntéshozatalt továbbra is az országgyűlési képviselők kétharmadának döntéséhez köti. Az új szabályozási rendszerben a hadiállapot idején - a Honvédelmi Tanácsra vonatkozó hatályos felhatalmazáshoz hasonlóan - az Alaptörvény a Kormány számára lehetővé teszi az Országgyűlés által rá átruházott jogkörök gyakorlását és döntést minden releváns katonai mozgást érintő kérdésben. Ez a megoldás tehát fenntartja az Országgyűlés döntési autonómiájához kötött garancialitást, míg a katonai műveletekkel kapcsolatos döntések tekintetében a felhívási esetkörökhöz igazodó operativitást tesz lehetővé, hasonlóan a Honvédelmi Tanácsra vonatkozó hatályos szabályozáshoz.

Az Alaptörvény tervezett 50. cikke a szükségállapot új szabályanyagát határozza meg. Ebben jelentős változás, hogy a kihirdethetőség tekintetében az alkotmányos rend megdöntése mellett az annak felforgatására irányuló cselekmények is bekerülnek a szabályozásba, míg az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető cselekmények vonatkozásában nemcsak a hatályos fegyveres és felfegyverkezett, hanem további jogellenes cselekmények is lehetővé teszik a tényállás felhívását. E módosításokat elsődlegesen a létfontosságú infrastruktúrákkal, illetve az információs technológiával összefüggő változások és ezek felforgató, ártó, támadó célra való alkalmazhatóságának nemzetközi példái és potenciális jövőbeli megvalósulásai indokolják. A szabályozás fenntartja a 30 napos garanciális szabályozást, és annak meghosszabbítását a kihirdetéshez hasonlóan az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatához köti.

Az Alaptörvény tervezett 51. cikke a veszélyhelyzet szabályozását tartalmazza. A veszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó szabályok lényegében megegyeznek a hatályos alaptörvényi szöveggel annyi eltéréssel, hogy a normaszöveg az "élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény" fordulatot alkalmazza kihirdetési okként, ezáltal a veszélyhelyzet kihirdetését lehetővé teszi a jelenleg előre nem jelezhető indokolt esetekben is. Fontos újítás ugyanakkor, hogy az Alaptörvény alapján az Országgyűlés eddig a Kormány veszélyhelyzettel összefüggő rendeletének hatályának meghosszabbítására adhatott felhatalmazást, ezzel szemben az új szabályozás alapján - a hadiállapothoz és a szükségállapothoz hasonlóan - az Országgyűlés a harminc napra kihirdethető veszélyhelyzet meghosszabbításához adhat felhatalmazást. A hadiállapottól és a szükségállapottól eltérően az Országgyűlés ezen döntéséhez elegendő a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata. A változtatás eredményeképpen az Országgyűlés elsődlegesen a különleges jogrend fenntartása felett fog rendelkezni, hiszen felhatalmazás hiányában - hasonlóan a szükségállapothoz - a különleges jogrend az Alaptörvény erejénél fogva megszűnik.

Az összes különleges jogrendi esetkörre vonatkozóan az Alaptörvény tervezett 52. cikke fenntartja az alapjogkorlátozásra vonatkozó hatályos szabályozást és az Alaptörvény alkalmazásának felfüggeszthetetlenségét. A szabályozás egyúttal tovább erősíti az Alkotmánybíróság különleges jogrendi szerepét és működésének garanciális biztosítását az által, hogy a Kormány kötelezettségévé teszi az Alkotmánybíróság folyamatos működéséhez szükséges intézkedések megtételét. Rögzítésre kerül, hogy a Kormány különleges jogrendben köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely az Országgyűlés folyamatos működését szavatolja. A módosítás fenntartja azt a követelményt, hogy a különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályozást az Országgyűlésnek sarkalatos törvényben kell meghatároznia.

Az Alaptörvény tervezett 53. cikkének egyik fő iránya - számos külföldi példát is alapul véve - az, hogy a szabályozás a különleges jogrendi rendeletalkotás címzettjévé minden esetkörben a Kormányt teszi. Ennek oka az, hogy a különleges jogrend kihirdetését követően gyors, operatív és mind politikai mind jogi értelemben felelős döntéshozatal biztosítása szükséges, amire a magyar alkotmányos rendszerben a Kormány mutatkozik alkalmasnak. Kiemelendő továbbá, hogy a rendeletalkotási jog Kormányra telepítése egyértelműen a Kormányra telepíti a felhatalmazással járó felelősséget is, valamint a felhatalmazás gyakorlását beilleszti a Kormány törvényhozásnak való felelősségi rendszerébe. Ez garanciális felelősségi megközelítést tükröz, hiszen a Kormány működését az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a köztársasági elnök is kontrollálhatja mind a normál jogrend különleges jogrendben is alkalmazandó alaptörvényi szabályai, mind pedig a sajátos különleges jogrendi felhatalmazások folytán. Ezzel megszűnik az a szabályozási megoldás, amely rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanácsot, szükségállapot idején pedig a köztársasági elnököt hatalmazta fel a rendeletalkotás jogkörével, ami mind a köztársasági elnök felelőssége, mind pedig a köztársasági elnök által gyakorolható alkotmányos kontroll tekintetében sajátos megoldást képviselt. A módosítás fenntartja a Kormány tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó garanciális szabályt (a köztársasági elnök és az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlés bizottságai felé). A megváltozó különleges jogrendi szabályrendszerhez igazodóan továbbra is lehetőség van a Kormány által bevezetett különleges jogrendi rendeletek országgyűlési felülvizsgálatára és hatályon kívül helyezésére. Erre vonatkozóan a módosítás az érintett rendelet újbóli kihirdetését csak a körülmények jelentős változása esetén teszi alkotmányosan lehetővé. A rendelkezés a hatályos szabályok mintájára egyértelműen rögzíti továbbá, hogy a különleges jogrendet a különleges jogrend kihirdetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn. Továbbá a hatályos szabályokat fenntartva rendelkezik arról, hogy a Kormány által különleges jogrend idején a különleges jogrendre vonatkozó szabályok szerint alkotott rendelet a különleges jogrend megszűnésekor hatályát veszti.

Az Alaptörvény tervezett 54. cikke azokat a speciális szabályokat tartalmazza, amelyek a hadiállapot vagy a szükségállapot kihirdetésének Kormány általi kezdeményezésétől az országgyűlési döntés megszületéséig terjedő időszakra vonatkoznak. Ennek okán itt is megjelennek azok a garanciális rendelkezések, amelyek alkalmazása ebben az átmeneti időszakban irányadó kell, hogy legyen: a Kormány alkot rendeletet, ezekről folyamatosan tájékoztatja a köztársasági elnököt, az Országgyűlés elnökét és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságát, a Kormánynak az Országgyűlés folyamatos működését szavatolnia kell, lehetőség van a Kormány által megalkotott rendeletek országgyűlési felülvizsgálatára, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható, valamint az alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. Garanciális jelentőséggel bír, hogy a Kormány ilyen időszakban hozott rendeleteinek hatálya a különleges jogrend kihirdetésére vonatkozó döntésig, de legfeljebb a kihirdetés Kormány általi kezdeményezésétől számított hatvan napig tart. Új, a jogbiztonságot és kiszámíthatóságot elősegítő szabály-elem azon rendelkezés, mely szerint az Országgyűlésnek a hadiállapot vagy szükségállapot kihirdetésének elmaradása esetén törvényi formában rendelkezni kell az addigi, az Alaptörvény tervezett 54. cikk (1) bekezdése szerint alkotott kormányrendeletekkel összefüggő szabályozási átmenetről. Lényeges, hogy ez a szabály közjogi értelemben törvényhozási kötelezettséget állapít meg az Országgyűlés részére, amely során az Országgyűlés a jogbiztonság követelményére tekintettel mérlegelheti a Kormány rendeleteinek tartalmát, azok továbbhatásával kapcsolatos szabályokat állapíthat meg, megtörtént alapjog-korlátozást reparálhat, stb. A hadiállapot vagy a szükségállapot Kormány általi kezdeményezését követően alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

Az Alaptörvény tervezett 55. cikke a változó különleges jogrendi szabályozáshoz igazodó pontosításokkal fenntartja az Országgyűlés feloszlatására és a feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlésre vonatkozó sajátos szabályozást. E tekintetben a módosítás pontosításai a különleges jogrend megváltozott rendszerével való koherenciát és a garanciális jelleg erősítését szolgálják.

Az Alaptörvény tervezett 56. cikke az Országgyűlésre és a köztársasági elnökre vonatkozó különleges jogrenddel összefüggő szabályokat foglalja magában. Az Országgyűlés akadályoztatására vonatkozó szabályozás pontosításai az államműködés folytonosságának és ezáltal az alkotmányos garanciák fenntarthatóságának biztosítását szolgálják, amelyeket a fokozatosság jellemez. A szabályozás rendszere illeszkedik a hatályos szabályrendszerhez.

A hatályos alaptörvényi szabályokhoz képest eltérés, hogy a köztársasági elnök nem nyilváníthatja ki a háborús helyzetet. A változtatás indoka, hogy a köztársasági elnök szerepe - az állam működése és a körülmények kezelése szempontjából - a különleges jogrend bevezetésével, meghosszabbításával kapcsolatos hatáskörgyakorlás során lehet jogilag nélkülözhetetlen az Országgyűlés akadályoztatása esetén, a háborús helyzet kinyilvánításával kapcsolatos hatáskörgyakorlást ugyanakkor indokolt minden körülménytől függetlenül az Országgyűlés kizárólagos hatáskörében megtartani, annak ugyanis nincs közvetlen kapcsolata a különleges jogrend kihirdetésére okot adó körülmények kezelésével.

Az Alaptörvény tervezett 56. cikke értelmében az Országgyűlés az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén egyrészt dönt a köztársasági elnök az Alaptörvény tervezett 56. cikk (1) bekezdése szerinti döntésének indokoltságáról (azaz arról, hogy valóban szükséges volt-e a például a hadiállapot kihirdetése, a szükségállapot kihirdetése, stb.) és jogszerűségéről [azaz többek között arról, hogy a köztársasági elnök eljárásának az Alaptörvény tervezett 56. cikk (2) bekezdése szerinti feltétele bekövetkezett-e, stb.], másrészt a különleges jogrendre vonatkozó általános szabályok [lásd kifejezetten az Alaptörvény tervezett 53. cikk (3) bekezdését] szerint felülvizsgálja a különleges jogrendben alkalmazott rendkívüli intézkedéseket. Az Országgyűlés döntéseit az akadályoztatásának hiányában alkalmazandó szabályok szerint [azaz például a hadiállapot kihirdetésére vonatkozó köztársasági elnöki döntés indokoltsága és jogszerűsége tekintetében az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazatával, a rendkívüli intézkedések felülvizsgálata tekintetében az Alaptörvény tervezett 53. cikk (3) bekezdése szerint] hozza meg.

A 12. cikkhez

Hatályba léptető és az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegének közzétételére vonatkozó rendelkezés.

 

 

 

 

 

Honlap készítés