Hírek

2018.10.12 15:20

Hírlevél

Kiadónk könyveit megvásárolhatja, illetve megrendelheti könyvesboltjainkban, valamint arra is van lehetőség, hogy a könyveket félretegyük önnek. Keressen minket személyesen, e-mailben, illetve telefonon!

Budapest, XIII. kerület Victor Hugo u. 9., a Lehel tér mellett.
+36-20-355-7125
novissima@novissima.hu
Budapest, V. kerület Károlyi utca 17. az Egyetem tér mellett,
(06 1) 269 9533
novissima.karolyi@novissima.hu
(A Novissima Kaptár könyvesbolt
Pécsen a Tudásközpontban határozatlan ideig zárva.)

Akrkp20201027

Ákr./Kp.
Általános közigazgatási rendtartás
Közigazgatási perrendtartás

2020. október 27.

online segédanyag

- 469/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről, a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről

- 6/2019. (III. 18.) IM rendelet
a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazandó nyomtatványokról (a link a Magyar Közlönyt tölti le, pdf)

- 18/2017. (XII. 15.) IM rendelet a hatósági letétről, valamint a közigazgatási hatósági eljárás során zár alá vett vagy lefoglalt dolgok tárolásáról és értékesítéséről

 

469/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről, a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről

lezárva: 2020. 10. 27.

 

A Kormány

az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 139. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 13. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az eljárási költség

1. § (1) A közigazgatási hatósági eljárásban eljárási költség:

1. az illeték,

2. az igazgatási szolgáltatási díj,

3. az ügyfél megjelenésével kapcsolatos költség,

4. az ügyfél képviseletében eljáró személy megjelenésével kapcsolatos költség,

5. a tanú és a hatósági tanú költségtérítése,

6. a szakértői díj,

7. az iratbetekintési jog gyakorlásával kapcsolatos költség,

8. a fordítási költség,

9. a tolmácsolási költség,

10. az ügyfél, valamint az eljárás egyéb résztvevője részéről felmerült levelezési, dokumentumtovábbítási költség,

11. a végrehajtási költség,

12. az eljárásban közreműködő rendőrségnél felmerült költség,

13. a szemle, a zár alá vétel, valamint a szakértői eljárás jogszerű lefolytatásával összefüggésben felmerülő kártalanítás összege,

14. a tényállás tisztázásához szükséges, az eljáró hatóság által végzett műszeres (laboratóriumi vagy más speciális eszköz használatát igénylő) vizsgálat azon költsége, amelyet az illeték vagy az igazgatási szolgáltatási díj nem tartalmaz,

15. az egyes hatósági intézkedésekkel kapcsolatban felmerült költség,

16. egyéb, az eljárással összefüggésben felmerült pénzkiadás.

(2) A végrehajtási eljárásban való rendőri közreműködés jogszabályban meghatározott költségtérítésének összege végrehajtási költség.

2. Az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítés szabályai

2. § (1) A hatóság

a) az iratbetekintési jog gyakorlására irányuló kérelmet végzésben elutasítja, vagy

b) az iratbetekintést az iratbetekintést kérő személy által meg nem ismerhető személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételét követően biztosítja.

(2) A hatóság az iratról való másolat készítése során az (1) bekezdés szerint gondoskodik a személyes és védett adatok védelméről.

(3) Az eljárás iratainak oldalankénti másolatáért az illetékekről szóló törvény szerint, az államigazgatási eljárásban készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolatért fizetendő illeték összegének megfelelő eljárási költséget kell fizetni.

(4) A hatóság a másolatkészítés várható költségéről az iratbetekintést kérő személyt előzetesen tájékoztatja.

(5) A hatóság a (2) bekezdés szerinti másolatot a (3) bekezdésben meghatározott költség megfizetését követően adja ki.

3. A költségek megfizetésére vonatkozó szabályok

3. § (1) Az 1. § (1) bekezdés 3-16. pontjában meghatározott eljárási költség megfizetése történhet

a) készpénzátutalási megbízás útján;

b) ha a hatóságnál erre lehetőség van

ba) elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül,

bb) bankkártyával,

bc) házipénztárba készpénzzel, vagy

c) a hatóságnál az összeg hatósági letétbe helyezésével.

(2) Ha az ügyfél az előírt eljárási költségnél - az illeték és az igazgatási szolgáltatási díj kivételével - többet fizetett meg, akkor a többletet az eljáró hatóság visszatéríti.

(3) A visszatérítést az ügyfél visszatérítésre vonatkozó kérelmének beérkezésétől, vagy a többletbefizetés hivatalbóli észlelésétől számított öt napon belül rendeli el a hatóság, és az elrendelést követő tizenöt napon belül intézkedik annak teljesítéséről.

4. A tárgyi és a személyes költségmentesség közös szabályai

4. § A költségmentesség nem terjed ki a jogellenes magatartással okozott költségek viselésére. Ez esetben a hatóság - a költségmentesség tényétől függetlenül - a költségek felmerülésekor dönt az eljárási költség viseléséről.

5. A személyes költségmentesség megállapításának szabályai

5. § (1) A hatóság a természetes személy ügyfél kérelmére az e rendeletben foglaltak szerint engedélyezi az ügyfél teljes vagy részleges költségmentességét.

(2) A részleges költségmentesség az ügyfelet valamely eljárási költségfajta vagy az eljárási költség meghatározott százalékának viselése alól mentesíti.

6. § (1) Teljes költségmentesség akkor engedélyezhető, ha az ügyfél

a) és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme (nyugdíja) nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és

b) ingatlantulajdonnal nem, vagy kizárólag a lakóhelyéül szolgáló ingatlan tulajdonával rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel vizsgálata során - legfeljebb egy ingatlan tekintetében - figyelmen kívül kell hagyni a kétmillió forint becsült forgalmi értéket meg nem haladó tulajdoni részesedést.

(3) Teljes költségmentesség engedélyezhető - jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül - annak az ügyfélnek is, aki a kérelem benyújtásakor

a) aktív korúak ellátására jogosult, időskorúak járadékában, ápolási díjban, vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban részesül, valamint, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeket nevel vagy saját jogán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

b) pénzellátásban részesülő hadigondozott és nemzeti gondozott,

c) hajléktalan vagy

d) menekült, menedékes, illetve menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő vagy menedékeskénti elismerését kérő személy számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult.

7. § (1) Részleges költségmentesség akkor engedélyezhető, ha az ügyfél

a) és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme (nyugdíja) nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, és

b) ingatlantulajdonnal nem, vagy kizárólag a lakóhelyéül szolgáló ingatlan tulajdonával rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel vizsgálata során - legfeljebb egy ingatlan tekintetében - figyelmen kívül kell hagyni a hárommillió forint becsült forgalmi értéket meg nem haladó tulajdoni részesedést.

8. § Különös méltánylást érdemlő esetben - különösen, ha az ügyfél és az általa eltartott személyek létfenntartása veszélyeztetett -

a) a teljes költségmentesség feltételeinek hiányában, de a részleges költségmentesség feltételeinek fennállása esetén teljes költségmentesség,

b) a részleges költségmentesség feltételeinek hiányában is részleges költségmentesség

engedélyezhető.

9. § (1) A költségmentesség engedélyezésére irányuló kérelem benyújtásakor igazolni kell az ügyfél és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó vagyoni és jövedelmi helyzetének megítéléséhez szükséges körülményeket.

(2) Ha az ügyfél, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó nem áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban és nem részesül nyugellátásban, valamint egyéb jövedelme sincs, a kérelemben erről a tényről nyilatkozni kell.

(3) Az ügyfél a kérelemben további olyan körülményeket tárhat fel, amelyek alapján a hatóság a 8. §-ban foglaltaknak megfelelően költségmentességben részesítheti.

10. § (1) Az eljárási költség előlegezése és viselése alóli költségmentesség a költségmentesség alapjául szolgáló feltételeknek az eljárás folyamán történő bekövetkezése esetén is engedélyezhető.

(2) A költségmentesség alapjául szolgáló feltételek megváltozása esetén a költségmentesség módosítható vagy visszavonható.

11. § (1) Az ügyfél a költségmentesség alapjául szolgáló feltételek megváltozását a változás bekövetkezésétől számított öt napon belül köteles a hatóságnak bejelenteni.

(2) Ha az ügyfél

a) a feltételek megváltozására vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy

b) a költségmentesség engedélyezésére irányuló kérelemben valótlan adatokat szolgáltat,

a hatóság a költségmentességet engedélyező végzés módosításával vagy visszavonásával egyidejűleg dönt az eljárási költség előlegezéséről és viseléséről.

(3) A hatóság az ügyfelet a költségmentességet engedélyező végzésében tájékoztatja a bejelentés elmulasztásának és a valótlan adatszolgáltatásnak a (2) bekezdésben és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott jogkövetkezményeiről.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az ügyfél igazolási kérelmet terjeszthet elő, amelyben igazolhatja, hogy a valótlan adatok szolgáltatására önhibáján kívül eső okból került sor.

6. Záró rendelkezések

12. § (1) Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

13. § Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

18/2017. (XII. 15.) IM rendelet
a hatósági letétről, valamint a közigazgatási hatósági eljárás során zár alá vett vagy lefoglalt dolgok tárolásáról és értékesítéséről

lezárva: 2020. 10. 27.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 140. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

a következőket rendelem el:

1. A hatósági letét általános szabályai

1. § Hatósági letétbe helyezésnek

a) teljesítés (a továbbiakban: teljesítési letét) vagy

b) zár alá vett dolog megőrzése (a továbbiakban: őrzési letét)

céljából van helye.

2. § Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági letét után őrzési díj vagy kezelési költség nem számítható fel.

3. § A hatóság a pénzbeli letétet más pénzeszközeitől elkülönítetten, letéti számlán kezeli.

4. § (1) A hatóság hivatalból

a) a zár alá vételt megszüntető döntésében dönt az őrzési letét vagy a helyébe lépett pénzösszeg, valamint

b) dönt a teljesítési letétből valamennyi, a letevőn kívüli jogosultnak való teljesítés után fennmaradó összeg (a továbbiakban: maradványösszeg)

kiutalásáról.

(2) A hatóság minden más esetben kérelemre dönt a letét kiutalásáról.

5. § (1) A maradványösszeg a letevőt illeti.

(2) Ha a jogosult a letétet vagy a maradványösszeget a megjelölt határnapon nem veszi át, vagy a jogosult kifejezetten így rendelkezik, azt a hatóság

a) pénz esetében a jogosult bankszámlájára utalja,

b) 100 000 forintot meg nem haladó értékű dolog esetében, valamint 100 000 forintot meg nem haladó pénzösszeg esetében, ha a jogosult nem rendelkezik bankszámlával, postai úton a részére továbbítja.

(3) A 100 000 forintot meg nem haladó pénzösszeget a jogosult a hatóságnál személyesen is átveheti.

(4) Ha a jogosult a letétet vagy a maradványösszeget a megjelölt határnapon nem veszi át, és az a (2) vagy (3) bekezdés alkalmazásával sem utalható ki a számára, a hatóság azt, pénz esetén a letéti számlán, más letét esetében az őrzési letét szabályai szerint kezeli azzal, hogy a kezelés költségei a jogosultat terhelik, továbbá a letét és a maradványösszeg a kezelés költségeinek fedezetét képezi. A hatósági kezelésben lévő pénznek nem minősülő dolog esetében a zár alá vett dolog értékesítésére vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

(5) Ha a pénzbeli letét vagy a maradványösszeg kezelésének költségei elérik a letét vagy a maradványösszeg értékét, a hatóság a hatósági letétet megszünteti.

6. § (1) A hatóság a hatósági letétet megszünteti, ha a személyes átvételi lehetőség határnapjától számított ötéves elévülési határidőn belül a hatósági letétet a jogosult nem veszi át.

(2) Az elévülési határidő elteltét követően

a) a letétként kezelt pénz a hatóság bevételét képezi,

b) a védett kulturális javak körébe tartozó, letétként kezelt dolgok elhelyezéséről a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági feladatai körében eljáró kulturális örökség védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: kulturális javak hatósága) intézkedik,

c) az okiratot a hatóság irattárában kell elhelyezni,

d) az egyéb dolgok értékesítéséről a hatóság gondoskodik a zár alá vett dolgok értékesítésére vonatkozó szabályok alkalmazásával.

2. A teljesítési letét

7. § (1) Teljesítési letétként pénz helyezhető hatósági letétbe. A pénzt a hatóság letéti számlájára kell teljesíteni.

(2) A letétbe helyezés iránti kérelemben fel kell tüntetni:

a) a letét rendeltetését és a letétbe helyezés okát,

b) - ha azzal rendelkezik - a letevő bankszámlaszámát,

c) annak a hatósági ügynek a számát, amelyben a letétbe helyezésre sor került.

(3) Ha a letevő a letét elfogadásán kívül annak kiutalását is kéri, az erre vonatkozó kérelmet kifejezetten elő kell terjesztenie, és a kérelemben meg kell jelölnie a természetes személy jogosult családi és utónevét, lakcímét, a nem természetes személy jogosult megnevezését, székhelyét, valamint - ha ismert - a jogosult bankszámlaszámát.

(4) A letevő a kiutalási végzés közléséig rendelkezhet úgy is, hogy a teljesítési letét kiutalását követően fennmaradt maradványösszeget a hatóság az eljárás során felmerülő pénzfizetési vagy előlegezési kötelezettségébe beszámítsa.

(5) Ha a letevő hiánypótlási felhívás ellenére sem pótolja a letétbe helyezési kérelem hiányzó adatait, és azok a rendelkezésre álló adatok alapján sem állapíthatók meg, a hatóság a pénzt a letevő részére kiutalja.

8. § (1) Ha a hatóság a letétet elfogadja, a befizetést igazoló feladóvevény csatolása esetén a kérelem beérkezését követő naptól számított, egyébként a pénz beérkezését követő naptól számított öt napon belül értesíti a letevőt. A letét megtagadásáról a hatóság végzést hoz.

(2) A letétbe helyezés a letétet elfogadó értesítés közlésével, a pénznek a hatóság letéti számlájára érkezése időpontjára visszaható hatállyal jön létre.

(3) A letét megtagadása esetén, a hatóság haladéktalanul intézkedik az összegnek a letevő részére való kiutalásáról.

9. § (1) A letevő a letétet mindaddig visszakövetelheti, amíg a hatóság a jogosultat a letétbe helyezésről nem értesíti.

(2) A jogosult a teljesítési letét kiutalását az elévülési időn belül követelheti.

10. § A letétbe helyezett pénzt, amíg a letevő azzal rendelkezhet, a letevő, ezt követően a jogosult tartozása fejében lehet végrehajtás alá vonni.

3. Az őrzési letét

11. § (1) A zár alá vett dolgot a hatóság őrzési letétbe helyezi.

(2) A hatóság a zár alá vett okmányt az ügyirathoz csatolja és ott kezeli.

4. A lefoglalás különös szabályai

12. § (1) Lefoglalás esetén, a hatóság az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét a kötelezettségeire és jogaira figyelmezteti.

(2) Jármű lefoglalása esetén, a hatóság értesíti azt a hatóságot, amely a járművet nyilvántartja, illetve az üzembe helyezést engedélyező okiratot kiadta.

5. A zár alá vett dolog kezelése

13. § A zár alá vett dolgot a hatóság vagy maga őrzi, kezeli vagy gondoskodik a dolognak az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelő őrzéséről, kezeléséről.

14. § (1) A hatóság a zár alá vett dolgot a zár alá vételkor - ha azt a jellege lehetővé teszi - becsomagolja, és megőrzi olyan módon, hogy a tartalma illetéktelen személy előtt rejtve maradjon. Ha a bizonyítás érdekében szükséges, a hatóság a dolgokat külön-külön csomagolja.

(2) A hatóság a zár alá vett dolog csomagolására jellegének megfelelő olyan anyagot vagy tárgyat használ, amely azt a károsodástól megóvja, és egyben megakadályozza, hogy az mérgezést, fertőzést, környezetszennyezést, környezetkárosodást vagy egyéb károsodást okozzon. A csomagot vagy a tárolóeszközt úgy zárja le, hogy a csomagolóanyag vagy a zár sérülése nélkül a zár alá vett dologhoz ne lehessen hozzáférni.

6. A zár alá vett vagy lefoglalt dolgok nyilvántartása

15. § A hatóság a zár alá vett vagy lefoglalt dolgokról elektronikus nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a dolog szám és fajta szerinti megjelölését és szabatos leírását, egyedi azonosítóját, az ügyszámot, valamint a zár alá vétel vagy lefoglalás megszüntetésének időpontját.

7. Zár alá vett dolgok előzetes értékesítése és értékesítése

16. § (1) Zár alá vett dolgok előzetes értékesítése és értékesítése esetén, a hatóság legalább saját hirdető tábláján és honlapján a zár alá vett dolog kiadása iránti jogos igény bejelentésére vonatkozó felhívást jelentet meg, amely tartalmazza:

a) a zár alá vett dolog egyedi azonosításához szükséges adatokat,

b) a zár alá vétel helyét és idejét,

c) a zár alá vett dolog megtekintésére és a jogos igény bejelentésére vonatkozó határnapot, valamint

d) figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy ha a zár alá vett dolog kiadása iránt senki sem jelent be jogos igényt, azt a hatóság értékesíti.

(2) Ha a felhívás eredménytelen, a hatóság a zár alá vett dolgot vételre ajánlja fel. Ebben az esetben a hatóság legalább saját hirdető tábláján és honlapján ajánlati felhívást jelentet meg, amely tartalmazza

a) az értékesítendő dolog megnevezését és mennyiségét,

b) az ajánlattételre nyitva álló határidőt, és

c) a feltételeket tartalmazó részletes tájékoztató és egyéb irat átadás-átvételének a helyét és idejét.

(3) A szerződést a szabályszerűen benyújtott ajánlatok közül a legnagyobb összegű ellenértékről szóló ajánlatot tevővel lehet megkötni.

(4) A hatóság a zár alá vett dolog helyébe lépett értéket a letéti számláján kezeli.

8. Az őrzési letét sajátos esetei

17. § (1) Élő állat zár alá vétele esetén a hatóság a tulajdonjogot igazoló vagy az állat azonosítására szolgáló vagy az állatról kiállított egyéb okmányt helyezi őrzési letétbe.

(2) Természetvédelmi oltalom vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állat- és növényfajok esetében az (1) bekezdésben említetteken túl a természetvédelmi hatósági engedélyt vagy bizonylatot is letétbe helyezi.

(3) A zár alá vett élő állat, illetve növény a hatósághoz nem szállítható be, annak elhelyezéséről a területileg illetékes állategészségügyi, illetve növényegészségügyi hatóság, a (2) bekezdésben foglalt esetben a külön jogszabály szerinti hatóság, illetve védett állat esetén a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság gondoskodik.

(4) Ha a zár alá vett, hazai természetvédelmi oltalom alatt álló növény- vagy állatfaj élő egyedének jogellenes tartása bizonyított és az egyed túlélése ily módon biztosítható, az egyed természetbe történő visszajuttatásáról a nemzeti park igazgatóság soron kívül intézkedik.

(5) Ha a zár alá vétel állatvédelmi vagy élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos jogszabály előírásának megszegése miatt következik be, az állat elhelyezéséről az eljáró hatóság gondoskodik.

(6) Nem értékesíthető az az állat, vagy növény, illetve ezek bármely része vagy származéka, amelynek eredete nem jogszerű, illetve tartása tiltott vagy engedélyhez kötött, vagy olyan feltételhez, mely nem vizsgálható az értékesítés során.

(7) Ha az idegenhonos inváziós, illetve a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó veszélyes állatfaj egyede, továbbá kísérleti vagy géntechnológiával módosított állat biztonságos elhelyezése nem biztosítható, annak életét humánus módon ki kell oltani.

(8) A (2) bekezdés hatálya alá tartozó élő állat kivételével a zár alá vett élő állat díjazás ellenében a szakszerű kezelés feltételeivel rendelkező szervezet őrizetébe és kezelésébe is adható.

18. § (1) Az elektronikus úton rögzített adatot a hatóság adathordozóra történő rögzítés útján veszi zár alá.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az adatokat olyan módon kell rögzíteni, hogy az adatok megváltoztatása utólag ne legyen lehetséges, illetve - ha az adathordozó jellege ezt nem teszi lehetővé - az adatokat olyan adatrögzítési eljárással kell rögzíteni, amely lehetőséget biztosít az adatok változatlanságának utólagos ellenőrzésére.

19. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény értelmében jogszerűen kizárólag hatósági engedély birtokában tartható eszközt, robbanó- és robbantóanyagot, valamint haditechnikai terméket a hatóság a rendőrség jelenlétében vehet zár alá, amelyet a rendőrség őriz.

20. § (1) Ha a zár alá vett dolog a kulturális javak körébe tartozik, a hatóság a dolog megvizsgálására a zár alá vételről készült jegyzőkönyv vagy feljegyzés megküldésével lehetőséget biztosít a kulturális javak hatóságának.

(2) A kulturális javak hatósága indokolt esetben a zár alá vett védett kulturális javak közgyűjteményben való ideiglenes elhelyezését is elrendelheti a letétbe helyezés időtartamára.

9. Záró rendelkezések

21. § (1) Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(3) Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.




Honlap készítés