Hírek

2018.10.12 15:20

Hírlevél

Kiadónk könyveit megvásárolhatja, illetve megrendelheti könyvesboltjainkban, valamint arra is van lehetőség, hogy a könyveket félretegyük önnek. Keressen minket személyesen, e-mailben, illetve telefonon!

Budapest, XIII. kerület Victor Hugo u. 9., a Lehel tér mellett.
+36-20-355-7125
novissima@novissima.hu
Budapest, V. kerület Károlyi utca 17. az Egyetem tér mellett,
(06 1) 269 9533
novissima.karolyi@novissima.hu
(A Novissima Kaptár könyvesbolt
Pécsen a Tudásközpontban határozatlan ideig zárva.)

Be. 2020. 02. 04.

Büntetőeljárás

2020. február 4.

online segédanyag

- Pótlap a Büntetőeljárás 2020. február 4-es kiadásához. A pótlap a 2020. szeptember 6-ig hatályba lépő módosításokat tartalmazza, lezárva: 2020. 08. 06.

- az előző kiadás óta kihirdetett módosítások indokolásai

- 12/2018. (VI. 12.) IM rendelet
az egyes büntetőeljárási cselekményekre és a büntetőeljárásban részt vevő személyekre vonatkozó szabályokról

- bővített szakvizsga tételsor (szakvizsga.hu)

 

Az előző kiadás óta kihirdetett módosítások indokolásai

lezárva: 2020. 02. 24.

A Be. 2020. január 1. napján hatályba lépő módosításainak indokolásai

Be. 101. § (1) bekezdés, Be. 327. §, Be. 332. § (2) bekezdés, Be. 403. § (1) bekezdés, Be. 443. § (1) bekezdés, Be. 632. §, Be. 820. § (2) bekezdés a) pont aa) alpont, Be. 820. § (3) bekeBe. 855. § (3) bekezdészdés, Be. 821. § (4) bekezdés, Be. 843. § (1) bekezdés, Be. 855. § (2) bekezdés.
1) A Módtv. a zár alá vett ingatlan végrehajtás során való értékesíthetőségével összefüggő büntetőeljárási rendelkezéseket helyezi el a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) zár alá vétel végrehajtására vonatkozó szabályai között is.
Az Avt.-ben részletezett értékesítései feltételek azon az alapon nyugszanak, hogy nem kerülhet sor a büntetőeljárásban zár alá vett ingatlan értékesítésre akkor, ha maga a zár alá vett ingatlan a zár alá vétel tárgya. Ilyenkor az ingatlan egészének jogi helyzete függ a büntetőeljárás kimenetelétől, függetlenül attól, hogy azt milyen más követelés terheli. Ebben az esetben csak az ingatlan értékesítése iránt nem intézkedhet az adóhatóság, a többi vagyontárgy tekintetében igen.
Ettől különböző eset, ha az ingatlan csupán az érdemi döntéssel együtt megítélhető követelés - jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság, pénzfizetésre irányuló vagyonelkobzás vagy polgári jogi igény - fedezete. Ez utóbbi esetekben a nem büntetőeljárásból származó végrehajtási igények érvényesítésére és az ingatlan értékesítésére akkor van lehetőség, ha a végrehajtási érdek meg kell, hogy előzze a büntetőeljárással összefüggő követelések biztosításának érdekét. Az Avt. ilyen esetként határozza meg, ha a végrehajtási jog bejegyzése korábbi, mint a bűnügyi zárlat (a büntetőeljárási zár alá vétel) feljegyzése, továbbá ha a bűnügyi zárlat a korábbi bejegyzésű, de várhatóan minden követelés kielégíthető. Előbbi esetben értelemszerű, hogy ha a teljes ingatlan büntetőjogi státusa egyébként nem vitás, és ekként a zár alá vétel csak meghatározott összeg fedezetét biztosítja, akkor a korábban bejegyzett végrehajtási joggal szemben ne élvezzen elsőbbséget. Utóbbi körben pedig az indokolja az értékesítést, hogy minden végrehajtási igény várható kielégítése miatt nem áll fenn konfliktus a büntetőeljárási igények és az egyéb végrehajtási igények között.
Ahhoz hogy az értékesítés kérdésében a fenti feltételek megítélhetők legyenek, szükséges a zár alá vétel jogcímének és amennyiben a zár alá vétel pénzösszeg biztosítására szolgál, az összegnek a pontos feltüntetése a határozat rendelkező részében. Ennek alapján jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba a zár alá vétel ténye és esetleges összege, ami később kardinális jelentőségű az értékelés feltételeinek megítélése szempontjából.
2) Az Alkotmánybíróság a 20/2019. (VI. 26.) AB határozatában (a továbbiakban: AB határozat) megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Be. megismételt eljárásra irányadó szabályaiban nem szabályozta az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó követelményeknek megfelelően a bűnügyi költség viselését.
Az AB határozat szerint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: régi Be.) 403. § (5) bekezdése alapján a vádlott nem volt kötelezhető annak a bűnügyi költségnek a viselésére, amely annak folytán merült fel, hogy az eljárást meg kellett ismételni. A megismételt eljárásban tehát eltérő szabályok érvényesültek a bűnügyi költség viselésére: ha olyan ismételt bűnügyi költség merült fel, amelynek oka, hogy az eljárást meg kellett ismételni, ennek megfizetésére a vádlott nem volt kötelezhető. Ezeket a költségeket az államnak kellett viselnie. A szabály alkalmazása ugyanakkor nem eredményezte azt, hogy a megismételt eljárás során például az eredeti elsőfokú eljárásban indokolatlanul elmaradt a bizonyítási eszközök beszerzése, így a kiegészítő szakértői vélemények elkészítésének költségeit nem lehetett a terheltre terhelni. A mentesülés kizárólag a szó szoros értelmében az eljárás megismétlése miatt - például a kirendelt védő vagy tanú ismételt megjelenésével összefüggésben - keletkezett költségek vonatkozásában volt irányadó.
Hangsúlyozni szükséges, hogy a régi Be. 403. § (5) bekezdésének a jogalkalmazói megítélése, és ezáltal a joggyakorlata nem volt egységes. A Be. jelenleg nem tartalmaz rendelkezést a bűnügyi költség viselésére a megismételt eljárás vonatkozásában, amiből az következik, hogy a megismételt eljárásban jelenleg az általános szabályok szerint kell rendelkezni a bűnügyi költség viseléséről.
Az AB határozatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a büntetőeljárások megismétlésének az oka valamennyi esetben a törvényi előírások megsértése. A törvényi előírások betartását a büntetőeljárásban részt vevő hatóságoknak, bíróságoknak kell felügyelni. Ilyen módon szabályszegés kizárólag valamely hatóság mulasztásának vagy hibájának lehet az eredménye. Márpedig a hatóságok, bíróságok mulasztásának vagy a hatóságok, bíróságok által elkövetett hibának a következményeit, vagyis az eljárás megismétlését az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó követelmények értelmében nem lehet a terheltre róni.
Minderre tekintettel a Javaslat kiegészíti a Be. 632. §-át egy új (4) bekezdéssel, amely szerint a vádlottat nem lehet kötelezni a megismételt eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére, kivéve, ha az az ő mulasztása folytán merült fel. Ez a szabályozás kizárólag a megismételt eljárásban felmerült bűnügyi költség viselését rendezi, nem terjed ki az alapeljárásban, valamint - a Be. kodifikációs szerkezetéből is eredően - a megismételt eljárásban hozott határozat elleni jogorvoslati eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére.
A Javaslat rendelkezik a megismételt eljárásban felmerült azon költségekről is, amelyek a terhelt mulasztásából fakadnak, pl. ha nem mondott le a tárgyaláson való jelenlét jogáról, ennek ellenére azon nem jelent meg és emiatt a tárgyalást el kellett halasztani, akkor az ebből eredő költségviselés alól a neki felróható magatartására figyelemmel nem mentesülhet. Ez a rendelkezés összhangban van a mulasztással felmerülő bűnügyi költségek viselésére vonatkozó általános - felróhatóságon alapuló - szabályokkal, egyúttal biztosítja, hogy a megismételt eljárást a terhelt szándékos mulasztásával ne hátráltathassa.
Mindezek alapján a Be. 632. §-ának (4) bekezdéssel való kiegészítése az AB határozatban megjelölt jogalkotói feladatot teljesíti.
3) A rendbírság és a bűnügyi költség tekintetében a halasztás, illetve a részletfizetés engedélyezése tárgyában indokolatlan az eredménytelen foglalási jegyzőkönyv feltételének fenntartása, különösen arra tekintettel, hogy az adóhatóság 200 ezer forintot nem meghaladó adók módjára behajtandó köztartozás esetén nem foganatosít helyszíni foglalási cselekményt.

A Be. 2020. április 1. napján hatályba lépő módosításainak indokolásai

A Kúria a bírósági szervezet legfőbb szerveként jár el egyes, a törvény által hatáskörébe utalt rendkívüli jogorvoslati eljárásokban, ezen túl az Alaptörvényből fakadó kötelezettségként biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységességét. Ez utóbbi feladat ellátása körében jogegységi határozatokat hoz, jogerős vagy véglegessé vált határozattal befejezett ügyekben joggyakorlat-elemzést folytat, valamint elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé [Alaptörvény 25. cikk, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban Bszi.) 25. §].
A Kúria határkörébe utalt felülvizsgálati eljárás, mint rendkívüli jogorvoslat a jogerős ügydöntő határozat súlyos jogi hibáinak orvoslására szolgál, ezért csak a törvényben meghatározott feltételek esetén, a rendes jogorvoslatnál jóval szűkebb körben van rá lehetőség. A jogorvoslat rendkívülisége folytán a Be. meghatározza a felülvizsgálati indítvány elintézéséhez nélkülözhetetlen alapvető tartalmi követelményeket, hiszen a felülvizsgálat az indítványban megjelölt okot vizsgálja, célja pedig a sérelmezet törvénysértés orvoslása. Arra az esetre, ha az indítványozó álláspontja szerint a felülvizsgálat tárgyát képező ügydöntő határozat felülbírálatát érdemben befolyásolja már közzétett Kúriai határozat és az ettől való eltérés jogegységi eljárás lefolytatását teszi indokolttá, mely kezdeményezés egybevág a Kúria jogalkalmazás egységességét is biztosító tevékenységével, a Javaslat a felülvizsgálati indítvány tartalmára vonatkozóan kiegészítő szabályt fogalmaz meg. Ennek keretében a felülvizsgálati indítványban amellett, hogy meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől történő eltérés a jogegységi eljárás lefolytatását indokolja, a felülvizsgálati indítványt előterjesztő részére kifejezetten biztosítja annak a lehetőségét, hogy az eljáró kúriai tanács elnökénél jogegységi eljárás kezdeményezését indítványozza.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy amennyiben a folyamatban lévő ügyben jogegységi határozat meghozatalának feltételei fennállnak, a jogegységi eljárás kezdeményezése kötelező. Kúria tehát nem mérlegelhet és a jogegységi eljárás kezdeményezésének elmulasztásával nem hozhat létre olyan helyzetet, amely önmagában is jogegységi eljárás kezdeményezését tenné indokolttá.
A kezdeményezett jogegységi eljárásnak az egyedi ügyre való kihatása folytán a felülvizsgálati indítványról, a jogegységi eljárás befejezését követően hozható csak döntés, ezért a Javaslat erre az esetre a felülvizsgálati eljárás kötelező felfüggesztését írja elő.
A módosítás az ügyészség és a legfőbb ügyész felülvizsgálati illetve jogegységi eljárásban betöltött szerepe szempontjából is érdemi. Az ügyészség felülvizsgálati indítvány benyújtására jogosult és az eljárás résztvevőjeként indítványozhatja az eljáró kúriai tanács elnökének a jogegységi eljárás kezdeményezését. Emellett részben eljárásjogi státuszával, részben a Bszi. 33. § (1) bekezdés c) pontjából fakadó jogkörével kapcsolatban felügyeli is a felülvizsgálatban hozott határozatot abból a szempontból, hogy a jogegységi eljárás kezdeményezésére irányuló indítvány elutasítása - a jogegységi eljárás kezdeményezésének elmaradása - mennyiben volt indokolt. Ha e körben a Kúria mulasztást követett el a legfőbb ügyész, mint a jogegységi eljárás indítványozására jogosult élhet ezzel a jogával, mely esetben a jogegységi eljárás lefolytatása a Bszi. 33. § (1) bekezdés c) pontja alapján kötelező.

A Be. 2020. július 1. napján hatályba lépő módosításainak indokolásai

Az új Tbj. hatálybalépésével összefüggő technikai módosításokat tartalmazzák e §-ok.


12/2018. (VI. 12.) IM rendelet
az egyes büntetőeljárási cselekményekre és a büntetőeljárásban részt vevő személyekre vonatkozó szabályokról

(a szerkesztés lezárva: 2020. 04. 24.)

 

I. FEJEZET - A VÉDŐ KIRENDELÉSE

II. FEJEZET - A KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD BIZTOSÍTÁSA A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN

III. FEJEZET - A BÜNTETŐELJÁRÁS ÜGYIRATAINAK MEGISMERÉSE

IV. FEJEZET - KÉZBESÍTÉS A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN

V. FEJEZET - A NYILVÁNOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSA A BÜNTETŐELJÁRÁSRÓL

VI. FEJEZET - TELEKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZ HASZNÁLATA A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN

VII. FEJEZET - AZ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYRŐL KÉSZÍTETT FELVÉTEL A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN

VII/A. FEJEZET - A BÜNTETŐELJÁRÁS SORÁN KÉSZÍTETT FELVÉTEL KEZELÉSE

VIII. FEJEZET - A FELJELENTÉS IGAZOLÁSA A FELJELENTŐ RÉSZÉRE

IX. FEJEZET - ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. melléklet a 12/2018. (VI. 12.) IM rendelethez


12/2018. (VI. 12.) IM rendelet
az egyes büntetőeljárási cselekményekre és a büntetőeljárásban részt vevő személyekre vonatkozó szabályokról


A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (2) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a III. Fejezet tekintetében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (2) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel és a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés 2. pontjában és 1. melléklet F) pont 4. alpontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben –,
a VI. Fejezet tekintetében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (2) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a VII. Fejezet tekintetében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (2) bekezdés 21. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 67. § d) és e) pontja tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva
a következőket rendelem el:


I. FEJEZET
A VÉDŐ KIRENDELÉSE


1. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a védő kirendelésével kapcsolatban a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 46. §-ában és 47. §-ában meghatározott feladatok teljesítése érdekében elektronikus kapcsolattartás keretében a Magyar Ügyvédi Kamara útján tartja a kapcsolatot a székhelye szerint illetékes területi ügyvédi kamarával.
(2) A védő kirendelésével kapcsolatos határozatot a Magyar Ügyvédi Kamara biztonságos kézbesítési szolgáltatási címére kell kézbesíteni.
2. § (1) Ha a Be. alapján védő kirendelése szükséges, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a védő kijelölése érdekében a védő kirendeléséről szóló határozattal együtt elektronikusan feldolgozható formában az alábbi adatokat is megküldi:
a) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság megnevezését,
b) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság székhelye szerinti település megjelölését,
c) a kirendelő határozat iktatószámát,
d) azt az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság által létrehozott azonosító számot, amely az adott kirendelés beazonosítását lehetővé teszi, ha az rendelkezésre áll,
e) a védő huszonnégy órán belül történő megjelenésének szükségessége esetén ennek tényét,
f) a fiatalkorú terhelt érdekében történő kirendelés esetén ennek tényét,
g) annak tényét, ha a védő számára az elektronikus kapcsolattartás kötelező és
h) a korábban kizárt vagy a Be. 43. § (1) bekezdés a)-b) pontjában vagy d)-h) pontjában meghatározott ügyvéd nevét, illetve kamarai azonosító számát, ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság azt szükségesnek tartja.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adat közlése során az eljáró ügyészséget vagy nyomozó hatóságot, valamint annak székhelyét úgy kell megjelölni, hogy az adott büntetőeljárást ténylegesen lefolytató szervezeti egység azonosítható legyen.
(3) A területi ügyvédi kamara a kijelölésről szóló, elektronikus bélyegzővel ellátott tájékoztatás során az alábbi adatokat közli a kirendelő bírósággal, ügyészséggel, illetve nyomozó hatósággal:
a) a kijelölő területi ügyvédi kamara megnevezését,
b) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által közölt, az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti adatokat, valamint
c) a kijelölt védő
ca) nevét,
cb) kamarai azonosító számát és
cc) valamennyi, a területi ügyvédi kamara által nyilvántartott elérhetőségét, így különösen telefonszámát, elektronikus levelezési címét, illetve biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét.
3. § (1) Ha az elektronikus kapcsolattartás üzemszünet vagy üzemzavar miatt nem lehetséges, és a védő huszonnégy órán belüli megjelenése nem szükséges, a védő kirendeléséről szóló határozatot az üzemszünet vagy üzemzavar megszűnését követően haladéktalanul kézbesíteni kell.
(2) Ha az elektronikus kapcsolattartás üzemszünet vagy üzemzavar miatt nem lehetséges, és a védő huszonnégy órán belüli megjelenése szükséges, a Be. 47. § (1) bekezdés a) pontja vagy a Be. 47. § (2) bekezdés a) pontja alapján kell eljárni.
4. § A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a védő kirendelésének tényét a kirendelésről szóló határozat és a kijelölésről szóló tájékoztatás kézbesítésével közli a védővel és a terhelttel.
5. § (1) A Be. 47. § (1) és (2) bekezdése, illetve a Be. 49. §-a szerinti esetekben a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a területi ügyvédi kamara által a védőként kirendelhető ügyvédekről vezetett jegyzékben szereplő ügyvédek közül jelöli ki a kirendelt vagy a helyettes védőt.
(2) Ha az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a Be. 47. § (1) bekezdés a) pontja alapján rendel ki helyettes védőt, a területi ügyvédi kamara erre tekintet nélkül, a 2. § szerint gondoskodik a védő kijelöléséről.
(3) Ha a bíróság a Be. 47. § (2) bekezdés a) pontja alapján rendel ki védőt, a területi ügyvédi kamara mentesül a Be. 46. § (1) bekezdése szerinti védő kijelölése alól.
(4) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a kirendelt védőt kizárja vagy felmenti és új védő kirendeléséről határoz, a 2. §-ban meghatározottak szerint intézkedik a védő kijelölése érdekében.
6. § (1) A Be. 47. § (4) bekezdése szerinti esetben a bíróság a kirendelt védő kijelöléséről szóló határozattal, illetve az ügyészség és a nyomozó hatóság a helyettes védő kirendeléséről szóló határozattal együtt elektronikusan feldolgozható formában az alábbi adatokat is megküldi a területi ügyvédi kamarának:
a) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság megnevezését,
b) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság székhelye szerinti település megjelölését,
c) a 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti iktatószámot, valamint
d) azt az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság által létrehozott azonosító számot, amely az adott kijelölés beazonosítását lehetővé teszi, ha az rendelkezésre áll.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adat közlése során az eljáró ügyészséget vagy nyomozó hatóságot, valamint annak székhelyét úgy kell megjelölni, hogy az adott büntetőeljárást ténylegesen lefolytató szervezeti egység azonosítható legyen.


II. FEJEZET
A KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD BIZTOSÍTÁSA A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN


1. A különleges bánásmódot megalapozó körülmények figyelemmel kísérése


7. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a sértettel vagy a tanúval történő első kapcsolatba kerüléstől kezdve figyelemmel kíséri a különleges bánásmódot megalapozó körülmények fennállását.
(2) Első kapcsolatba kerülésnek kell tekintetni különösen az idézés, illetve az értesítés kibocsátását, a bűncselekmény helyszínén vagy más helyszínen történő kapcsolatfelvételt, a sértettet vagy a tanút érintő egyéb intézkedést, eljárási cselekményt, valamint a sértett által tett feljelentést.
(3) A különleges bánásmódot megalapozó körülményeket és azok változását abban az esetben is figyelemmel kell kísérni, ha
a) a sértettel vagy a tanúval történő első kapcsolatba kerüléskor erre utaló adat nem merült fel,
b) a különleges bánásmód megállapítására irányuló indítványt a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság korábban elutasította, vagy
c) a különleges bánásmód megállapítását a sértett vagy a tanú visszautasította.


2. Az egyéni értékelés


8. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság egyéni értékelést végez
a) a különleges bánásmód megállapítása érdekében, ha
aa) a sértett, a tanú vagy ezek segítője erre irányuló indítványt terjesztett elő,
ab) a különleges bánásmódot megalapozó körülmény hivatalos eljárása során jut a tudomására, ideértve a büntetőeljárásban részt vevő személy által tett nyilatkozatot vagy az általa nyújtott tájékoztatást is, valamint
b) a különleges bánásmód körébe tartozó, a különleges bánásmódot igénylő személy körülményeihez igazodó, szükséges és arányos intézkedések meghatározása érdekében.
(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a Be. 82. §-a szerinti esetekben akkor végez egyéni értékelést, ha az ott meghatározottakon kívül egyéb különleges bánásmódot megalapozó körülmény jut a tudomására, illetve az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak miatt szükségesnek tartja.
(3) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján az egyéni értékelést megelőzően is megállapítható, hogy a különleges bánásmód megállapításának feltételei fennállnak, a sértettel, illetve tanúval történő első kapcsolatfelvétel, valamint az egyéni értékelést megelőző eljárási cselekmény előkészítése során lehetőség szerint ennek figyelembevételével kell eljárni, illetve haladéktalanul intézkedni kell a Be. 86. §-a szerinti védelmi intézkedések alkalmazása érdekében.
(4) Nem kell egyéni értékelést végezni, ha a sértett vagy a tanú a különleges bánásmód megállapítására irányuló indítványát visszavonja, és egyéb, különleges bánásmódot megalapozó körülmény nem merült fel.
9. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az egyéni értékelést – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a sértett vagy a tanú személyes jelenlétét igénylő eljárási cselekményt közvetlenül megelőzően vagy közvetlenül azt követően végzi el. Indokolt esetben az egyéni értékelés elvégzése érdekében az eljárási cselekmény megszakítható.
(2) Ha a sértett vagy a tanú kíméletét és megfelelő tájékoztatásának lehetőségét biztosító, az egyéni értékelés elvégzéséhez szükséges körülmények adottak, az egyéni értékelés az (1) bekezdéstől eltérő módon, illetve helyszínen is elvégezhető.
(3) Az egyéni értékelést a sértett vagy a tanú indítványához, illetve a különleges bánásmódot megalapozó körülményekhez igazodóan, a szükséges mértékben kell elvégezni.
(4) A nyomozó hatóság az egyéni értékelést az 1. melléklet szerinti adatlap felhasználásával végzi.
(5) Az egyéni értékelés során a sértettet és a tanút megfelelően tájékoztatni kell
a) a különleges bánásmód megállapításának következményeiről, valamint a különleges bánásmód körébe tartozó intézkedésekről,
b) arról, hogy a különleges bánásmód megállapítását vagy a különleges bánásmód körébe tartozó intézkedést visszautasíthatja,
c) arról, hogy a válaszadás nem kötelező, annak hiányában a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a különleges bánásmód megállapításáról és a különleges bánásmód körébe tartozó intézkedésekről a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
(6) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság – a sértett indítványának elutasítása esetén a határozat kézbesítésével – tájékoztatja a sértettet vagy a tanút, ha az egyéni értékelés alapján azt állapítja meg, hogy nem minősül különleges bánásmódot igénylő személynek.


3. A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedések


10. § (1) A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedéseket
a) az egyéni értékelés alapján,
b) a különleges bánásmódot igénylő személy álláspontjának megismerését követően, indokolt esetben a vele történt egyeztetés alapján, és
c) a különleges bánásmódot megalapozó körülményeknek megfelelő, azokkal arányban álló módon
kell meghatározni.
(2) A különleges bánásmódot igénylő személy kímélete, illetve védelme érdekében – a Be. alapján kötelező intézkedések mellett – egyidejűleg több, különleges bánásmód körébe tartozó intézkedés is alkalmazható.
(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság – ha törvény eltérően nem rendelkezik – határozat hozatala nélkül dönt a különleges bánásmódot igénylő személynek a különleges bánásmód körébe tartozó intézkedéssel kapcsolatos indítványáról.
(4) A különleges bánásmódot igénylő személyt tájékoztatni kell a különleges bánásmód körébe tartozó intézkedés alkalmazásáról való döntésről, illetve a tervezett intézkedésekről.
(5) A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedést a különleges bánásmódot igénylő személlyel együttműködve kell végrehajtani, ennek érdekében a különleges bánásmódot igénylő személlyel egyeztetés kezdeményezhető.


4. A különleges bánásmód felülvizsgálata


11. § (1) A különleges bánásmód megállapítását követően hivatalból, valamint a különleges bánásmódot igénylő személy vagy segítője indítványa alapján folyamatosan figyelemmel kell kísérni
a) az egyéni értékelés során megállapított körülményeket és
b) a különleges bánásmódot megalapozó egyéb körülmények esetleges felmerülését.
(2) A különleges bánásmódot megalapozó körülmények változása vagy egyéb körülmények felmerülése esetén az egyéni értékelést felül kell vizsgálni. Ennek érdekében szükség esetén a különleges bánásmódot igénylő személlyel egyeztetés kezdeményezhető.
(3) Az egyéni értékelés felülvizsgálata során
a) a különleges bánásmód körébe tartozó intézkedések alkalmazását, alkalmazásának szükségességét, visszautasítását, valamint
b) a különleges bánásmód körébe tartozó esetleges további intézkedések alkalmazásának indokoltságát
is felül kell vizsgálni.
(4) A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedéseket érintő változás esetén a 10. §-t kell megfelelően alkalmazni.
(5) A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedés alkalmazása a különleges bánásmódot igénylő személy hozzájárulásával ismételten elrendelhető, ha azt korábban visszautasította.
(6) Ha az egyéni értékelés felülvizsgálata alapján a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a különleges bánásmódot megszünteti, erről – a sértett esetén a határozat kézbesítésével – tájékoztatja a sértettet vagy a tanút.


5. A különleges bánásmód visszautasítása


12. § (1) A különleges bánásmód megállapításának visszautasítása esetén a különleges bánásmódot igénylő személyt tájékoztatni kell arról, hogy
a) a Be. 82. §-ában meghatározott esetekben a különleges bánásmód visszautasításának nincs helye, azonban a különleges bánásmód körébe tartozó egyes intézkedések alkalmazását visszautasíthatja, ha az nem a Be. kötelező rendelkezésén alapul,
b) a visszautasítást követően – az a) pontban meghatározottak kivételével – különleges bánásmód körébe tartozó intézkedés alkalmazásának nincs helye,
c) a visszautasítást követően a különleges bánásmód megállapítását indítványozhatja.
(2) A különleges bánásmód körébe tartozó egyes intézkedések visszautasítása esetén a különleges bánásmódot igénylő személyt tájékoztatni kell arról, hogy
a) a Be. kötelező rendelkezésén alapuló intézkedés visszautasításának nincs helye,
b) ha olyan intézkedés visszautasítását kezdeményezi, amely a különösen védett tanú, a személyi védelem vagy a Védelmi Program esetén alkalmazandó kötelező intézkedés, az intézkedés visszautasításra csak akkor kerülhet sor, ha a különösen védett tanúvá nyilvánítást, a személyi védelmet vagy a Védelmi Programot megszüntetik,
c) az intézkedés visszautasítását követően a különleges bánásmód körébe tartozó intézkedést indítványozhatja.


6. A különleges bánásmód biztosításával kapcsolatos tájékoztatás és adatok rögzítése


13. § (1) A különleges bánásmód biztosításával kapcsolatos tájékoztatás megtörténtének igazolására alkalmas iratokat az ügyiratok között kell kezelni.
(2) Az egyéni értékelésre, a különleges bánásmódot megalapozó körülmények változására, valamint a különleges bánásmód megállapításával, megszüntetésével, illetve a különleges bánásmód körébe tartozó intézkedésekkel kapcsolatos döntésekre vonatkozó adatokat az ügyiratok között rögzíteni kell.
(3) A nyomozó hatóság a (2) bekezdésben meghatározott adatokat az 1. melléklet szerinti adatlapon folyamatosan, a változásokat nyomon követhető módon rögzíti.


7. A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedésekkel érintett más személyek


14. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a Be. 96. §-a alkalmazása során a különleges bánásmód körébe tartozó intézkedésekről hivatalból vagy az érintett, illetve segítője indítványa alapján dönt.
(2) A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedések meghatározása érdekében egyéni értékelés végezhető, az érintettel egyeztetés kezdeményezhető.
(3) A nyomozó hatóság a Be. 96. §-a alkalmazása során a 13. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat – indokolt esetben az 1. melléklet szerinti adatlapon – folyamatosan, a változásokat nyomon követhető módon rögzíti.
(4) A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedésekkel érintett más személyek vonatkozásában a 10-11. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.


III. FEJEZET
A BÜNTETŐELJÁRÁS ÜGYIRATAINAK MEGISMERÉSE


15. § (1) E Fejezet alkalmazásában
a) ügyirat alatt a papíralapú és az elektronikus ügyiratot,
b) elektronikus ügyirat alatt a Be. 159. § (1) bekezdése szerinti elektronikus okiratot, papíralapú okirat elektronikus másolatát és elektronikus formában rendelkezésre álló ügyiratot
is érteni kell.
(2) Az elektronikus okirat megismerésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni
a) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által készített, valamint a bűnjelként kezelt kép-, hang-, illetve kép- és hangfelvételre, valamint
b) az egyéb, bármilyen formátumban rendelkezésre álló elektronikus dokumentumra.


8. Az ügyirat megismerésére való jogosultság


16. § (1) A büntetőeljárásban az ügyirat megismerésének biztosítását megelőzően meg kell állapítani az érintett személyazonosságát, és ez alapján meg kell győződni arról, hogy a Be. alapján milyen eljárási minőségben jogosult az ügyirat megismerésére.
(2) Az ügyirat megismerését az (1) bekezdés alapján, az arra jogosult személynek azon ügyiratok, illetve ügyiratrészek vonatkozásában kell biztosítani, amelyre a jogosultsága megállapítható. Nem minősül a megismerés korlátozásának, ha a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság azért utasítja el az ügyirat megismerésére vonatkozó indítványt, mert az nem a jogosulttól származik.


9. Az ügyirat megismerésének általános szabályai


17. § (1) Az ügyirat megismerésének Be.-ben meghatározott határidejét úgy kell biztosítani, hogy az ne befolyásolja a folyamatban lévő és a tervezett eljárási cselekmény elvégzését, illetve időszerűségét. Ennek érdekében a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az indítvány előterjesztőjével a megismerés időpontjáról, illetve módjáról egyeztethet.
(2) A megismerés indítványnak megfelelő biztosításának számít, ha arra az indítványt előterjesztő által utóbb elfogadott módon, illetve időben kerül sor.
(3) Az ügyirat megismerésnek valamely módja nem akadálya annak, hogy az arra jogosult azzal egyidejűleg vagy az eljárás későbbi szakaszában más módon is megismerje az ügyiratot.
(4) A megismerést az arra jogosulttal egyeztetett más módon kell biztosítani, ha az ügyirat megismerésének valamely módja törvénysértő lenne, vagy az az ügyirat jellegére tekintettel lehetetlen.
18. § (1) Az ügyirat megismerését – amennyiben az a megismerésre jogosult személyes jelenlétével valósul meg – a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság hivatalos helyiségében, ügyfélfogadási időben, illetve hivatali munkaidőben kell biztosítani. Indokolt esetben a megismerés ügyfélfogadási időn, illetve hivatali munkaidőn túli időpontban is biztosítható.
(2) A megismerés biztosítása során az ügyiratot a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság hivatalos helyiségéből kivinni nem lehet.
(3) Az ügyirat megismerésének biztosítása során gondoskodni kell
a) arról, hogy az ügyiratot arra nem jogosult személy ne ismerhesse meg,
b) arról, hogy az ügyirat megismerésének biztosítása felügyelet mellett – így különösen a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság erre feljogosított tagjának vagy ügyviteli alkalmazottjának ellenőrzésével – történjen,
c) a papíralapú ügyirat megőrzéséről, épségének védelméről, különösen arról, hogy a megismerésre jogosult a papíralapú ügyiratot ne bontsa meg és
d) az elektronikus ügyirat biztonságos kezeléséről, különösen az informatikai biztonsági szabályok megtartásáról, és arról, hogy ne lehessen a megismerést biztosító technikai eszközt megrongálni, illetve az elektronikus ügyirat tartalmát megváltoztatni vagy azt megsemmisíteni.
19. § (1) A megismerés biztosításáról nyilvántartást kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni
a) a megismerésre jogosult nevét és eljárási minőségét,
b) a megismerés biztosításának módját,
c) az ügyirat megnevezését,
d) az ügyirat kezdő és befejező oldalszámát, felvétel esetén a kezdő és befejező órát és percet,
e) a másolatért fizetett illeték összegét vagy a másolat készítésének illetékmentességét,
f) ha a megismerés biztosítása során rendkívüli esemény történt, valamint
g) a megismerés biztosításának időpontját, illetve tartamát.
(2) Ha az ügyirat megismerésének biztosítása a megismerésre jogosult személyes jelenlétével valósul meg, az ügyirat megismerésének megtörténtét – ideértve a személyesen kézbesített másolat átvételét is – a megismerésre jogosult keltezéssel ellátott aláírásával igazolja.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást, illetve a megismerés megtörténtének igazolására alkalmas, (2) bekezdés szerinti iratokat az ügyiratok között kell kezelni.


10. Az ügyirat megvizsgálása


20. § (1) Az ügyirat megvizsgálása során biztosítani kell, hogy a megismerésre jogosult az ügyiratot megnézhesse, illetve meghallgathassa.
(2) Az ügyirat megismerése
a) papíralapú ügyirat helyett az elektronikus formában rendelkezésre álló ügyirat vagy a papíralapú ügyirat elektronikus másolata,
b) elektronikus okirat helyett az elektronikus okirat papíralapú másolata
megvizsgálásának lehetővé tételével is biztosítható.
(3) Az elektronikus ügyirat megvizsgálását erre alkalmas helyiségben, információs rendszer vagy más eszköz útján kell biztosítani. Amennyiben ennek feltételei nem adottak, a megismerést az arra jogosulttal történő egyeztetés alapján a (2) bekezdés szerint vagy más módon kell biztosítani.
21. § (1) Ha az ügyirat megismerésére jogosult fogva van és az ügyirat megvizsgálása céljából a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság épületébe kísérése nem lehetséges, az ügyiratot a fogva tartást végrehajtó intézetnek kell átadni.
(2) A fogva tartást végrehajtó intézettel előzetesen egyeztetni lehet az ügyirat átvétele kérdésében, különösen az ügyirat átadásának időpontjáról és módjáról, illetve a nagy mennyiségű ügyirat átadatásának körülményeiről.
(3) A fogva tartást végrehajtó intézet az ügyirat megvizsgálását a 18. § (3) bekezdése megfelelő alkalmazásával, lehetőleg még az ügyirat átvételének napján biztosítja. A megismerés biztosításáról a 19. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást a fogva tartást végrehajtó intézet tájékoztatása vagy feljegyzése alapján az ügyiratot átadó bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság vezeti.
(4) A fogva tartást végrehajtó intézet köteles az ügyirat megismerését követően
a) három munkanapon belül a papíralapú és az adathordozón rendelkezésre álló ügyiratot visszaküldeni, illetve
b) haladéktalanul törölni az elektronikus ügyiratot.


11. Saját részre történő másolat vagy felvétel készítése


22. § (1) Az ügyirat megvizsgálása során a megismerésére jogosult a nála lévő technikai eszköz – így különösen fényképezőgép, kamera, kézi szkenner, mobileszköz – segítségével másolatot vagy felvételt készíthet az ügyiratról.
(2) Az ügyirat megismerésére jogosult által készített másolat nem hiteles másolat.


12. Az ügyirat tartalmáról felvilágosítás adása, tájékoztatás nyújtása


23. § (1) Az ügyirat tartalmáról a Be. 74. § (3) bekezdése szerint kell felvilágosítást adni, illetve tájékoztatást nyújtani.
(2) Az ügyirat megismerésére jogosult számára rövid úton – így különösen telefon vagy elektronikus levelezési cím útján – is adható tájékoztatás, illetve felvilágosítás (a továbbiakban: rövid úton adott tájékoztatás).
(3) Rövid úton kizárólag az alábbi adatokról adható tájékoztatás:
a) az eljárási cselekmény tényéről, helyéről és időpontjáról,
b) az ügyiratok hollétéről,
c) arról, hogy az ügyben érkezett-e szakértői vélemény, továbbá terjesztettek-e elő jogorvoslatot, illetve
d) a jegyzőkönyv és az ügydöntő határozat írásba foglalásának megtörténtéről.
(4) Személyes adatról rövid úton nem adható tájékoztatás.
(5) Rövid úton adott tájékoztatás esetén az érintett személyazonosságának megállapítását indokolt esetben úgy kell elvégezni, hogy nyilatkoztatni kell az ügy azonosításához és a megismerésre való jogosultság megállapításához szükséges adatokról. Ha kétség merül fel az azonosítással kapcsolatban, rövid úton adott tájékoztatásnak nincs helye, és az érintettet az ügyirat más módon való megismerésének lehetőségéről kell tájékoztatni.
(6) A rövid úton adott tájékoztatás nem minősül elektronikus kapcsolattartásnak, az az elektronikus úton és papír alapon kapcsolatot tartó megismerésre jogosult számára is nyújtható.


13. Az ügyirat, illetve a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által az ügyiratról készített kivonat vagy másolat kézbesítése


24. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a másolatot az ügyirat jellegére és a másolat kézbesítésének módjára tekintettel, arra alkalmas technikai eszközzel készíti el, így különösen fénymásoló, szkenner, nyomtató vagy adathordozóra való átjátszás útján.
(2) Ha papíralapú ügyiratról kell elektronikus másolatot készíteni, azt lehetőség szerint egy adatállományba kell foglalni.
(3) Az elektronikus okirat elektronikus kapcsolattartás keretében történő kézbesítése vagy a Be. 159. § (1) bekezdése szerinti továbbítása esetén nincs helye másolat készítésének, ebben az esetben az elektronikus okiratot kell kézbesíteni, illetve továbbítani.
(4) Ha az ügyirat olyan adatot tartalmaz, amelynek a megismerésére az indítványozó nem jogosult, részére az ügyiratról olyan kivonatot kell készíteni, amely az általa meg nem ismerhető adatokat nem tartalmazza. A kivonatra a másolatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
25. § (1) Papíralapú ügyirat papíralapú másolata akkor hiteles, ha azon a keltezéssel, a hitelesítő aláírásával és a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság hivatalos bélyegzőjének lenyomatával ellátott záradék igazolja, hogy a másolat szövege megegyezik az eredeti ügyirat szövegével. A hitelesítésre az arra kijelölt ügyintéző is jogosult.
(2) Többoldalas ügyirat, valamint több ügyirat papíralapú másolatát egységesen, megbonthatatlan módon összefűzve is lehet hitelesíteni, ebben az esetben a záradékban erre utalni kell, és fel kell tüntetni, hogy a másolat hány oldalas.
(3) Az elektronikus okirat, a papíralapú okirat elektronikus másolata, valamint az elektronikus okirat papíralapú másolata akkor hiteles, ha megfelel az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos jogszabályokban foglalt követelményeknek.
(4) A Be. 159. § (2) bekezdése szerinti elektronikus formában rendelkezésre álló ügyirat elektronikus kapcsolattartás keretében való kézbesítése esetén hiteles elektronikus másolat, amin fel kell tüntetni, hogy az az eredeti papíralapú ügyirattal egyező hiteles elektronikus másolat, és a záradékban jelezni kell az eredeti papíralapú ügyirat keltezését.
26. § (1) Ha a másolat készítése az illetékekről szóló törvény alapján illetékköteles, a másolat kézbesítésére azt követően kerülhet sor, miután a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság meggyőződött róla, hogy az illetéket lerótták vagy azt más módon megfizették.
(2) Nem érinti a másolat papír alapon vagy adathordozón történő kézbesítésének illetékmentességét, ha korábban sor került az elektronikus ügyirat elektronikus kapcsolattartás keretében történő kézbesítésére vagy elektronikus levelezési címre történő továbbítására.
(3) A papír alapon vagy adathordozón rendelkezésre álló másolat, illetve ügyirat személyes kézbesítésére a 18. § (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.


14. Az ügyirathoz való elektronikus hozzáférés


27. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyirat megismerését az ügyirathoz való elektronikus hozzáféréssel – különösen az erre a célra kialakított internetes felületen keresztül – is biztosíthatja, ha az ahhoz szükséges technikai feltételek rendelkezésre állnak.
(2) Az elektronikus hozzáférés során – megfelelő azonosítást követően – lehetőség van az elektronikus ügyirat megvizsgálására, illetve annak közvetlen letöltésére, aminek a tényét rögzíteni kell.


IV. FEJEZET
KÉZBESÍTÉS A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN


28. § Az adathordozó kézbesítésére a papíralapú ügyirat kézbesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


15. A személyes és a kézbesítő útján történő kézbesítés


29. § (1) A papíralapú ügyirat személyes kézbesítése az eljárási cselekmény során vagy a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság hivatalos helyiségében, ügyfélfogadási időben, illetve hivatali munkaidőben történik. Indokolt esetben a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság lehetővé teheti a személyes kézbesítést ügyfélfogadási időn, illetve hivatali munkaidőn túli időpontban is.
(2) A személyes kézbesítés és a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság kézbesítője útján történő kézbesítés esetén az átvétel megtörténtét
a) az átvevő az eredeti ügyiraton vagy erre alkalmas más módon keltezéssel ellátott aláírásával igazolja, vagy
b) az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben kell rögzíteni.


16. Kézbesítés postai úton


30. § (1) Az olyan papíralapú ügyiratot, amelynek átvételéhez jogkövetkezmény fűződik, vagy amely átvételének igazolására van szükség, hivatalos iratként kell postázni.
(2) A tértivevényen minden esetben meg kell jelölni, hogy sikertelen kézbesítési kísérlet esetén milyen jelzésű értesítést kell a címzett részére hátrahagyni.
(3) A büntetőeljárásban – a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel – A/3. jelzésű értesítést kell használni.
(4) A büntetőeljárásban A/4. jelzésű értesítést kell használni
a) olyan címre történő kézbesítés esetén, ahol a címzett érdekeivel ellentétes átvételre jogosult más személy is tartózkodik,
b) ha az ügyirat kézbesítésével olyan határidő kezdődik meg, amelynek elmulasztásával kapcsolatban igazolásnak nincs helye, vagy amely jogvesztő határidő,
c) olyan kötelezést tartalmazó ügyirat kézbesítése esetén, amely kötelezés teljesítésének elmulasztása vagy megsértése alapján újabb büntetőeljárás indításának van helye,
d) a feltételes ügyészi felfüggesztésről vagy az eljárás közvetítői eljárás céljából való felfüggesztéséről rendelkező határozat terhelt részére történő kézbesítésekor,
e) a vádirat Be. 497. §-a alapján történő kézbesítésekor,
f) az ügydöntő határozat terheltnek történő kézbesítésekor, ha azt vele korábban más módon nem közölték,
g) a sértettnek a Be. 768. § (1) bekezdése szerinti személyes meghallgatásra és a magánvádlónak a Be. 773. §-a szerinti tárgyalásra történő idézés kézbesítésekor,
h) a sértettnek a pótmagánvádlóként való fellépését megalapozó határozat és a Be. 539. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozat kézbesítésekor, a pótmagánvádlónak a Be. 803. § (5) bekezdése szerinti felhívás, valamint a Be. 801. § (3) bekezdése szerinti előkészítő ülésre és a Be. 803. § (4) bekezdése szerinti tárgyalásra történő idézés kézbesítésekor, illetve
i) ha azt a bíróság, ügyészség vagy a nyomozó hatóság szükségesnek tartja.
(5) A büntetőeljárásban A/5. jelzésű értesítést kell alkalmazni a Be. 740. §-a alapján hozott büntetővégzés kézbesítésekor.
31. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a fogva tartott személy számára postai úton kézbesítendő ügyiratnak a fogva tartott személy részére történő átadásáról a fogva tartást végrehajtó intézet parancsnoka útján gondoskodik.
(2) Nagy mennyiségű ügyirat kézbesítése esetén a fogva tartást végrehajtó intézettel előzetesen egyeztetni lehet az ügyiratok átvétele kérdésében.
(3) A kézbesítés megtörténtét a fogva tartott személy a – megfelelően kitöltött és az ügyirathoz csatolt – kézbesítési íven vagy a tértivevényen aláírásával igazolja.
32. § A Védelmi Programban részt vevő személy számára a Tanúvédelmi Szolgálat útján, illetve katona számára az elöljárója útján történő postai kézbesítés esetén a Tanúvédelmi Szolgálatot, illetve az elöljárót fel kell hívni, hogy a címzett általi átvétel megtörténtét, valamint az átvétel időpontját igazoló iratot küldje vissza. Ebből a célból az ügyirathoz megfelelően kitöltött kézbesítési ív vagy tértivevény csatolható.


17. A hirdetmény útján történő kézbesítés


33. § (1) Ha az értesítés hirdetmény útján történő kézbesítése az érdekeltek jelentős számára tekintettel indokolt, az értesítés tartalmazza az azt kibocsátó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság postai és elektronikus elérhetőségét is.
(2) Az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére hirdetmény útján történő kézbesítés esetén a hirdetmény tartalmazza az alábbiakat is:
a) a terhelt nevét,
b) a hirdetményt kibocsátó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság megjelölését,
c) az ügyszámot és
d) az ügyirat pontos megjelölése nélkül utalást arra, hogy a hirdetményt kibocsátó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság hivatalos irat kézbesítését rendelte el.
(3) A hirdetmény nem tartalmazhat
a) – a (2) bekezdés a) pontja kivételével – személyes adatot,
b) az ügyirat tartalmára vonatkozó adatot és
c) minősített adatot.
(4) Az érdekeltek jelentős számára tekintettel hirdetmény útján nem lehet értesíteni
a) a terheltet,
b) a terhelt segítőjét,
c) a védőt,
d) a fogva tartott büntetőeljárásban részt vevő személyt,
e) a különösen védett tanút,
f) a Védelmi Programban részt vevő személyt,
g) a katonát és
h) állami, helyi önkormányzati vagy nemzetiségi önkormányzati szervet, költségvetési szervet és köztestületet.
34. § (1) A hirdetményt a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság központi internetes honlapján kell közzétenni. Ha maga a hirdetményt kibocsátó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság is rendelkezik honlappal, a központi internetes honlapon közzétett hirdetmények elérhetőségére történő hivatkozást azon közzéteszi.
(2) A hirdetményt a honlapon a Be.-ben meghatározott tartamra oly módon kell közzétenni, hogy
a) az interneten keresztül széleskörűen elterjedt böngészőprogramokkal folyamatosan elérhető, nyomtatható, megtekinthető, a képi vagy tartalmi megfelelést biztosító legyen, és
b) a honlapon belül kereshető legyen legalább
ba) a kibocsátó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság megnevezése alapján,
bb) a hirdetmény alapjául szolgáló ügy száma alapján és
bc) a hirdetmény közzétételének időpontja alapján.
(3) A hirdetőtáblára kifüggesztett hirdetményt záradékkal kell ellátni, amelyben rögzíteni kell
a) a kifüggesztés és – a kifüggesztés tartamának eltelte után – a levétel napját, valamint
b) a kifüggesztésért felelős személy aláírását és bélyegzőlenyomatát.
(4) Hirdetőtáblán és honlapon történő közzététel esetén a kézbesítés szempontjából a később lejáró határidőt kell figyelembe venni.
(5) A Be. 135. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a jegyző
a) gondoskodik a hirdetmény hiteles papíralapú irattá alakításáról, ha a hirdetményt kibocsátó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a hirdetményt elektronikus kapcsolattartás keretében kézbesíti, és
b) a kifüggesztés teljesítéséről a hirdetményt kibocsátó bíróságot, ügyészséget vagy nyomozó hatóságot a (3) bekezdés szerint záradékolt hirdetmény – elektronikus kapcsolattartás esetén annak elektronikus másolata – egyidejű megküldésével tájékoztatja.
35. § A hirdetmény útján történő kézbesítéssel felmerült költség nem bűnügyi költség, azt a hirdetményt kibocsátó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, illetve a kifüggesztést teljesítő helyi önkormányzat költségvetésének terhére kell elszámolni.


18. Kézbesítés külföldre


36. § Az Európai Unió másik tagállamában vagy külföldi államban tartózkodó címzett részére történő kézbesítés esetén az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény, illetve a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény hivatalos irat kézbesítésére vonatkozó szabályai szerint kell eljárni.


V. FEJEZET
A NYILVÁNOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSA A BÜNTETŐELJÁRÁSRÓL


19. A nyilvánosság tájékoztatásának tárgya


37. § (1) A büntetőeljárás során a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az e Fejezetben foglaltak szerint nyújt tájékoztatást
a) a hozzá előterjesztett indítványról, észrevételről,
b) az általa meghozott határozatról, elvégzett eljárási cselekményről, intézkedésről, az általa tett indítványról és észrevételről, ezek indokairól, valamint
c) az általa folytatott eljárás állásáról.
(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a más szerv által folytatott eljárásról, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, abban a körben nyújthat tájékoztatást, hogy az eljárás milyen eljárási szakaszban van.
(3) Nem nyújtható tájékoztatás annak az ügyiratnak a tartalmáról, amire a Be. 100. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint az ügyirat megismerése nem terjedhet ki.
38. § (1) A nyomozó hatóság az ügyészség felügyeleti vagy irányítási jogkörében tett intézkedéseiről az ügyészség előzetes hozzájárulása esetén, az abban meghatározottak szerint nyújthat tájékoztatást.
(2) Az ügyészség
a) a felderítés során a felügyeleti jogkörében tett intézkedésről azon kérdésekkel kapcsolatban nyújt tájékoztatást, amire a felügyeleti jogköre kiterjed, illetve
b) a vizsgálat során a nyomozó hatóság 37. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott eljárásáról is tájékoztatást nyújthat.
(3) Ha az ügyészség végzi a nyomozást vagy a nyomozást magához vonja, a büntetőeljárásról
a) az eljárási cselekmény elvégzésére utasított nyomozó hatóság és
b) az eljárási cselekmény elvégzésében közreműködő rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, illetve terrorizmust elhárító szerve
az ügyészség előzetes hozzájárulása esetén, az abban meghatározottak szerint nyújthat tájékoztatást.
39. § Ha a vádemelés előtt a nyilvánosság tájékoztatása vagy annak módja az eljárás érdekeit sértené, vagy a nyilvánosság tájékoztatását a Be. 109. §-a alapján meg kell tagadni,
a) a nyomozó hatóság vagy az előkészítő eljárást folytató szerv az ügyészséghez, illetve
b) az ügyészség a bírósághoz
jelzéssel élhet.
40. § (1) A vádemelés után a nyomozó hatóság a vádemelés tényéről és a bűncselekmény minősítéséről nyújthat tájékoztatást.
(2) A vádemelés után az ügyészség a vádemelés tényéről és a bűncselekmény minősítéséről, az általa vagy a büntetőeljárásban részt vevő személyek által előterjesztett indítványokról, észrevételekről, azok eljárásjogi következményeiről, valamint a bíróság határozatairól nyújthat tájékoztatást.
41. § Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a tájékoztatás nyújtását megtagadja, szükség esetén megjelöli, hogy a tájékoztatás nyújtására ki jogosult.


20. A nyilvánosság tájékoztatásának módja


42. § (1) A nyilvánosság tájékoztatása során
a) olyan közlés nem ismételhető meg, amely alkalmas lehet bűncselekmény megállapítására, illetve
b) eredeti formájában nem tehető hozzáférhetővé az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adat vagy tárgyi bizonyítási eszköz, ha a nagy nyilvánosság előtti vagy más általi megismerése bűncselekményt valósít meg.
(2) A tájékoztatás nem sértheti a közerkölcsöt.
(3) A tájékoztatás nem eredményezheti
a) az emberi méltóság és személyiségi jog sérelmét, ideértve különösen
aa) az ártatlanság vélelmének megsértését,
ab) a magántitok felfedését,
ac) a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényi vagy az Európai Unió jogi aktusában meghatározott rendelkezések megszegését,
ad) a védett adat felfedését,
b) a minősített adat felfedését,
c) az eljárás érdekeinek sérelmét,
d) a gyermek mindenek felett álló érdekének megfelelő eljárás elvének sérelmét vagy
e) a zárt tárgyaláson felvett bizonyítás felfedését.
(4) A tájékoztatást meg kell tagadni, ha az nem teljesíthető az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül.
(5) Nem nyújtható olyan tájékoztatás, amely alapján a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személy azonosíthatóvá válik, vagy amely alapján a személyére következtetés vonható le, kivéve, ha a tájékoztatás
a) nem eredményezi a személyiségi jogának megsértését,
b) az érintett személy által nyilvánosságra hozott adatokra vonatkozik, illetve
c) a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvényben meghatározottak alapján történik.
43. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a tájékoztatás során nem értékelheti a folyamatban lévő büntetőeljárás bizonyítási eszközeit, és nem mérlegelheti a bizonyítás várható eredményét.
(2) A vádemelés előtt az olyan határozatra nézve, amely ellen jogorvoslatnak van helye, a nyilvánosság tájékoztatását lehetőleg a határozatnak a jogorvoslatra jogosulttal való közlését követően kell elvégezni.
44. § (1) Ha a tárgyalásról a médiatartalom-szolgáltató vagy egyéb, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó személy (a továbbiakban: szolgáltató) felvételt készít, a bíróság a felvétel készítését megelőzően figyelmezteti a szolgáltatót a személyiségi jogok védelmére.
(2) Ha a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a nyilvánosságot szolgáltatón keresztül nyilatkozat közzétételével tájékoztatja, a nyilatkozat megküldése során szükség esetén kéri a szolgáltatótól a nyilvános közlésre készített nyilatkozat nyilvánosságra hozatalát megelőző megmutatását. A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság nem járul hozzá a nyilatkozat közzétételéhez, ha megállapítja, hogy a szolgáltató a nyilatkozatot érdemben megváltoztatta vagy eltorzította.
(3) Ha a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság észleli, hogy a nyilatkozatát a szolgáltató valótlan tény állításával, vagy való tényeket hamis színben feltüntetve közli, szükség esetén kéri helyreigazító közlemény közzétételét.


VI. FEJEZET
TELEKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZ HASZNÁLATA A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN


21. A személyi és tárgyi feltételek biztosítása


45. § (1) A telekommunikációs eszköz használatának személyi és tárgyi feltételeit a telekommunikációs eszköz használatát elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság biztosítja.
(2) Telekommunikációs eszköz használata esetén olyan eszközt kell igénybe venni, amely biztosítja a továbbított kép- és hangfelvétel bizalmasságát és sérthetetlenségét.
(3) A telekommunikációs eszköz használatát elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság az eljárási cselekmény lefolytatásához olyan bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság vagy más szerv, illetve fogva tartott személy esetében olyan fogva tartást végrehajtó intézet közreműködését veheti igénybe, ahol a telekommunikációs eszköz használatához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak vagy biztosíthatók.
(4) A telekommunikációs eszköz használatához szükséges feltételekkel rendelkező bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, illetve fogva tartást végrehajtó intézet a telekommunikációs eszköz használatát elrendelő bírósággal, ügyészséggel vagy nyomozó hatósággal köteles együttműködni.
(5) A Védelmi Programban részt vevő személy eljárási cselekményen való jelenlétének telekommunikációs eszköz útján történő biztosítása érdekében a Tanúvédelmi Szolgálattal egyeztetni kell, ebben az esetben a személyi és tárgyi feltételek biztosításához a Tanúvédelmi Szolgálat közreműködése is igénybe vehető.
(6) Ha telekommunikációs eszköz használata esetén a terhelt és a védő nem egy helyszínen tartózkodik, a kettejük közötti tanácskozást legalább ellenőrzés nélküli telefonos kapcsolat útján vagy más alkalmas eszközzel kell lehetővé tenni. E célból a terhelt és a védő használatában lévő telefonkészülék vagy más mobileszköz használata is engedélyezhető.


22. Az eljárási cselekmény helyszíne


46. § (1) Az eljárási cselekmény helyszínén a kamerát úgy kell elhelyezni, hogy a továbbított felvételen egyidejűleg látható legyen legalább az eljárási cselekmény vezetője, az eljárási cselekmény helyszínén jelen lévő büntetőeljárásban részt vevő személy, valamint a bírósági eljárásban az ügyész is. A kamerát mozgatni és a látószögét változtatni kizárólag az eljárási cselekmény vezetőjének rendelkezései szerint lehet.
(2) Az eljárási cselekmény helyszínén további kamera helyezhető el, amelyet az eljárási cselekmény vezetője közvetlenül vagy közvetve irányíthat. A további kamera biztosítja különösen
a) az eljárási cselekmény helyszínén jelen lévő valamely személy, helyszínrészlet vagy tárgy közvetlen figyelemmel kísérését, illetve
b) az ügyirat képének közvetítését.
(3) Az eljárási cselekmény helyszínének adottságaihoz igazodva megfelelő számú mikrofon elhelyezésével kell biztosítani a jelenlévők hangjának folyamatos közvetítését. Lehetőség szerint önálló mikrofont kell biztosítani az eljárási cselekmény vezetője és az eljárási cselekmény helyszínén jelen lévő vallomást vagy nyilatkozatot tevő személy számára.
(4) Az eljárási cselekmény helyszínén képet és hangot közvetítő készülék biztosítja, hogy az eljárási cselekmény vezetője, valamint az eljárási cselekmény helyszínén jelen lévő személyek követhessék az elkülönített helyszínen történeteket.
(5) Ha az elkülönített helyszínen több kamera elhelyezésére kerül sor, az eljárási cselekmény helyszínén lehetőség szerint biztosítani kell valamennyi kamera felvételének egyidejű közvetítését, ebből a célból több közvetítő készülék vagy a kamerafelvételek egyidejű megjelenítésére alkalmas közvetítő készülék is alkalmazható.


23. Az elkülönített helyszín


47. § (1) Az elkülönített helyszínen a kamerát úgy kell elhelyezni, hogy a továbbított felvételen egyidejűleg látható legyen az ott tartózkodó valamennyi személy. A kamerát mozgatni és a látószögét változtatni kizárólag az eljárási cselekmény vezetőjének rendelkezései szerint lehet.
(2) Az elkülönített helyszínen további kamera helyezhető el, amelyet az eljárási cselekmény vezetője közvetlenül vagy közvetve irányíthat. A további kamera biztosítja különösen
a) az elkülönített helyszínen jelen lévő valamely személy, helyszínrészlet vagy tárgy közvetlen figyelemmel kísérését, illetve
b) az ügyirat képének közvetítését.
(3) Az elkülönített helyszín adottságaihoz igazodva megfelelő számú mikrofon használatával kell biztosítani a jelenlévők hangjának folyamatos közvetítését. Lehetőség szerint önálló mikrofont kell biztosítani az elkülönített helyszínen jelen lévő vallomást vagy nyilatkozatot tevő személy számára.
(4) Az elkülönített helyszínen képet és hangot közvetítő készülék biztosítja, hogy az ott jelen lévő személyek követhessék az eljárási cselekmény helyszínén történteket.
(5) Ha az eljárási cselekmény helyszínén több kamera elhelyezésére kerül sor, az elkülönített helyszínen lehetőség szerint biztosítani kell valamennyi kamera felvételének egyidejű közvetítését, ebből a célból több közvetítő készülék vagy a kamerafelvételek egyidejű megjelenítésére alkalmas közvetítő készülék is alkalmazható.


24. Védelmi és kíméleti célú intézkedések


48. § A Be. 89. § (4) bekezdés d) pontja vagy a Be. 124. § (5) bekezdése alapján elrendelt különleges bánásmód körébe tartozó intézkedés esetén szükség szerint önálló kamera, mikrofon, közvetítő készülék vagy más kép, illetve hang folyamatos továbbítására alkalmas technikai eszköz útján kell biztosítani, hogy
a) az elkülönített helyszínen jelen lévő különleges bánásmódot igénylő személy kizárólag az eljárási cselekmény vezetőjét láthassa és hallhassa, illetve
b) az eljárási cselekmény helyszínén lévő különleges bánásmódot igénylő személy felé ne közvetítsék az elkülönített helyszínen felvett kép- és hangfelvételt.
49. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a telekommunikációs eszköz használatával kapcsolatban elrendelheti, hogy a különleges bánásmódot igénylő személy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságait – az alakját, arcképét, hangját – tartalmazó kép- és hangfelvételt technikai eszközzel torzítsák.
(2) A torzítás megvalósítható olyan módon is, hogy a különleges bánásmódot igénylő személyről készült képet nem továbbítják, a különleges bánásmódot igénylő személy a továbbított felvételen nem látszik, illetve alakját paraván takarja, vagy a kamerára, illetve a mikrofonra torzító eszközt helyeznek.
(3) A telekommunikációs eszköz használata során torzításmentes kép- és hangfelvétel csak az annak megismerésére jogosultak felé közvetíthető, ennek érdekében számukra szükség szerint önálló közvetítő készüléket vagy más kép, illetve hang folyamatos továbbítására alkalmas technikai eszközt kell biztosítani.


25. Üzemzavar a telekommunikációs eszköz használata esetén


50. § (1) A telekommunikációs eszköz használatának megkezdése előtt teljeskörűen meg kell győződni a közvetítést biztosító technikai eszköz üzemszerű működéséről.
(2) Ha a közvetítést biztosító technikai eszközök üzemszerű működésének bármely akadálya fennáll, az akadály elhárítása érdekében haladéktalanul intézkedni kell.
(3) Az akadály elhárításáig az eljárási cselekmény nem kezdhető meg. Ha az akadály az eljárási cselekmény során merül fel, az eljárási cselekményt meg kell szakítani és az akadály elhárításáig nem folytatható tovább.
(4) Ha a telekommunikációs eszköz használata során a (3) bekezdésben meghatározott akadály elhárítása nem lehetséges, akkor az eljárási cselekmény folyamatos hangfelvétel közvetítése útján folytatható, ha annak törvényi feltételei fennállnak.
(5) Ha az eljárási cselekményen a telekommunikációs eszköz használatával olyan személy jelenlétét biztosítják, akinek a jelenléte az eljárási cselekményen a Be. alapján nem kötelező, és az eljárási cselekmény a (4) bekezdésben szereplő módon sem folytatható le, az eljárási cselekmény az érintett személy hozzájárulásával megkezdhető, illetve folytatható.
(6) Az eljárási cselekménynek a telekommunikációs eszköz hibája vagy nem e rendeletnek megfelelő működtetése mellett elvégzett részét a szükséges mértékben kell megismételni.


26. Az eljárási cselekmény elvégzése telekommunikációs eszköz használata esetén


51. § (1) Az eljárási cselekmény megkezdése előtt az eljárási cselekmény vezetője tájékoztatja az eljárási cselekmény helyszínén és az elkülönített helyszínen jelen lévő személyeket, hogy az eljárási cselekmény során telekommunikációs eszköz használatára kerül sor.
(2) Az eljárási cselekmény vezetője az (1) bekezdés szerinti tájékoztatással egyidejűleg felhívja az eljárási cselekmény résztvevőit, hogy haladéktalanul jelezzék, ha a közvetítést biztosító technikai eszközök üzemszerű működése bármely okból akadályba ütközik.
(3) Ha az elkülönített helyszínen a személyes adatok zárt kezelésével érintett személy van jelen, akkor a Be. 123. § (1) bekezdés c) vagy d) pontjában meghatározott személy a zártan kezelt személyes adatokról feljegyzést készít, vagy – ha az nem jár a zártan kezelt személyes adatok arra nem jogosult által történő megismerésével – azokat a telekommunikációs eszköz használatával vagy más, legalább hangkapcsolatot biztosító eszköz útján közli az eljárási cselekmény vezetőjével.
(4) A telekommunikációs eszköz használata esetén az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell az alábbi adatokat is:
a) a közvetítés technikai körülményeit, ideértve a technikai eszközök esetleges hibáját vagy nem e rendeletnek megfelelő működését, valamint
b) a közvetítés megkezdésének és befejezésének időpontját.
(5) Telekommunikációs eszköz használata esetén az írásbeli jegyzőkönyv elkülönített helyszínen tartózkodó személy általi aláírását pótolja, ha az 52. §-nak megfelelően rögzített felvétel kezelésére az 53. §-ban meghatározott módon kerül sor.


27. A telekommunikációs eszköz útján közvetített felvétel rögzítése


52. § (1) A telekommunikációs eszköz használata esetén
a) legalább a 46. § (1) bekezdése, valamint a 47. § (1) bekezdése szerinti kamerák által továbbított kép- és hangfelvételt, vagy
b) ha a telekommunikációs eszköz használata során alkalmazott eszközök a közvetítés során továbbított felvétel rögzítésére nem alkalmasak, az eljárási cselekmény helyszínén és az elkülönített helyszínen történteket az ott elhelyezett, áttekintő felvétel rögzítésére alkalmas eszközökkel
kell rögzíteni.
(2) Az eljárási cselekmény helyszínén és az elkülönített helyszínen rögzített kép- és hangfelvételen folyamatosan fel kell tüntetni a közvetítés pontos idejét.
(3) Ha a telekommunikációs eszköz használata során a különleges bánásmódot igénylő személy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságainak torzítására került sor, lehetőség szerint a torzított felvételt is rögzíteni kell.


28. A telekommunikációs eszköz használatáról rögzített felvétel kezelése


53. § (1) A telekommunikációs eszköz használata esetén a rögzített felvételt az ügyiratok között kell kezelni.
(2) Ha a telekommunikációs eszköz használata során a felvétel torzítására került sor, a rögzített torzításmentes felvételt az ügyiratok között zártan kell kezelni.


29. Eljárási cselekmény elvégzése hangkapcsolatot biztosító eszköz használata esetén


54. § E Fejezet szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha az eljárási cselekményen alkalmazott telekommunikációs eszköz használata kizárólag folyamatos hangfelvétel útján valósul meg.


VII. FEJEZET
AZ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYRŐL KÉSZÍTETT FELVÉTEL A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN


30. A kép- és hangfelvétel készítésének szabályai


55. § (1) A kép- és hangfelvétel készítésének technikai és személyi feltételeit a kép- és hangfelvétel készítését elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság biztosítja.
(2) A kép- és hangfelvétel készítésének költsége nem bűnügyi költség, azt a 62. §-ban meghatározott esetek kivételével az állam viseli.
56. § (1) Kép- és hangfelvétel készítése esetén a kamerát úgy kell elhelyezni, és az eljárási cselekményt úgy kell elvégezni, hogy a kép- és hangfelvételen az eljárási cselekmény szempontjából jelentős valamennyi esemény, körülmény és nyilatkozat visszaidézhető módon észlelhető, valamint az eljárási cselekménnyel érintett személy azonosítható legyen.
(2) A kamerát mozgatni és a látószögét változtatni kizárólag az eljárási cselekmény vezetőjének rendelkezése szerint lehet.
(3) Az eljárási cselekmény helyszínén további kamera helyezhető el, amelyet az eljárási cselekmény vezetője irányíthat. A további kamera biztosítja különösen
a) a jelen lévő valamely személy, helyszínrészlet vagy tárgy közvetlen figyelemmel kísérését, illetve
b) az ügyirat képének rögzítését.
(4) A kép- és hangfelvételen folyamatosan fel kell tüntetni a rögzítés pontos idejét.
(5) Ha kép- és hangfelvétel készítése esetén több kamera alkalmazására került sor, valamennyi kamera által készített felvételt rögzíteni kell.
(6) Az eljárási cselekmény helyszínének adottságaihoz igazodva megfelelő számú mikrofon elhelyezésével kell biztosítani a jelenlévők hangjának folyamatos rögzítését. Lehetőség szerint önálló mikrofont kell biztosítani az eljárási cselekmény vezetője és az eljárási cselekmény helyszínén jelen lévő, vallomást vagy nyilatkozatot tevő személy számára.


31. Üzemzavar a kép- és hangfelvétel készítése során


57. § (1) Kép- és hangfelvétel készítése esetén az eljárási cselekmény megkezdése előtt teljeskörűen meg kell győződni a felvétel készítését biztosító technikai eszköz üzemszerű működéséről.
(2) Ha kép- és hangfelvétel készítését biztosító technikai eszköz üzemszerű működésének bármely akadálya fennáll, az akadály elhárítása érdekében haladéktalanul intézkedni kell.
(3) Az akadály elhárításáig az eljárási cselekmény nem kezdhető meg. Ha az akadály az eljárási cselekmény során merül fel, az eljárási cselekményt meg kell szakítani, és az az akadály elhárításáig – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – nem folytatható tovább.
(4) Ha a kép- és hangfelvétel készítését biztosító technikai eszköz üzemszerű működésének akadálya nem hárítható el, és a Be. alapján kép- és hangfelvétel készítése nem kötelező, az eljárási cselekmény folyamatos hangfelvétel készítése mellett elvégezhető vagy folytatható. Késedelmet nem tűrő esetben az eljárási cselekmény folyamatos hangfelvétel készítése nélkül is elvégezhető vagy folytatható, ha a folyamatos hangfelvétel készítésének technikai feltételei nem állnak rendelkezésre, vagy a folyamatos hangfelvétel készítését biztosító technikai eszköz üzemszerű működésének akadálya áll fenn.
(5) Az eljárási cselekménynek a kép- és hangfelvétel készítését biztosító technikai eszköz hibája vagy nem e rendeletnek megfelelő működtetése mellett elvégzett részét a szükséges mértékben meg kell ismételni.


32. Az eljárási cselekmény elvégzése kép- és hangfelvétel készítése esetén


58. § (1) Az eljárási cselekmény megkezdése előtt az eljárási cselekmény vezetője tájékoztatja a jelen lévő személyeket, hogy az eljárási cselekményről kép- és hangfelvétel készül.
(2) Kép- és hangfelvétel készítése esetén az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell az alábbi adatokat is:
a) a kép- és hangfelvétel készítésének technikai körülményeit, ideértve a technikai eszközök üzemszerű működésének akadályát vagy nem e rendeletnek megfelelő működését,
b) a kép- és hangfelvétel készítése megkezdésének és befejezésének időpontját, valamint
c) a kép- és hangfelvétel megismerésére vonatkozó tájékoztatás megtörténtét.


33. A kép- és hangfelvétel kezelése


59. § (1) A kép- és hangfelvételt az ügyiratok között kell kezelni.
(2) Ha a Be. 86. § (2) bekezdés b) pontja alapján a különleges bánásmódot igénylő személy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságait torzító másolat készítését rendelték el, ilyen másolatnak kell tekinteni a különleges bánásmódot igénylő személyről telekommunikációs eszköz használata során rögzített torzított felvételt is.


34. Hangfelvétel készítése az eljárási cselekményről


60. § Az 55-59. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ha az eljárási cselekményről kizárólag folyamatos hangfelvétel készül.


35. A felvétel készítésének elrendelése a nyomozás során


61. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, a gyanúsított, a védő vagy a sértett indítványára az eljárási cselekményről kép- és hangfelvételt készít, ha
a) az indítványozó a felvétel készítésének előreláthatóan felmerülő költségét az eljárási cselekmény előtt legalább öt nappal megelőlegezi, vagy
b) a felvétel készítésének előreláthatóan felmerülő költségének megelőlegezésére az eljárási cselekményt megelőző öt napon belül kerül sor, és a kép- és hangfelvétel készítéséhez szükséges technikai eszközök egyébként rendelkezésre állnak.
(2) Ha az (1) bekezdés alapján az eljárási cselekményről kép- és hangfelvétel készítésének nincs helye, az ügyészség és a nyomozó hatóság az indítvány előterjesztőjét tájékoztatja, hogy az eljárási cselekményről folyamatos hangfelvétel a (3) bekezdésben foglaltak szerint készíthető.
(3) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek, a gyanúsítottnak, a védőnek vagy a sértettnek az eljárási cselekményt megelőzően előterjesztett indítványára az eljárási cselekményről folyamatos hangfelvételt készít, ha az indítványozó a felvétel készítésének költségét az eljárási cselekmény előtt megelőlegezi.
62. § (1) A 61. § (1) vagy (3) bekezdése szerinti indítvány előterjesztése esetén az ügyészség és a nyomozó hatóság tájékoztatja az indítványozót az előreláthatóan felmerülő költségről, a költség megelőlegezésének módjáról és határidejéről, valamint arról, hogy a felvétel készítésének költsége nem bűnügyi költség.
(2) A kép- és hangfelvétel készítésének költségeként – az eljárási cselekmény időtartamához igazodóan – megkezdett óránként 5000 forint, de legalább 10 000 forint költségátalányt kell megállapítani.
(3) A folyamatos hangfelvétel készítésének költségeként egyszeri 2000 forint költségátalányt kell megállapítani.
(4) A kép- és hangfelvétel, valamint a folyamatos hangfelvétel készítésével kapcsolatban megjelölt összeget az ügyészség vagy a nyomozó hatóság számlájára kell befizetni.
(5) Ha a megelőlegezett költség meghaladja a kép- és hangfelvétel készítésének költségét, a különbözetet az előleget megfizető személy részére vissza kell téríteni. Ha a kép- és hangfelvétel készítésének költsége a megelőlegezett költséget meghaladja, az indítványozó a különbözet megfizetésére nem kötelezhető.
(6) A megfizetett költség összege a kép- és hangfelvételt, illetve folyamatos hangfelvételt készítő ügyészség vagy nyomozó hatóság bevétele.


36. A bíróság eljárására vonatkozó szabályok


63. § (1) A bírósági eljárás során az 55-60. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az eljárási cselekmény megkezdésekor a bíróság tájékoztatja a jelen lévő személyeket, hogy az eljárási cselekményről egyidejűleg végzett írásbeli jegyzőkönyvezés
a) helyett kép- és hangfelvétel vagy
b) mellett kép- és hangfelvétel vagy folyamatos hangfelvétel
készül.
(3) Ha a kép- és hangfelvétel, illetve a folyamatos hangfelvétel készítését biztosító technikai eszköz üzemszerű működésének akadálya nem hárítható el, valamint a felvétel más, indítványtól eltérő módon történő készítésének technikai feltételei nem állnak rendelkezésre, és a Be. alapján kép- és hangfelvétel készítése nem kötelező, a bíróság az eljárási cselekményről vagy az eljárási cselekmény megszakítást követő részéről kizárólag írásbeli jegyzőkönyvet készít.
(4) A jegyzőkönyv írásbeli kivonatában rögzíteni kell az 58. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat is. Ha az eljárási cselekmény helyszínén jegyzőkönyvvezető nem volt jelen, az írásbeli kivonatban fel kell tüntetni a leírás időpontját, és azt, hogy az a kép- és hangfelvétel alapján készült.
(5) A bíróság a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a digitális kép- és hangfelvételt a felvétel elektronikus aláírásával vagy a felvételen elektronikus bélyegző elhelyezésével három munkanapon belül hitelesíti. Ha az eljárási cselekményről nem digitális felvétel készült, a bíróság a felvételt digitalizálja és a digitalizált felvételt hitelesíti.


VII/A. FEJEZET
A BÜNTETŐELJÁRÁS SORÁN KÉSZÍTETT FELVÉTEL KEZELÉSE


36/A. Általános szabályok


63/A. § (1) A büntetőeljárás során a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által a VI. és a VII. Fejezet szerint készített kép- és hangfelvételt, illetve folyamatos hangfelvételt (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: felvétel) az e Fejezetben meghatározott szabályok szerint kell kezelni.
(2) A felvételt a jogszabályban kijelölt központi infrastruktúra-szolgáltató által biztosított infrastruktúrán kialakított tárhelyen, a jogszabályban kijelölt központi alkalmazás-szolgáltató által működtetett informatikai rendszerben (a továbbiakban: Központi Médiatár) kell kezelni.
(3) A Központi Médiatárhoz való hozzáférést – a felhasználói jogosultságok biztosítása és gyakorlása során a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter közreműködésével – a központi alkalmazás-szolgáltató biztosítja.
(4) A központi infrastruktúra-szolgáltató és a központi alkalmazás-szolgáltató a feladatát
a) a bírósággal, az ügyészséggel és a nyomozó hatósággal kötött, a Központi Médiatár üzemeltetésével, az ahhoz való hozzáféréssel, illetve az informatikai együttműködéssel kapcsolatos részletes technikai szabályokat is – ideértve a naplózási adatok megismerésével kapcsolatos rendelkezéseket – rögzítő adatfeldolgozási szerződés alapján,
b) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság adatfeldolgozójaként
látja el.


36/B. Hozzáférés a Központi Médiatárhoz


63/B. § (1) A Központi Médiatárhoz való hozzáférés magában foglalja a felvétel Központi Médiatárba való feltöltését, a felvétel elérését, ideértve annak lejátszását és letöltését, valamint a törlését is.
(2) A központi alkalmazás-szolgáltató a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság számára a Központi Médiatárhoz való hozzáférést a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által működtetett informatikai rendszeren keresztül, valamint webes felületen is biztosítja.
(3) A központi alkalmazás-szolgáltató a Központi Médiatár működtetése során naplózza az ahhoz történő valamennyi hozzáférést, illetve ennek kísérletét.
63/C. § (1) A Központi Médiatárhoz az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság rendelkezik hozzáféréssel, amely az ügyben
a) a büntetőeljárást folytatja,
b) eljárási cselekményt végez, vagy
c) jogszabály alapján irányítási, felügyeleti jogkörére vagy egyéb büntetőeljárási feladatára tekintettel az ügyiratokhoz hozzáférhet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság gondoskodik arról, hogy a felvételhez az ügyben eljárási cselekményt végző vagy a büntetőeljárás egyes szakaszában eljáró más bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság is hozzáférjen. A felhasználói jogosultság biztosítása és gyakorlása során a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter – az adatfeldolgozási szerződés keretei között – a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság adatfeldolgozójaként jár el.
(3) A Központi Médiatárhoz hozzáféréssel rendelkező bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság gondoskodik a tagja, alkalmazottja, dolgozója számára a feladata ellátáshoz szükséges mértékű felhasználói jogosultság megadásáról.
(4) A központi alkalmazás-szolgáltató a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság (2) és (3) bekezdésben meghatározott közreműködésével biztosítja az arra jogosult személy számára a hozzáférést.


36/C. A felvétel feltöltése a Központi Médiatárba


63/D. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a felvételt – amennyiben torzított felvétel is készült, a torzított felvételt is – a készítését követően öt napon belül feltölti a Központi Médiatárba.
(2) A felvételt az adatfeldolgozási szerződésben meghatározott formátumban kell feltölteni a Központi Médiatárba.
(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság feljegyzést készít arról, ha a felvételt nem abban a formátumban tölti fel, ahogyan az készült, így különösen, ha azt digitalizálta, torzította vagy azon egyéb technikai átalakítást végzett. A feljegyzést az ügyiratok között kell kezelni.
(4) A feltöltést követően a Központi Médiatár által kiállított egyedi azonosítót az ügyiratok között kell kezelni.
(5) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a feltöltést követően – a 63/E. § (2) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – törli a felvételt a feltöltést megelőzően használt adathordozóról.
(6) Minősített adatot tartalmazó felvétel nem tölthető fel a Központi Médiatárba. Ha a Központi Médiatárban tárolt felvétel minősített adatot tartalmaz, a letöltést követően onnan haladéktalanul törölni kell.


36/D. A felvétel kezelésére vonatkozó különös szabályok


63/E. § (1) A büntetőeljárás során a Központi Médiatárban tárolt felvétel megismerésére e rendeletnek az ügyiratok megismerésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy
a) a megvizsgálást a felvétel – ideértve a feltöltött felvétellel azonos munkapéldányt is – lejátszásával,
b) az ügyirat kézbesítését a letöltött felvétel – ideértve a feltöltött felvétellel azonos munkapéldányt is – kézbesítésével vagy továbbításával
kell biztosítani.
(2) A hozzáféréssel rendelkező bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság tagja, alkalmazottja, dolgozója a Központi Médiatárban tárolt felvételről a feladatkörének ellátása körében, a saját rendszerében munkapéldányt hozhat létre. A felvétel feltöltését követően a feltöltést megelőzően használt adathordozón lévő felvétel munkapéldányként felhasználható. A munkapéldány nem képezi az ügyiratok részét.


VIII. FEJEZET
A FELJELENTÉS IGAZOLÁSA A FELJELENTŐ RÉSZÉRE


64. § (1) A feljelentő részére – a feljelentést követően előterjesztett kérelmére – a feljelentés megtörténtét haladéktalanul igazolni kell.
(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolásra sor kerülhet
a) önálló igazolás kiállításával,
b) szóban tett feljelentés esetén, a feljelentésről készített jegyzőkönyv hiteles másolatával vagy
c) írásban tett feljelentés esetén, a feljelentést igazoló irat hiteles másolatával.
(3) Ha a feljelentő a magyar nyelvet nem ismeri, kérelmére a feljelentés megtételéről a (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolást ki kell állítani, amelyet a feljelentő által ismert nyelvre kell lefordítani. A fordítást annak hitelesítése nélkül, egyszerű fordításként kell elkészíteni, ennek érdekében szükség esetén a feljelentő segítőjének közreműködése is igénybe vehető.


IX. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


37. Hatálybalépés


65. § Ez a rendelet 2018. július 1-jén lép hatályba.


38. Az Európai Unió jogának való megfelelés


66. § Ez a rendelet
a) a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29 EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról szóló, 2013. október 22-i 2013/48/EU parlamenti és tanácsi irányelvnek,
d) a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és
e) a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának erősítéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/343 parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.


39. Hatályon kívül helyező rendelkezések


67. § Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.


Dr. Trócsányi László s. k.,
igazságügyi miniszter


1. melléklet a 12/2018. (VI. 12.) IM rendelethez
Adatlap a különleges bánásmód biztosításhoz


1. Az egyéni értékeléssel, illetve annak felülvizsgálatával kapcsolatos adatok
1.1. Az eljáró szervre vonatkozó adatok
1.1.1. Az eljáró szerv megnevezése:
1.1.2. Ügyszám:
1.1.3. Az egyéni értékelést végző személy neve, beosztása:
1.1.4. Az egyéni értékelés helye, ideje:
1.2. Az értékelt személyre vonatkozó adatok
1.2.1. Neve:
1.2.2. Neme:
1.2.3. Születési dátuma / bevallott kora:
1.2.4. Elérhetőségei
1.2.4.1. Címe:
1.2.4.2. E-mail-címe:
1.2.4.3. Telefonszáma:
1.2.4.4. Kapcsolattartó személy, egyéb segítő:
1.3. Az egyéni értékelés során adott tájékoztatás adatai:
2. A Be. 82. §-a alapján különleges bánásmódot igénylő személyekkel kapcsolatos adatok
2.1. Az értékelt személy a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy:
2.2. Az értékelt személy fogyatékos személy vagy annak minősülhet:
2.3. Az értékelt személy a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje:
3. A különleges bánásmódot megalapozó körülményekre és azok változására vonatkozó adatok
3.1. Az értékelt személy jogai gyakorlását, kötelezettségei teljesítését akadályozó körülmények
3.1.1. Az értékelt személy a megértésben, megértetésben akadályozott, ennek oka, jellege:
3.1.2. Az értékelt személy az eljárási cselekmény helyszínének megközelítésében akadályozott, ennek oka, jellege:
3.1.3. Az értékelt személy az eljárási cselekményen való részvételében akadályozott (akadályozó körülmények különösen: egészségügyi ok, iskolai kötelezettség, más személyt érintő gondozási kötelezettsége), ennek oka, jellege:
3.1.4. Egyéb akadályozó körülmény esetén az akadályozottság oka, jellege:
3.2. Az értékelt személy kíméletét alátámasztó körülmények
3.2.1. Az értékelt személy olyan (különösen kirívóan erőszakos, személy elleni) cselekmény sértettje, közvetlen tanúja, amely számára jelentős megrázkódtatást jelentett, ennek leírása:
3.2.2. Az érintett személynek más személyhez fűződő viszonyára tekintettel, e személlyel való kapcsolatba kerülését kerülni kell (különösen: közöttük közvetlenül vagy közvetve fennálló személyes kapcsolat jellege, korábbi konfliktus, a büntetőeljárással összefüggő konfliktus), ennek leírása, az érintett személy megjelölése:
3.2.3. Az értékelt személy kíméletét megalapozó egyéb körülmények:
3.3. Az értékelt személy védelmének szükségességét megalapozó körülmények
3.3.1. Az értékelt személy büntetőeljárási részvételével kapcsolatban fenyegetés merült fel, erőszak, befolyásolási kísérlet történt, ennek leírása:
3.3.2. Az értékelt személy büntetőeljárási részvételétől függetlenül, vagy más büntetőeljáráshoz kapcsolódóan korábban fenyegetés merült fel, erőszak, befolyásolási kísérlet történt, ennek leírása:
3.3.3. Az értékelt személy büntetőeljárási részvételével kapcsolatban fenyegetés, erőszak, befolyásolási kísérlet veszélyére utaló adatok (így különösen az értékelt személy eljárási minősége, közreműködésének tartalma, büntetőeljárásban részt vevő más személyhez fűződő viszonya), ennek leírása:
4. A különleges bánásmód megállapításával kapcsolatos adatok
4.1. A különleges bánásmód megállapításával kapcsolatos döntés adatai:
4.2. A különleges bánásmód megállapításával kapcsolatos döntésről adott tájékoztatás adatai:
4.3. A különleges bánásmód megállapítása visszautasításának és az ezzel kapcsolatos tájékoztatás adatai:
5. A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedésekkel kapcsolatos adatok
A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedés alkalmazásáról való döntés, az intézkedések, az intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatások és az egyes intézkedések visszautasításának adatai:
6. Ügyiratok zárt kezelésének elrendelésével kapcsolatos adatok
6.1. A különleges bánásmódot igénylő személy védelmét biztosító intézkedés elrendelése miatt a különleges bánásmóddal kapcsolatos ügyiratok zárt kezelése kötelező:
6.2. A különleges bánásmóddal kapcsolatos ügyiratok zárt kezelését egyéb okból elrendelték:
7. A különleges bánásmód megszüntetésével kapcsolatos adatok
7.1. A különleges bánásmód megszüntetéséről való döntés adatai:
7.2. A különleges bánásmód megszüntetésével kapcsolatos tájékoztatás adatai:

 

Pótlap a
Büntetőeljárás
2020. február 4-es kiadásához.
A pótlap a 2020. szeptember 6-ig hatályba lépő módosításokat tartalmazza, lezárva: 2020. 08. 06.


A Be. 2020. március 4. napján hatályba lépő módosításai

6/2020. (III. 3.) AB határozat
1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 870. § (3) bekezdés „, fellebbezés” szövegrésze alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisíti.

A Be. 2020. április 1. napján hatályba lépő módosításai

A könyvben szereplő módosítások változatlan szöveggel hatályba léptek.

A Be. 2020. június 18. napján hatályba lépő módosításai

A Be. 47. §-a a 2020. évi LVIII. törvény alapján 2020. június 18. napján következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
(1a) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában az idézés vagy az értesítés 113. § (3) bekezdése szerinti sürgős, illetve 113. § (4) bekezdése szerint történő kibocsátása esetén a kijelölt védő akkor minősül elérhetetlennek, ha a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a jogszabályban meghatározott kapcsolatfelvételi lehetőségek útján egy óra alatt nem tud kapcsolatba lépni a kijelölt védővel.
(1b) Az (1) bekezdés szerint kirendelt helyettes védő jelenléte az eljárási cselekményen kötelező.

A Be. 49. § (3) bekezdésében a 2020. évi LVIII. törvény alapján 2020. június 18. napján a „nem tarthat” szövegrész helyébe a „nem tarthat, kivéve, ha a terhelt ehhez hozzájárul” szöveg lép.

A Be. 49. § (4) és (5) bekezdése helyébe a 2020. évi LVIII. törvény alapján 2020. június 18. napján a következő következő rendelkezések lépnek:
(4) A helyettes védő kirendelésére a védő kirendelésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az eljáró védőt a kirendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság jelöli ki. Helyettes védőként az eljárási cselekményen jelen lévő, más bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy terhelt védőjeként eljáró ügyvéd is kijelölhető, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek vagy terheltek érdekei nem ellentétesek.
(5) A helyettes védő kirendelésének hatálya a védő távollétében lefolytatott eljárási cselekmény befejezéséig tart. A 47. § (1) bekezdése esetén a helyettes védő a nyomban egymást követően tartott eljárási cselekményeken mindaddig eljárhat, amíg a kirendelt védő meg nem jelenik vagy nem lép kapcsolatba az eljáró ügyészséggel, nyomozó hatósággal.

A Be. 73. §-a helyébe a 2020. évi LVIII. törvény alapján 2020. június 18. napján a következő rendelkezés lép:
73. § (1) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság ügygondnokot rendel ki, ha
a) a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem rendelkező terheltnek, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek, sértettnek, vagyoni érdekeltnek vagy egyéb érdekeltnek nincs törvényes képviselője vagy a törvényes képviselő személye nem állapítható meg,
b) a terheltnek, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek, a sértettnek, a vagyoni érdekeltnek vagy az egyéb érdekeltnek nincs olyan törvényes képviselője, akire nem állapítható meg kizárási ok,
c) a törvényes képviselő a jogainak gyakorlásában akadályozva van, vagy
d) az őt érintő eljárási cselekmény időpontjában ismeretlen helyen tartózkodó sértettnek, vagyoni érdekeltnek vagy egyéb érdekeltnek nincs sem törvényes képviselője, sem meghatalmazott képviselője.
(2) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság ügygondnokként ügyvédet rendelhet ki. A kirendelés hatályára az (1) bekezdés a)–c) pontja esetén a 48. § (1) bekezdését, az (1) bekezdés d) pontja esetén a 49. § (5) bekezdését kell alkalmazni.
(3) Az ügygondnok kirendelése ellen nincs helye jogorvoslatnak. A képviselt személy – indokoltan – más ügygondnok kirendelését indítványozhatja. Az indítványról az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság dönt, amely előtt az eljárás folyamatban van.
(4) A kirendelt ügygondnok indokolt esetben indítványozhatja a felmentését a kirendelés alól. Az indítványról az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság dönt, amely előtt az eljárás folyamatban van.
(5) A vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság a törvényes képviselőt kizárja az eljárásból, ha
a) megalapozottan feltehető, hogy a törvényes képviselő a bűncselekményt az általa képviselt terhelttel vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel együtt követte el, vagy
b) a törvényes képviselő érdekei az általa képviselt személy érdekeivel ellentétesek.
(6) A vádemelés előtt az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a törvényes képviselőt a nyomozó hatóság is kizárhatja az eljárásból.
(7) Ha az ügygondnok kirendelésére okot adó körülmény az eljárás folyamán megszűnik, a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az ügygondnokot a kirendelés alól felmenti.
(8) Az ügygondnokot a büntetőeljárásban a törvényes képviselő jogállása illeti meg. Az ügygondnok kizárására a törvényes képviselő kizárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A terheltet vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt képviselő ügygondnok kizárására a 43. § (1) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell.
(9) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a kirendelt ügygondnokot felmenti vagy kizárja, és ezzel egyidejűleg új ügygondnokot rendel ki, a 48. § (3)–(6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(10) Az ügygondnok a közreműködéséért díjra és költségeinek megtérítésére is jogosult.


A 2020. évi LVIII. törvény alapján 2020. június 18. napján hatályát veszti a Be. 262. § (1) bekezdés a) és b) pontja.

A Be. 360. § (2)–(4) bekezdése helyébe a 2020. évi LVIII. törvény alapján 2020. június 18. napján a következő rendelkezések lépnek:
(2) Az ügyészség és a nyomozó hatóság gondoskodik arról, hogy a jegyzőkönyv hitelesítése előtt annak tartalmát a jogszabályban meghatározott, az eljárási cselekményen jelen lévő büntetőeljárásban részt vevő személy (a továbbiakban: hitelesítésben való közreműködésre köteles személy) megismerje. Ha a hitelesítésben való közreműködésre köteles személy a jegyzőkönyv tartalmának megismerését megtagadja, úgy kell tekinteni, mint aki a jegyzőkönyv hitelesítésében való közreműködést tagadta meg.
(3) Az észrevétlenül nem megváltoztatható módon lezárt jegyzőkönyvet az eljárási cselekményt végző ügyész vagy nyomozó hatóság tagja a hitelesítésben való közreműködésre köteles személlyel együtt jogszabályban meghatározott módon hitelesíti.
(4) Ha a hitelesítésben való közreműködésre köteles személy a jegyzőkönyv hitelesítésében való közreműködést megtagadja, a megtagadás tényét és annak közölt vagy ismert indokát jogszabályban meghatározott módon rögzíteni kell.

A Be. 527. § (2) bekezdése helyébe a 2020. évi LVIII. törvény alapján 2020. június 18. napján a következő rendelkezés lép:
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül az egyesbíró vagy a tanács elnöke hivatalból vagy indítványra a tanú korábban tett vallomásának lényegét ismerteti, a vallomását felolvassa vagy a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja,
a) annak érdekében, hogy a 163. § (4) bekezdés c) pontjának alkalmazhatóságát tisztázza, vagy
b) ha a tanú vallomása szükséges a bizonyításhoz, de a tanú tárgyaláson történő kihallgatása nem indokolt, azt a bíróság sem tartja szükségesnek, és azt az ügyész, a vádlott vagy a védő sem indítványozza.

A Be. 643. § (4) bekezdése helyébe a 2020. évi LVIII. törvény alapján 2020. június 18. napján a következő rendelkezés lép:
(4) Ha a perújítási indítványt a bíróságnál terjesztették elő, a bíróság azt az alapügy bírósági ügyirataival együtt, a 642. §-ban meghatározott intézkedések megtétele érdekében megküldi az ügyészségnek. Az ügyészség az alapügy ügyiratait a nyilatkozatával együtt egy hónapon belül visszaküldi a bíróságnak. Ha az ügyészség a 642. § (6) bekezdése alapján perújítási nyomozást rendelt el, a határidőt a perújítási nyomozás elvégzésétől kell számítani.

A Be. 2020. július 1. napján hatályba lépő módosításai

A könyvben szereplő módosítás hatályba lép.

A Be. 2020. szeptember 6. napján hatályba lépő módosításai

A Be. Az előkészítő ülés és a tárgyalás alcíme 2020. évi LXXIV. törvény alapján 2020. szeptember 6. napjától a következő 693/A. §-sal egészül ki:
693/A. § Ha a bíróság a fiatalkorú vádlottat szándékos bűncselekmény elkövetésében bűnösnek mondja ki vagy szabálysértés elkövetéséért a felelősségét megállapítja, akkor a bűnügyi költség viselésére a fiatalkorú vádlott gondozását a cselekmény elkövetésének idején ellátó nagykorú személyt is kötelezheti.

 

 

 

 

Honlap készítés