Polgári perrendtartás

2020. február 3.

online segédanyag

- az előző kiadás óta kihirdetett módosítások indokolásai

- 6/2019. (III. 18.) IM rendelet
a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazandó nyomtatványokról (a link a Magyar Közlönyt tölti le, pdf)

- bővített szakvizsga tételsor (szakvizsga.hu)

 

Az előző kiadás óta kihirdetett módosítások indokolásai

lezárva: 2020. 02. 25.

 

A Pp. módosításai


A Pp. változásai 2020. január 1. napjától

A Pp. 508. § (1) bekezdés f) pontjához
A törvényjavaslat a köznevelés rendszerétől elkülönülő, az Szkt. szabályozási keretei között létrejött, az oktatási rendszeren belül önálló ágat képviselő szakképzési rendszer miatt szükséges elnevezések átvezetését tartalmazza.

A Pp. 542. § (2) (3) bekezdéséhez
Tekintettel arra, hogy a Vht.-ben megjelölt bűnügyi zárlat fogalma módosul a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel fogalomra, így a jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében szükséges az utalások pontosítása.

A Pp. 630. § (9)-(13) bekezdéséhez
A Javaslat a szükséges átmeneti rendelkezéseket rögzíti annak érdekében, hogy a megszűnő közigazgatási és munkaügyi bíróságról az ügyek átadása zökkenőmentesen megtörténjen.

A Pp. változásai 2020. április 1. napjától

A Pp. 8. § (1) bekezdéséhez
A közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. március 31-i megszűnése miatt szükséges újra meghatározni a Pp. hatálya alá tartozó ügyekben elsőfokon eljáró bíróságokat.

A Pp. 8. § (2) bekezdés a) pontjához, 8. § (2) bekezdés c) pontjához, 14. § (1) bekezdéséhez, 17. § (2) bekezdéséhez
A Javaslat elvégzi a szükséges terminológiai egységesítést.

A Pp. 20. § (2) bekezdéséhez
A Pp.-ben általános hatáskörű elsőfokú bíróság a törvényszék, mely szerint azokban a perekben, amelyek elbírálását törvény nem utalja a járásbíróság hatáskörébe, a törvényszék jár el. A törvényszék, mint munkaügyi bíróság hatáskörének kimondása a munkaügyi perekben arra tekintettel szükséges, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnésével a munkaügyi jogvitákban eljáró bíróság különbírósági jellege megszűnik. A törvényszék mint munkaügyi bíróság hatáskörének kimondása a munkaügyi perekre azt is egyértelművé teszi, hogy, ha a munkaügyi perben a felperes kizárólag pénzkövetelést érvényesít, a per akkor sem minősülhet vagyonjogi pernek, és nem alkalmazhatóak rá a vagyonjogi perek hatásköri szabályai.

A Pp. 31. § (2) bekezdés b) pontjához
A Javaslat a közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnésére tekintettel rendezi a kijelölés szabályait, ha az összeütközés az ítélőtábla területén működő járásbíróság és törvényszék között merül fel, tekintettel arra, hogy munkaügyi perekben 2020. április 1-jétől a törvényszék mint munkaügyi bíróság jár el.

A Pp. 346. § (5) bekezdéséhez, 405. §-a 406. § (1) bekezdéséhez, 409. §-a, 410. § (2) bekezdés c) pont cd) alpontjához, 411. § (1) bekezdéséhez, 413. § (1) bekezdés c) és d) pontjához, Pp. 423. § (1) bekezdéséhez, 424. § (1)-(3) bekezdéséhez, 424. §-ához
A jogállam fogalmi eleme a jogbiztonság, amely kiszámítható és koherens joggyakorlatot is feltételez. A Kúria Alaptörvény 25. cikkében meghatározott szerint biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét. A széttartó, kiszámíthatatlan joggyakorlat sérti a jogbiztonságot és a peres felek tisztességes eljáráshoz való jogát. Ezért szükséges eljárásjogi eszközökkel biztosítani annak lehetőségét, hogy e feladatának a Kúria eleget tudjon tenni, és valóban következetes gyakorlatot alakíthasson ki. Biztosítani kell a peres feleknek annak lehetőségét, hogy ha a jogerős döntés jogkérdésben eltér a Kúria közzétett határozatától, azt a Kúria elé tudják vinni, ezért számukra az ilyen esetekre jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani.

A Pp. 509. § (1) bekezdéséhez
A munkaügyi perekben 2020. április 1-jétől a törvényszék mint munkaügyi bíróság jár el. Tekintettel arra, hogy a Pp.-ben a törvényszék az általános hatáskörű elsőfokú bíróság, ahol mindkét fél számára kötelező a jogi képviselet, és professzionális perrendi szabályok érvényesülnek, szükséges annak egyértelmű rögzítése, hogy a munkaügyi perekben ettől eltérő, a munkaügyi perek sajátosságait figyelembe vevő szabályokat kell alkalmazni. Erre tekintettel indokolt annak kimondása, hogy a Pp. általános szabályait munkaügyi perekben a XXXIX. fejezetben és a XV. fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A Pp. 513. §-ához
A Javaslat egyfelől a szervezeti változás okán indokolt korrekciókat végzi el a Pp. 513. §-ában, másfelől egyértelművé teszi, hogy munkaügyi perben nincs helye illetékességi kikötésnek. Ennek kimondása arra tekintettel vált szükségessé, mert a Pp. a munkaügyi perekre nem állapít meg kizárólagos illetékességi szabályokat, és a joggyakorlatban bizonytalanságot okozott, hogy a vagyonjogi perekre irányadó illetékességi kikötéssel élhetnek-e a felek, ha a felperes kizárólag pénzkövetelést érvényesít a perben. A munkajogi perek sajátosságaira, az aszimmetrikus perfelállásra tekintettel a jogalkalmazási bizonytalanságok megszüntetése érdekében ki kell mondani az illetékesség kikötésének kizártságát.


A 2017. évi CXVIII. törvény a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról változásai 2020. március 1. napjától

A törvény 7/A. alcíméhez
A Ptk. 4:181. § (1) bekezdése szerint a gyermekkel való kapcsolattartás kérdésében a szülők a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben egyezséget köthetnek, egyezségük hiányában a kapcsolattartásról - kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból - a bíróság dönt. Ha házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per nincs folyamatban, a kapcsolattartásról a szülők megegyezésének hiányában a gyámhatóság dönt. Amennyiben a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett megszegi a kapcsolattartásra vonatkozó akár bíróság, akár gyámhatóság által hozott határozatban foglaltakat, vagy a kapcsolattartást rendező, bíróság vagy gyámhatóság által jóváhagyott egyezséget, a Ptk. 4:185. §-a alapján a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása elrendelésének van helye, melyről a gyámhatóság gondoskodik. Annak érdekében, hogy a kapcsolattartás tárgyában hozott határozatok végrehajtása tárgyában hatékonyabban és fokozott eljárási garanciák mellett szülessen döntés, a Javaslat jelenleg a gyámhatóság hatáskörébe tartozó eljárást bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárássá alakítja. A Javaslat szerint a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárás új nemperes eljárásként a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvényben kap helyet, amely jelenleg is több személyi állapotot érintő, családjogi tárgyú nemperes eljárás szabályait tartalmazza.
A Javaslat a kapcsolattartás tárgyában hozott határozat végrehajtásának hatékonyságát akként biztosítja, hogy a bíróságnak a végrehajtás elrendelése tárgyában hozott végzése végrehajtható okirat kiállítása nélkül közvetlenül végrehajtható. Figyelemmel arra, hogy a kapcsolattartás tárgyában mind annak jogosultjai, mind kötelezettjei tekintetében számos eljárásjogi szituáció képzelhető el, a Javaslat az eljárás kezdeményezésére jogosult személyek köre vonatkozásában a Ptk.-ra utal. Így például a Ptk. alapján a kapcsolattartásról szóló határozat végrehajtását kérheti adott esetben a szülőn kívül a nagyszülő, testvér, a volt mostohaszülő, nevelőszülő, gyám és az is, akinek a gyermekre vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte. Az eljárás járásbíróság hatáskörébe tartozik, az illetékességi szabályok a kapcsolattartással érintett gyermek érdekeit szem előtt tartva kerültek meghatározásra.
A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti kérelem tartalmát és előterjesztésének határidejét a Javaslat a Ptk. szabályaihoz igazítja.
A végrehajtás elrendelésének kérdésében a bíróság szükség esetén az érintettek meghallgatása után dönt. Ha megállapítja, hogy a kérelmezett megszegte a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltakat, elrendeli a határozat végrehajtását és egyben figyelmezteti a kérelmezettet a nemteljesítés jogkövetkezményeire. Erre irányuló külön kérelem esetén kötelezi a kérelmezettet a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegése folytán keletkezett igazolt költségek viselésére.
A végrehajtás elrendelése esetén a kérelmezett teljesíteni köteles a határozatban foglaltakat, melynek elmaradása megnyitja a nemperes eljárás második szakaszát, amikor a végrehajtást elrendelő bíróságnak az elmaradt teljesítés jogkövetkezményeit kell levonnia. A bíróságnak a fokozatosság elvének szem előtt tartásával a végrehajtásnak olyan módját kell alkalmaznia, ami a legalkalmasabb arra, hogy biztosítsa a gyermekkel történő kapcsolattartást. Abban az esetben, ha a kérelmezett a kapcsolattartás szabályait rendszeresen és visszatérően megszegi, a bíróság önálló bírósági végrehajtó közreműködésével kényszerítheti ki kapcsolattartás céljából a gyermek átadását, ami a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben foglalt, a gyermek átadásának speciális eseteként kerül szabályozásra.
Abban az esetben, ha a kapcsolattartás 14. életévét betöltött gyermek befolyásmentes, önálló akaratnyilvánítása miatt hiúsul meg, a Javaslat az eljárás eredményessége érdekében lehetővé teszi, hogy a bíróság a közvetítői eljárás igénybevétele érdekében felfüggessze az eljárást.
Annak érdekében, hogy a hatásköri szabályok változása ne okozzon fennakadást a kapcsolattartási ügyek végrehajtásában, a Javaslat rendelkezik arról, hogy a 2020. március 1-jén vagy az azt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A 2020. február 29. napján folyamatban lévő ügyeket a 2020. március 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv intézi el.