2019. augusztus 21.

online segédanyag

- az előző kiadás óta kihirdetett módosítások indokolásai

- 6/2019. (III. 18.) IM rendelet
a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazandó nyomtatványokról (a link a Magyar Közlönyt tölti le, pdf)

- bővített szakvizsga tételsor (szakvizsga.hu)

Az előző kiadás óta kihirdetett módosítások indokolásai

lezárva: 2019. 08. 21.

A Pp. módosításai

47. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása

149. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"58. § [Az illetékes ügyész és az ügyész eljárása jogi képviselő nélküli perekben]
(1) A bíróság előtt az ügyészségről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel eljárni jogosult illetékes ügyész jár el.
(2) Mindazokban a perekben, amelyekben a jogi képviselet nem kötelező, az ügyészre - abban a perben, amelynek megindítására törvény jogosítja fel, vagy amelyet ellene lehet megindítani, illetve amelyben törvény alapján felléphet - a jogi képviselővel eljáró félre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."

A 149. §-hoz
Az egyértelmű jogértelmezés érdekében szükséges polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 58. §-ának javaslat szerinti kiegészítése azokra az esetekre, amikor az ügyész absztrakt közjogi jogalanyként jár el. A Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezésre tekintettel kimondja, hogy mindazokban a perekben, amelyek megindítására törvény jogosítja fel az ügyészt, vagy amelyet ellene kell indítani, vagyis amelyekben az ügyész mint absztrakt közjogi jogalany félként szerepel, az ügyészre a jogi képviselővel eljáró félre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a perben a jogi képviselet nem kötelező. A Pp. 75. § (2) bekezdése nevesíti azokat az eseteket, amikor maga a fél rendelkezik olyan szakértelemmel, amely felmentést ad a Pp. 72. § (1) bekezdésében előírt jogi képviselet követelménye alól, mert magára a félre kell úgy tekinteni, mintha jogi képviselővel járna el. Ennek egyik fordulata, amikor az ügyész absztrakt közjogi jogalanyként eljárva a fél jogait gyakorolja. Ilyen esetekben ügyészként az illetékes ügyészi szerv jár el, amely eljárási szakaszonként változhat. A Pp. 75. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést tehát el kell határolni a Pp. 75. § (1) bekezdésétől, mert az azt a személyi kört határozza meg, akiket a fél eljárásra jogosult jogi képviselőjének kell tekinteni kötelező jogi képviselet esetén, azaz a Pp. 75. § (1) bekezdése a jogi képviselőnek minősülő személyeket nevesíti. A javaslat az egyértelmű jogértelmezést kívánja elősegíteni, mert a Pp. 75. § (2) bekezdésének b) pontja tekintetében kialakult olyan értelmezés, amely azt kizárólag olyan perekben tekintette alkalmazandónak, amelyekben a jogi képviselet kötelező. A gyakorlat másik része a Pp. 75. § (2) bekezdésének b) pontja tekintetében a „többen a kevesebb” elvet alkalmazva azokban a perekben is jogi képviselővel eljáró félként tekint az ügyészre, ahol a jogi képviselet nem kötelező. A javaslat nem érinti a Pp. 75. § (1) bekezdésében foglalt eseteket, mivel az abban felsorolt, jogi képviselőnek minősülő személyek tekintetében a Pp. 244. § (1) bekezdésének utaló szabálya alapján egyértelműen jogi képviselőnek kell tekintetni a járásbíróság előtti perben is.

150. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 113. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A bírósági eljárásban szóban mindenki jogosult anyanyelvét, nemzetközi egyezményben meghatározott körben pedig anyanyelvét, regionális vagy nemzetiségi nyelvét használni. A bírósági eljárásban a Magyarországon élő, a nemzetiségek jogairól szóló törvényben elismert valamennyi nemzetiség tagja jogosult nemzetiségi nyelvét a regionális vagy kisebbségi nyelv használatára vonatkozó nemzetközi egyezményben foglaltaknak megfelelően használni."

A 150. §-hoz
A Pp. nyelvhasználatra vonatkozó szabályainak kiegészítése az Alaptörvény XXIX. cikk (1) bekezdése nemzetiségek nyelvhasználatára vonatkozó rendelkezésének végrehajtását célozza. A Pp. 113. § (3) bekezdésének módosítása minden Magyarországon élő, a nemzetiségek jogairól szóló törvényben elismert nemzetiség tagja számára biztosítja, hogy nemzetiségi nyelvét a regionális vagy kisebbségi nyelv használatára vonatkozó nemzetközi egyezményben foglaltaknak megfelelően használhassa.

151. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 259. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A bíróság - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - hiánypótlási felhívás mellőzésével az eljárást megszünteti, ha a felperes a közjegyző felhívásának kézbesítésétől számított tizenöt napon belül nem teljesíti illetékfizetési kötelezettségét, illetve a keresetet tartalmazó iratot a közjegyző felhívásában megjelölt bíróságon nem terjeszti elő.
(2) Ha a felperes csak részben teljesíti illetékfizetési kötelezettségét, a keresetet tartalmazó iratban nem tünteti fel annak kötelező tartalmi elemeit vagy nem csatolja annak kötelező mellékleteit, az eljárás megszüntetésének van helye, ha a bíróság tizenöt napos határidővel, a mulasztás következményére történő figyelmeztetés mellett a felperest hiánypótlásra felhívta és a határidő eredménytelenül eltelt. Akkor is megszünteti a bíróság az eljárást, ha a járásbíróság hatáskörébe tartozó perben jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetet tartalmazó iratot nem jogszabály szerinti nyomtatványon terjeszti elő, és a bíróság tizenöt napos határidőt meghatározó, a mulasztás következményére történő figyelmeztetés melletti hiánypótlási felhívásában megadott határidő eredménytelenül eltelt. Nincs helye az eljárás megszüntetésének, ha a keresetet tartalmazó irat hiányzó eleme - ide nem értve a képviselő képviseleti jogának igazolását - a közjegyzői iratanyagból megállapítható."

A 151. §-hoz
A Pp. 178. § (1) bekezdése alapján a keresetlevél visszautasítása esetén a keresetlevél előterjesztésének joghatásai fennmaradnak, ha a felperes az ügy előzményére hivatkozással, a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a keresetlevelet szabályszerűen újra előterjeszti, vagy igényét egyéb úton szabályszerűen érvényesíti. Ez a szabály azonban nem érvényesülhet a keresetet tartalmazó irat előterjesztésének hiányosságai miatti eljárás megszüntetés esetében, mivel a Pp. 256. § (1) bekezdése szerint a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél előterjesztésének. Ebből következik, hogy ha a fizetési meghagyásos eljárással indult perben a keresetet tartalmazó irat hiányosságai miatt az eljárás megszüntetésére kerül sor, úgy a felperesnek ismételten fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet kell előterjesztenie. Annak érdekében, hogy a keresetet tartalmazó irat hiányosságai orvosolhatóak legyenek, a javaslat rögzíti, hogy az eljárás megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha azt megelőzően a bíróság a felperest hiánypótlásra hívja fel, és azt a megadott határidőben a felperes nem teljesíti.

152. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 431. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A gyámhatóság által indított perben, vagy amelyet a gyámhatóság ellen indítanak, a gyámhatóság a jogi képviselő nélkül eljáró fél számára rendszeresített nyomtatványok használatára nem köteles."

A 152. §-hoz
A személyi állapotot érintő eljárások hatékonyságát szolgálja, hogy e perek jelentős részében hivatalbóli perindítási joggal felruházott gyámhatóság félként történő részvétele esetén eltérhessen a jogi képviselő nélkül eljáró fél számára rendszeresített nyomtatványok használatától. Ennek indoka, hogy a személyi állapottal kapcsolatos perek sajátosságaira, a felek személyére tekintettel az ezekben a perekben rendszeresített nyomtatványok tartalma úgy került kialakításra, hogy az a laikus – elsősorban természetes személy – fél perindítását segítse. A gyámhatóságokra vonatkozó ágazati jogszabályok a gyámhatóság részvételével zajló perekre számos további kötelező többlet tartalmi elemet határoznak meg az egyes beadványok tekintetében, amelyek indokolttá teszik, hogy a gyámhatóság eltérhessen a jogi képviselő nélkül eljáró fél számára rendszeresített nyomtatványok használatától perindítás esetén, vagy olyan perben, amelyet ellene kell megindítani. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a gyámhatóság az erre rendszeresített nyomtatványokat használja akár felperesi, akár alperesi pozícióban, de az számára nem kötelező.

153. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 432. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére vonatkozó határidő harminc nap, amelyet az alperes indokolt kérelmére a bíróság legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthat. Az alperes az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követően is előterjeszthet viszontkeresetet a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig. Ebben az esetben a viszontkereset - a viszontkereset-levélre vonatkozó szabályoknak megfelelő tartalommal - a perfelvételi tárgyaláson szóban is előterjeszthető. A viszontkereset közlésére, az azzal szembeni ellenkérelem előterjesztésére és a tárgyalás elhalasztására a 213. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni."

A 153. §-hoz
A személyi állapottal kapcsolatos perek sajátosságaira tekintettel indokolt a Pp. általános szabályai szerint az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló 45 napos és az alperes meghosszabbítás iránti kérelemére elrendelhető további legfeljebb 45 napos határidő lerövidítése. Ezekben a perekben gyakran változnak a felek életviszonyai, körülményei, az időmúlásnak is jelentősége lehet, ezért e perek speciális tárgyára, a személyi állapotra tekintettel a szóbeliség érvényesülésének fokozottan kell érvényesülnie. A felek személyes meghallgatása, személyes nyilatkozattétele meghatározó jelentőségű, melyek megtételét a perfelvételi tárgyalás biztosítja, ezzel összefüggésben indokolt az ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő lerövidítése.
A Pp. általános rendelkezései szerint az alperes a felperes ellen az ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló vagy a bíróság által az ellenkérelem előterjesztésére meghosszabbított határidőn belül terjeszthet elő viszontkeresetet írásban viszontkereset-levéllel. A személyi állapotot érintő perekben a per tárgyát képező jogviszonyok körében a per folyamán bekövetkező változásokra tekintettel indokolt a viszontkereset előterjesztésére nyitva álló határidő meghosszabbítása a perfelvételi szak végéig. A javaslat értelmében az alperes az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidőt követően a viszontkeresetet írásban a perfelvétel lezárásáig terjesztheti elő vagy azt szóban a perfelvételi tárgyaláson is előadhatja a viszontkereset-levélre vonatkozó szabályoknak megfelelő tartalommal. A javaslat emellett arról is rendelkezik, hogy az ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidőt követően akár írásban, akár szóban előadott viszontkereset közlésére, az azzal szembeni felperesi nyilatkozatra, a tárgyalás elhalaszthatóságára a Pp. 213. § (4) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

154. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 455. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Ha a felperes a házasság felbontását a Ptk. 4:21. § (2) és (3) bekezdése alapján kéri, a keresetlevélhez csatolni kell a Ptk. 4:21. § (3) bekezdésében meghatározott valamennyi kérdésben a felek közös álláspontját tartalmazó megállapodást, ha ez a keresetlevél előterjesztésekor már rendelkezésre áll.
(6) Ha a felperes a házasság felbontását a Ptk. 4:21. § (2) és (3) bekezdése alapján kéri, az alperes ebben az esetben is köteles ellenkérelmet előterjeszteni. Az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére vonatkozó határidő tizenöt nap, amelyet az alperes indokolt kérelmére a bíróság legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthat. Ha az alperes maga is egyetért a házasság felbontásával, a 199. § (6) bekezdés szerinti nyilatkozatot tehet."

A 154. §-hoz
Nem egységes a joggyakorlat a tekintetben, hogy a Ptk.-ban meghatározott a megegyezés alapján történő házasság felbontásának feltételéül meghatározott járulékos kérdésekben a felperesnek kell-e a keresetlevélben nyilatkozatot tenni, keresetet előterjeszteni vagy elegendő az érvényesíteni kívánt jog körében utalni arra, hogy kéri a házasság felbontását. A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozása (2018. május 2–3.) 5. számú állásfoglalásában megerősítette, hogy „a házasság közös kérelmen alapuló felbontása iránti perben a Ptk. 4:21. § (3) bekezdése szerinti járulékos kérdésekkel kapcsolatos „felperesi álláspont” a keresetlevélnek nem kötelező tartalmi eleme, ezért arra irányuló hiánypótlási felhívásnak nincs helye.” A járulékos kérdések tekintetében keresetek előterjesztésére nincs lehetőség, mert ha ezek tekintetében kereseteket kellene előterjeszteni, akkor azokra a Pp. 170. § (4) bekezdése szerint a keresethalmazatra vonatkozó rendelkezések értelmében a Pp. 170. § (2) bekezdésében foglaltakat keresetenként kellene teljesíteni. Ezt azt jelentené, hogy a felperesnek a bíróság döntését kellene kérnie az egyes járulékos kérdésekben, meg kellene határoznia az érvényesíteni kívánt jogot, tényállításokat, jogi érvelést és bizonyítási indítványokat kellene tennie, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékait be kellene csatolnia. Ez a megoldás ellentétes lenne a Ptk. szabályozásával, amelyik a bontás önálló formájaként nevesíti a házastársak megegyezésén alapuló bontást, ahol a feleknek nem kell feltárniuk a házasság megromlásához vezető okfolyamatot, továbbá a Ptk. 4:21. § (3) bekezdésében meghatározott kérdésekben a házastársaknak kell megállapodniuk, és nem a bíróságnak kell dönteni az ott meghatározott kérdésekben. Ha az eljárási szabályok kereset előerjesztését írnák elő a járulékos kérdésekben, azzal lényegében valamennyi bontóperre a tényállásos bontás szabályait tennék alkalmazandóvá, amely ellentétes lenne a Ptk. idézett szabályozásával. A Ptk. a házastársak megegyezését tekinti a bontás feltételének, amit nem helyettesíthet a járulékos kérdések tekintetében a felperes által a keresetlevélben tett egyoldalú nyilatkozat, mert az nem tekinthető a házastársak közös álláspontjának. A házassági perben a felek személyes jelenléte, a szóbeliség erősítését célzó rendelkezések, a bíróság anyagi pervezetése arra szolgálnak, hogy a házastársak közös álláspontját, konszenzusát előmozdítsák a járulékos kérdésekben, lehetővé téve a házasság megegyezés alapján történő felbontását. Ez a keresetlevél benyújtásakor még gyakran nem véglegesedik, csak a házastársak szándéka áll fenn a közös kérelmen alapuló bontásra vonatkozóan.
A joggyakorlat egységesítése érdekében a javaslat egyértelművé teszi, hogy nem kell a felperesnek nyilatkozatot tenni vagy keresetet előterjeszteni a Ptk. 4:21. § (3) bekezdésben meghatározott járulékos kérdésekben, ezért azt írja elő, hogy amennyiben a keresetlevél előterjesztésekor a házastársak között a járulékos kérdések tekintetében már kialakult a közös álláspont, és megtörtént ennek írásba foglalása is, akkor az erre vonatkozó okiratot be kell csatolni a keresetlevél mellékleteként. Ha ilyen megállapodás a házastársak között még nem jött létre, akkor értelemszerűen ilyen melléklete sem lehet a keresetlevélnek, és ennek hiánya sem a keresetlevél visszautasításához, sem hiánypótláshoz nem vezethet. Megegyezéses bontás esetén a keresetlevélben mindenképpen utalni kell arra, hogy a felperes a Ptk. 4:21 § (2)–(3) bekezdés alapján kéri a házasság felbontását. A javaslat egyértelművé teszi, hogy amennyiben a felek egyező akaratnyilatkozattal kérik a házasság felbontását, az alperes részéről akkor sem mellőzhető az ellenkérelem előterjesztése. A megegyezéses bontóper sajátosságaira tekintettel indokolt a Pp. általános szabályai szerint az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló 45 napos és az alperes meghosszabbítás iránti kérelemére elrendelhető további legfeljebb 45 napos határidő Javaslat szerinti lerövidítése. Ha maga az alperes is egyetért a házasság ilyen módon történő felbontásával, a felperes kérelmét nem ellenzi, elegendő a Pp. 199. § (6) bekezdés szerinti nyilatkozatot tartalmazó ellenkérelem előterjesztése. Ennek mielőbbi előterjesztése elősegíti a perfelvételi tárgyalás határnapjának kitűzését.

155. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 459. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A bíróság a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítéletében megállapítja az életközösség fennállásának időtartamát, ha azt a házassági vagyonjogi per bírósága korábban, az eljárást befejező érdemi határozatában vagy közbenső ítéletében nem állapította meg."

A 155. §-hoz
A Pp. 459. § (2) bekezdése új elemként vezeti be a házassági perben hozott ítélet rendelkező részének kötelező tartalmi elemeként a házassági életközösség fennállása időtartamának meghatározását, kezdő és záró időpontjának rögzítését, amely az ítélet jogerőre emelkedésével ítélt dologgá válik, és egy későbbi vagyonjogi perben nem tehető vitássá. A normaszövegben való megjelenítését az indokolja, hogy döntő jelentősége van a házastársak vagyonjogi rendezésénél, mert ehhez az időtartamhoz kapcsolódik a vagyonközösség fennállása, és ezáltal a közös vagyont képező vagyonelemek köre. A gyakorlatban kialakult olyan jogértelmezés, amely arra a következtetésre jutott, hogy a házassági életközösség kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a házasság megkötésének időpontja. Annak ellenére alakult ki ez az értelmezés, hogy a Ptk. 4:35. § (1) bekezdése egyértelműen úgy rendelkezik, hogy „a törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell.” Az aggálymentes jogértelmezés biztosítása értelmében a javaslat a házassági életközösség kifejezés helyett az életközösség fogalmát használja a továbbiakban.

156. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 491. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A kiskorú gyermek tartására irányuló kereset összekapcsolható a gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti keresettel."

A 156. §-hoz
A módosítás célja az egyértelmű jogértelmezés elősegítése, annak rögzítése, hogy a kiskorú gyermek tartására irányuló kereset a gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti keresettel kapcsolható össze. Ezzel a javaslat egyértelművé teszi, hogy a rendelkezés a két keresettípus összekapcsolhatóságát teremti meg, amelyből következik, hogy egy keresetlevélben több gyermek tartása iránti igény is előterjeszthető, ha annak egyébként az anyagi jogi és eljárásjogi feltételei fennállnak.

157. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény
1. 431. § (4) bekezdésében a "perben" szövegrész helyébe a "perben a természetes személy által" szöveg,
2. 463. § (1) bekezdésében az "a házassági életközösség" szövegrész helyébe az "az életközösség" szöveg, az "A házassági életközösség" szövegrész helyébe az "Az életközösség" szöveg, és
3. 463. § (2) bekezdésében az "a házassági életközösség" szövegrész helyébe az "az életközösség" szöveg
lép.

A 157. §-hoz
A módosítás célja egyrészt annak egyértelművé tétele, hogy a személyi állapotot érintő perekben, az a rendelkezés, amely szerint a perben a nem ügyvéd vagy ügyvédi iroda részére adott meghatalmazáson a fél aláírását, illetve kézjegyét közjegyző által hitelesíttetni kell, kizárólag a természetes személy által adott meghatalmazás esetén alkalmazandó. A módosítás célja másrészt, a Pp. 459. § (2) bekezdésének módosításához fűzött indokokra tekintettel a „házassági életközösség” fordulat helyett az „életközösség” fordulat alkalmazása.

158. § Hatályát veszti a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 455. § (1) bekezdésében a "származására," szövegrész.

A 158. §-hoz
A szövegrész hatályon kívül helyezésének indoka, hogy a Pp. házassági perben nem teszi lehetővé részítélet hozatalát, ami lehetőséget teremtene arra, hogy abban az esetben, hogy, ha a gyermek származásának megállapítása a bontóperhez kapcsolt más kereset, például a szülői felügyelet gyakorlása rendezésének előkérdése, akkor az elkülöníthető és eldönthető legyen ilyen módon. Erre tekintettel indokolt a házastársak gyermekének származására vonatkozó kereset előterjesztése lehetőségének kizárása az anyagi és eljárásjogi szabályokra figyelemmel.