2019. szeptember 26.

online segédanyag

- bővített szakvizsga tételsor (szakvizsga.hu)

- Munkáltató kártérítési felelőssége összegszerűségének kérdései
(A joggyakorlat-elemző csoportok vizsgálati eredményeinek összefoglalói, pdf, link a kuria.hu-ra)

- A munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások: a versenytilalmi megállapodásra és a tanulmányi szerződésre vonatkozó munkajogi szabályok értelmezésével kapcsolatos bírói gyakorlat (A joggyakorlat-elemző csoportok vizsgálati eredményeinek összefoglalói, pdf, link a kuria.hu-ra)

Pótlap a
MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE
2019. szeptember 26-os kiadásához.
A pótlap a 2020. szeptember 1-ig hatályba lépő módosításokat tartalmazza, lezárva: 2020. 07. 20.

A Munka törvénykönyve módosításai 2020. január 1-től

Az Mt. 34. § (3) bekezdése helyébe a 2019. évi CX. törvény alapján a következő rendelkezés lép:
(3) A gyámhatósághoz a foglalkoztatást megelőző legalább 15 nappal történő előzetes bejelentés alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható.

Az Mt. 36. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a 2019. évi CXXVI. törvény alapján a következő rendelkezés lép:
(Felszámolási eljárásban)
f) a 228. § (5) bekezdésében,
(foglaltak nem alkalmazhatók.)

Az Mt. 36. §-a a 2019. évi CXXVI. törvény alapján a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
(3) A (2) bekezdés rendelkezései irányadóak a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározott vagyonértékesítési eljárásban, áthidaló intézmény alkalmazásában vagy eszköz elkülönítés alkalmazásában.


Az Mt. 61. § (3) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVI. törvény alapján a következő rendelkezés lép:
(3) A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.

Az Mt. 66. § (6) bekezdésében a 2019. évi CXXVI. törvény alapján a „(128. §)"szövegrész helyébe a „[128. § (1) és (2) bekezdése]” szöveg lép.

Az Mt. 99. § (3) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVI. törvény alapján a következő rendelkezés lép:
(3) A 92. § (2) bekezdése alapján foglalkoztatott munkavállaló esetén – a felek írásbeli megállapodása alapján – a munkavállaló beosztás szerinti
a) napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra,
b) heti munkaideje legfeljebb hetvenkét óra
lehet. A megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondhatja. A megállapodás felmondása esetén a munkavállalót – a 6. és 7. §-ban foglaltakra figyelemmel – jogellenesen hátrány nem érheti.

Az Mt. 127. § (2) bekezdése helyébe a 2019. évi CXVII. törvény alapján a következő rendelkezés lép:
(2) A szülési szabadság annak a szülőnek is jár, aki a gyermeket az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján gondozza.

Az Mt. 128. §-a helyébe a 2019. évi CXVII. törvény alapján a következő rendelkezés lép:
128. § (1) A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
(2) A munkavállaló – örökbe fogadott gyermeke gondozása céljából – a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított három évig, három évesnél idősebb gyermek esetén hat hónapig fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

Az Mt. 128. §-a a 2019. évi CXXVI. törvény alapján a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
(3) A munkavállaló a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/G. §-a szerinti gyermekgondozási díj időtartamára fizetés nélküli szabadságra jogosult.

Az Mt. 130. §-ában a 2019. évi CXXVI. törvény alapján az „a 128. §-ban” szövegrész helyébe az „a 128. § (1) és (2) bekezdésében” szöveg lép, valamint hatályát veszti az Mt. 130. §-ában a „gyermekgondozási segély,” szövegrész.

Az Mt. 228. § (3)-(5) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVI. törvény alapján a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
(3) A versenytilalmi megállapodást írásba kell foglalni.
(4) A munkavállaló, ha munkaviszonyát a 78. § (1) bekezdése alapján szünteti meg, a megállapodástól elállhat.
(5) A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a megállapodásból származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra átszállnak.
(6) Kötbér kikötése esetén a Ptk. 6:186-189. §-a irányadó.

Az Mt. a Harmadik Rész címét megelőzően a 2019. évi CXXVI. törvény alapján a következő 229/A. §-sal egészül ki:
229/A. § (1) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés
a) a 228. § (3) bekezdésében,
b) a 229. § (3) bekezdésében
foglaltaktól nem térhet el.
(2) Kollektív szerződés
a) a 228. § (2) bekezdésében,
b) a 229. § (1) bekezdésében
foglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el.

Az Mt. 299. §-a a 2019. évi CXXVI. törvény alapján a következő p) ponttal egészül ki:
(E törvény az Európai Unió alábbi jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:)
p) az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról.

A Munka törvénykönyve módosításai 2020. július 30-tól

Az Mt. 295. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a 2019. évi CXXVI. törvény alapján a következő rendelkezés lép:
[Ha a külföldi munkáltató – harmadik személlyel kötött megállapodás alapján – a munkavállalót Magyarország területén olyan munkaviszonyban foglalkoztatja, amelyre a 3. § (2) bekezdése alapján e törvény hatálya nem terjed ki, a (4) bekezdésben foglalt kivétellel a munkaviszonyra]
c) a munkavégzés helyén általánosan irányadó díjazás összege,
(tekintetében a magyar jog szabályait kell alkalmazni, ideértve a munkaviszonyra kiterjesztett hatályú kollektív szerződésben foglalt rendelkezéseiket is.)

Az Mt. 295. § (1) bekezdése a 2019. évi CXXVI. törvény alapján a következő h) és i) ponttal egészül ki:
[Ha a külföldi munkáltató – harmadik személlyel kötött megállapodás alapján – a munkavállalót Magyarország területén olyan munkaviszonyban foglalkoztatja, amelyre a 3. § (2) bekezdése alapján e törvény hatálya nem terjed ki, a (4) bekezdésben foglalt kivétellel a munkaviszonyra]
h) a munkavállalónak a munkáltató által biztosított szállás feltételei,
i) Magyarország területén ideiglenesen foglalkoztatott munkavállaló kiküldetésekor felmerülő vagy Magyarország területén történő tartózkodás során, a szokásos munkavégzés helyétől eltérő munkahelyre küldés esetén az utazással, ellátással és szállással kapcsolatos költségekre fizetett juttatások vagy költségtérítés mértéke
(tekintetében a magyar jog szabályait kell alkalmazni, ideértve a munkaviszonyra kiterjesztett hatályú kollektív szerződésben foglalt rendelkezéseiket is.)

Az Mt. 295. § (3)-(5) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVI. törvény alapján a következő rendelkezések lépnek:
(3) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában a munkavégzés helyén általánosan irányadó díjazás fogalmán a 136-153. §-ban meghatározott díjazást kell érteni. Nem kell a díjazásba beszámítani a kiegészítő foglalkoztatói nyugdíjrendszerekbe történő befizetést, valamint a munkavállalónak nyújtott olyan díjazást, amely nem képezi a személyi jövedelemadó alapját.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek tekintetében az ágazatra vagy alágazatra kiterjedő hatályú kollektív szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) Ha az (1) bekezdés szerinti kiküldetés időtartama meghaladja a tizenkét hónapot, a munkaviszonyra e törvény rendelkezéseit – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – megfelelően alkalmazni kell.

Az Mt. 295. §-a a 2019. évi CXXVI. törvény alapján a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:
(6) Az (5) bekezdés szerinti időtartam további hat hónappal meghosszabbodik a külföldi munkáltató munkaügyi hatóság részére benyújtott, indokolással ellátott bejelentése esetén.
(7) A tizenkét hónapot meghaladó kiküldetés esetén
a) a VII. fejezet,
b) a X. fejezet,
c) a 228. §, valamint
d) a kiegészítő foglalkoztatói nyugdíjrendszerekre vonatkozó rendelkezések
nem alkalmazhatóak.
(8) Ha a külföldi munkáltató a munkavállalót Magyarország területén adott munkahelyen végzett feladatot ellátó másik munkavállalóval helyettesíti (felváltó kiküldetés), a kiküldetés időtartama a felváltó kiküldetésben érintett munkavállalók összesített kiküldetési időtartamával egyezik meg. Az adott munkahelyen végzett feladat meghatározásához a nyújtandó szolgáltatás jellegét, az elvégzendő feladatot és a munkavégzés helyét kell figyelembe venni.
(9) Az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek tekintetében a munkaviszonyra egyébként irányadó jog a munkavállalóra kedvezőbb.

Az Mt. 297. § (1) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVI. törvény alapján a következő rendelkezés lép:
(1) A szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés megkötését megelőzően a jogosult köteles írásban tájékoztatni a külföldi munkáltatót a 295. §-ban foglaltak alapján irányadó munkafeltételekről. Amennyiben a 215. § (1) bekezdés a) pont szerinti kölcsönbeadó a munkavállalót munkaerő-kölcsönzés keretében Magyarország területén munkavégzésre ideiglenesen átengedi, a kölcsönvevő köteles tájékoztatni a kölcsönbeadót a munkafeltételek és a díjazás tekintetében alkalmazandó foglalkoztatási feltételekről. A tájékoztatás elmulasztása esetén a jogosult készfizető kezesként felel a munkavállaló 295. §-ban meghatározott követeléseiért.

(2) Az Mt. 299. §-a a 2019. évi CXXVI. törvény alapján a következő q) ponttal egészül ki:
(E törvény az Európai Unió alábbi jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:)
q) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/957 irányelve (2018. június 28.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv módosításáról.

A Munka törvénykönyve módosításai 2020. szeptember 1-től

Az Mt. 55. § (1) bekezdés j) és k) pontja helyébe a 2020. évi LXV. törvény alapján a következő rendelkezések lépnek, és a bekezdés a következő l) ponttal egészül ki:
(A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól)
j) a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában – az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából – évente legfeljebb tíz munkanapra,
k) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá
l) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra.

Az Mt. 55. §-a a 2020. évi LXV. törvény alapján a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
(3) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti esetben a munkavállalót a kérésének megfelelő időpontban – az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján, a kiállításától számított kilencven napon belül – kell mentesíteni. Az igénybevételről a munkavállaló legalább öt munkanappal korábban tájékoztatja a munkáltatót.

Az Mt. 115. § (2) bekezdés g) pontjában az „(1) bekezdés b)-k) pontban” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés b)-l) pontban” szöveg lép.

Az Mt. 146. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a 2020. évi LXV. törvény alapján a következő rendelkezés lép:
(A munkavállalót távolléti díj illeti meg)
b) az 55. § (1) bekezdés c)-g) és j) pontjában, valamint az 55. § (2) bekezdésében meghatározott esetben,

Az Mt. 209. § (2) bekezdés a) pontjában a „b), c) és e) pontjában” szövegrész helyébe a „b), c), e) és j) pontjában” szöveg lép.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosításai 2020. július 1. napjától

A 7. § (1) bekezdésében a 2019. évi CXXII. törvény alapján az „a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény” szövegrész helyébe az „a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény” szöveg lép.

A 8. § (3) bekezdés b) pontjában a 2019. évi CXXII. törvény alapján az „a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési” szövegrész helyébe az „a munkavállalót társadalombiztosítási járulékfizetési” szöveg lép.


A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosításai 2020. április 1. napjától

A Sztrájktörvény 4. § (3) és (4) bekezdésében a 2019. évi CXXVII. törvény alapján a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szövegrész helyébe a „munkaügyi perben eljáró bíróság” szöveg lép.

A Sztrájktörvény 5. § (1) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján a következő rendelkezés lép:
(1) A sztrájk jogszerűségének, illetve a 3. § szerinti jogellenességének megállapítását az kérheti, akinek a jogszerűség vagy a jogellenesség megállapításához jogi érdeke fűződik. A kérelmet a kérelmező székhelye (lakhelye) szerint illetékes munkaügyi perben eljáró bírósághoz kell benyújtani. Ha a sztrájk jogszerűségének, jogellenességének megállapításánál több munkaügyi perben eljáró bíróság is érintett, a kérelem elbírálására a Fővárosi Törvényszék az illetékes.

A Sztrájktörvény 5. § (2) bekezdésében a 2019. évi CXXVII. törvény alapján a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szövegrészek helyébe a „munkaügyi perben eljáró bíróság” szöveg lép.


367/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

A Kormány a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 153. § (1) bekezdésében, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 19. pontjában, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 16. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.
2. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2020. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 37 020 forint, napibér alkalmazása esetén 7410 forint, órabér alkalmazása esetén 926 forint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2020. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 210 600 forint, hetibér alkalmazása esetén 48 420 forint, napibér alkalmazása esetén 9690 forint, órabér alkalmazása esetén 1211 forint.
(3) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes)
a) az (1) bekezdés szerinti kötelező legkisebb összege 2020. január 1-jétől 161 000 forint,
b) a (2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összege 2020. január 1-jétől 210 600 forint.
(4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál
a) hosszabb [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 92. § (2) bekezdése], arányosan csökkentett mértékben,
b) rövidebb [Mt. 92. § (4) bekezdése], arányosan növelt mértékben
kell figyelembe venni.
(5) Részmunkaidő esetén
a) az (1)-(3) bekezdésben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve,
b) az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak (4) bekezdés szerint arányosan változó összegével
kell figyelembe venni.
3. § (1) Ez a rendelet 2020. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit első alkalommal a 2020. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.
(3) E rendelet alkalmazásában
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a költségvetési szervnél foglalkoztatottakat,
c) alapbéren a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, és biztosi jogviszonyban állók esetében illetményt, közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét
is érteni kell.
(4) E rendelet alkalmazásában 2020. május 1-jétől alapbéren a (3) bekezdés c) pontjában foglaltakon túl a különleges jogállású szervnél közszolgálati jogviszonyban állók esetében az illetményt is érteni kell.
(5) Hatályon kívül helyezve