Büntető törvénykönyv

2020. január 9.

online segédanyag

- az előző kiadás óta kihirdetett módosítások indokolásai

- 2001. évi CIV. törvény a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről

- bővített szakvizsga tételsor (szakvizsga.hu)

 

Az előző kiadás óta kihirdetett módosítások indokolásai

lezárva: 2020. 01. 23.


Büntető törvénykönyv

11. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 187. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen
a) az orvosi gyakorlat,
b) a pszichoterápiás gyakorlat vagy
c) a nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások
körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

A 11. §-hoz
A kuruzslás tényállásának kiegészítésével – a természetgyógyászati tevékenység, valamint a nemkonvencionális gyógyító eljárások körébe tartozó és a pszichoterápiás tevékenység jogosulatlan végzésére utaló fordulattal – az "aposztróf doktorok" ilyen jellegű tevékenysége értékelhetővé válik a büntetőjog számára. Az áldoktorok jogosulatlan tevékenysége a testi betegségek gyógyításának ígéretével, mentális működést érintő megközelítéseket alkalmaznak mind a gyógyulás reményének felkeltésében, mind az (ál)gyógyítás eszköztárában. Ezen túl a "pszichoterápia" önálló vagy jelzővel ellátott megjelenése ezen a területen a leggyakoribb. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 103. §-a szerint a pszichoterápia többféle módszeren alapuló, tudományosan megalapozott, a pszichés és pszichoszomatikus zavarok esetén alkalmazott, egyéni vagy csoportos formában, több, meghatározott időtartamú ülésben történő terápiás eljárás, amelyet a pszichoterápiás eljárások végzésére képesítéssel rendelkező szakorvos vagy klinikai szakpszichológus végezhet önállóan.
A pszichoterápiás gyakorlat orvosi gyakorlattól való megkülönböztetését tehát az indokolja, hogy pszichoterápiás eljárást nem csak orvos, hanem klinikai szakpszichológus is végezhet.
Az Eütv. 104. § (1) bekezdése szerint a nem-konvencionális gyógyító és életminőségjavító (a továbbiakban együtt: nem-konvencionális) eljárások célja az egészségi állapot kedvező befolyásolása, a betegségek megelőzése, valamint az egészséget veszélyeztető, illetve károsító tényezőkkel szembeni védekezés lehetővé tétele.
A természetgyógyászati tevékenység végzésének feltételeit a természetgyógyászati tevékenységről szóló 40/1997. (III. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) és a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló 11/1997. (V. 28.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) szabályozza.
A Korm. rendelet 1. §-a meghatározza, hogy a nem-konvencionális gyógyító eljárások alkalmazása olyan egészségügyi tevékenység, amely a konvencionális gyógyítási módszereket kiegészíti, meghatározott esetekben helyettesíti.
A nem-konvencionális gyógyító tevékenység főiskolai, egyetemi egészségügyi végzettségtől, illetve egészségügyi szakképesítéstől függően tanfolyam elvégzése és eredményes vizsga letétele után végezhető. A végzésre jogosult személyek körét, valamint a kiegészítő, illetve helyettesítő tevékenységeket az NM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Az NM rendelet 4. sz. mellékletében találhatóak a részletes szabályok a természetgyógyászati tevékenységek szakmai és vizsgakövetelményeiről.

12. § A Btk. a 343. §-t követően a következő alcímmel és 343/A. §-sal egészül ki:
"Oktatással összefüggő jogosulatlan tevékenység
343/A. § (1) Aki
a) felsőoktatásban megszerezhető szakképzettséget igazoló oklevéllel vagy iskolarendszeren kívüli képzésben, illetve iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítést igazoló bizonyítvánnyal összetéveszthető okiratot állít ki, vagy
b) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott vagy azzal összetéveszthető ba) szakképzettséget igazoló oklevelet,
bb) tudományos fokozatot,
bc) címet vagy
bd) rövidítést
jogosulatlanul adományoz,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

A 12. §-hoz
A Btk. szabályozása kiegészítendő továbbá azzal, hogy az is bűncselekményt követ el, aki az erre jogosult intézményeken kívül szakképzettséget igazoló oklevelet vagy bizonyítványt állít ki, illetve enélkül, adományoz "titulust".
A visszaélés nem az oklevél kiállítója személyének meghamisításával jár, nem valódi végzettséget igazoló oklevél lemásolása és ezzel hamisítása a cél, hanem az oklevél kiállítója azt a hamis látszatot kelti szándékosan, hogy jogosult – egyébként államilag el sem ismert, nem létező – végzettséget, szakképzettséget "igazoló" oklevél vagy bizonyítvány kiállítására.
Az új tényállás közokirat-hamisítástól való megkülönböztetését az indokolja, hogy a Btk. 342. § (1) bekezdés a) pontja szerinti közokirat-hamisítás elkövetési magatartás (hamis közokirat készítése, tartalmának meghamisítása) esetén egy valódiként nem létező közokirat a valódiság látszatával jön létre, amely alakilag hamis, azaz annak készítője nem azonos a kiállítóként feltüntetettel. Az új tényállás azonban nem egy jogosult által kiállított, a létező közokiratnak látszólag mindenben megfelelő, valódinak látszó okirat kiállítására szabályoz, hanem egy arra nem jogosult által kiállított, nem valódi szakképzettséget, szakképesítést igazoló, de az oklevél, bizonyítvány formai kellékeit látszólag tartalmazó iratot állít ki.
Az oktatással összefüggő jogosulatlan tevékenység szankcionálási körével kapcsolatos jogalkotói szándék a felsőoktatásban megszerezhető végzettséget igazoló oklevél mellett kiterjed az iskolarendszeren kívüli képzésben (felnőttképzésben), valamint az iskolai rendszerű képzésben (felnőttoktatásban) kiadható okiratokra is. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 33. § (1) bekezdése szerint a felnőttoktatás keretében folyó szakképzés a részt vevő tanuló sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodó képzési forma, amely képzési-szervezési formától függően a nappali, az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében folyhat. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 2. § 17. pontja szerint az iskolarendszeren kívüli képzés olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel – a nemzeti köznevelésről szóló törvényben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott – tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.
A hatályos szabályozás nem ad meghatározást a bizonyítvány fogalmára, tekintettel annak köznyelvi, köznapi érthetőségére, ugyanakkor kétség esetén a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 1. § (3) bekezdése szerinti definíció hívható fel, miszerint: "bizonyítvány, illetve oklevél az alap-, közép- vagy felsőfokú végzettséget, alap-, közép- vagy felsőfokú szakképesítést, felsőfokú szakképzettséget, illetve tudományos fokozatot tanúsító okirat. Bizonyítványnak, illetve oklevélnek tekintendő az ezekkel azonos hatályú okirat is".
A tényállás alapján büntetni rendelt tevékenységek társadalomra való veszélyessége különösen magas, tekintettel arra, hogy ezek által növekszik a címmel visszaélők száma.

24. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 411. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Aki)
"a) olyan ügyletet köt, megbízást ad, visszavon vagy módosít, saját számlás kereskedés során olyan ajánlatot rögzít, visszavon vagy módosít, vagy más olyan magatartást tanúsít, amely az adott pénzügyi eszköz vagy kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet keresleti vagy kínálati viszonyairól, árfolyamáról vagy áráról hamis vagy félrevezető jelzéseket ad, azt mesterséges vagy rendellenes szinten rögzíti,"
(bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)

A 24. §-hoz
A piaci visszaélések büntetőjogi szankcióiról (piaci visszaélésekről) szóló 2014. április 16-i 2014/57/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) nemzeti jogba történő átültetését az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, valamint egyes büntetőjogi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2016. évi CIII. törvény végezte el. Az irányelv notifikációját követően az Európai Bizottsággal folytatott szakmai konzultáció eredményeként az irányelv 5. cikk (2) bekezdés a) pontjának teljes körű átültetése érdekében indokolt a tiltott piacbefolyásolás büntetőjogi tényállásának, pontosabban a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 411. § (1) bekezdése a) pontjának módosítása.
A piaci visszaélésekről szóló irányelv a tiltott piacbefolyásolás büntetőjogi fenyegetettségének a megteremtését a következő magatartások esetében követeli meg:
Az irányelv 5. cikk (2) bekezdés a) pontja szerint piaci manipuláció:
"a) olyan ügylet kötése, vételi vagy eladási megbízás adása, vagy olyan egyéb magatartás, amely:
i. hamis vagy félrevezető jelzéseket ad egy pénzügyi eszköz kínálata, kereslete vagy ára, vagy egy kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet tekintetében; vagy
ii. egy vagy több pénzügyi eszköz vagy egy kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet árát a szokásostól eltérő vagy mesterséges szinten rögzíti;"
A Bizottság szakértői a "vagy olyan egyéb magatartás" fordulatot hiányolták a Btk. átültető rendelkezéséből. Az új termékek és technológiák fejlesztése növeli a paci manipulációt végrehajtani szándékozó személyek eszközeit és lehetőségeit, valamint a piaci szereplőket érintő technológiák szofisztikáltsága és összetettsége új lehetőségeket teremt a piaci manipuláció megvalósításához, ezért a teljes körű védelmet a tényállás akkor tudja biztosítani, ha a jelenleg még nem ismert vagy legalábbis nem elterjedt új kereskedési formák és visszaélésszerű új stratégiák büntetendőségét is megteremti. A Módtv. ezt a technikai jellegű módosítást végzi el, az irányelvnek való teljes megfelelés biztosítása érdekében.

86. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 12. pont i) alpontjában az "alkalmazott, továbbá" szövegrész helyébe az "alkalmazott, a szakképzésről szóló törvényben meghatározott esetben az oktató, továbbá" szöveg lép.

A törvényjavaslat a köznevelés rendszerétől elkülönülő, az Szkt. szabályozási keretei között létrejött, az oktatási rendszeren belül önálló ágat képviselő szakképzési rendszer miatt szükséges elnevezések átvezetését tartalmazza.

 

2001. évi CIV. törvény
a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről
(a szerkesztés lezárva: 2020. 01. 23.)
A 2020. január 1. napján hatályba lépő módosításokat > jellel jelöltük.


I. Fejezet
BÜNTETŐJOGI RENDELKEZÉSEK


Értelmező rendelkezések


1. § (1) E törvény alkalmazásában
1. jogi személy: minden szervezet és annak önálló képviseleti joggal rendelkező szervezeti egysége, amelyet jogszabály jogi személyként ismer el, valamint az a szervezet, amely a polgári jogi viszonyok önálló jogalanya lehet, és a tagoktól elkülönülő vagyonnal rendelkezik, ideértve a Polgári Törvénykönyv szerinti előtársaságokat is,
2. előnyön bármely dolgot, vagyoni értékű jogot, követelést, kedvezményt – függetlenül attól, hogy a számvitelről szóló törvény szerint nyilvántartásba vették-e – is érteni kell, úgyszintén azt is, ha a jogi személy valamely jogszabályból vagy szerződésből eredő kötelezettség vagy az ésszerű gazdálkodás szabályai szerint szükséges ráfordítás alól mentesül.
(2) E törvény nem alkalmazható a magyar állammal, külföldi állammal, az Alaptörvényben felsorolt intézményekkel, az Országgyűlés Hivatalával, a Köztársasági Elnök Hivatalával, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával, illetve jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási és önkormányzati igazgatási feladatot ellátó szervekkel, valamint nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetekkel szemben.


Az intézkedések alkalmazásának feltételei


2. § (1) Jogi személlyel szemben az e törvényben meghatározott intézkedések a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (a továbbiakban: Btk.) és – a 2013. július 1-jét megelőzően elkövetett bűncselekmények vonatkozásában – a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazhatók, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, és a bűncselekményt a jogi személy
a) vezető tisztségviselője vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja, illetve ezek megbízottja a jogi személy tevékenységi körében követte el,
b) tagja vagy alkalmazottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, és a vezető tisztségviselő, a cégvezető, illetve a felügyelőbizottság irányítási vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül az e törvényben meghatározott intézkedések alkalmazhatók akkor is, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, és a jogi személy vezető tisztségviselője vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja a bűncselekmény elkövetéséről tudott.


A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések


3. § (1) Ha a bíróság a 2. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben büntetést szab ki, megrovást vagy próbára bocsátást alkalmaz, elkobzást vagy vagyonelkobzást rendel el, a jogi személlyel szemben a következő intézkedéseket alkalmazhatja:
a) a jogi személy megszüntetése,
b) a jogi személy tevékenységének korlátozása,
c) pénzbírság.
(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések alkalmazhatók abban az esetben is, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, feltéve, hogy
a) az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ezért a nyomozó hatóság vagy az ügyészség az eljárást felfüggesztette,
b) az elkövetővel szemben tartós, súlyos betegsége, a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége, illetve ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodása miatt az eljárást felfüggesztették,
c) a nyomozó hatóság vagy az ügyészség azért szüntette meg az eljárást, mert nem a gyanúsított követte el a bűncselekményt,
d) az ügyészség azért szüntette meg az eljárást, mert a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el,
e) a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezéséről szóló megállapodás teljesítésére tekintettel a bűncselekmény elkövetőjével szemben nem indult büntetőeljárás vagy azt megszüntették,
f) az elkövetővel szemben azért szüntették meg a bűncselekmény miatt indult eljárást, mert a vád tárgyává tett jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nem volt jelentősége,
g) a bíróság a felmentő ítéletében megállapította, hogy a bűncselekményt nem a vádlott követte el, vagy nem volt bizonyítható, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el,
h) az elkövető halál, kegyelem, kóros elmeállapot, tevékeny megbánás, a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében előírt magatartás tanúsítása vagy a feltételes ügyészi felfüggesztés tartamának eredményes letelte miatt, vagy a Btk. 25. § e) pontja alapján nem büntethető.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott intézkedés kizárólag önállóan alkalmazható, a b) és c) pontjában meghatározott intézkedések önállóan és egymás mellett alkalmazhatók.


A jogi személy megszüntetése


4. § (1) A bíróság a jogi személyt megszünteti, ha jogszerű gazdasági tevékenységet nem folytat, és
a) a jogi személyt bűncselekmény elkövetésének leplezése céljából hozták létre, vagy
b) a jogi személy tényleges tevékenysége bűncselekmény elkövetésének leplezését szolgálja.
(2) A bíróság a jogi személyt megszüntetheti az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott estekben akkor is, ha jogszerű gazdasági tevékenységet folytat.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben nem lehet megszüntetni a jogi személyt, ha ennek következtében állami vagy önkormányzati feladat ellátása veszélybe kerülne, vagy a jogi személy
a) országos közüzemi szolgáltató,
b) nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűnek minősül,
c) honvédelmi vagy más különleges feladatot valósít meg, illetve célt szolgál.


A jogi személy tevékenységének korlátozása


5. § (1) A bíróság a jogi személy tevékenységét a (2) bekezdésben meghatározott körben egy évtől három évig terjedő időtartamra korlátozhatja; a tartamot években kell meghatározni. A korlátozás kiterjedhet a (2) bekezdésben felsorolt valamennyi tevékenység vagy egyes tevékenységek gyakorlására.
(2) Az eltiltás ideje alatt a jogi személy
a) nem végezhet nyilvános felhívás alapján betétgyűjtést,
b) nem vehet részt közbeszerzési eljárásban,
c) nem köthető vele koncessziós szerződés,
d) nem minősíthető közhasznú szervezetté,
e) nem részesülhet központi vagy helyi önkormányzati költségvetés, elkülönített állami pénzalapok, külföldi állam, az Európai Közösségek vagy más nemzetközi szervezet által céljelleggel nyújtott támogatásban,
f) Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CXXXI. törvény 19. § c) pontja. Hatálytalan 2011.01.01.
g) nem folytathat egyéb olyan tevékenységet, amelynek gyakorlásától a bíróság eltiltotta.
(3) A jogi személy tevékenységének korlátozása esetén a bíróság határozatának jogerőre emelkedésekor a bíróság rendelkezésétől függően
a) beállnak a jogi személlyel a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés azonnali hatályú felmondásának jogkövetkezményei,
b) beállnak a jogi személlyel kötött koncessziós szerződés azonnali hatályú felmondásának jogkövetkezményei,
c) a közhasznú szervezetté minősítési eljárást megszüntetettnek, továbbá a jogi személyt a közhasznúsági nyilvántartásból töröltnek kell tekinteni,
d) a (2) bekezdés e) pontja szerinti támogatás odaítélésére irányuló eljárást megszüntetettnek kell tekinteni, továbbá a bűncselekménnyel összefüggésben odaítélt támogatást vissza kell fizetni.

 

A pénzbírság


6. § (1) A jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság legnagyobb mértéke a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értékének a háromszorosa, de legalább ötszázezer forint.
(2) A vagyoni előny értékét a bíróság becsléssel állapíthatja meg, ha az elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értéke nem, vagy csak aránytalanul nagy ráfordítással állapítható meg.
(3) Ha a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt előny nem vagyoni jellegű, a bíróság a jogi személy vagyoni helyzetére tekintettel állapítja meg a pénzbírságot, amelynek legkisebb mértéke ötszázezer forint.
> (4) A pénzbírságot – meg nem fizetése esetén – az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény szabályai szerint kell behajtani.


II. Fejezet
BÜNTETŐELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK


Általános rendelkezések


7. § (1) Ha a jogi személlyel szemben a büntetőeljárás során intézkedés alkalmazásának lehet helye, az intézkedés alkalmazásáról – ha e törvény másként nem rendelkezik – a terhelt ellen indított büntetőeljárásban kell határozni.
(2) Ha a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni.
(3) Hatályon kívül helyezte a 2012. évi CCXXIII. törvény 193. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2013.07.01.


A bíróság hatásköre és illetékessége


8. § Ha az ügyészség a vádiratban a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza, az a bíróság jár el, amelyik a terhelt bűncselekményének elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.


A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd


9. § (1) Ha a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, a jogi személy érdekében meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd vagy meghatalmazás alapján kamarai jogtanácsos (a továbbiakban együtt: jogi személy érdekében eljáró ügyvéd) jár el.
(2) Ha a jogi személy nem hatalmaz meg jogi személy érdekében eljáró ügyvédet, akkor a bíróság, az ügyészség, vagy a nyomozó hatóság rendel ki jogi személy érdekében eljáró ügyvédet. Ebben az esetben a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd kijelölése az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes területi ügyvédi kamara feladata.
(3) A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd részére meghatalmazást – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a jogi személy törvényes képviselője adhat.
(4) A terhelt, a terhelt hozzátartozója, illetve védője a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd részére meghatalmazást nem adhat. A terhelt védője nem lehet a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd.
(5) A jogi személy érdekében eljáró ügyvédre – a (6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – a védőre vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.
(6) A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd
a) a vádemelés előtt jelen lehet
aa) az általa, illetve a jogi személy törvényes képviselője által indítványozott tanú kihallgatásán, és az ilyen tanú részvételével tartott bizonyítási cselekményen, valamint a szakértő meghallgatásán, a szemlén, a helyszíni kihallgatáson, a bizonyítási kísérleten, a felismerésre bemutatáson, és szembesítésen, ha az a jogi személy üggyel összefüggő kapcsolatának a tisztázására irányul,
ab) a kutatáson, ha azt a jogi személy használatában lévő területen foganatosítják,
b) az eljárás jogi személyt érintő ügyiratait megismerheti,
c) a jogi személyt érintő körben bizonyítékot terjeszthet elő, indítványokat és észrevételeket tehet, és a bírósági eljárásban felszólalhat.
(7) A jogi személy törvényes képviselője a tárgyaláson jelen lehet, valamint gyakorolhatja a (6) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott jogokat.
(8) A jogi személy törvényes képviselője személyesen vagy – ha törvény személyes eljárási kötelezettséget nem ír elő – meghatalmazott képviselője útján is eljárhat.
10. § Hatályon kívül helyezte a 2017. évi CXCVII. törvény 168. § a) pontja. Hatálytalan 2018.07.01.


A zár alá vétel


11. § (1) Ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának szükségessége merül fel, a jogi személlyel szemben zár alá vételt akkor lehet elrendelni, ha megalapozottan lehet tartani attól, hogy a jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság végrehajtását meghiúsítják. A vádemelés előtt a bíróság jogosult a jogi személlyel szembeni zár alá vétel elrendelésére.
(2) A jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság végrehajtásához szükséges zár alá vételt el kell rendelni, ha a bíróság vagy az ügyészség engedélyezi, hogy a jogi személlyel szemben a felszámolási eljárást folytassák.
(3) A zár alá vételt elrendelő határozatban meg kell jelölni, hogy a zár alá vétel mekkora összeg biztosítására szolgál.
(4) A (2) bekezdés alapján történő zár alá vételt a bíróság a felszámolási eljárás engedélyezéséről szóló határozatban is elrendelheti. Az ügyészség a határozat meghozatala előtt indítványozza a zár alá vételnek a (2) bekezdés alapján történő elrendelését, ha a felszámolási eljárás folytatásához az engedélyt megadja.
> (5) Ha a felszámoló kérelmére a büntetőügyben eljáró bíróság vagy a vádirat benyújtása előtt az ügyészség a zár alá vétel tárgyának értékesítését engedélyezi, az erről szóló határozatban a zár alá vételt arra az összegre korlátozza, ami a jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság végrehajtását fedezni fogja. A zár alá vétel tárgya helyébe a bíróság, illetve az ügyészség által meghatározott összeg lép. A határozatot meg kell küldeni a zár alá vételt foganatosító állami adó- és vámhatóságnak és a felszámolónak.


A nyomozás


12. § (1) Ha a feljelentés alapján vagy a nyomozás során adat merül fel arra, hogy a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a nyomozást kiterjeszti az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény és a jogi személy kapcsolatának felderítésére. Ha a nyomozás kiterjesztéséről a nyomozó hatóság döntött, erről három munkanapon belül tájékoztatja az ügyészséget.
(2) Ha a nyomozó hatóság az eljárása során megállapítja, hogy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény vonatkozásában fennállnak a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések 2. § szerinti feltételei – az ügyészség egyidejű tájékoztatása mellett – nyolc napon belül értesíti a jogi személyt. Az értesítésben arra is fel kell hívni a jogi személy figyelmét, hogy ha nem hatalmaz meg jogi személy érdekében eljáró ügyvédet, akkor az ügyészség, vagy a nyomozó hatóság rendel ki jogi személy érdekében eljáró ügyvédet.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott értesítést követően a döntést hozó nyomozó hatóság vagy ügyészség nyolc napon belül értesíti a jogi személyt és a jogi személy érdekében eljáró ügyvédet
a) arról, ha azt állapítja meg, hogy a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések 2. § szerinti feltételei már nem állnak fenn,
b) az eljárás felfüggesztéséről, megszüntetéséről, folytatásáról, illetve ha az eljárás megszüntetése, vagy felfüggesztése mellett, a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, illetve
c) a jogi személlyel szemben alkalmazott zár alá vétel elrendeléséről és annak feloldásáról.
(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott eseményekről értesíteni kell a jogi személyt nyilvántartó bíróságot, valamint a jogi személy felett törvényességi, illetve szakmai felügyeletet gyakorló szervet is, amennyiben ez nem azonos a jogi személyt nyilvántartó bírósággal.
12/A. § A 12/A. §-t és az azt megelőző alcímet hatályon kívül helyezte a 2012. évi CCXXIII. törvény 193. § (2) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 2013.07.01.


A vádemelés


13. § (1) Ha a nyomozás adatai alapján a jogi személlyel szemben e törvény szerint intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyészség a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását – ha e törvény másként nem rendelkezik – a vádiratban indítványozza.
(2) A vádiratnak tartalmaznia kell
a) a jogi személynek a bírósági nyilvántartásban történő azonosítására alkalmas adatait,
b) a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd, valamint a törvényes képviselő adatait,
c) a vád tárgyát képező bűncselekmény és a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazhatóságát alátámasztó körülmények pontos leírását, valamint
d) indítványt arra, hogy a bíróság a jogi személlyel szemben – e törvény szerinti – intézkedést alkalmazzon.
(3) Ha az ügyészség a vádiratban a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza, erről értesíti a jogi személyt, a jogi személy érdekében eljáró ügyvédet, a jogi személyt nyilvántartó bíróságot, valamint a jogi személy felett törvényességi, illetve szakmai felügyeletet gyakorló szervet is, amennyiben ez nem azonos a jogi személyt nyilvántartó bírósággal.


A pótmagánvádló fellépésének kizárása


14. § Az ügyészségnek az e törvényben meghatározott jogait a pótmagánvádló nem gyakorolhatja.


A bírósági eljárás általános szabályai


15. § (1) Az ítélet és az ügydöntő végzés
a) rendelkező része
aa) a jogi személynek a bírósági nyilvántartásban történő azonosítására alkalmas adatait,
ab) a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést, az erre irányuló indítvány elutasítását, az intézkedés alkalmazásának mellőzését, vagy – ha e törvény másként nem rendelkezik – az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének megszüntetését,
b) indokolása az eljárás tárgyát képező bűncselekmény és a jogi személy kapcsolatának bíróság által megállapított, a döntés alapjául szolgáló tényét és körülményeit
is tartalmazza.
(2) A bíróság az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül értesíti a jogi személyt nyilvántartó bíróságot, valamint a jogi személy felett törvényességi, illetve szakmai felügyeletet gyakorló szervet is, amennyiben ez nem azonos a jogi személyt nyilvántartó bírósággal az eljárás befejezéséről, valamint a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésről.


Az eljárás megszüntetése


16. § (1) A bíróság az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszünteti, ha
a) az ügyészség a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló indítványát visszavonta, vagy
b) a jogi személy a vádemelés vagy az ügyészség jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló indítványának előterjesztése után megszűnt.
(2) A bíróság az (1) bekezdés szerint jár el akkor is, ha azt a vádlottat, akire tekintettel az ügyészség a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, felmenti, vagy vele szemben az eljárást megszünteti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának a 3. § (2) bekezdés f), g) vagy h) pontjában meghatározott okból helye van.


Az eljárás felfüggesztése


16/A. § Ha a bíróság az eljárást a 3. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból függesztette fel, az ügyészség indítványára a 3. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja a jogi személlyel szemben.


Az előkészítő ülés


16/B. § (1) Ha az ügyészség a vádiratban a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza, az előkészítő ülésen a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd jelenléte kötelező.
(2) Az előkészítő ülésre szóló idézésben, illetve értesítésben a bíróság arra is figyelmezteti a jogi személy érdekében eljáró ügyvédet és a törvényes képviselőt, hogy az előkészítő ülésen kifejthetik az álláspontjukat a jogi személyt érintő ügyészségi indítvánnyal kapcsolatban, előadhatják a jogi személyt érintő tényeket és ezek bizonyítékait, illetve bizonyítás lefolytatását és bizonyíték kirekesztését indítványozhatják. A jogi személy törvényes képviselője részére szóló figyelmeztetésnek ki kell terjednie továbbá a Be. 500. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakra.
(3) A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő a védőt követően a vádlotthoz és a polgári jogi igény tekintetében a magánfélhez kérdést intézhetnek.
(4) Az ügy előkészítő ülésen történő befejezésének önmagában nem akadálya, ha az ügyészség a vádiratban a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta.
(5) Ha az eljárás jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló része nem intézhető el, akkor a bíróság a vádról – a 2. §-ban meghatározott bűncselekményt érintően elfogadott bűnösséget beismerő nyilatkozat vonatkozásában a Be. 521. §-ának korlátai között – egységesen, tárgyalás alapján határoz.


Az elsőfokú bírósági tárgyalás


17. § (1) A bizonyítási eljárás során a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd, valamint a törvényes képviselő a védőt követően terjeszthet elő indítványokat és észrevételeket, és a kihallgatottakhoz a védőt követően jogosult kérdéseket feltenni.
(2) Ha az ügyész a tárgyalás eredményéhez képest úgy látja, hogy a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés feltételei fennállnak, a vádirati tényállást módosítja és a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza. A bíróság az ügyészi indítványra figyelemmel a tárgyalást elnapolja, és a jogi személyt a tárgyalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével értesíti. Az értesítésnek a 12. § (2) bekezdése szerinti felhívást is tartalmaznia kell.
(3) A (2) bekezdés alapján elnapolt tárgyaláson nem kell ismertetni a tárgyalás korábbi anyagának lényegét, ha azon csak a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedésre irányuló ügyészi indítványra vesznek fel bizonyítást.
(4) A Be. 520. § (1)-(7) bekezdésének rendelkezéseit a jogi személy törvényes képviselőjének indítványára is megfelelően alkalmazni kell az első olyan tárgyalási határnapot követően, amelyen jelen volt, vagy jelen lehetett.
(5) Az ügyész a perbeszédben indokolt indítványt terjeszt elő arra, hogy a bíróság a jogi személlyel szemben milyen intézkedést alkalmazzon, de az intézkedés meghatározott mértékére nem tehet indítványt.
(6) A védő perbeszéde után a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd felszólalhat, és a jogi személyt érintő körben indítványokat és észrevételeket tehet.
(7) A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd, valamint a törvényes képviselő a jogorvoslati nyilatkozatot a védő jogorvoslati nyilatkozata után teheti meg.


Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata


18. § (1) Ha az ügyészség a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza, a bíróság ítéletében
a) a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaz,
b) az indítványt elutasítja, vagy
c) az intézkedés alkalmazását mellőzi, ha az a jogi személyre nézve méltánytalan hátrányt jelentene.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazható a 4. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben.


A bűnügyi költség viselése


19. § (1) A bíróság a jogi személyt – ha vele szemben intézkedést alkalmazott – a felmerült bűnügyi költség azon részének viselésére kötelezi, amely annak folytán merült fel, hogy az eljárás során a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés szükségességét kellett vizsgálni.
(2) A jogi személyt nem lehet kötelezni annak a bűnügyi költségnek a viselésére, amely szükségtelenül merült fel, vagy amelynek viselésére törvény alapján mást kell kötelezni.
(3) Az államot az (1) bekezdés alapján megillető bűnügyi költség megfizetésére halasztás, illetve részletfizetés nem engedélyezhető.
(4) Ha a bíróság a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló indítványt elutasítja, az intézkedés alkalmazását mellőzi, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszünteti, az állam viseli a bűnügyi költséget.
(5) Ha a bíróság azért szüntette meg az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét, mert az ügyészség a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló indítványát visszavonta, az állam az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől számított egy hónapon belül – jogszabályban meghatározott mértékben – megtéríti a jogi személy költségét, továbbá meghatalmazással a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd díját és költségét.


A másodfokú bírósági eljárás


20. § (1) Az elsőfokú bíróság ítéletének jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen fellebbezésre az ügyészség, valamint a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő jogosult, ez utóbbiak csak a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedéssel kapcsolatos ítéleti rendelkezés vagy az ítélet indokolása ellen. A jogi személy terhére az ügyészség fellebbezhet.
(2) Ha a fellebbezés kizárólag az ítéletnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezése ellen irányul, a másodfokú bíróság az ítéletnek csak ezt a részét bírálja felül.
(3) A másodfokú bíróság a (2) bekezdésben meghatározott esetben is felülbírálja a fellebbezéssel nem érintett 2. §-ban meghatározott bűncselekmény és annak vádlottja vonatkozásában a Be. 590. § (5) bekezdésében foglaltakat.
(4) Ha a fellebbezés a 2. §-ban meghatározott bűncselekmény vádlottját érinti, a másodfokú bíróság hivatalból dönt az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezéséről is.
(5) Nem bírálható felül az ítéletnek a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló indítványt elutasító, az intézkedés alkalmazását mellőző, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének megszüntetésére vonatkozó rendelkezése, amely ellen nem fellebbeztek.
(6) Ha az elsőfokú bíróság ítélete a jogi személyt érintően részben megalapozatlan, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságtól eltérő tényállást állapíthat meg, feltéve, hogy a felvett bizonyítás alapján a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazására irányuló indítvány elutasításának, alkalmazott intézkedés mellőzésének, az eljárás jogi személlyel kapcsolatos része megszüntetésének, vagy intézkedés alkalmazásának van helye.
(7) A másodfokú bíróság csak azokkal a tényekkel kapcsolatban értékelheti az elsőfokú bíróságtól eltérően a bizonyítékokat, amelyekre bizonyítást vett fel, kivéve, ha az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, vagy ténybeli következtetés alapján a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazására irányuló indítványt elutasítja, az intézkedés alkalmazását mellőzi, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszünteti.
(8) A másodfokú bíróság mellőzi a bizonyítás felvételét olyan tényre nézve, amely a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazására irányuló indítvány elutasítását, alkalmazott intézkedés mellőzését, az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének megszüntetését, vagy intézkedés alkalmazását nem befolyásolta.
(9) A másodfokú bírósági eljárásban a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazni, illetve az alkalmazott intézkedést súlyosítani, vagy az elsőfokú eljárás során alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést alkalmazni csak akkor lehet, ha az ügyészség a jogi személy terhére fellebbezést jelentett be. A jogi személy terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, ami a jogi személlyel szemben intézkedés vagy súlyosabb intézkedés alkalmazására irányul.


A másodfokú bíróság határozatai


21. § (1) Az első fokú bíróság ítéletének a jogi személyre vonatkozó rendelkezése megváltoztatása esetén a másodfokú bíróság a jogi személlyel szemben – ha ilyen rendelkezés nem volt – intézkedést, illetve több vagy más intézkedést is alkalmazhat, továbbá az intézkedés alkalmazását mellőzheti.
(2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét nem ügydöntő végzéssel megszünteti, ha az elsőfokú bíróság a jogi személlyel szemben ügyészi indítvány hiányában alkalmazott intézkedést.
(3) Ha a másodfokú bíróság azt a vádlottat, akire tekintettel az első fokú bíróság a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazott, felmenti, vagy az első fokú bíróság ítéletének reá vonatkozó részét hatályon kívül helyezi, és vele szemben az eljárást megszünteti, illetve az első fokú bíróságot új eljárásra utasítja, a másodfokú bíróság az ítéletnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezését is hatályon kívül helyezi, és szükség esetén az első fokú bíróságot új eljárásra utasítja.
(4) A (3) bekezdés esetén az ítéletnek a jogi személyre vonatkozó rendelkezése nem helyezhető hatályon kívül, ha a felmentésre, illetve az eljárás megszüntetésére a 3. § (2) bekezdés f)-h) pontjában meghatározott okból került sor. Ebben az esetben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének jogi személyre vonatkozó rendelkezését hatályában tartja vagy megváltoztatja.
(5) Hatályon kívül helyezte a 2017. évi CXCVII. törvény 168. § b) pontja. Hatálytalan 2018.07.01.


A harmadfokú bírósági eljárás


21/A. § (1) Ha a másodfokú bíróság ítélete ellen a Be. 615. §-a szerint fellebbeztek, a harmadfokú bíróság a megtámadott másodfokú ítéletnek a jogi személyre vonatkozó rendelkezését hivatalból felülbírálja, ha a 2. §-ban meghatározott bűncselekményre vonatkozó rendelkezést is felülbírálja.
(2) A másodfokú bíróság ítéletének kizárólag a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen akkor van helye fellebbezésnek a harmadfokú bírósághoz, ha a másodfokú bíróság
a) olyan jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést, akivel szemben az elsőfokú bíróság az ügyészség intézkedés alkalmazására irányuló indítványát elutasította, az intézkedés alkalmazását mellőzte, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszüntette,
b) olyan jogi személlyel szemben utasította el az ügyészség intézkedés alkalmazására irányuló indítványát, mellőzte az intézkedés alkalmazását, vagy szüntette meg az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét, amellyel szemben az elsőfokú bíróság intézkedést alkalmazott,
c) olyan jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést, akivel szemben az elsőfokú bíróság ítélete nem tartalmazott rendelkezést.


A harmadfokú bíróság határozatai


21/B. § (1) Ha a másodfokú bíróság az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezését megváltoztatja, a harmadfokú bíróság a jogi személlyel szemben – ha ilyen rendelkezés nem volt – intézkedést, illetve több vagy más intézkedést is alkalmazhat, továbbá az intézkedés alkalmazását mellőzheti.
(2) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét nem ügydöntő végzéssel megszünteti a 21. § (2) bekezdésében meghatározott esetben.
(3) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság, és szükség szerint az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot vagy az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a Be. 619. § (3) bekezdése alapján nem küszöbölhető ki a részleges megalapozatlanság és az az ítéletnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezését lényegesen befolyásolta.


A megismételt eljárás


22. § (1) Ha a jogi személy terhére nem jelentettek be fellebbezést, a megismételt eljárásban nem lehet a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazni, ha erre a hatályon kívül helyezett ítéletben sem került sor, illetve nem lehet a hatályon kívül helyezett ítéletben alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést, vagy az alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést is alkalmazni.
(1a) Ha az Alkotmánybíróság az ítéletet megsemmisíti, a megismételt eljárásban nem lehet a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazni, ha erre a hatályon kívül helyezett ítéletben sem került sor, illetve nem lehet a hatályon kívül helyezett ítéletben alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést, vagy az alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést is alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha
a) az első fokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére a 21. § (2) bekezdésében meghatározott okok miatt került sor,
b) a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére a 21/B. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott okok miatt került sor,
c) a megismételt eljárásban felmerült új bizonyíték alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán a jogi személlyel szemben intézkedést, súlyosabb intézkedést, vagy az alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést is kell alkalmazni, feltéve, hogy az ügyészség ezt indítványozza,
d) az ügyészség vádkiterjesztése folytán a vádlott bűnösségét más bűncselekményben is meg kell állapítani, és a jogi személlyel szemben ezért kell intézkedést alkalmazni,
e) az első fokú, illetve a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére a felülvizsgálati eljárásban a terhelt terhére bejelentett felülvizsgálati indítvány folytán került sor, és a jogi személlyel szemben ezért kell intézkedést alkalmazni.


A perújítás


23. § (1) Perújításnak az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen a Be. 637. § (1) bekezdés d), e) és g) pontjában meghatározott eseteken kívül akkor van helye, ha
a) az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy
aa) a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést mellőzni kell, lényegesen enyhébb intézkedést kell alkalmazni, az ügyészség intézkedés alkalmazására irányuló indítványát el kell utasítani, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét meg kell szüntetni, vagy
ab) a jogi személlyel szemben intézkedést, más intézkedést is vagy lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni,
b) a jogi személlyel szemben ugyanazon terhelt cselekményével összefüggésben több ítélet alkalmazott intézkedést,
c) a jogi személy az ügydöntő határozatban nem a bírósági nyilvántartásban szereplő valódi adatokkal szerepel és ez a határozat kijavításával nem orvosolható.
(2) Ha a perújítást azon vádlott vonatkozásában rendelték el, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a perújítás elrendelése az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is kihat. Ha a bíróság megállapítja, hogy a perújítás alapos, és új ítéletet hoz, a 3. § rendelkezései az új ítélet kapcsán is alkalmazandók.
(3) Az ítéletnek kizárólag a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen perújítási indítványt az ügyészség, a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő terjeszthet elő.


A felülvizsgálat


24. § (1) Felülvizsgálatnak az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen a Be. 649. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott eseten kívül akkor van helye, ha a jogi személlyel szemben az intézkedés alkalmazására, annak mellőzésére, az intézkedés alkalmazására irányuló indítvány elutasítására vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének megszüntetésére a büntető anyagi jog, vagy e törvény szabályainak megsértése miatt került sor.
(2) Ha a felülvizsgálatnak azon vádlott vonatkozásában van helye, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a felülvizsgálat kiterjed az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is. A 3. § rendelkezései a felülvizsgálati eljárás során, illetve a megismételt eljárás során hozott határozat kapcsán is alkalmazandók.
(3) Az ítéletnek kizárólag a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen felülvizsgálati indítvány benyújtására az ügyészség – a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazása érdekében hat hónapon belül – valamint a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő jogosult.
(4) A Kúria a megtámadott határozat jogi személyre vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezi, és a korábban eljárt bíróságot új eljárásra utasítja, ha
a) az elsőfokú, vagy másodfokú bíróság ügydöntő határozatát az (1) bekezdésben meghatározott módon hozta,
b) a harmadfokú bíróság az ügydöntő határozatát az (1) bekezdésben meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta,
c) a (2) bekezdés alapján azon vádlott esetében, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, hatályon kívül helyező rendelkezést hozott.
(5) A Kúria maga is hozhat a törvénynek megfelelő határozatot, ha a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedés mellőzésének, az intézkedés alkalmazására irányuló indítvány elutasításának vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos része megszüntetésének van helye.
(6) A (4) bekezdés c) pontja esetén az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezését nem kell hatályon kívül helyezni, ha az (5) bekezdés vagy a Be. 662. § (2) bekezdése alapján a Kúria maga hoz a törvénynek megfelelő határozatot.
(7) Nincs helye felülvizsgálatnak a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt a harmadfokú bíróság jogerős ügydöntő határozatának a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen.


Jogorvoslat a törvényesség érdekében, a jogegységi eljárás


25. § (1) Ha a legfőbb ügyész azon vádlott vonatkozásában jelent be a törvényesség érdekében jogorvoslatot, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a jogorvoslati eljárás kiterjed az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is. A 3. § rendelkezései azonban a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozat kapcsán is alkalmazandók.
(2) A Kúria a törvénysértés megállapítása esetén a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést mellőzheti, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszüntetheti, illetve ilyen határozat meghozatala érdekében a sérelmezett határozatot hatályon kívül helyezheti, és szükség esetén az eljárt bíróságot új eljárásra utasíthatja.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a Kúria határozata csak a törvénysértést állapíthatja meg.
(4) Ha az elvi kérdésben adott iránymutatásból következően a jogegységi határozattal érintett jogerős bírósági határozatnak a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedése törvénysértő, a jogegységi tanács a törvénysértő rendelkezést hatályon kívül helyezi, és a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést mellőzi, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszünteti.


A bíróság elé állítás


25/A. § Az ügyész a terheltet nem állíthatja bíróság elé, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján adat merült fel arra, hogy a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye.
25/B. § Hatályon kívül helyezte a 2017. évi CXCVII. törvény 168. § c) pontja. Hatálytalan 2018.07.01.


Eljárás egyezség esetén


25/C. § (1) A Be. LXV. Fejezete szerinti egyezség megkötésének önmagában nem akadálya, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján adat merült fel arra, hogy a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, de a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés nem képezheti az egyezség tárgyát.
(2) Ha a Be. XCIX. Fejezete szerint folytatott bírósági eljárásban a vádirat előterjesztése után a bíróság azon vádlott vonatkozásában tagadja meg az egyezség jóváhagyását, akire tekintettel az ügyészség a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására tett indítványt, akkor a bíróság rendelkezése kiterjed az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részére is.
(3) Ha a bíróság – azon vádlott vonatkozásában, akire tekintettel az ügyészség a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására tett indítványt – jóváhagyja az egyezséget, akkor az ügy előkészítő ülésen történő befejezésének önmagában nem akadálya, hogy az ügyészség a vádiratban a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta.
(4) Ha az eljárás jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló része az előkészítő ülésen nem intézhető el, a bíróság a vádról – a 2. §-ban meghatározott bűncselekményt érintően jóváhagyott egyezség vonatkozásában a Be. 736. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott korlátok között – egységesen, tárgyalás alapján határoz.


A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás


25/D. § (1) Ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján adat merült fel arra, hogy a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyészség a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban is indítványozhatja az intézkedés alkalmazását, feltéve, hogy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének megítélése is egyszerű.
(2) A bíróság a büntetővégzésben a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedésekről is rendelkezhet.
(3) A büntetővégzés rendelkező része a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő felé is megfelelően tartalmazza a Be. 742. és 744. §-ában foglaltakra való figyelmeztetést.
(4) A büntetővégzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő is kérheti tárgyalás tartását, a jogi személyre vonatkozó rendelkezés vagy e rendelkezés indokolása miatt.
(5) Az előkészítő ülésre és a tárgyalásra a Be. C. Fejezetének rendelkezéseit a (6)-(8) bekezdésben meghatározott eltéréssel kell megfelelően alkalmazni.
(6) Ha a tárgyalás tartása iránti indítvány kizárólag a büntetővégzésnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezését sérelmezte, a bíróság csak ebben a kérdésben határoz.
(7) A bíróság a jogi személy terhére szóló indítvány hiányában akkor alkalmazhat hátrányosabb intézkedést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben súlyosabb intézkedést kell alkalmazni.
(8) A tárgyaláson hozott ügydöntő határozat ellen a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő is fellebbezhet, a jogi személyre vonatkozó rendelkezés vagy e rendelkezés indokolása miatt.


A bíróság feladatai a határozatok végrehajtása során


26. § (1) A jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedés végrehajtása iránt a bíróság a megszűntnek nyilvánítás és a tevékenység korlátozása esetén a jogi személyről nyilvántartást vezető bíróságot keresi meg.
> (2) A jogi személy megszüntetése esetén a nyilvántartást vezető bíróság az egyes jogi személyekre vonatkozó külön törvényeknek a megszűntnek nyilvánítás, illetve a feloszlatás esetén irányadó szabályai szerint jár el, azzal az eltéréssel, hogy ha a bíróság a büntetőeljárás során a jogi személy vagyonát érintően vagyonelkobzást alkalmazott, annak végrehajtása megelőzi a jogi személy vagyonának felosztását és így a végelszámolási, illetve felszámolási eljárás megindítását, illetve folytatását.
(3) A jogi személy vagyonát érintően végrehajtott vagyonelkobzás esetén is irányadó a Polgári Törvénykönyvnek az állam határozattal, kártalanítás nélküli tulajdonszerzésére vonatkozó felelősségi szabálya.
(4) Hatályon kívül helyezte a 2017. évi CXCVII. törvény 168. § d) pontja. Hatálytalan 2018.07.01.
> (5) Hatályon kívül helyezte a 2019. évi LXXXI. törvény 20. § b) pontja. Hatálytalan 2020.01.01.
> (6) Ha a 11. § (5) bekezdése alapján került sor a zár alá vételre és a zár alá vétel tárgya helyébe meghatározott összeg lépett, az eljárás megszüntetésekor vagy az ügydöntő határozatban rendelkezni kell az állami adó- és vámhatóságnál a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlán a pénzbírság behajtását követően fennmaradó összegnek - a jogi személy ellen elrendelt felszámolási eljárásban kirendelt felszámoló értesítésével - a jogi személy számlájára történő átutalásáról.


Eljárás a büntetőeljárás felfüggesztése, megszüntetése esetén


26/A. § (1) Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a 3. § (2) bekezdésében foglalt valamely ok miatt függeszti fel vagy szünteti meg az eljárást, de a nyomozás során adat merült fel arra vonatkozóan, hogy a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyészség indítványára az intézkedés alkalmazásáról az a bíróság határoz, amely az elkövetett bűncselekmény elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. Ha ez nem állapítható meg, az intézkedés alkalmazásáról az a bíróság határoz, amelynek illetékességi területén a jogi személy székhelye található.
(2) Ha a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az eljárást a 2. §-ban meghatározott személlyel szemben folytatott eljárás megszüntetését vagy felfüggesztését követően – szükség szerint – az annak alapjául szolgáló bűncselekmény és a jogi személy kapcsolatának felderítése vonatkozásában kell folytatni.
(3) A döntést hozó ügyészség vagy a nyomozó hatóság legkésőbb a (2) bekezdés szerinti eljárás megszüntetésétől vagy felfüggesztésétől számított nyolc napon belül értesíti a jogi személyt arról, hogy a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye. Az értesítésben arra is fel kell hívni a jogi személy figyelmét, hogy ha nem hatalmaz meg a jogi személy érdekében eljáró ügyvédet, akkor a nyomozó hatóság vagy az ügyészség rendel ki jogi személy érdekében eljáró ügyvédet.
(4) A bíróság a jogi személlyel szemben a 3. § (1) bekezdése alapján alkalmazható intézkedésről tárgyalás mellőzésével, az ügyiratok alapján határoz. A bíróság határozata ügydöntő határozat.
(5) A határozat rendelkező része a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő felé megfelelően tartalmazza a Be. 742. és 744. §-ában foglaltakra való figyelmeztetést.
(6) A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, de az ügyészség, a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és törvényes képviselő a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti.
(7) Az előkészítő ülésre és a tárgyalásra a Be. C. Fejezetét a 25/D. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott eltéréssel kell megfelelően alkalmazni.


III. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


27. § Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 527. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
28. § Ez a törvény a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba.
29. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulási szerződés létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Unió következő jogforrásaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 1997. február 24-i együttes fellépése az emberkereskedelem és a gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni küzdelemről [II. cím A pont c) bekezdés],
b) a Tanács 1998. december 21-i együttes fellépése a bűnszervezetben való részvétel bűncselekménnyé nyilvánításáról (3. cikk),
c) a Tanács 1998. december 22-i együttes fellépése a magánszektorban tapasztalható korrupcióról (5-6.),
d) a Tanács 2000. május 29-i kerethatározata az Euro bevezetésével kapcsolatos hamisítások elleni fokozott védelemről, büntetések és más szankciók alkalmazásával (8-9. cikk),
e) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény második kiegészítő jegyzőkönyve (3-4. cikk).


Mádl Ferenc s. k.,
a Köztársaság elnöke
Dr. Áder János s. k.,
az Országgyűlés elnöke

 

 

Pótlap a
Büntető törvénykönyv
2020. január 9-es kiadásához.
A pótlap a szeptember 6-ig hatályba lépő változásokat tartalmazza, lezárva: 2020. 07. 20.


A Btk. változásai 2020. február 15. napjától

A könyvben szerepló módosítások változatlan szöveggel hatályba léptek.

A Btk. változásai  2020. március 31. napjától

A 2020. évi XII. törvény alapján a Btk. 322. §-át követően 2020. március 31. napján a következő alcím címmel és 322/A. §-sal egészül ki:

Járványügyi védekezés akadályozása

322/A. § (1) Aki
a) a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása végett elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés,
b) járvány idején az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés,
c) a fertőző állatbetegségek vagy növényi zárlati károsítók be- és kihurcolásának, valamint terjedésének megakadályozása vagy előfordulásának felszámolása végett elrendelt növény-egészségügyi vagy állatjárványügyi intézkedés
végrehajtását akadályozza, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt csoportosan követik el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz.
(4) Aki járványügyi intézkedés akadályozására irányuló előkészületet követ el, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.


A Btk. 337. §-a helyébe a 2020. évi XII. törvény alapján 2020. március 31. napján következő rendelkezés lép:
337. § (1) Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A Btk. változásai 2020. július 1. napjától

A Btk. 28. § (1a) bekezdésében a 2020. évi V. törvény alapján 2020. július 1. napjától az „emberkereskedelem” szövegrész helyébe az „emberkereskedelem és kényszermunka” szöveg lép.

A Btk. 37. § (3) bekezdés a) pont ad) alpontjában a 2020. évi V. törvény alapján 2020. július 1. napjától az „emberkereskedelem” szövegrész helyébe az „emberkereskedelem és kényszermunka” szöveg és a „192. § (2)–(6) bekezdés” szövegrész helyébe a „192. § (1)–(6) bekezdés” szöveg lép.

A Btk. 44. § (1) bekezdés j) pontjában a 2020. évi V. törvény alapján 2020. július 1. napjától az „emberkereskedelem” szövegrész helyébe az „emberkereskedelem és kényszermunka” szöveg lép.
Hatályát veszti a 2020. évi V. törvény alapján 2020. július 1. napjától a Btk. 74/A. § (2) bekezdés c) pontjában az „a kényszermunka (193. §),” szövegrész.

A Btk. 74/A. § (2) bekezdés c) pontjában a 2020. évi V. törvény alapján 2020. július 1. napjától az „emberkereskedelem” szövegrész helyébe az „emberkereskedelem és kényszermunka” szöveg lép.

A Btk. 143. § (1) bekezdés d) pontjában a 2020. évi V. törvény alapján 2020. július 1. napjától az „emberkereskedelmet követ el, vagy kényszermunkát végeztet” szövegrész helyébe az „emberkereskedelem és kényszermunkát követ el” szöveg lép.

Hatályát veszti a 2020. évi V. törvény alapján 2020. július 1. napjától a Btk. „Kényszermunka” című alcíme.

A 2020. évi V. törvény alapján 2020. július 1. napjától a Btk. „Emberkereskedelem” című alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

Emberkereskedelem és kényszermunka

192. § (1) Aki mást
a) elad, megvásárol, elcserél, ellenszolgáltatásként átad, átvesz, vagy
b) az a) pontban meghatározott cselekmény megvalósítása érdekében szállít, elszállásol, elrejt, vagy másnak megszerez,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki mást rendszeres előny szerzése céljából munkavégzésre, munka jellegű tevékenység végzésére, egyéb szolgáltatásra, vagy jogellenes cselekmény folytatására
a) megtévesztéssel, a sértett nevelésével, felügyeletével, gondozásával, gyógykezelésével kapcsolatos, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve, vagy a sértett kiszolgáltatott helyzetét kihasználva rábír, vagy
b) erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszerít,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki mást a (2) bekezdésben meghatározott cselekmény megvalósítása érdekében toboroz, átad, átvesz, elad, megvásárol, elcserél, ellenszolgáltatásként átad vagy átvesz, másnak megszerez, szállít, elszállásol, elrejt, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt szexuális cselekmény végzése vagy emberi test tiltott felhasználása érdekében követi el, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) A büntetés a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény esetén öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekmény esetén öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha azt
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) a sértett sanyargatásával,
c) hivatalos személyként, e minőséget felhasználva, vagy
d) több ember sérelmére
követik el.
(6) A büntetés a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény esetén öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekmény esetén öt évtől húsz évig vagy életfogytig terjedő szabadságvesztés, ha azt
a) tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére, vagy
b) életveszélyt vagy különösen súlyos hátrányt okozva
követik el.
(7) Aki emberkereskedelem és kényszermunkára irányuló előkészületet követ el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt egy évig, a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig, a (4) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8) Aki
a) a (2) bekezdésben meghatározott emberkereskedelem és kényszermunka sértettjének munkáját, munka jellegű tevékenységét, egyéb szolgáltatását vagy jogellenes cselekményét igénybe veszi vagy felhasználja, három évig terjedő szabadságvesztéssel,
b) az a) pontban meghatározott bűncselekményt szexuális cselekmény igénybevételével vagy emberi test tiltott felhasználása érdekében követi el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.

A Btk. 200. § (2) bekezdésében a 2020. évi V. törvény alapján 2020. július 1. napjától az „az (1) bekezdés szerint büntetendő az is” szövegrész helyébe az „egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” szöveg lép.

A Btk. 200. § (3) bekezdésében a 2020. évi V. törvény alapján 2020. július 1. napjától az „egy évtől öt évig” szövegrész helyébe a „két évtől nyolc évig” szöveg lép.

A Btk. 200. §-a a 2020. évi V. törvény alapján 2020. július 1. napjától a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
(3a) Ha az (1)–(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különös visszaesőként követik el, a büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig,
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig,
c) a (3) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tíz évig
terjedő szabadságvesztés.

A Btk. 200. § (5) bekezdése helyébe a 2020. évi V. törvény alapján 2020. július 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a (4) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kerítés a c) pont szerint is minősül,
b) a (4) bekezdés valamelyik pontjában meghatározott kerítést különös visszaesőként követik el.

Hatályát veszti a 2020. évi V. törvény alapján 2020. július 1. napjától a Btk. 201. § (1) bekezdés c) pontja.

A Btk. 201. § (2) bekezdése helyébe a 2020. évi V. törvény alapján 2020. július 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójával összefüggésben követi el, vagy tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójához segítséget nyújt, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A Btk. 201. §-a a 2020. évi V. törvény alapján 2020. július 1. napjától a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
(4) Ha a prostitúció elősegítését különös visszaesőként követik el, a büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig,
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tíz évig,
c) a (3) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztés.

A Btk. 203. § (1) bekezdésében a 2020. évi V. törvény alapján 2020. július 1. napjától a „három évig terjedő” szövegrész helyébe a „két évtől nyolc évig terjedő” szöveg lép.

A Btk. 203. § (2) bekezdése helyébe a 2020. évi V. törvény alapján 2020. július 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(2) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel való szexuális cselekményért ellenszolgáltatást nyújt, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A Btk. 203. § (3) bekezdésében a 2020. évi V. törvény alapján 2020. július 1. napjától az „egy évtől öt évig” szövegrész helyébe a „két évtől nyolc évig” szöveg lép.

A Btk. 203. §-a a 2020. évi V. törvény alapján 2020. július 1. napjától a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a gyermekprostitúció kihasználását különös visszaesőként követik el.

A Btk. XIX. fejezete a 2020. évi V. törvény alapján 2020. július 1. napjától a következő alcímmel egészül ki:

Értelmező rendelkezés

207/A. § A 200. § (3a) bekezdése, a 200. § (5) bekezdés b) pontja, a 201. § (4) bekezdése és a 203. § (5) bekezdése alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény az emberkereskedelem és kényszermunka, a kerítés, a prostitúció elősegítése és a gyermekprostitúció kihasználása.

A Btk. 282. § (3) bekezdés b) pontjában a 2020. évi V. törvény alapján 2020. július 1. napjától az „emberkereskedelemmel” szövegrész helyébe az „emberkereskedelem és kényszermunkával” szöveg lép.

Hatályát veszti a 2020. évi V. törvény alapján 2020. július 1. napjától a Btk. 356. § (2) bekezdés b) pontja.

Hatályát veszti a 2020. évi V. törvény alapján 2020. július 1. napjától a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pont d) alpontjában az „a kényszermunka (193. §),” szövegrész,

A Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pont d) alpontjában a 2020. évi V. törvény alapján 2020. július 1. napjától az „emberkereskedelem” szövegrész helyébe az „emberkereskedelem és kényszermunka” szöveg lép.

A Btk. változásai 2020. július 16. napjától

A Btk. 459. § (1) bekezdés 12. pontja a 2020. évi LXXIV. törvény alapján a következő p) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában közfeladatot ellátó személy:)
p) az iskolaőr a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében.

A Btk. változásai 2020. szeptember 6. napjától

A Btk. 16. §-a (A gyermekkor) helyébe a következő rendelkezés lép:
16. § Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve
a) az emberölés [160. § (1)-(2) bekezdés],
b) az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §),
c) a testi sértés [164. § (8) bekezdés],
d) a hivatalos személy elleni erőszak [310. § (1)-(3) bekezdés],
e) a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak [311. §, ha a 310. § (1)-(3) bekezdése szerint minősül],
f) a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak [312. §, ha a 310. § (1)-(3) bekezdése szerint minősül],
g) a terrorcselekmény [314. § (1)-(2) bekezdés],
h) a rablás [365. § (1)-(4) bekezdés], és
i) a kifosztás [366. § (2)-(3) bekezdés]
elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.

A 2012. évi CCXXIII. törvény szeptember 6-ig nem változott.