2019. augusztus 21.

online segédanyag

- Pótlap az ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI RENDTARTÁS KÖZIGAZGATÁSI PERRENDTARTÁS 2019. augusztus 21-es kiadásához. A pótlap a lezárásig kihirdetett módosításokat tartalmazza. A pótlap lezárva: 2020. 08. 13.

- 469/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről, a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről

- 6/2019. (III. 18.) IM rendelet
a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazandó nyomtatványokról (a link a Magyar Közlönyt tölti le, pdf)

- 18/2017. (XII. 15.) IM rendelet a hatósági letétről, valamint a közigazgatási hatósági eljárás során zár alá vett vagy lefoglalt dolgok tárolásáról és értékesítéséről

469/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről, a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről

lezárva: 2019. 09. 30.

A Kormány

az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 139. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 13. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az eljárási költség

1. § (1) A közigazgatási hatósági eljárásban eljárási költség:

1. az illeték,

2. az igazgatási szolgáltatási díj,

3. az ügyfél megjelenésével kapcsolatos költség,

4. az ügyfél képviseletében eljáró személy megjelenésével kapcsolatos költség,

5. a tanú és a hatósági tanú költségtérítése,

6. a szakértői díj,

7. az iratbetekintési jog gyakorlásával kapcsolatos költség,

8. a fordítási költség,

9. a tolmácsolási költség,

10. az ügyfél, valamint az eljárás egyéb résztvevője részéről felmerült levelezési, dokumentumtovábbítási költség,

11. a végrehajtási költség,

12. az eljárásban közreműködő rendőrségnél felmerült költség,

13. a szemle, a zár alá vétel, valamint a szakértői eljárás jogszerű lefolytatásával összefüggésben felmerülő kártalanítás összege,

14. a tényállás tisztázásához szükséges, az eljáró hatóság által végzett műszeres (laboratóriumi vagy más speciális eszköz használatát igénylő) vizsgálat azon költsége, amelyet az illeték vagy az igazgatási szolgáltatási díj nem tartalmaz,

15. az egyes hatósági intézkedésekkel kapcsolatban felmerült költség,

16. egyéb, az eljárással összefüggésben felmerült pénzkiadás.

(2) A végrehajtási eljárásban való rendőri közreműködés jogszabályban meghatározott költségtérítésének összege végrehajtási költség.

2. Az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítés szabályai

2. § (1) A hatóság

a) az iratbetekintési jog gyakorlására irányuló kérelmet végzésben elutasítja, vagy

b) az iratbetekintést az iratbetekintést kérő személy által meg nem ismerhető személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételét követően biztosítja.

(2) A hatóság az iratról való másolat készítése során az (1) bekezdés szerint gondoskodik a személyes és védett adatok védelméről.

(3) Az eljárás iratainak oldalankénti másolatáért az illetékekről szóló törvény szerint, az államigazgatási eljárásban készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolatért fizetendő illeték összegének megfelelő eljárási költséget kell fizetni.

(4) A hatóság a másolatkészítés várható költségéről az iratbetekintést kérő személyt előzetesen tájékoztatja.

(5) A hatóság a (2) bekezdés szerinti másolatot a (3) bekezdésben meghatározott költség megfizetését követően adja ki.

3. A költségek megfizetésére vonatkozó szabályok

3. § (1) Az 1. § (1) bekezdés 3-16. pontjában meghatározott eljárási költség megfizetése történhet

a) készpénzátutalási megbízás útján;

b) ha a hatóságnál erre lehetőség van

ba) elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül,

bb) bankkártyával,

bc) házipénztárba készpénzzel, vagy

c) a hatóságnál az összeg hatósági letétbe helyezésével.

(2) Ha az ügyfél az előírt eljárási költségnél - az illeték és az igazgatási szolgáltatási díj kivételével - többet fizetett meg, akkor a többletet az eljáró hatóság visszatéríti.

(3) A visszatérítést az ügyfél visszatérítésre vonatkozó kérelmének beérkezésétől, vagy a többletbefizetés hivatalbóli észlelésétől számított öt napon belül rendeli el a hatóság, és az elrendelést követő tizenöt napon belül intézkedik annak teljesítéséről.

4. A tárgyi és a személyes költségmentesség közös szabályai

4. § A költségmentesség nem terjed ki a jogellenes magatartással okozott költségek viselésére. Ez esetben a hatóság - a költségmentesség tényétől függetlenül - a költségek felmerülésekor dönt az eljárási költség viseléséről.

5. A személyes költségmentesség megállapításának szabályai

5. § (1) A hatóság a természetes személy ügyfél kérelmére az e rendeletben foglaltak szerint engedélyezi az ügyfél teljes vagy részleges költségmentességét.

(2) A részleges költségmentesség az ügyfelet valamely eljárási költségfajta vagy az eljárási költség meghatározott százalékának viselése alól mentesíti.

6. § (1) Teljes költségmentesség akkor engedélyezhető, ha az ügyfél

a) és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme (nyugdíja) nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és

b) ingatlantulajdonnal nem, vagy kizárólag a lakóhelyéül szolgáló ingatlan tulajdonával rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel vizsgálata során - legfeljebb egy ingatlan tekintetében - figyelmen kívül kell hagyni a kétmillió forint becsült forgalmi értéket meg nem haladó tulajdoni részesedést.

(3) Teljes költségmentesség engedélyezhető - jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül - annak az ügyfélnek is, aki a kérelem benyújtásakor

a) aktív korúak ellátására jogosult, időskorúak járadékában, ápolási díjban, vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban részesül, valamint, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeket nevel vagy saját jogán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

b) pénzellátásban részesülő hadigondozott és nemzeti gondozott,

c) hajléktalan vagy

d) menekült, menedékes, illetve menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő vagy menedékeskénti elismerését kérő személy számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult.

7. § (1) Részleges költségmentesség akkor engedélyezhető, ha az ügyfél

a) és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme (nyugdíja) nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, és

b) ingatlantulajdonnal nem, vagy kizárólag a lakóhelyéül szolgáló ingatlan tulajdonával rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel vizsgálata során - legfeljebb egy ingatlan tekintetében - figyelmen kívül kell hagyni a hárommillió forint becsült forgalmi értéket meg nem haladó tulajdoni részesedést.

8. § Különös méltánylást érdemlő esetben - különösen, ha az ügyfél és az általa eltartott személyek létfenntartása veszélyeztetett -

a) a teljes költségmentesség feltételeinek hiányában, de a részleges költségmentesség feltételeinek fennállása esetén teljes költségmentesség,

b) a részleges költségmentesség feltételeinek hiányában is részleges költségmentesség

engedélyezhető.

9. § (1) A költségmentesség engedélyezésére irányuló kérelem benyújtásakor igazolni kell az ügyfél és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó vagyoni és jövedelmi helyzetének megítéléséhez szükséges körülményeket.

(2) Ha az ügyfél, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó nem áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban és nem részesül nyugellátásban, valamint egyéb jövedelme sincs, a kérelemben erről a tényről nyilatkozni kell.

(3) Az ügyfél a kérelemben további olyan körülményeket tárhat fel, amelyek alapján a hatóság a 8. §-ban foglaltaknak megfelelően költségmentességben részesítheti.

10. § (1) Az eljárási költség előlegezése és viselése alóli költségmentesség a költségmentesség alapjául szolgáló feltételeknek az eljárás folyamán történő bekövetkezése esetén is engedélyezhető.

(2) A költségmentesség alapjául szolgáló feltételek megváltozása esetén a költségmentesség módosítható vagy visszavonható.

11. § (1) Az ügyfél a költségmentesség alapjául szolgáló feltételek megváltozását a változás bekövetkezésétől számított öt napon belül köteles a hatóságnak bejelenteni.

(2) Ha az ügyfél

a) a feltételek megváltozására vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy

b) a költségmentesség engedélyezésére irányuló kérelemben valótlan adatokat szolgáltat,

a hatóság a költségmentességet engedélyező végzés módosításával vagy visszavonásával egyidejűleg dönt az eljárási költség előlegezéséről és viseléséről.

(3) A hatóság az ügyfelet a költségmentességet engedélyező végzésében tájékoztatja a bejelentés elmulasztásának és a valótlan adatszolgáltatásnak a (2) bekezdésben és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott jogkövetkezményeiről.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az ügyfél igazolási kérelmet terjeszthet elő, amelyben igazolhatja, hogy a valótlan adatok szolgáltatására önhibáján kívül eső okból került sor.

6. Záró rendelkezések

12. § (1) Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

13. § Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

18/2017. (XII. 15.) IM rendelet
a hatósági letétről, valamint a közigazgatási hatósági eljárás során zár alá vett vagy lefoglalt dolgok tárolásáról és értékesítéséről

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 140. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

a következőket rendelem el:

1. A hatósági letét általános szabályai

1. § Hatósági letétbe helyezésnek

a) teljesítés (a továbbiakban: teljesítési letét) vagy

b) zár alá vett dolog megőrzése (a továbbiakban: őrzési letét)

céljából van helye.

2. § Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági letét után őrzési díj vagy kezelési költség nem számítható fel.

3. § A hatóság a pénzbeli letétet más pénzeszközeitől elkülönítetten, letéti számlán kezeli.

4. § (1) A hatóság hivatalból

a) a zár alá vételt megszüntető döntésében dönt az őrzési letét vagy a helyébe lépett pénzösszeg, valamint

b) dönt a teljesítési letétből valamennyi, a letevőn kívüli jogosultnak való teljesítés után fennmaradó összeg (a továbbiakban: maradványösszeg)

kiutalásáról.

(2) A hatóság minden más esetben kérelemre dönt a letét kiutalásáról.

5. § (1) A maradványösszeg a letevőt illeti.

(2) Ha a jogosult a letétet vagy a maradványösszeget a megjelölt határnapon nem veszi át, vagy a jogosult kifejezetten így rendelkezik, azt a hatóság

a) pénz esetében a jogosult bankszámlájára utalja,

b) 100 000 forintot meg nem haladó értékű dolog esetében, valamint 100 000 forintot meg nem haladó pénzösszeg esetében, ha a jogosult nem rendelkezik bankszámlával, postai úton a részére továbbítja.

(3) A 100 000 forintot meg nem haladó pénzösszeget a jogosult a hatóságnál személyesen is átveheti.

(4) Ha a jogosult a letétet vagy a maradványösszeget a megjelölt határnapon nem veszi át, és az a (2) vagy (3) bekezdés alkalmazásával sem utalható ki a számára, a hatóság azt, pénz esetén a letéti számlán, más letét esetében az őrzési letét szabályai szerint kezeli azzal, hogy a kezelés költségei a jogosultat terhelik, továbbá a letét és a maradványösszeg a kezelés költségeinek fedezetét képezi. A hatósági kezelésben lévő pénznek nem minősülő dolog esetében a zár alá vett dolog értékesítésére vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

(5) Ha a pénzbeli letét vagy a maradványösszeg kezelésének költségei elérik a letét vagy a maradványösszeg értékét, a hatóság a hatósági letétet megszünteti.

6. § (1) A hatóság a hatósági letétet megszünteti, ha a személyes átvételi lehetőség határnapjától számított ötéves elévülési határidőn belül a hatósági letétet a jogosult nem veszi át.

(2) Az elévülési határidő elteltét követően

a) a letétként kezelt pénz a hatóság bevételét képezi,

b) a védett kulturális javak körébe tartozó, letétként kezelt dolgok elhelyezéséről a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági feladatai körében eljáró kulturális örökség védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: kulturális javak hatósága) intézkedik,

c) az okiratot a hatóság irattárában kell elhelyezni,

d) az egyéb dolgok értékesítéséről a hatóság gondoskodik a zár alá vett dolgok értékesítésére vonatkozó szabályok alkalmazásával.

2. A teljesítési letét

7. § (1) Teljesítési letétként pénz helyezhető hatósági letétbe. A pénzt a hatóság letéti számlájára kell teljesíteni.

(2) A letétbe helyezés iránti kérelemben fel kell tüntetni:

a) a letét rendeltetését és a letétbe helyezés okát,

b) - ha azzal rendelkezik - a letevő bankszámlaszámát,

c) annak a hatósági ügynek a számát, amelyben a letétbe helyezésre sor került.

(3) Ha a letevő a letét elfogadásán kívül annak kiutalását is kéri, az erre vonatkozó kérelmet kifejezetten elő kell terjesztenie, és a kérelemben meg kell jelölnie a természetes személy jogosult családi és utónevét, lakcímét, a nem természetes személy jogosult megnevezését, székhelyét, valamint - ha ismert - a jogosult bankszámlaszámát.

(4) A letevő a kiutalási végzés közléséig rendelkezhet úgy is, hogy a teljesítési letét kiutalását követően fennmaradt maradványösszeget a hatóság az eljárás során felmerülő pénzfizetési vagy előlegezési kötelezettségébe beszámítsa.

(5) Ha a letevő hiánypótlási felhívás ellenére sem pótolja a letétbe helyezési kérelem hiányzó adatait, és azok a rendelkezésre álló adatok alapján sem állapíthatók meg, a hatóság a pénzt a letevő részére kiutalja.

8. § (1) Ha a hatóság a letétet elfogadja, a befizetést igazoló feladóvevény csatolása esetén a kérelem beérkezését követő naptól számított, egyébként a pénz beérkezését követő naptól számított öt napon belül értesíti a letevőt. A letét megtagadásáról a hatóság végzést hoz.

(2) A letétbe helyezés a letétet elfogadó értesítés közlésével, a pénznek a hatóság letéti számlájára érkezése időpontjára visszaható hatállyal jön létre.

(3) A letét megtagadása esetén, a hatóság haladéktalanul intézkedik az összegnek a letevő részére való kiutalásáról.

9. § (1) A letevő a letétet mindaddig visszakövetelheti, amíg a hatóság a jogosultat a letétbe helyezésről nem értesíti.

(2) A jogosult a teljesítési letét kiutalását az elévülési időn belül követelheti.

10. § A letétbe helyezett pénzt, amíg a letevő azzal rendelkezhet, a letevő, ezt követően a jogosult tartozása fejében lehet végrehajtás alá vonni.

3. Az őrzési letét

11. § (1) A zár alá vett dolgot a hatóság őrzési letétbe helyezi.

(2) A hatóság a zár alá vett okmányt az ügyirathoz csatolja és ott kezeli.

4. A lefoglalás különös szabályai

12. § (1) Lefoglalás esetén, a hatóság az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét a kötelezettségeire és jogaira figyelmezteti.

(2) Jármű lefoglalása esetén, a hatóság értesíti azt a hatóságot, amely a járművet nyilvántartja, illetve az üzembe helyezést engedélyező okiratot kiadta.

5. A zár alá vett dolog kezelése

13. § A zár alá vett dolgot a hatóság vagy maga őrzi, kezeli vagy gondoskodik a dolognak az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelő őrzéséről, kezeléséről.

14. § (1) A hatóság a zár alá vett dolgot a zár alá vételkor - ha azt a jellege lehetővé teszi - becsomagolja, és megőrzi olyan módon, hogy a tartalma illetéktelen személy előtt rejtve maradjon. Ha a bizonyítás érdekében szükséges, a hatóság a dolgokat külön-külön csomagolja.

(2) A hatóság a zár alá vett dolog csomagolására jellegének megfelelő olyan anyagot vagy tárgyat használ, amely azt a károsodástól megóvja, és egyben megakadályozza, hogy az mérgezést, fertőzést, környezetszennyezést, környezetkárosodást vagy egyéb károsodást okozzon. A csomagot vagy a tárolóeszközt úgy zárja le, hogy a csomagolóanyag vagy a zár sérülése nélkül a zár alá vett dologhoz ne lehessen hozzáférni.

6. A zár alá vett vagy lefoglalt dolgok nyilvántartása

15. § A hatóság a zár alá vett vagy lefoglalt dolgokról elektronikus nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a dolog szám és fajta szerinti megjelölését és szabatos leírását, egyedi azonosítóját, az ügyszámot, valamint a zár alá vétel vagy lefoglalás megszüntetésének időpontját.

7. Zár alá vett dolgok előzetes értékesítése és értékesítése

16. § (1) Zár alá vett dolgok előzetes értékesítése és értékesítése esetén, a hatóság legalább saját hirdető tábláján és honlapján a zár alá vett dolog kiadása iránti jogos igény bejelentésére vonatkozó felhívást jelentet meg, amely tartalmazza:

a) a zár alá vett dolog egyedi azonosításához szükséges adatokat,

b) a zár alá vétel helyét és idejét,

c) a zár alá vett dolog megtekintésére és a jogos igény bejelentésére vonatkozó határnapot, valamint

d) figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy ha a zár alá vett dolog kiadása iránt senki sem jelent be jogos igényt, azt a hatóság értékesíti.

(2) Ha a felhívás eredménytelen, a hatóság a zár alá vett dolgot vételre ajánlja fel. Ebben az esetben a hatóság legalább saját hirdető tábláján és honlapján ajánlati felhívást jelentet meg, amely tartalmazza

a) az értékesítendő dolog megnevezését és mennyiségét,

b) az ajánlattételre nyitva álló határidőt, és

c) a feltételeket tartalmazó részletes tájékoztató és egyéb irat átadás-átvételének a helyét és idejét.

(3) A szerződést a szabályszerűen benyújtott ajánlatok közül a legnagyobb összegű ellenértékről szóló ajánlatot tevővel lehet megkötni.

(4) A hatóság a zár alá vett dolog helyébe lépett értéket a letéti számláján kezeli.

8. Az őrzési letét sajátos esetei

17. § (1) Élő állat zár alá vétele esetén a hatóság a tulajdonjogot igazoló vagy az állat azonosítására szolgáló vagy az állatról kiállított egyéb okmányt helyezi őrzési letétbe.

(2) Természetvédelmi oltalom vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állat- és növényfajok esetében az (1) bekezdésben említetteken túl a természetvédelmi hatósági engedélyt vagy bizonylatot is letétbe helyezi.

(3) A zár alá vett élő állat, illetve növény a hatósághoz nem szállítható be, annak elhelyezéséről a területileg illetékes állategészségügyi, illetve növényegészségügyi hatóság, a (2) bekezdésben foglalt esetben a külön jogszabály szerinti hatóság, illetve védett állat esetén a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság gondoskodik.

(4) Ha a zár alá vett, hazai természetvédelmi oltalom alatt álló növény- vagy állatfaj élő egyedének jogellenes tartása bizonyított és az egyed túlélése ily módon biztosítható, az egyed természetbe történő visszajuttatásáról a nemzeti park igazgatóság soron kívül intézkedik.

(5) Ha a zár alá vétel állatvédelmi vagy élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos jogszabály előírásának megszegése miatt következik be, az állat elhelyezéséről az eljáró hatóság gondoskodik.

(6) Nem értékesíthető az az állat, vagy növény, illetve ezek bármely része vagy származéka, amelynek eredete nem jogszerű, illetve tartása tiltott vagy engedélyhez kötött, vagy olyan feltételhez, mely nem vizsgálható az értékesítés során.

(7) Ha az idegenhonos inváziós, illetve a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó veszélyes állatfaj egyede, továbbá kísérleti vagy géntechnológiával módosított állat biztonságos elhelyezése nem biztosítható, annak életét humánus módon ki kell oltani.

(8) A (2) bekezdés hatálya alá tartozó élő állat kivételével a zár alá vett élő állat díjazás ellenében a szakszerű kezelés feltételeivel rendelkező szervezet őrizetébe és kezelésébe is adható.

18. § (1) Az elektronikus úton rögzített adatot a hatóság adathordozóra történő rögzítés útján veszi zár alá.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az adatokat olyan módon kell rögzíteni, hogy az adatok megváltoztatása utólag ne legyen lehetséges, illetve - ha az adathordozó jellege ezt nem teszi lehetővé - az adatokat olyan adatrögzítési eljárással kell rögzíteni, amely lehetőséget biztosít az adatok változatlanságának utólagos ellenőrzésére.

19. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény értelmében jogszerűen kizárólag hatósági engedély birtokában tartható eszközt, robbanó- és robbantóanyagot, valamint haditechnikai terméket a hatóság a rendőrség jelenlétében vehet zár alá, amelyet a rendőrség őriz.

20. § (1) Ha a zár alá vett dolog a kulturális javak körébe tartozik, a hatóság a dolog megvizsgálására a zár alá vételről készült jegyzőkönyv vagy feljegyzés megküldésével lehetőséget biztosít a kulturális javak hatóságának.

(2) A kulturális javak hatósága indokolt esetben a zár alá vett védett kulturális javak közgyűjteményben való ideiglenes elhelyezését is elrendelheti a letétbe helyezés időtartamára.

9. Záró rendelkezések

21. § (1) Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(3) Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

Pótlap az ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI RENDTARTÁS KÖZIGAZGATÁSI PERRENDTARTÁS
2019. augusztus 21-es kiadásához.
A pótlap a lezárásig kihirdetett módosításokat tartalmazza.
A pótlap lezárva: 2020. 08. 13.

Az Ákr. módosításai 2020. január 1. napjától

Az Ákr. 25. § (2) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. január 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(2) A megkeresett szerv a megkeresés teljesítését megtagadja, ha az nem tartozik a hatáskörébe, vagy arra nem illetékes. Ha a megkeresés teljesítésére más szerv jogosult, a megkeresett szerv a megkeresést haladéktalanul e szervhez továbbítja, és erről a megtagadással egyidejűleg tájékoztatja a megkereső hatóságot.

Az Ákr. 27. § (2) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. január 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(2) A hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és törvény által védett egyéb adat (a továbbiakban együtt: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és e védett adatok törvényben meghatározott védelme a hatóság eljárásában is biztosított legyen.

Az Ákr. 28. § (1) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. január 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(1) A hatóság kérelemre vagy hivatalból elrendeli az ügyfél illetve az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha
a) őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti, vagy
b) ugyanazon tényállás alapján a jogerősen vagy véglegesen lezárt, vagy párhuzamosan zajló és a hatóság előtt ismert más bírósági vagy hatósági eljárásban az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője adatainak zárt kezelését rendelték el.

Az Ákr. 28. § (3) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. január 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(3) A hatóság
a) az adatok zárt kezeléséről szóló végzést kizárólag azzal közli, akinek adatai zárt kezelését elrendelte,
b) a természetes személyazonosító adatokat és a lakcímet az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli és
c) biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé.

Az Ákr. 44. §-a helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. január 1. napjától a következő rendelkezés lép:
44. § [A hiánypótlás]
Ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek nem felel meg, az eljáró hatóság határidő megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – egy ízben hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.

Az Ákr. 47. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. január 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(A hatóság az eljárást megszünteti, ha)
e) az eljárás kérelemre indult, és valamennyi kérelmező ügyfél kérelmét visszavonta, illetve ahhoz az ellenérdekű ügyfelek az ellenérdekű ügyféllel szemben, kérelemre indított eljárásban (a továbbiakban: jogvitás eljárás) hozzájárultak, és az eljárás hivatalból nem folytatható,

Az Ákr. 47. § (2) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. január 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(2) Az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti esetben a hatóság szükség esetén a döntést visszavonja, és az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben erről szóló döntését a korábban eljárt vagy kijelölt hatósággal is közli.

Az Ákr. 53. § (5) bekezdésében a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. január 1. napjától a "határidejének" szövegrész helyébe a "határidejének vagy határnapjának" szöveg lép.

Az Ákr. 74. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. január 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(A hatóság tárgyalást tart, ha)
a) a tényállás tisztázásához jogvitás eljárásban szükség van a felek együttes meghallgatására,

Az Ákr. 78. § (1) bekezdésében a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. január 1. napjától a "szóbeli" szövegrész helyébe "személyesen előterjesztett" szöveg lép.

Az Ákr. 81. § (1) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. január 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(1) A döntés tartalmazza az eljáró hatóság, az ügyfelek és az ügy azonosításához szükséges minden adatot a zártan kezelt és védett adatok kivételével, a rendelkező részt – a hatóság döntésével, a szakhatóság állásfoglalásával, a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással és a felmerült eljárási költséggel -, továbbá a megismerhetetlenné tett zártan kezelt és védett adatokkal együtt megállapított tényállásra, a bizonyítékokra, a szakhatósági állásfoglalás indokolására, a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást.

Az Ákr. 81. § (3) bekezdésében a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. január 1. napjától az "önállóan nem fellebbezhető" szövegrész helyébe az "önálló jogorvoslattal nem támadható" szöveg lép.

Az Ákr. 100. §-a a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. január 1. napjától a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
(3) Kérelemre elrendelt hatósági ellenőrzés esetén helye van az eljárás megszüntetésének, ha az ügyfél eljárási költség előlegezési kötelezettségének nem tesz eleget.

Az Ákr. 112. §-a helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. január 1. napjától a következő rendelkezés lép:
112. § [A jogorvoslathoz való jog]
(1) A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény megengedi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.
(2) Önálló jogorvoslatnak van helye
a) az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló,
b) az ügyféli jogállásról vagy jogutódlásról rendelkező,
c) a kérelmet visszautasító,
d) az eljárást megszüntető,
e) az eljárás felfüggesztése vagy szünetelése tárgyában hozott,
f) az eljárási bírságot kiszabó,
g) a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
h) a zár alá vételt vagy lefoglalást elrendelő, valamint ezek megszüntetése iránti kérelmet elutasító,
i) az iratbetekintési jog gyakorlására irányuló kérelem tárgyában hozott elutasító,
j) az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott, valamint
k) az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló
végzés ellen.

Az Ákr. 114. § (1) bekezdésében a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. január 1. napjától az "önálló fellebbezéssel" szövegrész helyébe az "önálló jogorvoslattal" szöveg lép.

A 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. január 1. napjától a hatályát veszti az Ákr. 116. § (2) bekezdés a) pontjában a "járási (kerületi) hivatal vezetője vagy" szövegrész.

Az Ákr. 116. § (3) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. január 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(3) Abban az ügyben, amelyben a határozat az (1) vagy (2) bekezdés alapján fellebbezéssel támadható, az önálló jogorvoslattal támadható végzés ellen fellebbezésnek van helye.

Az Ákr. 143. § a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. január 1. napjától a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
(2a) E törvény 116. § (2) bekezdésének az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel módosított a) pontját a 2020. március 1. napját követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

Az Ákr. módosításai 2020. július 1. napjától

Az Ákr. 41. § (2) bekezdésében a 2020. évi XXX. törvény alapján 2020. július 1. napjától a „függő hatályú döntést vagy a 43. § (7) vagy (13) bekezdésében” szövegrész helyébe a „a 43. § (1) bekezdésében” szöveg lép.

Az Ákr. 43. §-a helyébe a 2020. évi XXX. törvény alapján 2020. július 1. napjától a következő rendelkezés lép:
43. § [Teljes eljárásra történő áttérés]
(1) A hatóság az eljárás megindításától számított nyolc napon belül
a) a kérelmet visszautasítja, az eljárást megszünteti vagy érdemben dönt,
b) a beadvány elintézését függőben tartja, vagy az eljárás felfüggesztése vagy szünetelése iránt intézkedik, vagy
c) – szükség esetén – szakhatóságot keres meg, rendelkezik a tényállás tisztázásához szükséges előre látható eljárási cselekményekről, hiánypótlásra hív fel.
(2) A hatóság teljes eljárásra történő áttérés esetén – amennyiben annak feltételei fennállnak – elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet a teljes eljárás ügyintézési határidejéről, a határidő túllépésének jogkövetkezményeiről és arról, hogy a hatóság a továbbiakban a teljes eljárás szabályai szerint jár el.

A 2020. évi XXX. törvény alapján 2020. július 1. napjától hatályát veszti az Ákr. 50. § (5) bekezdés b) pontjában a „– ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye –” szövegrész.

Az Ákr. 51. §-a helyébe a 2020. évi XXX. törvény alapján 2020. július 1. napjától a következő rendelkezés lép:
51. § [A határidő túllépése]
(1) Ha a hatóság
a) határidőben nem intézkedik a 43. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottakról,
b) az ügyintézési határidőt túllépi, vagy
c) az automatikus döntéshozatal, vagy a sommás eljárás szabályait indokolatlanul mellőzi,
az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy az illetékekről szóló törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárásokért, vagy igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételért fizetett igazgatási szolgáltatási díjnak (a továbbiakban: díj) megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is.
(2) A hatóság az ügyfél kérelmére az (1) bekezdés szerinti határidő-túllépésről igazolást állít ki.

A 2020. évi XXX. törvény alapján 2020. július 1. napjától hatályát veszti az Ákr. 80. § (2) bekezdés c) pontjában a „továbbá nincs helye függő hatályú döntés meghozatalának,” szövegrész.

Az Ákr. 81. § (1) bekezdése helyébe a 2020. évi XXX. törvény alapján 2020. július 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(1) A döntés tartalmazza az eljáró hatóság, az ügyfelek és az ügy azonosításához szükséges minden adatot a zártan kezelt és védett adatok kivételével, a rendelkező részt – a hatóság döntésével, a szakhatóság állásfoglalásával, a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással és a felmerült eljárási költséggel –, továbbá a teljes eljárásra történő áttérés esetén az áttérés okára, a megismerhetetlenné tett zártan kezelt és védett adatokkal együtt megállapított tényállásra, a bizonyítékokra, a szakhatósági állásfoglalás indokolására, a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást.

Az Ákr. módosításai 2020. július 22. napjától

Az Ákr. 48. § (1) bekezdése helyébe a 2020. évi LXXI. törvény alapján a következő rendelkezés lép:
(1) A hatóság felfüggeszti az eljárást, ha
a) az előkérdés bíróság hatáskörébe tartozik,
b) az ügyben külföldi szervet kell megkeresni, vagy
c) az ügyben az Európai Unió intézményeivel vagy más nemzetközi szervezettel egyeztetni szükséges.

Az Ákr. módosításai 2021. január 1. napjától

A kiadványban eredetileg szereplő, 2018. évi CXXIII. törvény által megállapított, 2020. 01. 01.-től hatályba lépő módosítások nem lépnek hatályba, a törvényt a 2019. évi LXXXII. törvény hatályon kívül helyezte.

Az Ákr. 120. § (1) bekezdése helyébe a 2019. évi LXXXII. törvény alapján 2021. január 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(1) Ha a hatóság megállapítja, hogy a másodfokú hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését annak közlésétől – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 5/A. §-ába ütköző esetben a büntetőügyben hozott határozat közlésétől – számított egy éven belül, legfeljebb egy ízben módosítja vagy visszavonja.

Az Ákr. 121. § (2) bekezdése helyébe a 2019. évi LXXXII. törvény alapján 2021. január 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(2) Ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv legfeljebb egy ízben – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 5/A. §-ába ütköző esetben a büntetőügyben hozott határozat közlésétől számított egy éven belül, a (3) bekezdésben meghatározott időtartamon túl is – azt megváltoztatja vagy megsemmisíti, és szükség esetén a döntést hozó hatóságot új eljárásra utasítja.

A Kp. módosításai 2019. december 20. napjától

A Kp. 4. § (1) bekezdésében a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2019. december 20. napjától a "cselekményének" szövegrész helyébe a "(3) bekezdés szerinti cselekményének" szöveg lép.

A Kp. 4. § (2) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2019. december 20. napjától a következő rendelkezés lép:
(2) A vitatott tevékenység akkor lehet közigazgatási jogvita tárgya, ha bármely a közigazgatási tevékenységgel közvetlenül érintett fél a vitatott tevékenységgel szemben jogszabály által biztosított közigazgatási jogorvoslatot kimerítette, vagy a pert jogszabály előírása miatt más közigazgatási eljárás előzte meg.

A Kp. 4. § (3) bekezdés b) pontja a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2019. december 20. napjától hatályát veszti.

A Kp. 4. § (5) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2019. december 20. napjától  a következő rendelkezés lép:
(5) Egyedi ügyben alkalmazandó általános hatályú rendelkezés azzal az egyedi döntéssel együtt lehet közigazgatási jogvita tárgya, amelynek a megvalósítása során azt alkalmazták. Egyedi ügyben alkalmazandó általános hatályú rendelkezés akkor lehet közigazgatási jogvita önálló tárgya, ha azt a törvényességi felügyeletet vagy törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv, ennek hiányában az ügyész indítványozza.

A Kp. 4. § (8) bekezdése a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2019. december 20. napjától hatályát veszti.

A Kp. 5. §-a a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2019. december 20. napjától a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
(4) A bíróság közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvitát közigazgatási perben bírálja el. E törvény közigazgatási szervre vonatkozó szabályait a munkáltató szervre, a közigazgatási cselekményre vonatkozó szabályokat a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos döntésre és intézkedésre alkalmazni kell. A Közszolgálati Döntőbizottság eljárása nem minősül megelőző eljárásnak.
(5) A bíróság a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos jogvitát közigazgatási perben bírálja el.

A Kp. 17. §-a a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2019. december 20. napjától a következő f) ponttal egészül ki:
(A per megindítására jogosult)
f) a törvényességi felügyeletet vagy törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv vagy az ügyész, ha általános hatályú rendelkezés megsemmisítését indítványozza.

A Kp. 89. § (1) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2019. december 20. napjától a következő rendelkezés lép:
(1) Ha a bíróság a jogsértést – a kereset alapján vagy hivatalból – megállapítja,
a) a közigazgatási cselekményt megváltoztatja, megsemmisíti, hatályon kívül helyezi, illetve az általános hatályú rendelkezésnek az ügyben való alkalmazását kizárja,
b) szükség esetén a közigazgatási cselekmény megsemmisítése, hatályon kívül helyezése, illetve az általános hatályú rendelkezés ügyben való alkalmazásának kizárása mellett a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi,
c) a közigazgatási szervet marasztalja.

A Kp. 89. §-a a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2019. december 20. napjától a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
(4) Az általános hatályú rendelkezés megsemmisítésének vagy hatályon kívül helyezésének csak akkor van helye, ha azt a törvényességi felügyeletet vagy törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv, ennek hiányában az ügyész indítványozta.

A Kp. módosításai 2020. január 1. napjától

A Kp. 33. § (1) és (3) bekezdésében a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. január 1. napjától a "– a felek nyilatkozattételi jogának biztosítása mellett -" szövegrész hatályát veszti.

A Kp. 36. §-a a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. január 1. napjától a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
(4) A bíróság az eljárási cselekmény megkezdése előtt előterjesztett kérelemre – a technikai feltételek rendelkezésre állása esetén – elrendeli a jegyzőkönyv képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvétel útján történő készítését, amelyre egyebekben a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A Kp. 39. §-a a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. január 1. napjától a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
(3a) A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a felperes a közigazgatási cselekmény jogorvoslati záradékának megfelelően nyújtotta be, vagy arra figyelemmel nyújtotta be a bírósághoz, hogy az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szerv az elektronikus ügyintézés feltételeit átmenetileg vagy tartósan nem biztosítja. A bíróság a keresetlevelet haladéktalanul megküldi az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szervnek.

A Kp. 41. §-a a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. január 1. napjától a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
(6) A keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani, ha a törvény által megengedett keresethalmazat esetén azt egyszerre kellene a közigazgatási szervnél és a bíróságnál is benyújtani. A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a felperes – határidőn belül – tévesen a közigazgatási szervnél vagy a jogorvoslati szervnél nyújtja be.

A Kp. 42. § (1) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. január 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(1) A védirat az alperesnek a keresetlevélben foglaltakra tett nyilatkozata, amely vagy a keresetlevél visszautasítására irányul, vagy érdemi védekezést tartalmaz. A védiratban elő kell adni az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait. Az alperes a védiratban, a (3) bekezdés alkalmazása esetén a nyilatkozatban közli, hogy a keresetlevél benyújtásáról kiket értesített, valamint nyilatkozik a megelőző eljárásban zártan kezelt és védett adatokra nézve.

A Kp. 47. §-a a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. január 1. napjától a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
(6) Az áttételt elrendelő végzés ellen fellebbezésnek van helye.

A Kp. 48. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. január 1. napjától a következő rendelkezés lép, és a Kp. 48. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(A bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha)
l) az elektronikus ügyintézésre köteles felperes vagy a jogi képviselő nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő,
m) az elektronikus úton kapcsolatot tartó felperes nem jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő.

A Kp. 48. § (3) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. január 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(3) A bíróság a keresetlevelet visszautasító végzés jogerőre emelkedését követően tájékoztatja intézkedéséről azokat, akiket a keresetlevél benyújtásáról a közigazgatási szerv értesített. Az alperes a keresetlevél visszautasítása esetén a védirat előterjesztésének költségét nem számíthatja fel.

A Kp. 49. § (1) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. január 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(1) A keresetlevél benyújtásának joghatásai fennmaradnak, ha a bíróság
a) a jogi képviselő nélkül eljáró felperes keresetlevelét a 48. § (1) bekezdés k) pontja, vagy
b) a felperes keresetlevelét a 48. § (1) bekezdés l) vagy m) pontja
alapján utasította vissza, és a felperes a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc nap alatt a keresetlevelet a bíróságnál az e törvényben foglaltaknak megfelelően – a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével – újra benyújtja.

A Kp. 51. § (5) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. január 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(5) Az azonnali jogvédelem tárgyában hozott végzés ellen a közléstől számított nyolc napon belül van helye fellebbezésnek, amelyről a másodfokú bíróság nyolc napon belül dönt. Az azonnali jogvédelmet biztosító végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A kérelem elutasítását követően ismételten, azonos ténybeli és jogi alapon benyújtott kérelmet megtagadó végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

A Kp. 51. § (8) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. január 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(8) Az azonnali jogvédelem iránti kérelmet a bíróság tanácsa a keresetlevél visszautasítása esetén is elbírálja. Ha a bíróság a határidőben előterjesztett keresetlevelet visszautasítja, az azonnali jogvédelmet biztosító végzés hatálya a visszautasító végzés jogerőre emelkedéséig, vagy a keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartásához előírt határidő lejártáig fennmarad.

A Kp. 78. § (3) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. január 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(3) Bizonyítási indítvány előterjesztésére, illetve bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátására legkésőbb az első tárgyaláson van lehetőség. A bíróság legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével ezt követően is engedélyezheti bizonyítási indítvány előterjesztését, illetve bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátását, ha
a) a felperes a keresetét az első tárgyaláson megváltoztatja,
b) a felperes keresetét a jogsérelem orvoslására tett cselekményre kiterjeszti, vagy
c) az az anyagi pervezetése folytán vált szükségessé.

A Kp. XXVI. Fejezete helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. január 1. napjától a következő rendelkezés lép:

XXVI. FEJEZET
KÖZIGAZGATÁSI NEMPERES ELJÁRÁSOK

151. § [A közigazgatási nemperes eljárások közös szabályai]
(1) Közigazgatási nemperes eljárásban e törvénynek az egyszerűsített perre vonatkozó szabályait – az e §-ban, valamint törvényben foglalt eltérésekkel – kell a nemperes eljárás sajátosságainak megfelelően alkalmazni.
(2) Az eljárás kérelemre indul, amelyre a keresetlevélre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kérelemmel az általános szabályok szerinti kereset nem kapcsolható össze.
(3) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárásban kizárólag okirati bizonyításnak van helye.
(4) A bíróság a kérelemről ítélet hatályú végzésben határoz, amelyre az ítéletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

12. A határozat teljesítésének kikényszerítésére irányuló eljárás

152. § [A teljesítés kikényszerítése iránti kérelem]
(1) A felperes vagy az érdekelt a teljesítési határidő leteltétől számított kilencven napon belül a teljesítés kikényszerítése érdekében kérelemmel fordulhat az elsőfokú határozatot hozó bírósághoz, ha a közigazgatási szerv a teljesítési határidőn belül nem tett eleget a jogerős bírósági határozatból származó
a) új eljárás lefolytatására vagy
b) elmulasztott közigazgatási cselekmény megvalósítására
vonatkozó kötelezettségének.
(2) A kérelem alapján a bíróság tizenöt napon belül határidő tűzésével felhívja a közigazgatási szervet arra, hogy teljesítse kötelezettségét, vagy adjon magyarázatot a teljesítés elmaradására, a magyarázatot alátámasztó iratok egyidejű megküldése mellett.
(3) Ha a közigazgatási szerv a felhívás alapján teljesít, a bíróság az eljárást megszünteti, és a közigazgatási szervet a kérelmező költségeinek megtérítésére kötelezi.
(4) E fejezet szabályait kell alkalmazni akkor is, ha a bíróság jogerős határozatában foglalt kötelezés kikényszerítése nem tartozik a bírósági végrehajtásról szóló törvény hatálya alá.
153. § [Teljesítési bírság és intézkedések]
(1) Ha a közigazgatási szerv a teljesítés elmaradására nem ad magyarázatot, vagy az nem alapos, a bíróság a közigazgatási szervet – a kérelmező költségeinek megtérítésére kötelezése mellett – teljesítési bírsággal sújtja. Nem alapozza meg a teljesítési bírság alkalmazását, ha a közigazgatási szerv a bíróság által előírt eljárási cselekmények hiánytalan foganatosítását követően – ha ezek hatására a bíróságétól eltérő jogi értékelésre jut -nem az új eljárás lefolytatására kötelező jogerős határozatban kifejtett jogi álláspontot foglalja el, illetve nem az ott meghatározott jogkövetkezményt alkalmazza.
(2) A teljesítési bírság összege az ügy körülményeihez és a kötelezettségszegés súlyához igazodóan százezer és tízmillió forint között állapítható meg. A teljesítési bírság ismételten kiszabható, ha a teljesítésre észszerű időn belül nem került sor.
(3) A bíróság – a teljesítési bírság ismételt kiszabása helyett vagy mellett – a közigazgatási szerv vezetőjét az ügy körülményeihez és a kötelezettségszegés súlyához igazodó mértékű pénzbírsággal sújthatja.
(4) A teljesítési bírságot kiszabó végzés ellen nyolc napon belül van helye fellebbezésnek, amelyről a bíróság tizenöt napon belül dönt.
(5) A teljesítési bírságra egyebekben a pénzbírság szabályait kell alkalmazni.
(6) A bíróság a teljesítési bírság kiszabása mellett végzéssel
a) a közigazgatási szervvel azonos hatáskörű másik szervet jelöl ki az eljárás lefolytatására, egyúttal a közigazgatási szervet az eljárás költségeinek viselésére kötelezi,
b) a közigazgatási szerv törvényességi felügyeleti szervét felhatalmazza a határozatnak megfelelő teljesítésre, egyúttal a közigazgatási szervet a teljesítés költségeinek viselésére kötelezi, vagy
c) az a) és b) pontban foglalt jogkövetkezmény alkalmazhatóságának hiányában, ha azt az ügy jellege és a rendelkezésre álló adatok lehetővé teszik, ideiglenes intézkedést hozhat, amely a teljesítésig hatályos.
(7) Ha a (6) bekezdés a) pontja alapján kijelölt szerv eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, a teljesítés kikényszerítése ezen alcím szabályai szerint kérelmezhető.

13. Egyéb különös közigazgatási nemperes eljárások

153/A. § [Eljárási cselekmény előzetes engedélyezése]
(1) Törvény rendelkezése alapján előzetes bírói engedélyhez kötött eljárási cselekmény megvalósítása iránt a közigazgatási szerv által előterjesztett kérelmet a bíróság a beérkezésétől számított hetvenkét órán belül bírálja el.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az eljárási cselekmény célját, helyét, az indokoltság alátámasztására szolgáló tényeket, továbbá az eljárási cselekményre okot adó bizonyítékok meghatározását.
(3) A bíróság a kérelmezett eljárási cselekményt akkor engedélyezi, ha a közigazgatási szerv valószínűsíti, hogy más eljárási cselekmény nem vezetne eredményre, valamint a helyszíni kutatás iránti kérelem esetén észszerű megalapozottsággal feltehető, hogy az indítvány szerinti helyen a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszköz fellelhető, továbbá feltételezhető, hogy azt önként nem bocsátanák rendelkezésre, vagy felhasználhatatlanná tennék. A bíróság a kérelmezett eljárási cselekményt részben is engedélyezheti.
(4) A bíróság végzése ellen perorvoslatnak nincs helye.
153/B. § [Védekezés céljából készült irat minősítése iránti eljárás]
(1) A védekezés céljából készült irat minősítése kérdésében a bíróság a közigazgatási szerv kérelmére az érintett meghallgatásával dönt. Az iratot a közigazgatási szerv csatolja a kérelméhez.
(2) Ha az irat szétválasztása a bizonyító erő sérelme nélkül nem lehetséges, a bíróság végzésében meghatározza, hogy mely irat, illetve az irat mely része minősül védekezés céljából készült iratnak. Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az irat, iratrész nem minősül védekezés céljából készült iratnak, azt a kérelmező számára kiadja. Ellenkező döntés esetében a bíróság az iratot, iratrészt az érintettnek adja ki.

A Kp. 157. § (2)-(7) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. január 1. napjától a következő rendelkezések lépnek, és a Kp. 157. §-a a következő (8)-(13) bekezdésekkel egészül ki:
(2) E törvénynek az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel módosított 99. § (2) bekezdését a 2020. április 1. napján vagy azt követően meghozott ítéletekre kell alkalmazni.
(3) A közigazgatási ügyekben a közigazgatási és munkaügyi bíróság által meghozott határozattal szemben 2020. április 1. napján vagy azt követően előterjesztett fellebbezést a Kúria bírálja el.
(4) E törvénynek az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel módosított 99. § (1) bekezdését, 100. § (2) bekezdés b) pontját, 109. § (2) bekezdését, 115. § (1) és (3) bekezdését, 117. § (4) és (5) bekezdését, 118. § (1) bekezdését, valamint 121. § (1) és (2) bekezdését a 2020. július 1-jén és az azt követően meghozott határozat ellen indított fellebbezési és felülvizsgálati eljárásokban kell alkalmazni.
(5) Közigazgatási perben 2020. március 15. napját követő időpontra – az ügyek átadására tekintettel az átadó bíróságon – tárgyalási határnap nem tűzhető. A közigazgatási perben meghozott ügydöntő határozatokat 2020. március 31. napjáig írásba kell foglalni, és intézkedni kell azok közlése iránt.
(6) A közigazgatási és munkaügyi bíróságok bírái, valamint a Fővárosi Törvényszék és a Kúria közigazgatási és munkaügyi kollégiumának tagjai 2020. március 15-ig felterjesztik a törvényszék, illetve a Kúria elnökének a még el nem bírált ügyek iratanyagát.
(7) A 2020. március 31-én első fokon folyamatban lévő ügyeket, továbbá azokat az első fokon befejezett ügyeket, amelyekben az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó további intézkedést kell tenni,
a) a törvényszék elnöke az illetékes törvényszéknek vagy a Kúriának,
b) a Kúria elnöke az illetékes törvényszéknek vagy a Kúriának
mint elsőfokú bíróságnak megküldi.
(8) A 2020. március 31-én a perorvoslati vagy az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásban folyamatban lévő ügyeket, továbbá azokat a perorvoslati vagy az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásban befejezett ügyeket, amelyekben a bíróság hatáskörébe tartozó további intézkedést kell tenni, a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel,
a) a törvényszék elnöke az illetékes törvényszéknek vagy a Kúriának
b) a Kúria elnöke az illetékes törvényszéknek
megküldi.
(9) A fellebbezés alapján folyamatban lévő ügyeket a (8) bekezdés alapján nem kell megküldeni, azokat a 2020. április 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság bírálja el.
(10) A (7) bekezdés szerint befejezett és a (8) bekezdés szerinti közigazgatási ügyeket haladéktalanul, de legkésőbb 2020. május 1-jéig kell megküldeni. Ezt követően felmerült, bírói döntést igénylő intézkedés esetén a (7) és (8) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni. Az ügyek (7) és (8) bekezdés szerinti megküldése során az áttételre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.
(11) A törvényes bíróhoz való jog elvére figyelemmel, a (7) és (8) bekezdés szerinti ügyben az a bíró jár el, aki az ügy elbírálását 2020. április 1-jét megelőzően megkezdte, feltéve, hogy a hatáskörrel rendelkező, illetékes bírósághoz osztották be.
(12) Azokban a 2020. március 20. után indult közigazgatási perekben, amelyek elintézésére törvény nyolc napos vagy annál rövidebb határidőt állapít meg, az eljárási határidő a megküldés időtartamával, de legfeljebb nyolc nappal meghosszabbodik.
(13) Ahol jogszabály
a) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének vagy a közigazgatási perekre vonatkozó szabályainak alkalmazását rendeli, azon a közigazgatási perrendtartást,
b) bírósági felülvizsgálatot tesz lehetővé, azon közigazgatási pert,
c) közigazgatási és munkaügyi bíróságot mint közigazgatási ügyben eljáró bíróságot említ, azon a törvényszéket mint közigazgatási ügyben eljáró bíróságot
kell érteni.

A Kp. módosításai 2020. március 1. napjától

A Kp. 40. § (1) és (2) bekezdése helyébe a 2020. évi I. törvénnyel módosított 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. március 1. napjától a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
(1) A keresetlevelet a benyújtástól számított harminc napon belül kell az ügy irataival együtt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz továbbítani. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetében az elsőfokon eljárt közigazgatási szerv a keresetlevelet a benyújtástól számított tizenöt napon belül az ügy irataival együtt felterjeszti a másodfokon eljárt közigazgatási szervhez, amely azokat a benyújtástól számított harminc napon belül továbbítja a bírósághoz. A járási (fővárosi kerületi) hivatal eljárásában hozott cselekmény esetében a járási (fővárosi kerületi) hivatal a keresetlevelet a benyújtástól számított tizenöt napon belül az ügy irataival együtt felterjeszti a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz, amely azokat a benyújtástól számított harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.
(2) Ha a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet a benyújtástól számított öt, többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény, illetve a járási (fővárosi kerületi) hivatal eljárása esetén – a benyújtástól számított három napon belüli felterjesztést követően – nyolc napon belül kell az ügy irataival együtt a bírósághoz továbbítani.
(2a) Jogszabály kötelezővé teheti, hogy valamely ügyben a keresetlevél benyújtásáról a felügyeleti szervet értesíteni kell.

A Kp. 131. § (1) bekezdésében a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. március 1. napjától a "védiratot a keresetlevél" szövegrész helyébe a "védiratot – a 40. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – a keresetlevél" szöveg lép.

A Kp. módosításai 2020. április 1. napjától

A Kp. 7. §-a helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától a következő rendelkezés lép:
7. § [A közigazgatási ügyben eljáró bíróságok]
(1) Elsőfokon ítélkezik
a) a közigazgatási kollégiummal működő törvényszék (a továbbiakban: törvényszék),
b) törvényben meghatározott esetben a Kúria.
(2) Másodfokon a Kúria ítélkezik.
(3) Felülvizsgálati ügyekben a Kúria jár el.

A Kp. 8. § (3) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(3) Egyesbíró jár el elsőfokon
a) a kétfokú közigazgatási eljárásban hozott közigazgatási cselekmény vizsgálatára indított perben,
b) a tízmillió forintot meg nem haladó alapösszegű fizetési kötelezettséget vitató kereset alapján indult perben,
c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásával és tartózkodásával, valamint a menedékjoggal kapcsolatos perben,
d) a járási (kerületi) hivatal vezetője vagy helyi önkormányzat szerve által megvalósított közigazgatási tevékenységgel kapcsolatos perben,
e) a hatósági igazolvánnyal, hatósági bizonyítvánnyal, illetve hatósági nyilvántartás vezetésével kapcsolatos perben,
f) a hatósági határozattal szemben kizárólag a hatósági eljárás egyéb résztvevőjének keresete alapján indult perben,
g) járulékos közigazgatási cselekménnyel, valamint a kérelmet visszautasító vagy az eljárást megszüntető döntéssel kapcsolatos perben,
h) a mulasztási perben,
i) a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben,
j) a közigazgatási nemperes eljárásban.

A Kp. 8. § (5) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(5) A végzés elleni fellebbezést egyesbíró bírálja el.

A Kp. 10. § (3) bekezdésében a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától a "közigazgatási és munkaügyi bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg lép.

A Kp. 10. § (4) bekezdésében a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától a "Fővárosi Törvényszék" szövegrész helyébe a "Kúria" szöveg, a "közigazgatási és munkaügyi bíróságnak" szövegrész helyébe a "törvényszéknek" szöveg lép.

A Kp. 12. és 13. §-a helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától a következő rendelkezések lépnek:
12. § [Hatáskör]
(1) A törvényszék hatáskörébe tartoznak azok a közigazgatási perek és egyéb közigazgatási bírósági eljárások, amelyek elbírálását törvény nem utalja a Kúria hatáskörébe.
(2) A Kúria első és végső fokon jár el
a) az alkotmányjogi panasz orvoslása eljárási eszközének megállapítására irányuló eljárásban,
b) a helyi önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásban,
c) a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásban,
d) a feloszlatás kivételével a gyülekezési joggal kapcsolatos eljárásban,
e) az eljáró közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárásban és
f) a törvény által hatáskörébe utalt ügyben.
13. § [Illetékesség]
(1) Ha más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs, a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén
a) ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy kötelezettség, illetve ingatlanra vonatkozó jogviszony esetében az ingatlan fekszik,
b) tevékenység bejelentése vagy engedélyezése esetében a tevékenység gyakorolásának helye, vagy tervezett helye található,
c) az a) és b) pontban meghatározottak kivételével, a több mint egy megyére kiterjedő illetékességgel eljáró közigazgatási szerv közigazgatási tevékenysége esetében a felperes lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye található,
d) az a)-c) pontban meghatározottak kivételével a mulasztó közigazgatási szerv székhelye található,
e) az a)-d) pontban meghatározottak hiányában a per tárgyává tett közigazgatási cselekmény – többfokú eljárásban megvalósított cselekmény esetén az elsőfokú közigazgatási cselekmény – megvalósult.
(2) A közigazgatási tevékenység megvalósulása helyének a fővárosi székhelyű, de Pest megye területére vagy annak egy részére illetékes közigazgatási szerv székhelyén megvalósult tevékenység esetében Pest megyét kell tekinteni.
(3) A Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes
a) a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per kivételével arra a jogvitára, amely
aa) törvény eltérő rendelkezésének hiányában az önálló szabályozó szerv, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányzati főhivatal,
ab) a vasúti igazgatási szerv,
ac) a légiközlekedési hatóság és
ad) a Magyar Nemzeti Bank
közigazgatási tevékenységével kapcsolatos,
b) a minősített adatok megismerésével kapcsolatos jogvitára, valamint
c) a köztestület, annak szerve, illetve tisztségviselője közigazgatási tevékenységével kapcsolatos jogvita, a köztestület szervei, illetve tisztségviselői közötti jogvita, továbbá a köztestület, szervei, illetve tisztségviselői és a köztestület felett törvényességi felügyeletet vagy ellenőrzést gyakorló szerv közötti jogvita elbírálására.
(4) Ha a közigazgatási tevékenység külföldön valósult meg, a jogvitára a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
(5) A közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perre az a törvényszék illetékes, amelynek illetékességi területén a per tárgyává tett szerződést megkötötték. A főkötelezett elleni perre bármilyen címen illetékes bíróság a mellékkötelezettel szembeni igény elbírálására is illetékes.
(6) A felek a közigazgatási szerződéssel kapcsolatban felmerült jövőbeli jogvitájuk esetére – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási szerződés egyedileg megtárgyalt szerződési rendelkezésében kiköthetik valamely törvényszék illetékességét. E bíróság – törvény eltérő rendelkezése vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos valamennyi perre kizárólagosan illetékes. A kikötés hatálya kiterjed a jogutódra is.
(7) Nincs helye illetékességi kikötésnek olyan ügyben, amelyre törvény valamely bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg. A felek a közigazgatási szerződéssel kapcsolatban felmerült jövőbeli jogvitájuk esetére nem köthetik ki a Fővárosi Törvényszék illetékességét.
(8) A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perre a munkavégzés helye – ha a munkavégzés helye külföld, akkor a munkáltató szerv székhelye – szerinti bíróság illetékes. A természetes személy felperes a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert a belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatja.
(9) Több illetékes bíróság közül az a bíróság jár el, amelyhez a keresetlevelet elsőként benyújtották, illetve továbbították.

A Kp. 15. § (2)-(3) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(2) Ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, a fél a kijelölés iránti kérelmet bármelyik törvényszéknél előterjesztheti, egyébként a kijelölés iránt a perben eljárt bíróság hivatalból köteles előterjesztést tenni.
(3) A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot a Kúria jelöli ki, és utasítja az eljárás lefolytatására.

A Kp. 20. § (4) bekezdésében a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától a "keresetlevelet" szövegrész helyébe a "keresetlevelet és az azonnali jogvédelem tárgyában hozott végzést" szöveg lép.

A Kp. 26. § (2) bekezdésében a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától a "törvényszék és a Kúria" szövegrész helyébe a "törvényszék végzése elleni fellebbezés kivételével, a Kúria" szöveg lép.

A Kp. 27. § (1) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(1) Kötelező a jogi képviselet
a) a törvényszék végzése elleni fellebbezési eljárás kivételével a Kúria előtt,
b) a 13. § (3) bekezdésében meghatározott jogvitában, továbbá
c) a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perben.

A Kp. 32. § c) pontjában az "a Kúriánál" szövegrész  a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától hatályát veszti.

A Kp. 36. § (2) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(2) Az eljárás szabálytalansága ellen vagy az eljárás elhúzódása miatt benyújtott kifogás elbírálására a polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a törvényszék mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria,
b) a Kúria mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria erre kijelölt másik tanácsa
bírálja el.

A Kp. 38. § (1) bekezdés e) pontjában a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától a "kár megtérítésére" szövegrész helyébe a "kár megtérítésére, illetve sérelemdíj megfizetésére" szöveg lép.

A Kp. 41. § (1) bekezdésében a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától az "eljárt" szövegrész helyébe az "eljárt, illetve a mulasztó" szöveg lép.

A Kp. 90. § (1) és (2) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától a következő rendelkezések lépnek:
(1) A bíróság a jogsértő közigazgatási cselekményt megváltoztathatja, ha az ügy természete azt megengedi, a tényállás megfelelően tisztázott, a rendelkezésre álló adatok alapján a jogvita véglegesen eldönthető, és
a) a közigazgatási cselekmény többfokú közigazgatási eljárásban valósult meg, vagy
b) a megváltoztatást egyfokú közigazgatási eljárásban megvalósított közigazgatási cselekmény esetén – a (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kivétellel – törvény lehetővé teszi.
(2) A bíróság – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a közigazgatási cselekményt akkor is megváltoztatja, ha
a) az ügy természete azt megengedi és
b) a megismételt eljárásban a közigazgatási szerv – azonos jogi vagy tényhelyzet alapján – a bíróság jogerős ítéletével ellentétes cselekményt tett.

A Kp. 99. § (1) és (2) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(1) Ha törvény lehetővé teszi, az elsőfokú ítélet ellen jogszabálysértésre, illetve a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban: a Kúria közzétett határozata) jogkérdésben való eltérésre hivatkozással fellebbezéssel élhet a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz.
(2) Fellebbezésnek van helye
a) ha a közigazgatási cselekményt megelőző eljárás nélkül valósították meg,
b) a törvény által meghatározott jogvitában.

A Kp. 100. § (2) bekezdés b) pontjában a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától a "megjelölésével" szövegrész helyébe a "megjelölésével, illetve azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől az ítélet jogkérdésben eltér" szöveg lép.

A Kp. 101. §-a a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától hatályát veszti.

A Kp. 102. §-a helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától a következő rendelkezés lép:
102. § [Az elsőfokú bíróság intézkedései a fellebbezés alapján]
(1) Az elsőfokon eljárt bíróság a fellebbezést visszautasítja, ha
a) azt nem az arra jogosult nyújtotta be,
b) az olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbezést törvény kizárja,
c) a fellebbezés elkésett, és az erre jogosult igazolási kérelmet nem terjesztett elő,
d) az elektronikus kapcsolattartásra köteles fellebbezésre jogosult vagy a jogi képviselő nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő,
e) az elektronikus úton kapcsolatot tartó fellebbezésre jogosult nem jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő.
(2) A fellebbezést visszautasító végzés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezés visszautasítását követően, az (1) bekezdés d) és e) pontját ismételten megvalósítva benyújtott fellebbezést visszautasító végzés ellen nincs helye további fellebbezésnek.

A Kp. 107. §-a a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
(7) Ha a fellebbezés elbírálása során az ügyet érintő jogegységi eljárás indul, az eljárást a bíróság a jogegységi eljárás befejezéséig felfüggeszti. A felfüggesztés tárgyában hozott végzést a bíróság módosíthatja.
(8) Ha jogkérdésben szükséges a Kúria közzétett határozatától eltérni, a bíróság indítványozza a jogegységi eljárást, amely a jogkérdés mikénti eldöntésére irányuló javaslatot is tartalmazza.

A Kp. 109. § (2) bekezdésében a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától a "Jogszabálysértés" szövegrész helyébe a "Jogszabálysértés vagy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés" szöveg lép.

A Kp. 112. § (2) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(2) A Kúria végzése ellen nincs helye fellebbezésnek.

A Kp. 113. § (2) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(2) Ha a fellebbezés nem felel meg e törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az elsőfokon eljárt bíróság intézkedik a hiányok pótlása iránt. Az elsőfokú bíróság a fellebbezést visszautasítja, ha a fél a hiánypótlási felhívás teljesítésére rendelkezésre álló határidőben a fellebbezés hiányait nem pótolta, és az emiatt nem bírálható el.

A Kp. 114. § (4) bekezdésében a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától az "eljárást megszüntető végzéséről" szövegrész helyébe a "visszautasító vagy az eljárást megszüntető végzéséről" szöveg lép.

A Kp. 115. § (1) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(1) A jogerős ítélet, továbbá a keresetlevelet visszautasító vagy az eljárást megszüntető jogerős végzés ellen jogszabálysértésre, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

A Kp. 115. §-a a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
(3) A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltéréssel összefüggésben jogegységi panasznak a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglaltak szerint van helye.

A Kp. 116. § a) pontjában a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától a "kizárja" szövegrész helyébe a "nem teszi lehetővé, vagy kizárja" szöveg lép.

A Kp. 117. §-a a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
(4) A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve.
(5) A (4) bekezdésben foglaltak tekintetében hiánypótlásnak nincs helye.

A Kp. 118. § (1) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(1) A Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
a) az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
aa) a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
ab) a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
ac) az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
ad) a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
b) a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés
miatt indokolt.

A Kp.120. § (3) bekezdése a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától hatályát veszti.

A Kp. 121. § (1) és (2) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától a következő rendelkezések lépnek:
(1) Ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér, a bíróság a jogerős határozatot
a) egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és szükség esetén az ügyben eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja,
b) úgy változtatja meg, hogy a megtámadott közigazgatási cselekményt megsemmisíti, és a közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezi.
(2) Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amely az ügy érdemi elbírálására nem hatott ki, illetve az a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben nem tér el, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja.

A Kp. 123. § (2) bekezdésében a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától a "az első vagy másodfokon" szövegrész helyébe az "az elsőfokon" szöveg lép.

A Kp. 124. § (2) bekezdés a) pontjában a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától az "az ingatlannyilvántartás kivételével" szövegrész helyébe az "a tevékenység gyakorlásához szükséges köztestületi vagy más szervezeti nyilvántartás és az ingatlannyilvántartás kivételével" szöveg lép.

A Kp. 124. § (2) bekezdés c) pontjában a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától a "járulékos közigazgatási cselekménnyel" szövegrész helyébe az "a járulékos közigazgatási cselekménnyel, továbbá a közigazgatási szerv visszautasító vagy az eljárást megszüntető döntésével" szöveg lép.

A Kp. 124. § (2) bekezdése a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától a következő e) és f) pontokkal egészül ki:
(A bíróság törvény eltérő rendelkezésének hiányában egyszerűsített perben jár el)
e) a harmadik országbeli állampolgárok, illetve azok családtagjai számára kérelmezett, kilencven napot meg nem haladó tervezett tartózkodásra jogosító vízummal kapcsolatos perben,
f) a hadköteles fegyver nélküli katonai szolgálat iránti kérelmével kapcsolatos perben.

A Kp. 124. § (5) bekezdése helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(5) Az egyszerűsített pert a bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

A Kp. 124. §-a a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
(6) Ha törvény által megengedett keresethalmazat esetén a kereseti kérelmek egy részét az egyszerűsített per, másik részét az általános szabályok szerint kellene elbírálni, a bíróság az általános szabályok szerint jár el.

A Kp. 128. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától a következő rendelkezés lép:
(A mulasztási per megindítására jogosult)
b) a köztestület feletti törvényességi ellenőrzési jogkörén kívül eljáró ügyészség, továbbá a helyi, illetve a nemzetiségi önkormányzat felett törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, ha a felhívásában megállapított határidő eredménytelenül telt el.

A Kp. 131. §-a a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
(8) Az első tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az legkésőbb a védirat bírósághoz érkezésétől számított hatvan napon belül megtartható legyen.

A Kp. 137. § (1) bekezdésében a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától az "az indítványban állított jogsértést megállapítja, az e törvény szerint általánosan" szövegrész helyébe az "a keresetben állított jogsértést megállapítja, az e törvény szerint" szöveg lép.

A Kp. 137. § (2) bekezdésében a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától az "e törvény általános szabályai szerinti" szövegrész helyébe az "e törvény általános vagy mulasztási perre vonatkozó szabályai szerinti" szöveg lép.

A Kp. 137. § (3) bekezdésében a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától az "az általános szabályok szerint" szövegrész helyébe az "a más által" szöveg lép.

A Kp. 139. §-a helyébe a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. április 1. napjától a következő rendelkezés lép:
139. § [Az általános szabályok alkalmazása]
E törvény rendelkezéseit az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti, továbbá a helyi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata vagy a meghozatalára irányuló kötelezettség elmulasztása megállapítására irányuló eljárásokban az e fejezetben foglalt eltérésekkel, a normakontroll sajátosságaira figyelemmel kell alkalmazni.

2017. évi CXXV. törvény
a közigazgatási szabályszegések szankcióiról

A 2019. évi LXXXII. törvény 28. §-a alapján a Szankciótv. 2021. január 1-jén lép hatályba.

A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény eltérő szöveggel történő hatályba léptetése

A Szankciótv. 5. §-a a 2019. évi LXXXII. törvény alapján a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
(5) Ha az 5/B. § szerinti büntetőeljárás befejezésekor a (4) bekezdés szerinti elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb van hátra, a közigazgatási szankciót alkalmazó hatóság a büntetőeljárás befejezésétől számított egy évig alkalmazhat közigazgatási szankciót.

A Szankciótv. I. Fejezete a 2019. évi LXXXII. törvény alapján a következő 4/A. alcímmel kiegészülve lép hatályba:

4/A. A közigazgatási szankciók alkalmazásának különös szabályai

5/A. § Ha a bíróság a jogsértő magatartást megvalósító természetes személyt ugyanazon tényállás alapján jogerős ügydöntő határozatban
a) elítélte és vele szemben büntetést szabott ki, illetve intézkedést alkalmazott, vagy
b) arra hivatkozással, hogy a bűncselekményt nem a vádlott követte el, felmentette,
nem alkalmazható a 2. § (3) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott közigazgatási szankció.
5/B. § Ha a közigazgatási szankciót alkalmazó hatóság tudomására jut, hogy az eljárása alapjául szolgáló jogsértő magatartás miatt büntetőeljárás van folyamatban és a közigazgatási szankció alkalmazása – összhangban az 5/A. §-ban foglaltakkal – e büntetőeljárás kimenetelétől függ, az eljárását a büntetőeljárás befejezéséig felfüggeszti.

A Szankciótv. 9. § (2) bekezdésének nyitó szövegrésze a 2019. évi LXXXII. törvény alapján az "írja elő" szövegrész helyett a "teszi lehetővé" szöveggel lép hatályba.

A Szankciótv. 13. § (1) bekezdése a 2019. évi LXXXII. törvény alapján a következő szöveggel lép hatályba:
(1) Tevékenység végzésétől történő eltiltásnak kell tekinteni minden olyan közigazgatási szankciót, amellyel a hatóság az ügyfél valamilyen jogosultsága gyakorlását meghatározott időre vagy jogszabályban meghatározott feltétel bekövetkezéséig megvonja vagy korlátozza.


2017. évi CLXXIX. törvény
a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről
kivonat

Az 1-4. § 2021. január 1., a IV. fejezet 2021. január 2. napján hatályát veszti.

A 2019. évi LXXXII. törvény 23. §-a alapján a 2017. évi CLXXIX. törvény
a) 41. § (7) bekezdésében a „2020. január 1. napján” szövegrész helyébe a „2021. január 1. napján” szöveg,
b) 41. § (8) bekezdésében a „2020. január 2. napján” szövegrész helyébe a „2021. január 2. napján” szöveg
lép.

2017. évi CXXVIII. törvény
a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról

A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a 2020. évi I. törvény alapján 2020. március 1. napjától a következő rendelkezés lép:
3. § (1) A felet – ha törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés alapján nem illeti meg tárgyi költségmentesség – költségfeljegyzési jog illeti meg
a) a származási perben,
b) a szülői felügyelettel kapcsolatos perben,
c) a törvényen alapuló tartással kapcsolatos perben, ideértve a tartásdíjnak a kötelezett járandóságait folyósító szervtől vagy más személytől való behajtása, a tartásdíj megszüntetése vagy összegének megváltoztatása, a tartásdíjra irányuló végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti pert, továbbá a határon átnyúló tartási ügyben a tartásra kötelezett adatainak beszerzése iránti eljárást is,
d) a munkaügyi vagy közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben, kivéve azt a pert, amelyben a felet tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg,
e) a bányakár megtérítése iránti perben,
f) a személy életének, testi épségének vagy egészségének bűncselekménnyel történő megsértése miatti kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése iránt indított perben, és
g) a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti nemperes eljárásban.